Címke: példa

„Legyen igazi családfő…” – 1 Timóteus 3:4

A jegyesoktatásunk végéhez közeledtünk, és úgy éreztük, hogy készen állunk arra, hogy bevegyük az egész világot. Hiszen ott volt nekünk Jézus, egymás, és a legcukibb összeillő tenyéralátétek és műanyag szalvétagyűrűk (igazi 90-es évek stílusban) amiket valaha láttál. Heh. Biztos vagyok benne, hogy jobban is átérezhettük volna ennek a monumentális vállalkozásnak a súlyát, mint ahogy tettük, de fiatalok voltunk, naivak, és az idő legynagyobb részében túlságosan is lefoglalt, hogy minél hamarabb kéz a kézben az oltárhoz szökkenhessünk, így nem vettük észre, hogy egy kicsit elterelte a figyelmünket az egész körüli felhajtás.

Az esküvőnket megelőző végső felkészítésünk részeként a pásztorunk saját kezűleg választott ki egy párt, akik a gyülekezetben vezető szerepet töltöttek be, és azt a feladatot adta nekünk, hogy látogassuk meg és kérdezzük ki ezt a sok mindent megélt férjet és feleségét. A találkozás, melyre először mindössze egy formális jegyesoktatási feladatként tekintettünk, végül egy egész életünket meghatározó házasságmodellé vált.

Ahogy beléptünk az otthonukba azonnal megértettük, hogy miért esett a pásztor választása erre a jól ismert, tiszteletreméltó családra. Azonnal éreztük, hogy ezt az otthont elárasztja a rengeteg szeretet és élet. Miután bemutattak minket mind az öt gyereküknek (és az idősödő rokonnak, aki egy a házhoz csatolt plusz szobában lakott) asztalhoz ültünk, ahol minden egyes szavukon áhítattal csüngtünk egy meleg tál pörkölt mellett. A beszélgetés természetes volt, mégis irányított: mindenről beszéltek nekünk a nevettető házastársi pillanatoktól a legmélyebb megpróbáltatásokig. Megosztották velünk, hogy hogyan nőttek a szeretetben és hogyan tanulták meg tisztelni egymás egyedi szerepeit és ajándékait; hogyan futottak mindig Istenhez és az Ő Igéjéhez közösen, hogy bölcsességet kérjenek a dolgok kezelésében – legyen szó pénzről, vagy éppenséggel a temperamentumukról. Meghallgattuk őszinte és alázatos imádságaikat, a finom utasításokat, melyeket a gyermekeiknek adtak, és az elismerő szavakat, melyeket egymásnak mondtak. Hallottuk, ahogy megbocsátanak egymásnak, láttuk, ahogy szolgálják egymást, és az sem kerülte el a figyelmünket, hogy hányféleképpen építették be Jézust a mindennapi életükbe.

És amikor elhagytuk azt a házat, teljesen más emberek voltunk, akik tudják, hogy Isten vezette őket.

Az idő, amit ennek a gyülekezeti vezetőnek és feleségének az otthonában töltöttünk felfedte előttünk, hogy a valódi evangélium dolgozik az életükben – valami, amit az évek során szilárdan megismertek. Nem csoda hát, hogy Pál nagy gondot fordít arra, hogy elmondja Timóteusnak, egy gyülekezeti vezetőnek tudnia kell, hogyan vezesse a saját háza népét. „Hiszen ha valaki a saját családját sem tudja kormányozni, hogyan lenne képes akkor gondot viselni a helyi gyülekezetre, amely Istené?! – 1 Timóteus 3:5

A vezetés fontos, mert a vezetés példát állít. Pál tisztában van vele, hogy egy gyülekezeti vezető képtelen a gyülekezetet Istenhez és szent életre vezetni, vagy abban irányítani, hogy az elveszetteket Krisztushoz hívja, ha nem bizonyított a saját családja kormányzásában. Az Úr Igéje kimondja, hogy a gyülekezeti vezetők „feddhetetlenek” legyenek – nem tökéletesek – de szilárdak olyan alapvető emberi tulajdonságokban, melyek elsősorban a legintimebb, személyes élettérben nyilvánulnak meg. Másrészről viszont azok a vezetők, akik az 1 Timóteus 3-ban lefektetett alapelveket képmutató módon élik meg, hamar kompromittálhatják egyes gyülekezeti tagok bizalmát és szellemi fejlődését – csakúgy, mint a gyülekezet egészének hírét és megbízhatóságát. A vezetés igenis számít az evangélium fényében.

Hajlandóak lennétek arra, hogy ma imádkozzatok, és hálát adjatok Istennek a gyülekezeti vezetőkért, illetve, hogy elhatározzátok magatokat a folyamatos imára értük, miközben azon fáradoznak, hogy titeket Istenhez vezessenek? Emellett szánjuk oda magunkat a személyes jóságban történő folyamatos növekedésre, hogy mi is hatással lehessünk mások életére úgy, hogy az Isten adta ajándékainkat használjuk, és egy valóságos, következetes, evangélium-központú életet élünk.

Az Ő lábainál,

Whitney

Fordította: Szabó Anna

Forrás: https://lovegodgreatly.com/an-overseer-above-reproach/