A bizonyságtétel

Amikor Izraelbe látogattam, számomra az út egyik legjelentőségteljesebb pontja a Jordán folyó meglátogatása volt, amely azonban egyáltalán nem úgy nézett ki, ahogy elképzeltem. Amikor a Jordánra gondoltam, egy buja folyópartot láttam magam előtt tele zöldellő fákkal és dús fűvel. Úgy gondoltam, egy hatalmas folyót látok majd, tisztát és hömpölygőt, tele élettel és szépséggel.

Mégsem ez a látvány fogadott.

A Jordán – legalábbis ott, ahol jártunk – keskeny volt, a partról pedig egy nagy amfiteátrum nyúlt a zavaros és piszkos vízbe. Még a bokáig érő vízben állva sem láttuk a lábujjainkat! Az amfiteátrumot azért építették fel, hogy befogadja a sok turistacsoportot, amelyek ellátogatnak arra a helyre, ahol János feltételezhetően megkeresztelte Jézust.

Annak ellenére, hogy az elképzelt kép teljesen különbözött attól, amit láttam, mégis könnyekig hatódtam. Jézust, Isten Fiát, a világ Megváltóját egy egyszerű, hétköznapi helyen merítették be. Szolgálatát egy átlagos, mindennapi helyszínen kezdte. Amint ez tudatosult bennem, megdöbbentem alázatán. Isten Fiaként megkövetelhetett volna bármilyen szertartást és pompát, hogy tudassa a világgal, megérkezett. Ehelyett egy szerény helyet választott a folyóparton.

Így kezdődött Jézus szolgálata. Miután Jézust megkeresztelték a Jordán vizében, a Szent Szellem galambként szállt le rá (Lukács 3:21), aztán az égből egy hang hallatszott: „Te vagy a Fiam, szeretlek téged, és benned gyönyörködöm”(Lukács 3:22). Ezzel a mennyei kenettel tudatta Isten azokkal, akik Jézust körülvették, hogy ki is áll előttük. Keresztelő János azt vallotta Jézusról: „Mivel pedig szemtanúja voltam annak, hogy ez beteljesedett, ezért tanúsítom, hogy ő az Isten Fia.” (János 1:34). Ez az esemény jelentette Jézus földi szolgálatának kezdetét. Keresztsége után Jézus hirdette Isten eljövendő országát, meggyógyította a betegeket és elhívta tanítványait.

Jézus szolgálatának másik szerény állomása az, ahol megfeszítették. Jézust vélhetően a város mai területén belül feszítették keresztre, de annak idején ez csupán egy kis kőfejtő volt, közvetlenül a város kapuján kívül. Semmi díszes vagy különleges nem volt benne. Ez volt az a hely, ahol a római tisztviselők kíméletlenül kivégezték azokat a bűnözőket, akiket meg akartak alázni; a legkevésbé sem alkalmas hely egy királyi temetéshez.

Jézus keresztre feszítésének színhelye semmivel sem csökkentette az esemény jelentőségét. Vére ugyan Jeruzsálemben egy szerény, említésre sem méltó helyen ömlött, de áldozatának mértéke mindent megváltoztatott. Jézus egy bűntelen életet követően meghalt, hogy megfizessen mindenki bűneiért.

Jézus isteni mivolta által áldozata örökkévaló. Mivel Jézus örök, áldozata fedezi azt az örök adósságot, amellyel bűnünk miatt vagyunk adósok. Jézus emberré válásával elfoglalta helyünket. Isten nem halhat meg, de, mivel emberré lett, Jézus vállalta a mindannyiunk által megérdemelt halált.

Az 1 János 5:5–12-ben János megerősítette ezt a bizonyságot Jézusról: Jézus az Isten Fia, és az egyetlen út az örök élethez rajta keresztül vezet. János ebben a levélben foglalkozik a hamis tanításokkal, melyek felütötték fejüket az egyházban. Néhányan azt állították, hogy Jézus nem teljesen Isten: mindössze egy olyan ember, akit Isten a hírnökének választott. Néhányan ezzel szemben azt vallották, hogy Jézus nem teljesen ember: hogy Jézus Isten és nem vált teljesen emberré.

Jézus isteni és emberi mivolta nem választható el egymástól. Ő Isten Fia. Ő teljes mértékben isten: nem csak része Istennek és nem csak egy parancsnokhelyettes. Jézus Isten. Jézus teljes mértékben ember. Egy zsidó ember volt, akinek meg kellett tanulnia járni, beszélni és enni. Volt gyermek, kamasz és férfi. Isteni mivoltának teljessége nélkül önmagáról való tanúságtétele hazugság lenne. Emberi mivoltának teljessége nélkül nem halhatott volna meg helyettünk.

És ezt üzeni nekünk az apostol az 1 János 5:5–12-ben, ahol megmagyarázza, hogy Jézus pontosan az volt, aminek vallotta magát: Isten Fia. Jézus teljesen ember és teljesen isten. János kifejtette, hogyan erősítik meg a Jézusról szóló bizonyságtételt a keresztsége (víz), a halála (vér) és a Szent Szellem. Ez a három dolog rendíthetetlen bizonyosságot ad arról, hogy kicsoda Jézus: Isten Fia, akinek örök élete van.

„Ez a tanúságtétel pedig így szól: Isten örök életet adott nekünk – és ez az élet Isten Fiában van. Ebből következik, hogy akiben él a Fiú, annak örök élete van. Akiben viszont nem él az Isten Fia, annak nincs örök élete.” – 1 János 5: 11–12

Ez a bizonyságtétel: Jézus Isten Fia. Jézus nélkül nincs örök életünk. Noha a hiposztatikus egység (Krisztus egyszerre isteni és emberi mivolta) fogalma nem mindig könnyen érthető, békességük lehet az igazságban, hogy Jézussal örök életünk van. Bizonyságtételére alapozhatjuk életünket, mely mindig igaz marad.

Forrás: https://lovegodgreatly.com/the-testimony/
Fordította: Szaniszló Tünde

Hirdetni félelem nélkül

Pál ezután elment a zsinagógába. Ott bátran beszélt a zsidóknak Isten királyi uralmáról. Sokat vitatkozott velük három hónapon keresztül, és próbálta meggyőzni őket. Közülük néhányan makacsul ellenkeztek, és nem fogadták el, amit mondott. Sőt, az egész zsinagógai közösség előtt gyalázták és rossz hírét keltették az Úr Útjának. Ekkor Pál szakított a zsinagógai közösséggel, de magával vitte azokat, akik Jézus tanítványai lettek. Őket azután két éven keresztül minden nap tanította egy Tirannosz nevű férfi iskolájában. Ennek az lett az eredménye, hogy a Kis-Ázsiában élő zsidók és nem zsidók mindenhol hallották és megismerték Isten üzenetét.” (Apostolok cselekedetei 19:8-10, kiemelés tőlünk)

Néhány hónappal ezelőtt együtt vacsoráztam a barátaimmal. Együtt ültünk az asztalnál barátok és ismerősök, de volt egy pár az asztalnál, akiket egyikünk sem ismert. Miután megismerkedtünk, kiderült, hogy közülünk néhányan ugyanabba a gyülekezetbe járunk. Új barátaink elárulták, hogy nemrég költöztek ide, és nincsenek oda a gyülekezetekért, mert sok történetet hallottak arról, hogyan bántják egymást a tagok. A barátom, Katy, aki félelem nélkül szokott beszélni és jó példa arra, hogyan hangolhatja össze egy nő a létét a Szentlélek munkájával, nem késlekedett.

„Meséljetek erről többet!” Elmondatta velük a történteket gyengéden, barátságos felhívással.

Katy bátor volt, kíváncsi és összhangban volt a Szentlélek munkájával. Szeretete, amit Isten és emberek iránt érez, ragadós, s bár nem utazik városról városra, saját településén kiveszi a részét Isten munkájából.

Időnként, amikor az Apostolok cselekedeteit olvasom, fennakadok azok, hogy mennyire különbözik az életem Pál apostolétól. Egyetlen küldetése Krisztus hirdetése volt, városról városra utazott és hirdette a Jó Hírt. Rendíthetetlenül a céljára összpontosított – és én erre nagyon irigykedem. Négy gyermekem van, ezért nem utazok sokat mostanában, de találkozom a tanárokkal, eladókkal, a szomszédaimmal, a munkatársaimmal és a barátaimmal. Bár a körülményeink különböznek, a célunk ugyanaz, mint Pálé volt: hirdetni a Jézus Krisztusról szóló evangéliumot.

A nagy parancsolat ezt mondja: „Ezért menjetek el a nemzetekhez, és tegyetek tanítványommá minden embert az egész világon! Merítsétek be őket az Atya, a Fiú és a Szent Szellem nevébe!  Tanítsátok őket, hogy engedelmeskedjenek mindannak, amit én parancsoltam nektek! Biztosak lehettek benne, hogy állandóan veletek leszek. Igen, veletek maradok minden nap, amíg ez a korszak véget nem ér!” (Máté 28:19-20). Ez nem csak Pál himnusza, hanem a miénk is. Ez vezérli Katyt is arra, hogy megossza másokkal a jóság és a szeretet történetét. Ez biztat arra, hogy legyünk bátrak, mint Pál, és félelem nélkül hirdessük az evangéliumot.

A küldetésünk az, hogy hirdessük azt, hogy mit tett Krisztus az életünkben, akár beosztottak, akár vezetők, anyák vagy barátok vagyunk. Néhányan közülünk városról városra utaznak, a Szentlélek iránymutatása szerint. De sokan ugyanabban a városban élünk és bízunk abban, hogy a Szentlélek adja a szánkba a szavakat, amikor beszélgetünk a munkatársainkkal, gyerekeinkkel, szomszédainkkal és másokkal, akiket Isten az utunkba vezérel.

Könnyű lenne azt mondani, hogy Pál bátorsága és kiállása az evangélium miatt, az csak annak a kornak és annak az időszaknak szólt. De ahogy a Jézusról szóló jó hír életeket változtatott meg az első században, ma is életek változnak meg.

Ezen a héten, miközben az Apostolok cselekedeteit olvasod, engedd, hogy Pál bizonyságtétele és a Szentlélek munkája téged is bátorítson. Imádkozz és kérd Istent, hogy adjon neked bátorságot ott, ahová helyezett téged. Kérd Istent, hogy segítsen figyelned a Szentlélek vezetésére a saját életedben és mások életében. Emlékezz Isten ígéretére, hogy amikor megyünk és megosztjuk a Jó Hírt, mindig velünk lesz, a világ végső határáig.

Forrás: https://lovegodgreatly.com/fearless-proclamation/

Fordította: Szabó Eszter

Mikeás könyve – 2. hét / 3. nap

Olvasd el: Mikeás 3:5-8, Jakab 5:19-20

IMÁK: Mikeás 3:8

Tegnap láthattuk, ahogy az Ige megfeddi a vezetőket, ma pedig arról olvashatunk, ahogy a hamis prófétákat korholja. Ezek a hamis próféták nem Isten szavait beszélték, hanem a sajátjaikat. Azt mondták, amit az emberek hallani akartak. Éppen ezért kellett megszégyenülniük és megalázkodniuk.

Ezzel ellentétben Mikeás pont arról beszélt az embereknek, amiről nem akartak hallani: bűnről, ítéletről, következményekről, nehézségekről. Az ő beszéde azonban erővel bírt, mert Istentől jött. Ez volt az az üzenet, amit Isten el akart mondani az ő népének.

Ma sok gyülekezetben nem esik szó a bűnről. És sok keresztény nem beszél róla. Talán azért, mert nem akarjuk, hogy mások kényelmetlenül érezzék magukat. Azonban elfelejtjük, hogy ennek a világnak szüksége van Jézusra, és annak érdekében, hogy megmeneküljön, beszélnünk kell a bűnről, az ítéletről, a következményekről – pontosan úgy, ahogyan Mikeás tette. A Róma 1:16-ban Pál azt mondja, hogy senki előtt nem szégyelli az örömhírt, hiszen Istennek hatalma az, amellyel üdvösségre juttatja mindazokat, akik hisznek benne. Pál és Mikeás tudták, hogy egyedül az evangéliumnak van ereje. Emlékezzünk erre ma és legyünk elég bátrak ahhoz, hogy megosszuk Isten Igéjét azokkal, akik nem ismerik Jézust, és hogy megkeressük azokat, akik eltévelyedtek Isten Igazságától.

Mennyei Atyám, segíts, hogy a Te igazságodat szóljam attól függetlenül, hogy mások mit gondolnak rólam. Segíts, hogy elég bátor legyek és beszéljek másoknak Jézusról és arról a bőséges életről, ami Benne vár minket. Jézus nevében, Ámen.

/YouVersion/

Fordította: Szabó Anna

1. és 2. Thesszalonika – 5. hét / 5. nap

Olvasd el!: 2 Thesszalonika 2:13-17

IMÁK: 2 Thesszalonika 2:13

Pál hálát ad a thesszalonikai gyülekezet híveinek megváltásáért, azért, ahogy feleltek az Igazságra és a Szent Szellem munkájáért. Bátorítja őket, hogy álljanak szilárdan Isten Szavában és imádkozik értük, hogy ezekhez a hagyományokhoz és beszédekhez ragaszkodjanak. Pál arra vágyik, hogy Isten megadja ezeknek a híveknek a vigasztalást megpróbáltatásaik közepette és kegyelme által reménnyel töltse el őket.

Pál arra tanít, hogyan járjunk közben egymásért. Ezen a héten céltudatosan imádkozzunk egymásért, hogy szilárdan álljunk az Igazságban. Alapozza meg Isten a szívünket minden jó tettben és beszédben. Merüljünk bele kegyelmébe és kapaszkodjunk az Ő végtelen reményébe.

Atyám, helyezd lábainkat ma Igédre. Alapozd meg munkádat és Szavaidat szívünkben. Ámen.

/YouVersion/

 Fordította: Virág Eszter

8. hét – 3. nap A megbocsátás üzenete

megbocsat-8-3

Olvasd el: Ézsaiás 52:6-8

IMÁK: Ézsaiás 52:7

A keresztények arra lettek elhívva, hogy békét teremtsenek. Úgy mutatjuk be a cselekvő szeretetet, hogy megpróbáljuk áthidalni az emberek közti különbségeket. Egy keresztény békéje Krisztus kereszten végzett megváltó munkáján nyugszik. Amikor káosszal és zavarodottsággal kell szembesülnünk, abban a tudatban nyugodhatunk meg, hogy Isten a legrosszabb helyezetekben is békét és egységet teremthet.

Milyen körülmények között van szükséged arra, hogy megtapasztald Isten békességét? Keresztényként téged az élő Isten Szelleme tölt be. Amikor átadjuk magunkat Neki, a Szent Szellem ingyen adja a békességet. Folyton imádkoznunk kell azért, hogy nyugodtak és békések maradhassunk, ha nehézségek adódnak, főleg mivel egy kaotikus világban élünk.

Mennyei Atyám, köszönöm Neked a béke és a szeretet ajándékát. Segíts, hogy elkerüljem a káoszt és a zavarodottságot, és hogy nyugodt tudjak maradni a nehéz időkben! Segíts szilárdnak maradnom mikor a világ körülöttem bizonytalan és ingatag! Jézus nevében. Ámen.