Megkapni az erőt, amire szükséged van

De akik az Örökkévalóra várnak, akik benne bíznak, új erőre kapnak, szárnyra kelnek, magasra szállnak, mint a sasok! Futnak, de nem fáradnak el, járnak, de nem merülnek ki.” – Ézsaiás 40:31

Emlékszel Popeye-re? Ő egy mese hőse volt, aki egy Oliva Oyl nevű lányba volt szerelmes. Természetesen akadt a történetben egy rosszfiú is, Bluto. Bluto nagy volt, erős, gonosz, és mindig kereste az alkalmat, hogy elrabolja a lányt. Mivel Popeye kisebb volt és gyengébb, ezért egészen tehetetlen volt addig, amíg spenótot nem evett. A spenót erőt adott neki, hatalmas izmokat növesztett, illetve segített neki legyőzni ellenségeit és megmenteni szíve hölgyét.

Nem lenne jó, ha egyszerűen csak ennénk valamit, és azonnal megkapnánk mindazt az erőt, amire szükségünk van ahhoz, hogy minden feladatunkat elvégezzük?! Jó lenne, de nem reális. Van azonban egy sokkal jobb módszerünk arra, hogy erőt nyerjünk; ehhez pedig még spenót sem kell.

Az erő, amire szükséged van

Mindannyiunknak szüksége van erőre. Fizikálisan elengedhetetlen ahhoz, hogy éljünk. Szükségünk van az izmainkra ahhoz, hogy sétáljunk, felemeljük a gyerekeinket, hogy el tudjuk végezni a fizikai munkánkat. Emellett mentális erőre is szükségünk van, hogy át tudjuk rágni magunkat a problémákon, hogy értelmes beszélgetéseket folytassunk, és hogy képesek legyünk másoknak is segíteni a problémáik megoldásában. Végül pedig szükségünk van szellemi erőre azért, mert a kétség folyton a szívünkbe férkőzik és Sátán folyamatos támadás alatt tartja Isten népét.

Az erő, ami hiányzik

Mindannyian elfáradunk, elcsüggedünk és időről-időre kimerülünk. Néha hamarabb, mint vártuk, máskor pedig tovább tart a fáradtság, mint azt gondoltuk volna. Az ok, ami miatt gyengeséget tapasztalunk, hogy megvannak a korlátaink. Akár fizikális, akár mentális, akár szellemi teherbírásról van szó, korlátokba ütközünk. És nem csak mi vagyunk gyengék, hanem a környezetünk is. Olyan erőre van szükségünk, ami sokkal erősebb, mint bármelyik ember.

Az erő, amit kaphatsz

Annyira aranyos, amikor a kisgyerekek megpróbálnak segíteni a szüleiknek cipelni a nehéz tárgyakat. Megfeszítik erejüket, miközben azt gondolják, hogy ők cipelik a súlyt, holott a szülő az, aki valójában a munkát végzi. A gyerek részt vesz, még kínlódik is, mindent latba vet, de igazából rengeteg segítség áll rendelkezésére.

A mai igevers arra mutat rá, hogy ha Istenre figyelünk, akkor erőnk megújul, de ez hogy működik a gyakorlatban?

Ahhoz, hogy megújulhasson az erőnk, meg kell tanulnunk várni az Úrra, hogy betöltse szükségeinket. Ez egy aktív várakozás, melynek során tovább tesszük azokat a dolgokat, melyekre el vagyunk hívva. Amikor tovább tesszük egyik lábunkat a másik elé, közben mégis várunk arra, hogy Isten cselekedjen, gyógyítson, megváltson, bölcsességet adjon és gondoskodjon rólunk. Ez az aktív várakozás hiten alapszik.

És akkor az erőnk megújul. Ez nem azt jelenti, hogy Isten mindent megad, amiről azt hisszük, hogy szükségünk van rá, hanem azt, hogy megadja majd mindazt a kegyelmet, mely ahhoz kell, hogy megmaradjunk a reménységben.

Ismerd meg azt az Istent, akiről azt vallod, hogy szereted! És tanulj meg megnyugodni ebben a tudatban Istenre várva, hogy munkálkodjon az életedben és az életeden keresztül. És akkor majd képes leszel felülemelkedni a viharokon és békére lelni. Miért? Mert Isten benned való munkája az, ami a nyugalom és az öröm helyére juttat el téged.

Jézusra nézve,

Jen

 

Fordította: Szabó Anna

Forrás: https://lovegodgreatly.com/receiving-the-strength-you-need/

Örvendj! A halál legyőzetett!

Bárhová nézünk, halált látunk. Hiszen része minden életnek: a növényekétől kezdve, az állatokén át egészen az emberekéig. A szekrényeden lévő meseszép virág, a kertedben virágzó fák, az akváriumban úszkáló halak, a Szavannán szinte keresztülrepülő gepárd mind-mind elpusztul. A leginkább elkeserítő, amikor egy szerettünk halálán keresztül kerülünk szembe vele.

A thesszalonikai keresztyének aggódtak, féltek attól, hogy azok a hívők, akik Jézus Krisztus visszajövetele előtt halnak meg, kimaradnak Jézus visszatértének dicsőséges eseményéből.

De Pál kétféleképpen is bátorította őket (és minket is):

 

A halott gyászolása

A halál nehéz. Széttépheti a világodat, mindent a feje tetejére állíthat. Része annak az átoknak, amit a bűn eredményezett. A halál mindenhogyan borzalmas, így helyén való a gyász. Normális, ha összetört szívűnek, elkeseredettnek, szomorúnak érezzük magunkat. De Pál azt mondja, hogy bár gyászoljuk az elhunytakat, de az eltávozott keresztyéneket ne úgy gyászoljuk, mint akiknek nincs reménységük (13. vers).

Bár a halál elragadja tőlünk a szeretteinket, nem vesznek el számunkra örökre. A halál egy időleges állapot, átjáró Isten jelenlétébe és a bővelkedő örök életre.

Tehát, ha egy Krisztust követő testvérünk halálával kell szembenéznünk, ne engedjük, hogy a gyász depresszióba vezessen minket. Ez csak egy időszakos szünete a kapcsolatunknak, nem pedig a vége.

Gyászolj, de ne engedd, hogy gyász visszatartson attól, hogy tedd, amire Isten elhívott. Mindnyájunknak küldetése van és mint Isten küldöttjeinek szorgalmasan kell dolgoznunk, hogy véghezvigyük azt, amire Ő elhívott. Ne engedd, hogy a halál bolondot csináljon belőled és elhitesse, minden elveszett, amikor valójában a halál az, aki mindent elveszített.

 

Örvendj a Halál elmúlásán

A halál csúfságának közepette örvendezhetünk. Örvendezhetünk a biztos reményben, hogy Krisztus a feltámadásán keresztül legyőzte a halált, hogy az ne győzhesse le az Ő gyermekeit.

„A halál nem más, mint egy félelmetes lépés át az időn és a bűnön keresztül az édes Jézusig, aki megismerte és átérezte a legrosszabb halált, amikor a halál fogai belé martak. Mi tudjuk, hogy a halálnak már nincsenek fogai, sem tátongó állkapcsa, hiszen azokat már letörték.”   Samuel Rutherford

Krisztus érezte a halál fullánkját, állkapcsa teljes harapását. Ahelyett, hogy ez reményvesztettségre adna okot, valójában a remény hídja számunkra, ami elvezet mindahhoz, ami jó és szent.

A halál tehát már nem a vég, hanem a kezdete a bűn, a gonosz, a könnyek nélküli életnek. Kezdete az Isten jelenlétében Jézussal töltött életnek, ami szent és tökéletes. A teljes öröm kezdete.

A thesszalonikaiak attól féltek, hogy azok, akik már meghaltak, kimaradnak Krisztus visszatéréséből, de a jó hír, hogy a halál még ott sem tudja gátolni a hívőket. Pál elmagyarázza, hogy amikor Krisztus visszatér, a halottak feltámadnak, így ők is tanúi lesznek Krisztus második eljövetelének.

A halál csúnya és sötét. Sivár és reménytelen azok számára, akik nem szeretik Krisztust. De Isten gyermekeinek a halál sötétségét elűzi Krisztus erejének fénye.

Igen, a halál fájdalmat okoz azoknak, akik hátra maradtak, de reménységünk van, hiszen Krisztus legyőzte a halált, amit visszajövetelekor örökre száműzni fog.

 

Jézusra tekintve,

Jen

 

Fordította: Virág Eszter

Forrás: https://lovegodgreatly.com/rejoice-death-conquered/

1. és 2. Thesszalonika – 1. hét / 5. nap

Olvasd el!: 1 Thesszalonika 2:17-20

IMÁK: 1 Thesszalonika 2:19-20

Pál életének öröme az volt, hogy Krisztushoz vezethette az embereket. Úgy tekintett a thesszalonikai gyülekezetre, mint a „koronájára”, és felelősnek érezte magát a lelki fejlődésük ösztönzésében. Habár az ellenség megnehezítette azt, hogy Pál fizikálisan is jelen legyen a városban, a szíve mégis szenvedélyesen égett az ott élő keresztényekért, és Krisztus visszajövetelére emlékeztette őket.

Az ellenség célja az volt, hogy meghiúsítsa Pál tervét, aki terelgetni akarta a Thesszalonikában élő nyájat, azonban Isten tervét nem lehet csak úgy meghiúsítani. Ahelyett, hogy személyesen látogatta volna meg őket, Pál levelet írt nekik, amelyet ma is olvashatunk és tanulmányozhatunk, így mi is Pál dicsősége és koronája vagyunk.

Mi az életed öröme? Rendszeresen buzdítasz arra másokat, hogy növekedjenek a hitben? Talán Pálhoz hasonlóan te is sok lelki harcon estél át, és megrekedve érzed magad. Nyugodj meg abban a tudatban, hogy Isten számodra elkészített tervei tökéletesek, és hogy minden egyes lépés, melyet ma az örömhír megosztásának érdekében teszel a te dicsőségedre és örömödre fog szolgálni azon a magasztos napon, amikor színről színre látjuk majd Jézust. Talán írhatsz egy emailt vagy felhívhatsz valakit, hogy megoszd a bizonyságtételed. Nem szükséges fizikálisan egy szobában tartózkodni valakivel ahhoz, hogy örökkávaló hatással legyél a másik életére. Kérd Istent, hogy mutassa meg, hogyan tudnád kreatívan megosztani az evangéliumot a héten!

Királyom, köszönöm, hogy eljöttél a földre, megkerestél, és megmentettél a bűneimtől. Mutasd meg nekem, hogy hogyan kereshetek meg valakit ezen a héten, és hogyan menthetek meg egy elveszett lelket! Örömmel szeretnék Rólad beszélni másoknak, és látni, ahogy valaki élete megváltozik. Ámen.

/YouVersion/

Fordította: Szabó Anna

1. és 2. Thesszalonika – 1. hét / 2. nap

Olvasd el!: 1 Thesszalonika 1:4-10

IMÁK: 1 Thesszalonika 1:4-5

Pál ezen a helyen arról beszél, hogy milyen örömmel fogadták a thesszalonikaiak az evangéliumot a nyomorúság idején. Pál hatékonyan adta át nekik az örömhírt, a Szent Szellem pedig meggyőzve őket meghódította az emberek szívét és örökre megváltoztatta az életüket. Ma mi is arra vagyunk elhívva, hogy megnyissuk szívünket ezelőtt a változtató erejű igazság előtt: Isten szeret minket és kiválasztott minket arra, hogy mindent a Megmentőnk kezébe tegyünk le.

Ezen a héten hogyan fogod megosztani Krisztust másokkal az életeden keresztül? Vajon az Úr szava buzgón „zeng” az ajkadon? Tényleg elhatároztad magadban azt, hogy elfordulsz az önző bálványimádástól, és teljes mértékben az igaz Istent szolgálod? Arra vagyunk elhívva, hogy miután meghallottuk az Igét, reagáljunk annak üzenetére, majd meséljünk a megváltásnak annak a reménységéről, amely Krisztusban van elrejtve mindenkinek, aki csak hajlandó meghallgatni. Ha egészen Krisztusnak adjuk az életünket, akkor a Szent Szellem veszi át az uralmat felette, és az Ő szavai törnek majd elő a szívünkből, hogy hatással legyenek a világra.

Atyám, köszönöm, hogy engem választottál, mint szeretett gyermekedet, és hogy a Szent Szellemen keresztül erőt adtál arra, hogy megosszam az evangéliumot. Segíts, hogy legyen elég bátorságom kinyitni a számat és örömmel beszélni másoknak arról, hogy egyedül Krisztus ment meg minket a pusztulástól és egyedül Ő élesztheti fel a reményt a szívünkben! Ámen.

/YouVersion/

Fordította: Szabó Anna

Amire TÉNYLEG szükséged van…

„Ehhez a gazdagsághoz mérten fog az én Istenem gondoskodni mindenről, amire szükségetek van.” –Filippi 4:19

A nő a hideg járdán feküdt összekucorodva, hogy jobban védje testét a kemény hideg széltől. Az időjárás-előrejelzés hirtelen zuhanást ígért a hőmérsékletben, és úgy tűnt, hogy éppen lefeküdni készült összetákolt ágyába az időjárás kényének-kedvének kitett, belvárosi utcán elhelyezkedő szokásos helyén.

Nem terveztem megközelíteni.

Épp a városban jártunk egy szoros napirenddel, és arra gondoltam, hogy majd imádkozom érte miközben sietősen elhaladunk mellette. Azonban mielőtt ráeszmélhettem, volna, hogy mi történik, a fiatal lányom megfogta a kezemet, és visszahúzott — egészen addig, amíg mi is mellette guggoltunk, jóval nagyobb mértékben és közelebbről behatolva a nő utcai otthonába, mint ahogy azt én terveztem.

Az arcunk közelebb került. Egymás szemébe néztünk. A kezünk felé nyúlt.

A fizikai szükségletein kívül mást nem kért. Ehelyett, ahogy közelebb hajoltam, egy édes éneket hallottam az ajkairól felszállni. Háláról beszélt, és Isten hűségéről; én pedig amíg élek, soha nem fogom elfelejteni azt a tiszta ÖRÖMÖT, amit az arcán láttam.

Onnantól kezdve jól tudtuk, hogy mivel találkoztunk.

Maradtunk, mert a szívünk képtelen volt elszakadni.

A végére kiderült, hogy mindene megvolt aznap estére, és már kész tervvel is rendelkezett arról, hogy hogyan fog ismét talpra állni. Isten addigra már használta az Ő embereit. A tűz elpusztította az otthonát, de nem tudta kioltani a hitét.

Jézus.

Az Ő neve szállt fel az ajkairől, és Ő volt a szilárd alapja. Az igazat megvallva elsőként jelentette ki magáról, hogy egy nagyon nagyon gazdag nő volt.

Gazdag a Jézus Krisztusban…

_______________________________________

Annyira szöges ellentétben állnak a mai kultúrával, hogy megakasztanak minket az utunkon. Egy olyan társadalomban, amely állandóan azért harcol, ami helyes, igazságos és könnyű, van valami radikálisan különböző ezekben az emberekben. Nem fogod eltéveszeni, ha összefutsz velük. És ha egyszer összefutottál velük, nem tudsz nem gondolni arra, hogy mennyire lenyűgöző a viselkedésük. Amit tesznek, annak egyszerűen nincs értelme a világ többi része számára, és azt az égbekiáltó kérdést provokálják ki mindenkiből, hogy Vajon mi teszi őket annyira mássá?

Az ok nyilvánvaló és egyszerű: az Isten ÖRÖME.

Leszámítva persze, hogy nem nyilvánvaló, és a körülmények pedig távol állnak az egyszerűtől.

Hiszen itt mindig olyan ÖRÖMRŐL van szó, amely meglehetősen nehéz körülmények között létezik, és pontosan ez az, ami még jobban kiemeli őket. Mint azok a csillagok, melyek áthatolnak a legsötétebb éjszakán, ezek az emberek olyan fényesen és szépen csillognak, hogy egyszerűen nem tudod levenni róluk a szemedet.

Nagy nyomás alatt állnak, mégis ÖRÖM van bennük.

Fizikailag szükséget szenvednek, mégis ÖRÖM van bennük.

Igazságtalanul bánnak velük, mégis ÖRÖM van bennük.

Óriási veszteségeket szenvednek, mégis ÖRÖM van bennük.

Kényelem.

Anyagi javak.

Státusz.

Bőség.

Világi elvárásokkal harcolunk ezekért a dolgokért, a megelégedést mégsem tudhatjuk magunkénak sokáig. Sőt, a küzdelem során gyakran még nyomorultabbnak érezzük magunkat.

Azonban ha a gondolatainkat és a szívünket a Megváltó hatalmára és jóságára szegezzük, akkor minden más színben tűnik majd fel.

A reményünk kitartó lesz.

A béke árvízként áraszt el minket.

Az őszinte öröm túlcsordul bennünk.

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én így szeretnék élni.

 

“Isten dicsőséges gazdagsága mind a Krisztus Jézusban található. Ehhez a gazdagsághoz mérten fog az én Istenem gondoskodni mindenről, amire szükségetek van.” – Filippi 4:19

 

Bízz, barátom! Isten gondoskodni fog rólad az általa kiszabott időben és módon.

A legégetőbb szükségünk?

Az Ő neve Jézus.

Amikor Istentől kérünk valamit, először kérjünk többet Belőle…

 

AZ Ő lábainál,

Whitney

 

Beszéljük meg! Írd le nekünk kommentben! Mit tanított NEKED személyesen Isten ahogy együtt tanulmányoztuk a Filippiekhez írt levelet?

 

Fordította: Szabó Anna

Forrás: https://lovegodgreatly.com/what-you-and-i-really-need/

Filippi – Válaszd az örömöt – 4. hét / 5. nap

Újra és újra emlékeztet minket az Ige, hogy Krisztussal való kapcsolatunk partnerkapcsolat. Amint hitben kilépünk, hogy életünkre szóló elhívását kövessük, Ő is mellénk áll és gondoskodik mindarról, amire éppen szükségünk van, legyen az az Ő ereje, bölcsessége, vagy a napi szükségeink. Soha ne felejtsd el, hogy egy csodálatos, szerető Atyát szolgálsz, aki a Fia Jézus által már betöltötte a legnagyobb szükségedet. Hűséges Atyánk minden útja tökéletes és alig várja, hogy segíthessen neked. Vesd belé a bizalmadat, mert Ő méltó rá. Amikor a szükségeidet mind Isten lábai elé teszed és bízol benne, hogy Ő gondoskodni fog, akkor egészen biztosan meglátod majd nagyságát és egyre világosabbá válik munkája az életedben.

(YouVersion)

Fordította: Bolbás Viola

Filippi – Válaszd az örömöt – 4. hét / 4. nap

Az életről és Krisztussal való kapcsolatunkról alkotott véleményünk kihat az elégedettségünkre. Amikor a menny szemszögéből nézzük az életet, rájövünk, hogy nem létezik olyan, hogy „földre szállt menny”, hogy ez a világ nem az otthonunk és a legjobb még hátra van, és akkor többé már nem itt akarunk kincseket gyűjteni. A lényeg már nem azon van, hogy „Mit kaphatok?” hanem, hogy „Mit tehetek?” „Hogyan szolgálhatok?” „Miben segíthetek?” Ha szolgáló hozzáállásunk van, és megértjük milyen feladatra hívott el minket Isten, mindegy milyen akadályba ütközünk, maradandó elégedettséget tapasztalunk meg életünkben. Nyugodtak lehetünk, Isten mindig, minden szükségessel felszerel ahhoz, hogy megtegyük, amit kért tőlünk – nem a saját erőnkből, hanem az Ő ereje által.

(YouVersion)

Fordította: Bolbás Viola

Ezeken gondolkodjatok

„Végül, testvéreim, azokon a dolgokon gondolkodjatok, amik igazak, dicséretre méltók, igazságosak, tisztességesek, szépek, tiszteletre méltók, kiválók és dicséretesek.” – Filippi 4:8

Ez egy olyan lecke, amelyet nehézségek árán tanultam meg.  Sőt, ha teljesen őszinte akarok lenni veletek, akkor egy olyan leckéről beszélünk, amit még mindig tanulok.

Az, hogy miről gondolkodsz, igenis számít.

Nemrégiben érkeztem haza egy találkozókkal, gyerekek felvételével és lerakásával, kosárlabdaedzéssel és határidőkkel teli nap után… és hullafáradt voltam. Miközben a lefekvéshez készülődtem aznap este, beszámoltam a férjemnek a nap eseményeiről. Amikor befejeztem, rám nézett és azt mondta: Azta, úgy tűnik nagyon kemény napod volt.

A válasza teljesen váratlanul ért és elgondolkodtatott arról, hogy mit is tartottam érdemesnek arra, hogy megosszam vele. Mert mik is voltak azok a események, amelyekre koncentráltam, és amelyeket fontosnak ítéltem;  és mik voltak azok, amelyekre nem figyeltem oda, és nem tartottam elég egetrengetőnek ahhoz, hogy este elmondjam?

A helyzet az volt, hogy habár egy hosszú nap állt mögöttem – egy olyan nap, amely néha elég zaklatott volt -, azonban ez mégis egy jó nap volt.

Egy nap tele olyan emberekkel, akiket a legjobban szeretek a világon.  Egy olyan nap, amelyben mind az anyaság, mind pedig egy olyan szolgálat vezetése megvolt, melyért szenvedélyesen rajongok. És mégis úgy döntöttem, hogy a gondolataimat a stresszre és a határidőkre összpontosítom a jó dolgok helyett, amelyekkel Isten megáldott a nap folyamán.

A férjem megjegyzésre rávilágított, hogy egész nap pontosan annak az ellentétére fókuszáltam a gondolataimat, ami a Filippi 4:8-ban meg van írva. Ahelyett, hogy arra gondoltam volna, ami igaz, dicséretre méltó, igazságos, tisztességes, szép, inkább engedtem, hogy az elmém a negatív dolgokra, a bizonytalanságra, és a hiányosságokra fókuszáljon. És az eredmény? Egy olyan negatív képet festettem a napomról, ami nem teljesen volt igaz.

Minél idősebb leszek, annál jobban megértem, hogy mennyire fontos megélni a Filippi 4:8-ban leírtakat. Minden egyes nap lehetőségem van eldönteni, hogy a jóra, a szépre, és Isten igazságára fókuszálok, vagy engedem, hogy az elmém pont az ellenkezőjére összpontosítson.

Az az igazság, hogy bármivel is táplálom az elmém, az befolyásolni fogja az életem minden területét és minden kapcsolatát. Éppen ezért fontos annyira a 2 Korinthus 10:5. Muszáj megtanulnunk, hogy minden egyes gondolatot foglyul ejtsünk a Krisztusnak való engedelmességre. Isten Igéje az igazságnak az az alapja, amelyre az életünknek épülnie kell, nem pedig a gondolatainkra vagy az érzelmeinkre.

A gondolatvilágunk hatalmas erővel bír, és ha nem tartjuk kordában, akkor képes elpusztítani bennünket belülről. Éppen ezért fontos annyira, hogy naponta Isten Igéjében járjunk; hogy felfrissítsük az elménket az Ő igazságával és engedjük, hogy Isten vezessen és meggyőzzön minket, valamint szóljon hozzánk az Ő szavai által.

“A helyes gondolkodás az Isten Igéjén való napi elmélkedés eredménye.” – Warren Wiersbe

Tehát barátaim, csatlakozzatok hozzám, és koncentráljuk együtt az elménket a Filippi 4:8-ra!

“Végül, testvéreim, azokon a dolgokon gondolkodjatok, amik igazak, dicséretre méltók, igazságosak, tisztességesek, szépek, tiszteletre méltók, kiválók és dicséretesek.”

—–

Ma úgy döntök, hogy az elmémmel Isten igazságára fogok figyelni, nem pedig a Sátán hazugságaira. Nem fogok többé a Sátán életemről szóló vádlásaira hallgatni.

Ma úgy döntök, hogy arra koncentrálok, ami őszinte és tiszta, ahelyett, hogy engedném a gondolataimat a tisztességtelen gondolatok és emlékek mezsgyéjére kalandozni.

Ma úgy döntök, hogy arra figyelek, ami tiszta, tisztességes és tiszteletre méltó, megtanítva a szememet arra, hogy az értéket lássam meg a világban ahelyett, hogy engedném a világ gonoszságának és romlottságának, hogy a középpontba kerüljön.

Ma úgy döntök, hogy Istennek arra a fantasztikus munkájára figyelek, amit bennem és a körülöttem élőkben végez.

Ma úgy döntök, hogy többet látok Belőle, és kevesebbet a világból.

Ma úgy döntök, hogy én irányítom a gondolataimat, nem pedig a gondolataim engem. Nem leszek többé a rabszolgájuk.

Csatlakozol hozzám?

 

Szeressétek nagyon Istent!

Angela

Fordította: Szabó Anna

Forrás: https://lovegodgreatly.com/think-about-these-things/

Filippi – Válaszd az örömöt – 4. hét / 3. nap

Amin elmélkedünk, az kihat majd a cselekedeteinkre. Ezért olyan fontos, hogy figyeljünk arra, hogy min gondolkozunk. Arra a szabadságra koncentrálunk ami Krisztusban a miénk? Tudatosan megújítjuk elménket Isten igazságával? Vagy megengedjük az elménknek, hogy újra és újra visszajátssza múltbeli hibáinkat, igazságtalanságokat, vagy fájó szavakat? Isten csodálatosnak alkotta elménket, de meg kell tanulnunk, hogy azokat a gondolatokat ápoljuk, amelyek segítséget és életet adnak, ahelyett, hogy fájó és bántó dolgokon elmélkednénk. Gyakran, ahogy gondolkodunk, úgy is fogunk cselekedni. Vizsgáljuk meg az életünket és az információkat, amik hatást gyakorolnak az elménkre a tévén, könyveken, és az interneten keresztül. Bárcsak azt választanánk, hogy inkább Isten igazságaira összpontosítunk a világ helyett.

(YouVersion)

Fordította: Gönczy Anna

Filippi – Válaszd az örömöt – 4. hét / 2. nap

Amikor kislány voltam, emlékszem, megtanultam, hogy az aggodalmaimat imákká formáljam és hagyjam őket Jézus lábánál. Ez a lecke velem maradt egész életem során, és a mai napig rendszeresen visszatérek ehhez a gyakorlathoz. Világunk és az őrült idők, amiket élünk, bárkinek szorongást okoznak, de ekkor válik fontossá hitünk, bizalmunk, és imáink. Ahelyett, hogy engednénk, hogy e világ aggodalmai „leszívják” az energiánkat, Istenre kell bíznunk minden félelmünket. Imában átadjuk neki gondjainkat és aggodalmainkat, és bízunk Benne, hogy úgy fog munkálkodni, ahogyan csak Ő tud. Mi nem vagyunk Isten, de Ő igen, és Ő sokkal többet tud tenni, mint amit valaha is el tudnánk képzelni. Hálatelt szívvel azért, amit már megtett, átadjuk Neki aggodalmainkat és lehetőséget kínálunk, hogy munkálkodjon életünkben az Ő dicsőségére.

(YouVersion)

Fordította: Gönczy Anna