Címke: új tanulmány

Amikor az Újszövetségben található Jakab levelét olvassuk, akkor olyasvalami kerül a kezünkbe, amit Jézus féltestvére írt. Milyen csodálatos olyan szavakat olvasni, amelyeknek az írója egy házban nőtt fel az Úrral!

Amikor Jézus követőit sorolják fel korai szolgálata során, Jakab sosem szerepel a listán. Sőt, az igazat megvallva nem tudunk túl sokat arról, hogy mi történt vele felnőttkora előtt. Ennek valószínűleg az az oka, hogy Jézus feltámadásáig nem hitt (János 7:3-5; Apostolok cselekedetei 1:14).

De akkor mit tudunk Jakabról, Jézus testvéréről? Az egyházban magas és fontos vezetői pozíciót töltött be (Galata 2:9), és az egyháztörténelemből tudhatjuk, hogy részt vett a korai egyház első ökumenikus tanácsán, amelyet azért hívtak össze, hogy a tévtanításokkal foglalkozzanak. A tanács elnöke nem Péter vagy Pál volt, hanem Jakab.

Jakabot arról ismerték, hogy becsületes volt, és szerette az igazságot. A hagyomány szerint a térdei úgy néztek ki, mint a tevéé, mert életének nagy részét imával töltötte, úgyhogy a beceneve Jakab, az Igazságos, vagy Jakab a Becsületes volt.

Valamikor Krisztus után 50 körül Jézus ezen testvérét arra indította a Szent Szellem, hogy írjon egy levelet. Mivel Jakab és Jézus ugyanabból a családból származtak, ezért joggal számíthatnánk arra, hogy ezt a könyvet Jakab olyan stílusban írja meg, mint az egyik evangéliumot, vagyis történeteket mesél el benne isteni származású fivéréről. Azonban egyszer se olvasunk olyat, hogy „és Jézus azt mondta…” vagy „Jézus ezt tette…”. Ehelyett Jakab írói stílusa sokkal inkább hasonlít a Példabeszédek könyvében található bölcsességekre.

R. C. Sproul hívja fel arra a figyelmet, hogy Jakab Jézus tanításaihoz hasonlóan ír, tehát nem hosszú előadásokban, hanem rövid tanításokban. Jakab könyve nem túl hosszú, azonban Jakab mégis eléri, hogy számos különböző témát érintsen benne. Jézushoz hasonlóan a szenvedésről, az ima erejéről, a nyelvünk megtartóztatásának fontosságáról, valamint a gazdagság veszélyeiről tanít.

Ha összehasonlítjuk Pál írásait Jakabéival, akkor látjuk, hogy Pál írásai, habár praktikusak, sokkal inkább az ortodoxiára, a megfelelő gondolkodásra összpontosulnak, míg Jakab az ortopraxiára, a megfelelő életre fókuszált. Ő inkább a szívünkre és a kezünkre helyezte a hangsúlyt, nem pedig a szívünkre és az elménkre. Félreértés ne essék, mind a teológia, mind pedig az istenfélelem elengedhetetlenek a szilárd keresztény élethez. Nem élhetünk megfelelően, ha nem gondolkozunk megfelelően. A jó elmélet, ha hittel kezeljük, valódi odaszánást eredményez.

Azonban mivel Jakab többet foglalkozik a cselekedetekkel, sokan félreértik a könyvet. Néhányan úgy értelmezik, hogy az itt leírtak szerint kiérdemelhetjük vagy fenntarthatjuk Isten szeretetét, és a tetteinknek köszönhetően járhatunk a kedvében. Ez egy tévtanítás, ami az embereket eltérítheti az evangéliumtól. Azok a hívők, akik így olvassák Jakab levelét két potenciális hibába eshetnek: kétségbeesés és büszkeség. Ha elhiszed, hogy Isten a viselkedésed alapján fogad el, akkor vagy kétségbeesel és könnyen feladod amikor elbuksz (márpedig elég gyakran bukunk el), vagy pedig nem esel kétségbe a hibáid miatt, ezért büszkeséggel küzdesz a sikereidet követően.

Jakab levelét csak az evangélium tükrében értelmezhetjük megfelelően. Enélkül az egész szöveg célt téveszt. Jakab egy tökéletes keresztényi életet fest elénk, azonban senki sem tökéletes… senki (Róma 3:23). Éppen ezért ahelyett, hogy kétségbeesünk a kudarcaink láttán, inkább Jézusra kellene néznünk, aki leélte a tökéletes életet helyettünk, és örülnünk kéne annak, hogy Általa minden bűnünk meg van bocsátva. Emellett ahelyett, hogy túlságosan büszkék lennénk a sikereink miatt, inkább hálát kellene adnunk Krisztus bennünk végzett munkájáért.

Jakab arra hív minket, hogy ne csak a szánk járjon, hanem a kezünk is. Remélem, hogy miközben ezt a könyvet együtt tanulmányozzuk, észrevesszük majd a hiányosságainkat, Krisztus bőséges kegyelme által motiválva megbánjuk őket, és készen érezzük magunkat arra, hogy az Ő ereje által és az Ő dicsőségére istenfélő életet éljünk.