„Szeressétek egymást!”
János apostol leveleiben tizenháromszor szólítja fel olvasóit arra, hogy szeressék egymást. Kifejti, hogy ez miért is olyan fontos: ez jelzi a világ számára Jézusba vetett hitünket, így tudunk engedelmeskedni Istennek és ez hoz örömet másoknak és nekünk is.
Ezt a három levelet csaknem kétezer évvel ezelőtt írta valaki, aki együtt járt, beszélt, nevetett és sírt Jézussal. János üzenete ma is időszerű, mert arra tanít, hogy úgy éljünk, ahogyan Jézus élt, úgy szeressünk, ahogyan Jézus szeretett és arra, hogyan válhat teljessé az örömünk Őbenne.
Széles körben elfogadott a nézet, miszerint János 1., 2. és 3. levelét János apostol, a szeretett tanítvány írta, aki egyben János evangéliumának és a Jelenések könyvének is a szerzője. Pál és Péter mártírhalála után, körülbelül Kr.u. 67-ben, János Efézusba költözött, és ott írta meg a leveleit. A tudósok az evangélium és a levelek születését Jeruzsálem Kr. u. 70-ben történő lerombolása utánra és Kr.u. 95. előttre datálják, amikor is János száműzetésbe vonult Pátmosz szigetére.
Bár más szándékkal, más közönségnek íródtak, János három rövid levele ugyanazt a témát dolgozza fel: egymás szeretetét. János először Jézus Krisztus egyszerre teljesen isteni és teljesen emberi mivoltát elemzi, valamint azt az egységet, amelyet a hívők élvezhetnek, ha osztoznak Krisztus szeretetében. Másodszor arra bátorít, hogy maradjunk hűségesek a Krisztus személyéről szóló igazsághoz és ahhoz, amit értünk tett. Harmadszor arra emlékeztet, hogy Krisztust tartsuk a szívünk, az elménk és a küldetésünk középpontjában.
Ez a három levél arra bátorít minket, hogy kövessük Isten parancsolatait és maradjunk meg Benne. János beavat minket abba, hogy milyen mély kapcsolat van a szeretet és az engedelmesség között, hiszen a mi Isten iránt érzett szeretetünk semmit sem ér az Ő irántunk érzett szeretete nélkül. „Isten előbb szeretett bennünket, ezért tudunk mi is másokat szeretni” (1 János 4:19). Miközben azt kutatjuk, hogy életünkkel hogyan szerethetnénk nagyon Istent, tanulmányozzuk János szavait, melyek éppen ebben nyújtanak iránymutatást és bátorítást.
