Legalább egyszer egy héten, egy szomorú arcú kis totyogó a szemembe néz és kijelenti: „Nem vagy a legjobb barátom.” A fiatalember nem szereti, ha a dolgok nem az ő elképzelései szerint alakulnak, és nemtetszésének hangot is ad. Én mindig lehajolok hozzá, egy nagy, cuppanós puszit adok a homlokára és tudatom vele, hogy „Te mindig a legjobb barátom leszel.” Nagyi Morcos Fickó iránti szeretete nem inog meg. Akár szófogadó, akár makacs lázadó, én kitartóan védelmezem és biztosítom róla, hogy minden téren gondját viselik.
Ahogy az evangéliumokat olvasom és látom Jézust Pilátus előtt állva, tudom, hogy egész lényével az előtte álló örömre fókuszált (Zsidók 12:2). Az én Megváltóm nem törődött a szégyennel és nem válaszolt a vádlóinak azért, hogy egy magamfajta bűnöst megmentsen.
Jézus szeretett engem, amikor makacsul a bűnben vesztegeltem.
Szenvedő szolgaként korbácsütéseket tűrt, hogy engem szabaddá tegyen.
Alázattal viselte a keresztet, hogy engem a pokolból visszavásároljon.
Jézus állhatatosan jött utánam, hogy én az Ő sajátja legyek.
Egykor elidegenedett voltam, Isten pokol felé tartó ellensége, de Jézus vére a bűn és szégyen minden akadályát ledöntötte, és újra összehangba hozott magával. A legjobb barátom helyettem halt meg egy könyörtelen kereszten.
Ó, micsoda szeretet!
A megváltás teljes és szabadon elérhető mindenki számára, aki szeretné befogadni Jézust és megbékélni vele. Sajnálatos módon Júdás sosem tartott bűnbánatot. Igen, a végeredményt bánta, de a saját akaratát sosem rendelte alá teljességgel a Megváltónak.
Amikor továbbra is a saját fejünk után megyünk, végül mindig úgy járunk, hogy a semmit tartjuk kapzsi kezeinkben. Krisztus arra vágyik, hogy lehántsa rólunk a szégyent és kegyelmével burkoljon be minket. Irgalmával akar megkoronázni és az Ő igazságosságával betakarni. (Zsolt 103:4, 2 Kor 5:21)
Testvérem, többé nem vagy elidegenedett. Egy olyan Barát és Megváltó feltétel nélküli szeretete ölel át, amely soha nem hagy el.
Emlékezz ma erre az igazságra: „Jézus miatt közel vont magához és mint szentet, feddhetetlent és szeplőtelent állított maga elé.”
Állj meg és olvasd újra az utolsó mondatot, lassan és hangosan. Többé nem az a nő vagy, aki egykor voltál. Megváltód teljesen megbékéltetett magával és helyreállított téged.
Miként kellene az Ő túláradó szeretetére felelnünk? A Kolossé 1 útmutatást ad erre:
- Egész szívünket készséggel Neki szentelhetjük. Pál arra bátorít bennünket, hogy „maradjunk meg a hitben, szilárdan és erősen.”
- Megnyugodhatunk az Ő akaratában és engedelmeskedhetünk Szavának. Ahelyett, hogy a test kívánságait igyekeznénk kielégíteni, el kell határoznunk, hogy nem „váltunk” az evangéliumnak ama reménységéről, melyet hallottunk.
- Önzetlenül szolgálhatunk, mint az Ő helyreállításának nagykövetei ebben a bűntől telített világban. Minden nap érintkezünk emberekkel, akik szomorú módon még mindig Istentől elidegenedve élnek, és a mi feladatunk, hogy Isten alázatos szolgáiként megosszuk az evangélium reménységét velük.
Jézus a legjobb barátod. Légy állhatatos továbbadni az Örömhírt, hogy Ő a Megmentő, aki azért jött, hogy behívjon bennünket és kimentsen a bűnből. Egyedül Ő adja meg azt, amire szükségünk van és véd meg bennünket az ellenségtől, amely pusztulásunkra tör. Ő mindig körbeveszi azokat, akik elfordulnak a bűntől és azt mondják: „Jézus, én hiszek.”
Kinek van szüksége rád ezen a héten, hogy odahajolj és azt mondd: „Jézus szeret téged”? Nézz a szemükbe, mosolyogj és add tudtul számukra, hogy az Ő feltétlen szeretete soha nem hagyja őket elidegenedve és üres kézzel.
Forrás: https://lovegodgreatly.com/no-longer-estranged/
Fordította: Barabás Mónika
Kép: Gergely Csilla
