Jónás könyve – Szeresd a szeretetre nem méltókat – 2. hét / 3. nap

Isten kiemeli életünket a gödörből

Olvasd el: Jónás 2:5-7

IMÁK: Jónás 2:6

Voltál már életveszélyben? Lehet, hogy te, vagy egy szeretted súlyos betegségen ment keresztül, vagy autóbalesete volt, esetleg súlyos traumát szenvedett. Velem ez akkor történt meg, mikor a kislányom 4 hónapos volt. Hirtelen leállt a légzése… és vele együtt megállt az én szívem is.

A férjem vitte kórházba a kislányunkat, én meg mentem utánuk a kisfiúnkkal, aki akkor két éves volt. A tíz perces úton nem tudtam mást tenni, csak Istenhez kiáltottam: “Kérlek Uram, mentsd őt meg!” Mikor megérkeztem, fogalmam sem volt, hogy a kislányom még életben van-e. Végül megláttam, hogy lélegzik, és az öröm és megkönnyebbülés könnyei kezdtek csorogni az arcomon. Az a tapasztalat mindörökre megváltoztatta az életünket.

El tudom képzelni, hogyan változtatta meg a hal gyomrában töltött idő Jónás életét, ahogy a te életedet is megváltoztatták és formálták más tapasztalatok. Rick Warren mondta: “Addig nem tudhatod, hogy csak Istenre van szükséged, amíg meg nem tapasztalod, hogy egyedül Isten maradt neked.”

A legmélyebb és legsötétebb gödörből csak Isten képes kihozni. Ha segítségért imádkozunk, meg fog szabadítani minket.  Lehet, hogy nem pont úgy, ahogy elképzeltük, de az Ő tökéletes akarata szerint. És Ő olyan módon, amelyet mi lehet, hogy nem értünk, mindent a mi javunkra és az Ő dicsőségére fog fordítani.

 

Abba, Atyám, köszönöm, hogy te meghallod az én kiáltásomat, és még akkor is megszabadítasz, ha a legmélyebb ponton vagyok. Köszönöm, hogy olyan sokszor megsegítettél. Segíts, hogy a legnehezebb helyzetekben is emlékezzek a Te szeretetedre és tökéletes akaratodra. Ámen. 

 /YouVersion/

 Fordította: dr. Ferenczi Andrea

Jónás könyve – Szeresd a szeretetre nem méltókat – 2. hét / 2. nap

Isten meghallja a segélykiáltásunkat

Olvasd el: Jónás 2:3-4

IMÁK: Zsoltárok 31:22

Jónás a mély tenger szívében volt, víz és hatalmas hullámok vették körül. Kétségbeesetten a sötétben azon gondolkozott, hogy vajon Isten vele van-e még. Segítségre volt szüksége és nem fordulhatott máshoz, csak Istenhez.

Az volt az első gondolata a tenger közepén, hogy kiesett Isten látóteréből. Néha mi is így érezzük magunkat, ugye? Vannak helyzetek és nehézségek, mikor azt gondoljuk Isten elhagyott minket. Elfelejtjük, hogy Isten mindig meg fog hallgatni minket, mikor hozzá kiáltunk segítségért. Mindig. És ezt tette Jónás is. Az Úrhoz kiáltott, felismerte, hogy szüksége van Rá.

A Zsidókhoz írt levél 4:16 ezt mondja: “Ha pedig Jézus a Főpapunk, akkor bátran és bizalommal lépjünk oda az Atya-Isten kegyelmének Trónjához! Nála bőségesen megtaláljuk mindazt a megbocsátást, segítséget és kedvességet, amire éppen szükségünk van — s mindezt a legalkalmasabb időben.” Az ördög azt akarja, hogy Jézust megközelíthetetlennek gondoljuk, de mivel nekünk egy mindenható és együttérző Főpapunk van, ezért bátran jöhetünk az Ő trónusához.

Kihez fordulsz, mikor segítségre van szükséged? A házastársadhoz, egy baráthoz, tanácsadóhoz? Kit választasz először? Isten megsegít a szükségben. Neki nincs olyan, hogy túl nagy vagy túl kis kérés. Ő mindig hallja a te segélykiáltásodat.

 

Mennyei Atyám, a szívem megnyugszik, mert Benned bízom. Dicsőítelek, mert szemedet az igazakon tartod és füled hallja az ő kiáltásukat. Ámen.

/YouVersion/

Fordította: dr. Ferenczi Andrea

Jónás könyve – Szeresd a szeretetre nem méltókat – 1. hét / 2. nap

Isten mindig ura az időjárásnak

Olvasd el: Jónás 1:4-6

IMÁK: Zsoltárok 135:5-6

Amikor a matrózok látták, mennyire tajtékzik a tenger, és mekkora veszélyben van a hajójuk, mindannyian a saját isteneikhez kiáltottak. A gond csak annyi volt, hogy egyik isten sem tudott rajtuk segíteni. Az egyetlen, aki belenyúlhatott a helyzetbe, Isten volt, a világmindenség Teremtője, a Biblia Istene, akinek puszta szavára kitört a vihar és feltámadt a szél – és Ő volt az egyetlen, aki képes volt meg is állítani azt.

Isten az időjárás ura. Ura a szélnek és a viharnak. „Akkor esőt adok földetekre alkalmas időben. Bizony, korai és késői esőt bocsátok rátok, és bőven terem majd gabonátok, szőlőtök és olajfátok.” (5 Mózes 11:14). Az életünkben sincsen olyan vihar, aminek Isten ne lenne ura.

Legtöbben megtapasztaltuk már, milyen viharban lenni, vihar felé tartani vagy épp kijönni belőle. Mit teszünk, amikor vihar tépázza az életünket? Mit teszünk, amikor életünk egén csak nagy fekete felhők látszanak? Kiáltunk Istenhez? Isten nemcsak az időjárás, hanem életünk minden apró részlete fölött is Úr.

 

Uram, segíts arra emlékeznem, hogy Te vagy az életem Ura. Hadd legyél Te az első, akihez fordulok, ha jön a vihar. Hadd legyek fény azok számára, akik épp hánykolódnak, és reményük sincs, hogy valaha is biztos kikötőbe érkeznek Hozzád. Ámen.

 /YouVersion/

 Fordította: Greizer Zsófia