Ha rendszeresen velünk tanulmányoztok, akkor már megszokhattátok, hogy tanulmányaink között 2-3 hét szünetet szoktunk tartani. Az előző tanulmányunktól kezdődően a tanulmányok közötti időszakban két hetes olvasási tervet biztosítsunk a folyamatos Bibliatanulmányozás érdekében mindazoknak, akik két tanulmány között is szeretnének velünk együtt Isten Igéjének mélyére ásni. Ez a két hetes olvasási terv elősegíti az átmenetet a két tanulmány között és lehetőséget ad a folyamatos tanulmányozásra. Fogadjátok szeretettel az Erőt kaptunk és a hamarosan induló János 1, 2, 3 levele közötti időszak olvasási tervét! Áldott tanulmányozást kívánunk mindazoknak, akik ebben is velünk tartanak!
Hamarosan induló új tanulmányunkra minden keresztény hölgyet nagy szeretettel várunk!
Jézus azt
parancsolta követőinek, hogy legyenek tanúi „Jeruzsálemben, egész Júdeában és
Samáriában, sőt szerte a világon mindenhol”. (Apcsel. 1:8) Az Apostolok cselekedeteiben
mindazokat a dolgokat megtaláljuk, amelyeket a tanítványok tettek tanúskodva az
Ő életéről, haláláról és feltámadásáról.
Az Apostolok cselekedeteit
Lukács írta, aki ezt a könyvet és Lukács evangéliumát is barátjának,
Teofilusnak címezte, hogy Jézus halálát követően beszámoljon neki Krisztusnak
és követőinek az életéről. Lukács Pál apostolt még néhány missziós útjára is
elkísérte. Az Apostolok cselekedetei ott veszi fel a fonalat, ahol az író
evangéliuma véget ér: Jézus mennybemenetelével és a Szent Szellem eljövetelére való
várakozással.
Pünkösd után a
tanítványok elindultak, hogy Krisztus evangéliumát hirdessék. Amikor az
üldöztetések elkezdődtek, a hívők szétszóródtak Jeruzsálemből Júdea és Samária
felé. A keresztényüldözést egy Saul nevű ember vezette, drámai megtérése után azonban
maga Saul lett a gyülekezet vezetője. Őt a Biblia ezt követően Pálként
emlegeti, és az Apostolok cselekedetinek hátralévő része az ő missziós útjairól
számol be, melyek során beutazta az egész Római Birodalmat, végig a Jézus
Krisztusról szóló evangéliumot hirdetve. Az Apostolok cselekedeti Pál
bebörtönzésével ér véget, a könyv mégis utalást tesz arra, hogy az evangélium
terjedése még csak most kezdődött el igazán.
Miközben
megismerjük az első gyülekezetet, kreatív ötleteket meríthetünk ahhoz, hogyan
hirdessük az evangéliumot és bátorítsunk más hívőket. A könyvben nagyszerű
bátorítást találunk nehéz időkre, mert láthatjuk, hogy az apostolok kitartottak
az üldözés, a bebörtönzés, vagy akár a halál ellenére is. Hiszen ahogy az
evangéliumot hirdetjük és tanítvánnyá teszünk minden népet, nekünk is
kihívásokkal kell szembenéznünk hitünkben és igyekezetünkben.
Az Apostolok cselekedetei bámulatos bátorításul szolgál mindannyiunknak, hogy nagyon szeressük Istent. Miközben az evangélium terjedéséről olvasunk, mi magunk is felbátorodhatunk, és megoszthatjuk az örömhírt a közösségeinkkel és környezetünkkel. Habár üldözték őket, a tanítványok mégis rendíthetetlenek maradtak küldetésükben, hogy a Krisztusról szóló örömhírt mindenkinek elmondják. Lehetünk mi is állhatatosak, amikor megpróbáltatás és üldözés ér bennünket, mert tudjuk, hogy életünknek nincs hatalmasabb célja, mint az, hogy tanúskodjunk Jézus életéről, haláláról és feltámadásáról.
Ahogy tanulmányunk végére érünk, azért imádkozom, hogy ez a tanulmány ébressze fel bennünk a vágyat és a lelkes izgatottságot, hogy ássunk mélyre Isten Igéjében és növekedjünk Megváltónk megismerésében.
Sok ingyenes eszközről olvashattunk,
beleértve a könyveket, kommentárokat, prédikációkat, amelyek segíthetnek nekünk
a tanulmányozásunkban és áldásunkra váltak. Hozzuk ki a legtöbbet ezekből a
lehetőségekből.
Még néhány dolog, amiről ne feledkezzünk
meg:
Mindig kezdjük a saját megfigyelésünkkel.
Használd a kérdéseket, amelyekről korábban szó volt ebben a tanulmányban,
segíteni fognak neked abban, hogy a lehető legtöbb információt kivehesd az
adott részből. Még az is segíthet, ha leírod ezeket a kérdéseket, és beleteszed
a Bibliádba, hogy bármikor utánanézhess, amíg meg nem jegyzed őket.
Amikor elkezdjük tanulmányozni a Bibliánkat,
ne felejtsük el, hogy a szövegnek egy konkrét jelentése, de sok alkalmazási
lehetősége van. A te feladatod megtalálni ezt a jelentést a tőled telhető
legjobb tudás szerint, ezért van az, hogy Isten Igéjének tanulmányozása kemény munka.
„Úgy tanulmányozom a Bibliát, ahogy az almát szedem. Először megrázom
az egész fát, hogy az érettek leessenek. Majd megrázok minden ágat, miután
megráztam az ágakat, megrázom a gallyakat és az ágacskákat is. Majd benézek
minden level alá… Megállok minden egyes versnél a Szentírásban és megrázok minden
egyes gallyacskát, hogy ha lehetséges valamennyi gyümölcs mindenképpen leessen.” (Luther Márton)
Miután leírtunk annyi megfigyelést,
amennyit csak tudtunk, elvégeztük az értelmezés feladatát, megvizsgáltunk
néhány kommentárt, megbeszéltük a szakasz jelentését más hívőkkel, meg fogjuk
találni a módját annak, hogy alkalmazzuk a körülményeinkhez és a
környezetünkhöz azt, amit megtanultunk. Az Ige tanulmányozásának nem az a
lényege, hogy még több információval ellásson, hanem hogy átformáljon
bennünket. Alkalmaznunk kell a tanultakat a saját életünkben.
Jerry Bridges ezt írta: „Miközben kutatjuk az Írásokat, engednünk kell, hogy az Írás is
kutasson minket, hogy megítélje a személyiségünket és vezessen.”
Isten Igéje
kincs, de ezt nem mindig ismerjük fel. Hogyan változtatjuk meg a
gondolkozásunkat? Hogyan tudnánk többre értékelni, mint bármelyik
vagyontárgyunkat? Akkor, ha egyre jobban elkötelezzük magunkat vele. Minél
többet olvassuk, tanulmányozzuk, írunk róla, imádkozunk vele kapcsolatban,
megtanuljuk kívülről, annál inkább fogjuk értékelni és látni benne a kincset.
Íme, néhány
tanulmányozási eszköz, amit a csapatunk értékesnek és nagy segítségnek tart
Isten Igéjének tanulmányozása közben. Ezek közül néhány ingyenes, mások elérhetők
az Amazon vagy más könyvkereskedéseknél. (Sajnos ezek a források nem érhetők el
magyar nyelven, ezért a lenti felsorolás az angolul tudóknak lesz segítségére –
a szerk.)
Legtöbben nem ismerjük egymást, szerte a világban élünk, különböző kultúrákban és különböző nyelveken beszélünk, de hasonló nehézségeink vannak és hasonlók a küzdelmeink. Nem ismerjük most egymást, de egy nap majd együtt fogjuk elkezdeni megélni az örökkévalóságot. Imádkozzunk egymásért, hogy Isten Igéjét minden más könyvnél nagyobbra tartsuk és általa még inkább tiszteljük az Biblia Istenét.
Életünk során számos dolgot megjegyzünk: recepteket, dalszövegeket, filmidézeteket, tájékozódási pontokat, vagy éppenséggel akár programozási kódokat. Rendszeresen raktározunk el az elménkben új információt. Mégis úgy fest, hogy rengeteg keresztény nehezen memorizál részleteket a Szentírásból. Úgy vélem, hogy ennek legfőbb oka az, hogy nem látjuk be, mennyire fontos is lenne ez.
De miért is fontos?
Arra vagyunk elhívva, hogy memorizáljuk Isten Igéjét.
A Kolossé
3:16 arra szólít fel minket, hogy „Krisztus
beszéde és tanítása teljes gazdagságában éljen bennetek és közöttetek!” Az ige itt az „élni” szót használja: engednünk
kell, hogy Isten Igéje bennünk éljen, ehhez pedig az kell, hogy mélységében
tanulmányozzuk és gondosan őrizzük azt.
Az 5
Mózes 6:5-6 pedig így szól: „Izráel,
szeresd az Örökkévalót, Istenünket, teljes szívvel-lélekkel és minden erőddel!
Jól véssétek a szívetekbe, és gondosan őrizzétek meg, amit most parancsolok
nektek!”
Ahhoz ugyanis, hogy valamit a szívünkbe véssünk az kell, hogy először is
az elménkben őrizzük meg azt, így felidézhetjük és elmélkedhetünk rajta
anélkül, hogy ki kellene keresnünk. Ez Isten dicsőítésének egy formája a
gondolataink segítségével.
Jézus is memorizálta az Írásokat.
Jézus folyamatosan az Írásokat idézte, ezzel demonstrálva,
hogy rászánta az időt a tanulásra. A Máté 4-ben Jézus pusztai
megkísértéséről olvashatunk. Ebben az időszakban Jézus folyamatosan a Biblia
igazságaihoz ragaszkodott, és így védte ki az ellenség támadásait. Ha Jézusnak
szüksége volt arra, hogy memorizálja a Szentírás egyes részeit, akkor bizony
nekünk is jól jöhet! Persze bármikor kinyithatjuk a Bibliánkat is kikereshetjük
bármelyik igeverset, de mennyivel harcra készebbek lennénk akkor, ha keresgélés
nélkül, fejből tudnánk idézni őket?
Ez a tevékenység megváltoztatja
azt, ahogyan beszélünk.
„Mert azt mondja ki az ember, amivel tele van a szíve.” (Máté 12:34b)
Mi az, ami kijön a szánkon? Panaszkodás? Harag?
Pesszimizmus? Ha ezekről beszélünk, az annak a jele, hogy Isten Igéje nem él
bennünk teljes gazdagságában, mivel a száj azt szólja, amivel telve van a szív.
Ha a szívünk Isten Szavával van tele, akkor gyakrabban beszélünk Róla. Róla
szólnak majd a beszélgetéseink a gyermekeinkkel és egymással, sőt, ez hatással
lesz majd arra is, ahogy a körülményeinkről vagy másokról vélekedünk.
És még hosszan sorolhatnánk az érveket amellett, hogy
mennyire fontos és áldásos dolog Isten Szavát a szívünkbe rejtenünk. Most
azonban inkább beszéljünk arról, hogy hogyan tehetjük ezt meg. Számos módja van
az igeversek memorizálásának. (Szinte biztos, hogy ebben telefonos alkalmazások
is a segítségünkre lehetnek. Ha esetleg tudtok ilyenekről, osszátok meg
velünk a kommentek között.) Azonban hadd
mutassak be egy módszert, amely nekem bevált.
A How to Successfully Memorize and Review Scripture [A
Szentírás sikeres memorizálása és átismétlése] című könyvében Ron Hood az
alábbi módszert ajánlja:
„Ha
megvan az igevers, akkor az első napon 25, a második napon 20, a harmadik napon
15, a negyedik napon 10, az ötödik napon pedig öt alkalommal ismételd meg.
Ezután 45 napon keresztül ismételd el naponta egyszer. Ha ezzel is megvagy, hét
héten keresztül mondd el hetente egyszer, majd havonta egyszer.”
Ez ugyan egy lassú folyamat, de így biztosak lehetünk
benne, hogy az adott igevers kellően bevésődik. Néha igeverseket ragasztok a
fürdőszobatükörre, és készülődés közben párszor elismétlem őket. Ugyanígy
kiragasztok párat a konyhában, a számítógépemre, vagy olyan helyre, ahol
dolgozok. Sőt, a zuhanyfülkénkben egy 3×5-ös műanyag tasak is fel van
ragasztva, hogy pár percig zavartalanul memorizálhassak.
Egy dolgot azonban észben kell tartanunk: a Bibliatanulmányozáshoz
hasonlóan az igeversek memorizálásához is időre és kemény munkára van szükség.
Nem tudjuk levágni az utat, és ez nem is baj, mert ez olyasvalami, ami igazán
megéri a fáradságot. Mi lenne, ha idén célul tűznénk ki, hogy több igeverset
tanulunk meg? Sőt, mi lenne akkor, ha idén nem csupán igeverseket tanulnánk
meg, hanem egész fejezeteket, vagy akár egész könyveket Bibliából? Ahelyett,
hogy megrettennénk a kemény, lassú munkától, amellyel Isten Igéjének
megtanulása jár, inkább vágjunk bele, és kötelezzük el magunkat arra, hogy
szívünkbe rejtjük az Ő Igéit.
Ezen a héten megnéztük alaposabban Isten
Igéjének alkalmazását. Ma szeretném, ha még jobban megvizsgálnánk a teológiai
elméleteket és a gyakorlati tevékenységeket.
Két dolog van,
amit egy szöveg megmutat. Vagy tanít valamit amit tudnod kellene, vagy elmond
valamit amit tenned kellene.
Amit
tudnunk kell:
Amikor a gyakorlati alkalmazásra
gondolunk, gyakran arra gondolunk: „Mit kellene tennem?” Nem minden igerész szól arról, hogy mit kellene tennünk. Sok igerész arra
mutat rá, hogy mit kellene gondolnunk.
Gondolkozásmódunkat
meg kell újítanunk (Róma
12:2) és ez úgy történik, hogy megtanulunk jól gondolkodni. A
gondolataink befolyásolják beszédünket és tetteinket. Ha nem jól gondolkodunk
Isten jóságáról például, az hatással lesz arra, ahogyan beszélünk Istenről és a
körülményeinkről. Hatással van arra, hogy milyen tanácsokat adunk másoknak a küzdelmeik
során és hatással lesz arra, hogy mit teszünk egy adott esetben. A helyes gondolatok helyes élethez vezetnek. A gyakorlati alkalmazás
néha azt jelenti, hogy biztosak vagyunk abban, hogy helyesek a gondolataink
Istennel, a bűnnel, magunkkal és a világgal kapcsolatban.
Íme néhány kérdés, amit végiggondolhatunk:
Mit mond
ez a rész Isten jelleméről (mindenható, jó, türelmes, igazságos, szent)?
Mit mond
ez a rész Isten tetteiről (uralkodik, megbocsát, ítél, hall, szeret)?
Mit mond ez a rész a világban
vagy bennem lévő bűnről?
Milyen reménységről beszél ez a
rész?
Amit
tennünk kell:
Néhány könyv és igerész sokkal
egyértelműbben alkalmazható az életünkre, mint a többi. Jakab levele például
egy nagyon gyakorlati könyv arról, hogy mit kellene tennünk, és hogyan kellene
élnünk. A törvényekkel kapcsolatos könyvek (Mózes harmadik és ötödik könyve) vagy
néhány prófétai könyv (Jeremiás, Ezékiel, stb.) esetleg nehezebben emészthető.
Amikor egy olyan verssel találkozol, ami tettre hív, tedd fel magadnak ezeket a
kérdéseket:
Mit mond
ez az igerész, mit ne tegyek?
Mit
mond ez az igerész, mit kezdjek el tenni?
Milyen
hazugságot hiszek el, amit ez a rész megvilágít?
Hogyan
tudja ez a rész segíteni az imaéletemet?
Hogyan
eredményezheti Isten dicséretét ez a szakasz?
Hogyan
tudnám ennek a résznek az igazságait megosztani másokkal?
Ne ugorj át azokon a részeken, amelyek
nem mondják meg egyértelműen, hogy mit tegyél, vagy mit ne tegyél. Keresd az
igazságokat, amelyek megújítják értelmedet és segítenek, hogy még jobban
szeresd Istent.
A mai nap végén szánj néhány percet a
fenti kérdések megválaszolására a mai olvasott igék alapján (Zsoltárok
119:9-16).
Ma a Bibliatanulmányozás alkalmazási stádiumába ássuk
mélyebbre magunkat, és közelebbről is megvizsgáljuk az alapelveket: azok
mibenlétét és célját.
Mi az alapelv?
Az alapelv egy alapvető igazság. Egy olyan
törvényszerűség, amelyet követnünk kell, vagy egy olyan alaptétel, amely
befolyásolja a hitünket. A Szentírásban található alapelvek Istentől
származnak: ezek azok a parancsolatok, amelyeknek életünk során
engedelmeskednünk kell.
Isten alapelveinek és parancsolatainak célja:
Isten parancsolatai nem önkényesek, hanem mind szándékolt
céllal bírnak. Isten nem azért fektette le ezeket az alapelveket, hogy
megfosszon minket a mókától; sőt, pont ellenkezőleg, Isten minden törvénye a mi
javunkat és az Ő dicsőségét szolgálja. Habár nem mindig egyszerű követni őket,
mégis megelégedettséget, békességet és örömöt eredményeznek.
Lássuk csak Isten törvényének néhány alkalmazását, és pár
olyan kérdést, amelyet a tanulmányozás során feltehetünk.
Isten parancsai figyelmeztetnek minket a veszélyre.
Amikor a Bibliában egy alapelvvel találjuk szembe magunkat, fel kell
tennünk magunknak a kérdést: mire figyelmeztet ez a parancsolat? Hogyan
eredményezhet az engedelmesség biztonságot?
„Tanuljátok
meg, szeretett testvéreim: mindenki készségesen hallgassa meg a másikat, és jól
gondolja meg, mit beszél, s emellett ne legyen hirtelen haragú, mert az ember
haragjából származó tettek nem szolgálják Isten céljait.”
Ezekben az igeversekben számos alapelvet láthatunk. Most,
csupán a példa kedvéért, emeljünk ki egyet. Legyen ez az alábbi: „ne legyen hirtelen haragú”. Milyen veszélyeket rejt a
meg nem fékezett indulat? Szerintem, ha fel szeretnénk sorolni a harag által
okozott veszélyeket, akkor a végén egész hosszú listánk lenne.
Illetve hogyan befolyásolhatja az Istennel való
kapcsolatomat az, ha engedelmeskedek (vagy éppen nem engedelmeskedek) ennek a
parancsnak?
Ez az adott igeszakasz arra hívja fel a figyelmünket, hogy
„az ember
haragja nem szolgálja az Isten igazságát”
[Új fordítású Biblia].
Isten parancsai rámutatnak a bűneinkre. Ahogy
azt a Róma
3:23 olyan szépen kifejti, egyikünk sem tud megfelelni Isten tökéletes
törvényének, és ez a tökéletes törvény az, ami rávilágít a kudarcainkra.
De térjünk csak vissza a Jakab
1:19-re! Hogyan mutat rá ez az igevers („ne legyen hirtelen haragú”) a mi bűneinkre?
Ezt a kérdést ugyan kellemetlenül eshet feltenni
magunknak, azonban mégis fontos. Csak akkor tudjuk belátni a változás
szükségességét és annak a fontosságát, hogy segítséget kérjünk (mivel egyedül
nem vagyunk képesek rá), ha szembesülünk hiányosságainkkal.
Isten parancsai Jézushoz vezetnek minket. Ez
Isten parancsolatainak egy csodálatos része: mindig Jézusra mutatnak. Jézus
minden parancsolatot megtartott értünk.
Ahogy tovább elmélkedünk a Jakab
1:19-en, felmerül a kérdés, hogy Jézus hogyan tartotta be ezt a
parancsolatot? Jézus hogyan kezelte a haragot? Milyen hatással van Jézus élete,
halála és feltámadása a bűneinkre?
Jézus élete nem csupán egy követendő példa,
hanem Őbenne ajándékba kaptuk az Ő igazságosságát is.
Jézus halála által minden bűnünkre bocsánatot
nyertünk. Nem kell tehát bűntudattól szenvednünk, hiszen Jézus ezt már mind magára
vette: örökre megszabadultunk a kárhozattól.
Jézus feltámadása által pedig erőt
kaptunk ahhoz, hogy a bűn fölé kerekedjünk. Ez az, aminek köszönhetően minden
egyes nap egy új kezdet, és aminek hála ellenállhatunk a bűnnek, és
növekedhetünk a kegyelemben. Ez az, ami miatt, ha el is bukunk, mégis fel
tudunk állni és jobbá tudunk válni.
Isten parancsai vezetnek az életben. Isten
parancsai rámutatnak arra, hogy jobban is lehet élni. Isten az alapelvek és
parancsolatok által tanít arra, hogy mit kellene tennünk annak érdekében, hogy
megdicsőítsük Őt és egy gyümölcsöző, hűséges életet éljünk. Fel kell tennünk a
kérdést: hogyan kellene élnem?
Ha a Jakab
1:19 példájánál maradunk, a kérdés akár így is hangozhat: hogyan
uralkodhatok a haragom felett? Ha „gyors
vagyok a hallásra”
és „késedelmes a
szólásra”, akkor az
milyen hatással van a haragra? [Új fordítású Biblia alapján]
Habár nem mindig szeretjük a szabályokat és néha nehezünkre
esik meglátni bennük a jót, néha segíthet, ha megpróbáljuk megérteni Isten
törvényeinek célját. Ő egy jóságos Isten; a parancsolatai jók és a javunkra
válnak.
„Ki veheti észre
minden egyes tévedését? Tisztíts meg engem a
nem szándékos vétkektől is!” – Zsoltárok
19:12
Sokunk számára a
csendes perceink legkedvesebb része, amikor a Bibliatanulmányozásunkat
átültetjük a gyakorlatba. Olyan világban élünk, ahol mindenhez gyorsan
hozzájutunk. Ez a felfogás pedig beszivároghat a Bibliatanulmányainkba is és
arra sarkall, hogy a megfigyelés és az értelmezés kemény munkáját elhagyva
hamar a „Hogyan tudnám ezt alkalmazni a mai napon, ezen a héten, az életemben vagy
a helyzetemre nézve?” kérdésre ugorjunk. De, miként te is látod, már a tanulmányunk
ötödik hetén járunk és csak most kezdünk az alkalmazásról beszélgetni.
Isten Szava Istenről
szól, arról, hogy ki Ő, hogy milyen, és hogy hogyan lép kapcsolatba a népével.
Nem rólad vagy rólam szól. Épp ezért az a lehető legfontosabb, hogy minél többet
megtudjunk Istenről a Bibliából. Így lehet helyesen használni Isten szavát (2
Timóteus 2:15).
Ugyanakkor, Isten minket
is bevon a történetbe azáltal, hogy alkalmazhatóvá teszi az Ő szavát mindannyiunk
életében:
“Mindaz, amit az Írásokban régebben megírtak, most a mi
tanításunkat szolgálja. Azért írták le, hogy az Írások által felbátorodjunk,
képesek legyünk a türelmes kitartásra, és erősen belekapaszkodjunk a
reménységbe.” –Róma
15:4
Mielőtt azonban
elkezdenénk alkalmazni Isten szavát az életünkben, biztosnak kell lennünk abban,
hogy a lehető legpontosabban értjük a szöveget. Így fogjuk tudni jól alkalmazni
azt. Emlékezz, hogy mit tanultunk az értelmezésről, a szövegnek csak egy
jelentése van, de azt az egy jelentést többféle módon lehet alkalmazni.
Isten Szavában kétféle alkalmazásra találunk példát: az egyértelmű és a burkolt, vagy nem közvetlen parancsra.
Egyértelmű parancsok: az Írásban található egyértelmű parancsok gyakorlati dolgokra hívnak. Ilyen például a 2 Mózes 20:13, „Ne gyilkolj meg senkit!”. Az egyértelmű parancsok általában világosak, nem kell azon tűnődnünk velük kapcsolatban, hogy mit vár tőlünk Isten.
Burkolt, vagy nem közvetlen parancsok: olyan parancsok, amik egy igazságból következnek. Például a Zsoltárok 1:1-2: „Boldog és áldott, aki nem jár az istentelenek útjain, nem áll rá a bűnösök ösvényeire, és nem ül együtt a gúnyolódókkal, hanem abban leli örömét, ha az Örökkévaló tanítja, és éjjel-nappal azon gondolkodik.” Ezekben a versekben több burkolt parancsot is találhatunk, egyszer, hogy ne térjünk rá a bűnösök útjára és maradjunk távol az istentelenek tanácsaitól, mert azok ellentétesek Isten parancsolatjaival.
Amikor tanulmányozunk egy szöveget, kérdezzük meg magunktól, hogy milyen egyértelmű vagy burkolt parancsot kellene követnünk. Ha ráleltünk arra, akkor válaszoljunk arra, hogy hogyan reagálhatnánk megfelelően arra a parancsra.
De itt még nincs vége.
Terjeszd ki az alkalmazást és válaszold meg a következő kérdéseket:
Milyen választ
vár ez a szakasz a hívőktől?
Milyen
választ vár azoktól, akik nem hisznek?
Milyen
választ vár azoktól, akik megtörtek, akik elbátortalanodtak?
Milyen
választ vár a büszkéktől, az arrogánsoktól?
Milyen választ
vár a kétkedőktől?
Milyen
választ vár a hűségesektől?
Adj hozzá kérdéseket te
is ehhez a felsoroláshoz!
Az alkalmazás nagyon
fontos része a Bibliatanulmányozásnak. Ez az, amikor fogjuk a tanultakat és
átültetjük a gyakorlatba. De először meg kell bizonyosodnunk arról, hogy helyesen
értjük azt, amit a szöveg tanítani akar nekünk, hogy jól tudjuk alkalmazni és
ezáltal is tisztelni az Urat.
Amikor ma az Istennel
töltött csendességed végére érsz, válaszolj a mai IMÁK versekre, a Zsoltárok
19:12-13-ra:
„Ki veheti észre
minden egyes tévedését?
Tisztíts meg engem a nem szándékos
vétkektől is!
Óvdj meg, szolgádat, a szándékos bűnöktől,
hogy ne uralkodjanak rajtam!
Akkor ártatlan leszek,
és nem vétkezek ellened.”
„Krisztus beszéde és tanítása teljes gazdagságában éljen bennetek és közöttetek!” – Kolossé 3:16
Időnként a Biblia tanulmányozása kissé félelmetes lehet, különösen akkor, ha zavaros vagy nehéz részekbe botlunk. Néha a szöveg nem olyan világos, mint szeretnénk, vagy kételkedünk abban, hogy helyesen értelmezzük-e.
Mielőtt
néhány hasznos bibliatanulmányozási eszközről beszélünk, hadd bátorítsalak egy
kicsit!
Ez nem csak rajtad múlik. Ha hívő vagy, akkor a
Szent Szellem él benned. Ő a Segítőd: segít megérteni az igazságot és aszerint
élni.
„Ez nem egy új igazság felfedezése, hanem egy belső munka, amely lehetővé
teszi, hogy megértsük és megszeressük azt az kijelentést, amely a hallott és
olvasott, tanítók és írók által magyarázott bibliai szövegben van.” – J.I. Packer
A béreaiakat elismerték
hitükért és azért a szokásukért, hogy az Írást kutatva bizonyosodtak meg a számukra
tanítottak igazságáról. Habár „csupán” a Bibliával rendelkeztek, erős, nagy
tudással rendelkező gyülekezetet alkottak. Mivel a Szent Szellem benned él,
bölcsességre és ismeretekre tehetsz szert a Bibliából.
Ez nem azt jelenti,
hogy minden részlet és szöveg könnyen érthető lesz. Időre, imára, olvasásra,
újraolvasásra, a versek összehasonlítására, illetve mások segítségére lesz
szükség.
Kegyelme és
jósága által Isten egyeseket rendkívüli képességekkel áldott meg a Biblia megértésére
és magyarázatára. Közülük sokan könyveket és magyarázatokat írtak, amelyek segítenek
tanulmányozásunk során.
Megjegyzés: A következő
példák sok esetben az angol nyelvet ismerők számára lesznek igazán hasznosak,
de kommentben szívesen fogadunk ajánlásokat magyar online kommentárokra,
bibliai szótárakra és lexikonokra vonatkozóan. [a ford.]
Bibliamagyarázatok, kommentárok:
A kommentárok nagyon
hasznosak lehetnek. Ezek egyes esetekben az egész Bibliával foglalkoznak,
máskor csak egy-egy könyvet vesznek górcső alá. Egyik örök kedvencem, Charles
H. Spurgeon teológus (1834-1892), mélyreható bibliamagyarázatot írt a Zsoltárok
könyvéről Dávid kincstára címmel. Spurgeon
kommentárja egyszerre magyarázó és biblikus. (Online ingyen elolvasható angol nyelven. [a ford.])
Egyes kommentárok egy
általánosabb értelmezéssel szolgálnak, míg mások rendkívül részletesek, például
John Owen hét kötetből álló bibliamagyarázata, amely kizárólag a Zsidókhoz írt
levélhez készült. Azta! (Csak angol
nyelven érhető el. [a ford.])
A
kommentárok segíthetnek egy-egy olyan vers értelmezésében, amely kifog rajtunk,
de vigyázz, ne támaszkodj túlzottan rájuk! Legyen ez egy mentőöv, amelyhez
akkor fordulsz, ha szeretnél elmélyülni egy szakaszban, vagy ha számos olyan
kérdés merül fel benned, amelyekre nem találsz választ. A bibliamagyarázatok
akkor a leghasznosabbak, ha előzőleg már mi magunk is szorgalmasan tanulmányoztuk
az adott igerészt.
Bibliai szótárak:
Egy másik praktikus
eszköz a bibliai szótár, amelyben szavak, teológiai kifejezések, emberek,
helyek és nevek definícióját, meghatározását olvashatjuk. Sok szótár
tartalmazza a görög vagy héber megfelelőt is, valamint azokat az igeverseket, amelyekben
ezek a szavak előfordulnak.
Lexikonok:
A Biblia
tanulmányozásához nem kell tudnod görögül vagy héberül, de néha az eredeti szó
ismerete által világosabb betekintést nyerhetünk az adott igeversbe.
Egy ilyen ingyenes, online lexikont találsz a Blue Letter Bible oldalán (kizárólag angol nyelven [a ford.]). Ha beszélsz angolul, akkor szánj egy kis időt arra, hogy jól megismerd ezt az erőforrást a mai IMÁK-vers, a Kolossé 3:16 segítségével. Írd be a Blue Letter Bible keresőmezőjébe a következőt: Colossians 3:16. Nem számít, hogy melyik angol fordítást választod, mert az eredeti görög nyelvet fogjuk vizsgálni.
Ezután kattints az
oldal bal oldalán a félkövér „Col 3:16”-ra. Ekkor megjelenik a vers sorközi,
azaz szóról szóra történő fordítása. A bal oldali oszlopban találhatóak az
angol, közepén pedig a görög szavak.
A „lakni” szó görög megfelelőjét,
az enoikeō-t
fogjuk alaposan körbejárni. Kattints a G1774-re, azaz a lexikális azonosítóra. A
felugró oldalon rengeteg információt találsz a szóról, beleértve egy felvételt
a kiejtésről.
A lexikon használatakor
biztosnak kell lennünk abban, hogy azt a meghatározást találtuk meg, amely
igazodik a vizsgált szakaszhoz, nem pedig azt, amely a legjobban beleillik a mi
elképzelésünkbe, vagy amely által új értelmet nyer számunkra a szó. Görgess le
az oldalon, és keresd meg a „Outline of Biblical Usage” [A bibliai használat
vázlata, a ford.] részt. Itt láthatod, hogyan használják ezt a görög szót az
Újszövetségben.
Ahogy tovább lapozunk
az oldalon, láthatjuk, hogy Strong meghatározása szerint az enoikeō jelentése: „to inhabit
(figuratively):—dwell in.”, magyarul „lakni (jelképesen): – szállást venni”. Ezt
követi Thayer lexikai magyarázata: itt számos vershivatkozás, valamint a szó
egyéb értelmezései is megtalálhatóak. Keresd meg a mai verset, a Kolossé 3:16-ot.
Mi szerepel közvetlenül a vershivatkozás előtt?
A Kolossé 3:16-ban Pál
arra utasítja a kolossébelieket, hogy engedjék Krisztus szavának, hogy bennük
lakjon (enoikeō), pontosabban: „a ti keresztény
hitből való gyülekezetetekben”. Pál arra kéri a kolossébelieket, hogy engedjék Isten
Igéjét a gyülekezetükben élni. Amikor egymással találkoztak, rendkívül fontos
volt, hogy Isten Igéje lakjon közöttük: összejöveteleik és találkozásaik középpontjában
Isten szavának és igazságának kellett állnia.
A vers többi része
inkább arról szól, hogy miként kell a kolossébeli hívőknek gyakorlati szinten
lehetővé tenniük, hogy Krisztus szava bennük lakjon (enoikeō) találkozásaik során. Látsz-e más gyakorlati alkalmazást erre
a szakaszra vonatkozóan a lexikon használata után?
A lexikonok akkor is
hasznunkra válhatnak, ha szavakat szeretnénk tanulmányozni. Például az
Újszövetség számos különféle görög szóval fejezi ki azt, amit mi „örömnek”
nevezünk.
ἀγαλλίασις (agalliasis) Definíció: ujjongás, hatalmas öröm Használat: vad öröm, mámorító élvezet, ujjongás, jókedv, vidámság.
Ha megnézed a chara és az agalliasis használatát az Újszövetségben, akkor teljes képet
kaphatsz arról, hogy mit jelent az öröm. Ha ehhez a Blue Letter Bible-t hívod
segítségül, azt a következőképpen teheted meg: írd be a „joy” („öröm”)
kifejezést angolul a keresősávba. Az eredmény a szó összes előfordulásának
angol nyelvű listája, mind az Ó-, mind pedig az Újszövetségben. Láthatod,
milyen héber szavakat fordítunk örömnek, és hogyan használjuk őket az Ószövetségben,
illetve azt is, hogy milyen görög szavakat fordítunk örömnek, és hogy hol
fordulnak elő az Újszövetségben.
Ha most nem is, egyszer
mindenképpen próbáld ki a szavak tanulmányozását, hiszen sok érdekességet
fedezhetsz fel általa.
Íme, a szomorú igazság:
a mai keresztények több bibliatanulmányozási segédanyaghoz és eszközhöz
férhetnek hozzá, mint a történelem során bármikor, bibliai szempontból mégis ők
a történelem legírástudatlanabb nemzedéke.
Változtassunk ezen,
vállalva a Biblia tanulmányozásának kemény munkáját, ezáltal megismerve Istent
és megismertetve Őt a következő generációval!
A Biblia minden egyes könyvét egy adott helyen, egy
adott időszakban, egy adott szerző írta meghatározott szándékkal egy bizonyos személynek
vagy embercsoportnak, akik egy bizonyos kultúrához tartoztak. A Biblia, és
minden benne foglalt dolog része a történelemnek. A történelmi háttér vizsgálata
biztosabb és alaposabb megértést adhat a szövegekről, melyeket tanulmányozunk.
Egy szöveg ki, mikor, hol, hogyan és miért
szempontok szerinti vizsgálata érthetővé teheti számunkra az adott szakaszt.
Amikor egy Szentírásbeli szakaszt olvasunk, minden alkalommal föl kéne tennünk
ezeket a kérdéseket:
• Ki írta a szöveget? • Mit lehet tudni a szerzőről? • Mikor íródott a Bibliának ez a könyve? • Mi történt akkor az íróval és a hallgatósággal, amikor a könyv íródott? • Kikhez szól a szöveg és milyen körülmények között szólítja meg őket? • Milyen kultúrával rendelkezett a hely, ahol ezek az emberek éltek? • Miért íródott ez a könyv?
Ez akkor is segítségünkre lehet, amikor bizonyos
emberekről vagy eseményekről olvasunk a Szentírásban.
Például, amikor a farizeusokról olvasunk, hasznos
lenne, ha többet értenénk meg róluk. Miért voltak a szabályaik olyan szigorúak?
Ki hozta a törvényeiket? Miért gyűlölték annyira Jézust?
Amikor egy városról olvasunk, célszerű lenne
tudnunk, hogy hol helyezkedett el az a város, milyen volt a gazdasága, milyen
vallású és politikai beállítottságú volt?
Vagy amikor egy-egy ünnepről olvasunk, utána kéne
néznünk, honnan is ered az a bizonyos ünnep. Miért volt fontos? Hogyan
ünnepelték?
Szánjatok rá pár percet, és válaszoljátok meg a fenti kérdéseket a mai olvasmánnyal kapcsolatban: Máté 4:1-4.
A kérdések megválaszolása segített nektek megérteni
a szerző szövegbe rejtett üzenetét, szimbólumait? Ha igen, mit találtatok?
Mindez a háttér-információ könnyen megtalálható egy
jó Bibliai Szótárban vagy Enciklopédiában. Egy kis történelmi kutatás végzése
gazdagítani fogja számotokra a szövegek tanulmányozását és segítségetekre lesz
abban, hogy elsajátítsátok az egyes történések és szavak eredeti jelentését. Ezenkívül
segíteni fog benneteket, hogy helyesen értelmezzétek a Bibliát. Mert ha
tisztában vagyunk a szerző szándékával, akkor képesek vagyunk meghatározni
azokat a rejtett igazságokat, melyeket hallgatóságával közöl. Ne felejtsük el,
hogy Isten következetesen maga választott ki konkrét személyeket arra, hogy
lejegyezzék a Szentírás szavait, melyeket ma olvashatunk. Ő az igazi Szerző és
az Ő igazsága szól hozzánk minden egyes lapon.
Megesett már veled,
hogy elbátortalanított a Bibliatanulmányozásodban az, ha nehezen érthető
igerészekkel találkoztál? Nem vagy egyedül. Még maga Péter is azt mondta,
miután elolvasta Pál írásait, hogy „a leveleiben akadnak nehezen érthető részek”
(2 Péter
3:16).
Ha már elég ideje
tanulmányozod a Bibliádat, biztosan belefutottál már ilyen szakaszokba. Van,
hogy a megfogalmazásuk a nehézkes, de előfordul az is, hogy az igék annyira a
múltbeli kultúrában gyökereznek, hogy elveszettnek érezzük magunkat. Megesik,
hogy azért értjük nehezen az Írást, mert Isten útjai nem olyanok, mint a mieink
(Ézsaiás
55:8). Esetleg azért, mert nem tetszik az, amit olvasunk – a
büszkeségünk akadályoztat, vagy nehézségeink miatt nehezen értünk meg bizonyos
elveket.
Mindenki számára vannak
olyan igék, melyekben megakad, de remélem, hogy a mai igerész bátorítással
szolgál! Beszéljünk először arról, mivel kell óvatosan bánni!
Bánj óvatosan a Google-lel!
A Google nem feltétlenül
a barátod, ha bonyolult bibliai részeket akarsz megérteni. Egy internetes
keresés nem tudja megmondani, hogy az adott cikk vagy oldal, amit találtál, tényleg
a Biblián alapszik-e. A keresőmotor a legnépszerűbb találatokat dobja fel és
mindannyian tudjuk, hogy nem mindig a népszerű a helyes. Ne keress választ az interneten
céltalanul, különösen ha nem tudsz biztos forrásra támaszkodni!
Légy körültekintő a „magyarázatos” Bibliákkal!
Szeretem a „magyarázatos” Bibliákat, de tartsd észben, hogy a jegyzeteket, amiket a megértéshez használunk, emberek írták, nem pedig Isten. Vannak nagyszerű „magyarázatos” Bibliák, de olyanok is, amik elferdítik a teológiát. Bár remek segítséget és forrást jelenthetnek, a jegyzetek és a cikkek nem Isten Szavait tartalmazzák. Dönts bölcsen, hogy milyen „magyarázatos” Bibliát használsz!
Azok, akik ismernek, tudják,
hogy nagy rajongója vagyok Charles Spurgeonnak és hiszed vagy sem, van
Spurgeon-féle magyarázatos Biblia is. Bár bízok az írásaiban, azért mégis
óvatos vagyok azzal, hogy amit leírt, az a Biblián alapszik-e vagy sem.
(Megj.: angol nyelvterületen nagyon népszerűek a különféle „magyarázatos”, vagy magyarázattal ellátott Bibliák, melyekben az igeszakaszok mellett rövid kommentárok találhatók, melyek betekintést adnak a kulturális környezetbe, egyéb háttérinformációval szolgálnak, vagy valamilyen szellemi igazságra, összefüggésre mutatnak rá. Valamint segédanyagokat, olvasóterveket tartalmaznak a Biblia hatékonyabb tanulmányozásához és megértéséhez. Magyarul sajnos még nagyon korlátozottan állnak rendelkezésünkre ilyen Bibliák. Az író itt arra szerette volna felhívni a figyelmet, hogy legyünk körültekintőek, hogy hiteles forrásokat használjunk.)
Légy óvatos az emberi érzésekkel!
Ne engedd, hogy az
érzéseid és az érzelmeid diktálják, mi az igaz és mi nem, mi az, ami Istentől való,
mi a bűn és mi nem az. Érzéseink gyakran csalnak tévútra. Van, hogy az igazság
nem vált ki pozitív érzelmeket. Miközben arra törekszünk, hogy hűséges követői
legyünk Krisztusnak és hű gondnokai az Isten Szavában rejlő igazságnak, vigyük
érzéseinket és érzelmeinket Isten elé, ha valami, amit az Írásban olvastunk
haragra gerjeszt, elszomorít, összezavar, megbánt vagy megrémít minket.
Így birkózz meg a nehéz igeszakaszokkal:
Használd a Bibliát, mint elsődleges kommentárt.
Ha nehéz igeszakasszal
találkozol, nézd meg, vannak-e olyan igerészek, amik segíthetnének
megvilágítani az olvasottakat. Az egyház évszázadok óta magyarázza az Írást az
Írás segítségével. Ezt hívják a „hit analógiájának”. Ha nem értesz egy részt,
ne próbálj úgy értelmet keresni neki, hogy közben szembemész egy jól
értelmezhető szakasz üzenetével. Ha egy igerész összezavar, nehezen érted menj,
nézz meg olyanokat, amiket tisztán értesz. Használd a világos szakaszokat
magyarázatként!
Íme egy példa:
A János
1:1-ben ez áll: „Kezdetben volt az Ige, aki Istennel együtt volt,
és maga is Isten volt.”
Ki és mi az Ige? A 14.
versben ez áll: „Az Ige hús-vér emberré lett, és közöttünk élt, mi pedig
közelről szemléltük a dicsőségét.” Ha tovább olvassuk a János 1-t,
világossá válik, hogy az, aki eljött és köztünk élt, Jézus. Tehát levonhatjuk a
következtetést, hogy az 1. versben is róla volt szó.
Használd az idő próbáját.
Használj olyan
forrásokat, amik régebbiek. A legjobb források olyan kommentárok, hitvallások
és könyvek, melyek századokkal ezelőtt íródtak. Kiállták az idők próbáját,
olyan emberek írták őket, akik az életüket a Biblián keresztül szemlélték és
akik ajándékba kapták, hogy megértsék az igeszakaszok pontos jelentését (jó példa
erre John Gill Biblia-kommentárja).
Beszéld ki.
Remélhetőleg egy szilárd
bibliai alapokon nyugvó gyülekezet tagja vagy, így megkérdezheted a lelkészedet
vagy egy idősebb keresztyén testvért arról az igeszakaszról, amivel küzdesz. Sokat
segíthet, ha beszélsz róla és meghallgatod mások véleményét. Mint mindig, most
is ellenőrizd, hogy az, amit hallasz, összhangban van-e az írással.
Barátom, nem kell
félnünk a nehéz részektől vagy átugranunk őket. Isten megismerhető, ahogy a
Szava is az! Légy kész arra, hogy szorgalmasan dolgozz, így pedig növekedhess Istenbe
vetett hitben és tudásban. Érte megéri a kemény munka!
A weboldal cookie-t használ, ami segít a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. A weboldal további használatával jóváhagyod a cookie-k használatát.Ok
