Szép remények

Mikor történt meg veled utoljára, hogy összetörtek a reményeid?

Mindannyiunknak vannak elképzelései arra vonatkozólag, hogy hogyan kellene a dolgoknak történnie az életünkben. Készülünk. Áldozatot hozunk. Újra meg újra tervezünk. De legjobb akaratunk ellenére megtörténhet, hogy a világunk a feje tetejére áll.

„Jézus tudta, hogy meg akarják kérdezni, ezért ő kérdezte meg tőlük: „Arról tanakodtok, hogy mit jelent, amit mondtam: »Még egy kis idő, és nem láttok engem, azután hamarosan ismét megláttok?« Igazán mondom nektek: akkor majd sírtok és jajgattok, a hitetlenek ellenben örülnek. Szomorúak lesztek, de szomorúságotok hamarosan örömre fordul.”– János 16:19-20

A János 16:19-20-ban Jézus elmagyarázza a tanítványoknak, hogy mi fog történni vele. Elfogják, brutálisan megverik, kigúnyolják és megalázzák, majd meg fog halni a kereszten. De 3 nap múlva fel fog támadni a világ Megváltójaként.

Jézus felkészíti az apostolokat az előttük lévő dolgokra. Minden eseményt elmond nekik. Pontos időrendről beszél nekik. Megígéri, hogy újra fogják Őt látni.

Mégis, az apostolok egyszerűen nem értik. Hallják Jézust, de nem tudják felfogni és megérteni hátborzongató halálának és dicsőséges feltámadásának teljességét.

Amikor minden amit Jézus előre megjósol a valóságban megtörténik, összeomlottak. Azt hitték, hogy Jézus halála a kereszten mindennek véget vetett. Pedig ez csak a kezdet volt.

A hívők most ugyanolyan kihívásokkal találkoznak, mint amivel az apostolok. Bízunk-e teljes szívvel Isten ígéreteiben, amiről hallottunk, olvastunk és amiről tanultunk, amikor elkeserítő körülményekkel találkozunk?

Amikor feje tetejére áll a világunk és az reményeink összeomlanak, lehet, hogy azzal küzdünk, hogy visszaállítsuk a korábbi életünket – hogy összerakjuk a törött darabkákat. Csak Jézus tudja összeszedni életünk összetört darabkáit és csak Ő tud létrehozni belőle valami újat és gyönyörűt. A gyász soha nem a vég. Olyan sok rész a Bibliából arra tanít, hogy a gyász és fájdalom együtt járhat és együtt is jár gyakran a reménységgel és a hittel. A fájdalom a világunk része, de a reménység is. Mindkettőnek helyet adhatunk az életünkben.

„…ez meg fog felelni annak a határozott várakozásomnak és kívánságomnak is, hogy nem fogok szégyent vallani semmiben. Sőt, bátran meg fog mutatkozni bennem — akár életben maradok, akár meg kell halnom —, hogy Krisztus mindenkinél hatalmasabb. Igen, azt várom, hogy ez a mostani helyzetemben is így lesz, mint ahogy eddig is mindig így volt.” – Filippi 1:20

Reményeink saját életünkre nézve eléggé behatároltak és rövidlátóak, ha Istenéhez hasonlítjuk. Földi életünk csak egy apró lépés az örök élethez képest, amit az Úrral fogunk tölteni. A Földön töltött megszámlált napjainkat még csak nem is hasonlíthatjuk a többszázezer évhez, amit az Úrral fogunk tölteni.

A hívők élete nem korlátozódik erre a világra. Az Örökkévalósághoz vagyunk hozzákötve. Amikor várakozásaink hozzákapcsolódnak Isten ígéreteihez, a fájdalmunk, gyászunk és csalódottságunk sosem tart sokáig.

„Láttam, hogy a Szent Város, az Új Jeruzsálem leszállt a Mennyből, Istentől. Olyan volt, mint egy menyasszony, akit a férje számára öltöztettek és ékesítettek fel. Majd erős hangot hallottam a Mennyből, amely ezt kiáltotta: „Isten otthona most már az emberek között van, s ő ezentúl együtt lakozik velük. Népévé lesznek, ő pedig Istenükké lesz. Minden könnyet letöröl a szemükről, s nem lesz többé halál, sem gyász, sem sírás, sem fájdalom, mert a régi dolgok elmúltak.” – Jelenések 21:2-4

Lesznek nagy fájdalmaink, de van egy még nagyobb ígéretünk Isten jelenlétéről, vigasztalásáról és együttérzéséről.

Lesz részünk nagy szomorúságban, de van egy még nagyobb ígéretünk Isten határtalan öröméről.

Meg fogjuk tapasztalni a csalódást és a csüggedést a körülöttünk lévő világtól, de törésbiztos ígéretünk van Isten győzelméről, Jézustól, Aki legyőzte a világot.

Isten felkészíti gyermekeit arra, hogy mi vár rájuk. Mindent megmondott nekünk erről a világról. Kijelentette a legfontosabb ígéretet, azt hogy örökre Vele leszünk.

Gyászunk, szívfájdalmunk és csalódásaink közepette türelmesen számíthatunk arra, hogy Isten elhordozza terheinket, magára veszi fájdalmainkat és bekötözi sebeinket. De bizton és bátran számíthatunk az Általa megígért örömre is. Isten nem tud és nem is fog magunkra hagyni.

Hogyan imádkozhatunk ma érted, amint szembesülsz összetört reményeiddel?

Békesség és kegyelem nektek,

Terria az amerikai SZNI bátorító és közösségi média csoportjaiban szolgál. Férjével együtt Virginia államban élnek. Élete célja, hogy az ezredfordulón született nők szívében felélessze a vágyat, hogy megragadják Isten igazságát, és ragaszkodjanak is hozzá. Leggyakrabban zsúfolt kórházakban bukkan fel, ahol meghallgatja a betegek történeteit, és ő is elmondja nekik, mit végzett Isten az ő életében. Ugyan néha elég összevisszának tűnik az élete, Terria mégis látja Isten erejét és szeretetét, amivel körülveszi őket.

Fordította: Pfaff Mária

Forrás: https://lovegodgreatly.com/great-expectations/

A megelégedettséghez vezető út

Isten akaratából ez a mi drága barátunk, Edurne Mencia utolsóként megírt blogja. Edurne váratlanul meghalt ez év augusztus 1-én. Miközben örülünk annak, hogy ő már megérkezett mennyei otthonába Jézushoz, barátaiként ebben a hónapban a mi drága barátunk elvesztését gyászoltuk. Edurne 3 kisgyermeket hagyott itt, egy szerető férjet és számtalan barátot világszerte. Nagyon ideillőnek érzem azt, hogy egy olyan tanulmányt, ahol a szavaink fontosságára koncentrálunk, Edurne utolsó leírt szavaival fejezzünk be.

Azért imádkozom, hogy Edurne szavai emlékeztessenek minket kimondott, leírt és magunk után hagyott szavainkra – mindegyiknek jelentősége van!

Angela

_____________________________________________________

Köszönöm.

Ez egy egyszerű szó. Sok embernek azonban nagyon nehéz kimondani.

Amikor megköszönünk valamit, elismerjük azt a pillanatot, amikor szükségünk volt valakire. Lehet, hogy kis dologra volt szükségünk, például egy kiskanálra a fagyihoz, vagy nagyobb dologra, egy ölelésre a váróteremben, mielőtt bemegyünk az orvoshoz, hogy elmondja, mi van velünk.

Nem szeretjük, amikor szükségünk van másokra. Inkább élnénk függetlenül, modern, erővel bíró nőként. Mégis, Isten arra hív el újra meg újra, hogy közösségben éljünk, hogy tudjuk azt, hogy mi van másokkal, és engedjük, hogy mások is betekintést nyerjenek a mi életünkbe.

A köszönömöt akkor is nehéz kimondani, amikor nem örülünk annak, amit kapunk.

Emlékeztek azokra a csúnya kardigánokra, amiket a nagynénitől kaptatok minden áldott karácsonykor? Nagy várakozással kibontottátok a csomagolást és a mosolyotok az arcotokra fagyott, amikor megláttátok a szvettert. Aztán kierőltettetek egy köszönömöt a fogaitok között.

Ugyanezt csináljuk Istennel.

Amikor megválaszolja az imánkat pont úgy, és akkor, amikor elvárjuk tőle, amikor minden várakozásunkat felülmúlva gondoskodik rólunk, amikor meggyógyít, vagy amikor beavatkozik egy reménytelen helyzetbe, a szánk megtelik hálával és dicsérettel.

De mi van azokkal a dolgokkal, amikért évek óta imádkozunk? Azokkal a válaszokkal, amelyeket még nem adott meg neked? Azokkal a tervekkel, amelyek drámai módon megváltoztatták az életedet? Akkor is hálát mond a szánk, amikor összeomlik a világ? Áldjuk az Urat és örvendezünk Vele?

Amíg meg nem értjük, hogy a hála nem a különböző dolgokra és eseményekre való reagálás, hanem sokkal inkább szívünkbe csöpögtetett magabiztosság azokért a dolgokért, amit Isten már elvégzett értünk, amíg ezt meg nem értjük, addig hálátlan és elégedetlen életre vagyunk ítélve.

Mindennap áldalak,
    dicsérem neved örökké!
Nagy az Örökkévaló és méltó, hogy dicsérjük,
    nagysága felmérhetetlen, végtelen!
Nemzedék nemzedéknek hirdeti tetteid,
    hatalmas tetteid dicsérik mindannyian!
Zsoltárok 145:2-4

Ha a Mindenható gyermekei vagyunk, ilyennek kell lennie a szívünk hozzáállásának:

  • Áldalak, Uram
  • Dicsérem neved örökké és örökké, Uram
  • Nagy vagy, Uram
  • Köszönöm, Uram

Körülményeinktől és életeseményeinktől függetlenül, szánknak tele kell lennie dicsérettel és hálával. Ez azt jelenti, hogy nem panaszkodhatunk, nem tarthatunk szünetet, nem lehetünk szomorúak? Egyáltalán nem jelenti ezt, barátaim. Sok hálás pillanatom így néz ki:

  • Istenem, nem értem, miért csinálod ezt. De bízok benne, hogy van rá okod. Köszönöm, hogy terved van mindezzel.
  • Ó, Uram, még nem válaszoltál az imámra. Kérlek, segíts, hogy áldhassam Neved. Adj erőt, hogy dicsérjelek téged a viharban.
  • Atyám, nem bírom tovább. Köszönöm, hogy velem vagy.

Kereszténynek lenni nem azt jelenti, hogy robotokká válunk. Sírunk, panaszkodunk, reménytelennek érezzük a helyzetünket. Amikor a dolgok nem úgy történnek, ahogy szeretnénk, vagy amikor szomorúság kopogtat az ajtónkon és a magány a kísérőnk, a hála és a dicséret eltűnik a szánkból.

De nagyon remélem, hogy ez után a négyhetes tanulmány után, amikor versről versre megvizsgáltuk, mint mond a Biblia a nyelvről, és arról, hogy milyen módon hív Isten minket arra, hogy a szánkkal szolgáljunk, bízom benne, hogy megéljük azt, amit tanultunk.

Függetlenül a körülményeinktől, tegyük szokásunkká azt, hogy mindent köszönjünk meg Istennek és mindenért dicsérjük Őt. A jóért, a rosszért, a csúnya dolgokért. A hála és a dicséret vezet csak megelégedettséghez.

Megelégedve az Ő szolgálatában,

___________________________________________

Barátaim, ha még nem tettétek meg, és megtehetitek, kérlek adományozzatok  a Go Fund Me oldalon és segítsetek nekünk adományt gyűjteni Edurne családja számára. Köszönöm előre is nagylelkűségeteket! Köszönöm, hogy megáldjátok egy olyan embernek a gyermekeit, aki életéből sok évet odaszánt erre a szolgálatra, segített mindannyiunknak, hogy Szeressük Nagyon Istent.

Itt olvashattok Edurne-ről és családjáról:

Drága barátom, Edurne Mencia augusztus 1-én váratlanul meghalt. Három kisgyermeket és egy szerető férjet hagyott hátra.

Edurne több volt egy csodálatos barátnál, modernkori hős volt nemcsak számomra, hanem sok nő számára világszerte, akik abban a kiváltságban voltak, hogy Edurne a barátjuk, mentorjuk, vezetőjük volt. Edurne egy kritikus küldetésre fókuszáló nő volt, elvégezte a munka ráeső részét, segítve Isten Igéjének terjedését világszerte. Olyan misszióban dolgozott, ami gyakran csónakban vitte őt férjével Venezuela dzsungelébe, hogy megosszák az ott élő nőkkel, férfiakkal, gyermekekkel a lefordított Bibliatanulmányokat. Edurne szerette amit ő és a családja tett Venezuelában és szerette az embereket, akiken segítettek.

Edurne-nek nem kellett volna a dzsungelben mennie. Nem kellett volna sokat feláldoznia. Venezuela nem az ő szülőföldje volt, hanem a férjéé. Ő Spanyolországban nőtt fel. Követve Isten elhívását, férjével együtt a főiskola után Venezuelába költöztek, amit aztán Edurne otthonukká varázsolt. Vasárnapi iskolában tanított a gyülekezetükben, segített az iskolában, ahová gyermekei jártak és nagylelkűen szolgált mindenki felé, amivel csak tudott, hogy segítségére legyen közösségének, hogy az emberek abban a közösségben enni tudjanak adni gyermekeiknek.

Edurne nemcsak azok életére volt hatással, akik abban a közösségben éltek, hanem a Szeresd Nagyon Istent (Love God Greatly) szolgálaton keresztül hatással volt világszerte nők életére. Az online szolgálatban a nemzetközi ágazat igazgatója és az LGG Spanyol ágazatának vezetője volt. Edurne élete még sok nemzedék életére hatással lesz. Több százezer nőt inspirált világszerte, segítve őket abban, hogy saját nyelvükön szeressék nagyon Istent. 

Akár szűk környezetében, akár online szolgált, Edurne életén láttuk Isten szeretetének jelét.

Kérlek, imádkozzatok Edurne családjáért és ha tudjátok, támogassátok családját ebben a nehéz időszakban. Emeljük fel őket úgy, ahogy ők tették ezt sok más családdal világszerte!

Róma 8:38-39
Mert Isten szeretetétől semmi, de semmi nem tud minket elválasztani — ebben egészen biztos vagyok! Sem halál, sem élet, sem angyalok, sem az uralkodó szellemek, sem ami most van, vagy ami ezután következik, sem azok, akiknek hatalmuk van, semmi, ami a magasságban vagy a mélységben van, semmiféle teremtmény sem választhat el bennünket Isten irántunk való szeretetétől, amely Urunkban, Jézus Krisztusban mutatkozott meg.

Zsoltárok 34:18
Közel van a megtört szívűekhez, és megmenti a reményvesztett lelkűeket.

(2019. aug. 30.)

Fordította: Pfaff Mária

Forrás: https://lovegodgreatly.com/the-way-to-contentment/

Kimondott szavaink: Egy, az Efézus 4:29-32 által inspirált ima

„Többé ne káromkodjatok, és romlott beszéd ne hagyja el a szátokat! Csak olyat mondjatok, ami a javát szolgálja annak, aki hallja! Legyen a beszédetek kedves és építő!” – Efézus 4:29

Uram, Te azt mondtad, hogy „aki sokat beszél, sokat is vétkezik” (Példabeszédek 10:19). Sokat beszéltem ma – szavaim között akadtak harsányak és rombolóak is – és ezeket már nem tudom visszaszívni. Túlcsordult a szívem és azelőtt kimondtam őket, hogy mérlegeltem volna a súlyukat vagy azt, milyen hatással lehetnek másokra. Kimondtam őket és ezzel egy szempillantás alatt leromboltam a bizalmat, ami olyan sok jóság, idő és odafigyelés által épült. Ó, Atyám, bocsáss meg, hogy gyors vagyok a beszédre, de lassú a hallgatásra (Jakab 1:19). Könyörgök, segíts a Te erőddel visszafogni a nyelvemet mindaddig, amíg kedvesen nem tudok válaszolni. Amikor jönnek a szavak, segíts, hogy ne törjék össze a hallgató lelkét, hanem hadd szóljanak életet és szelídséget, mely Benned található. (Példabeszédek 15:4).

„Csak olyat mondjatok, ami a javát szolgálja annak, aki hallja!” Legyen a beszédetek kedves és építő! Ne szomorítsátok meg Isten Szent Szellemét, aki által meg vagytok jelölve arra az időre, amikor elnyeritek a teljes megváltást!”

Jézus, eljöttél és odaadtad önmagadat, ezáltal olyan kegyelemmel ajándékoztál meg, amit nem érdemlek meg. Megvédhetted volna magad, de mégis csendben maradtál (Máté 26:63); volt, hogy bántalmaztak és megsebesítettek, de Te szó nélkül tűrted (Ézsaiás 53:7). Segíts, hogy ne késlekedjek követni a te szolgáló-vezető, kegyelemmel teljes utadat akkor is, ha beszélek, mert Te ellenállsz a büszkének, de kegyelmet adsz az alázatosnak (Jakab 4:6). Ó Istenem, annyira sajnálom, összeszorul a szívem, ha arra gondolok, szavaim elszomorítják Szent Szellemedet. „Teremts bennem tiszta szívet, Istenem! Újítsd meg, erősítsd meg szellememet! (Zsoltárok 51:10).

„Tisztítsátok ki magatokból a keserűséget, haragot, indulatosságot és mindenféle egyéb gonoszságot. Soha ne kiabáljatok mérgesen a másikra, ne kívánjatok rosszat senkinek, ne átkozódjatok! Ellenkezőleg, legyetek mindig kedvesek és együttérzők!”

Istenem, túl régóta kapaszkodok a keserűségembe. Nem akarom, hogy a harag vagy a neheztelés gyökeret eresszen a szívemben és kiszorítsák a bennem termő lelki gyümölcsöket. „Vizsgálj meg, Istenem, világítsd át szívem! Próbálj meg, és vizsgáld meg gondolataimat! Nézd meg, van-e bennem gonosz szándék! Vezess engem az örök élet ösvényén!” (Zsoltárok 139:23-24). Harag helyett hadd töltsön el a szeretet. A kétségbeesést váltsa fel az öröm. Konfliktus helyett legyen béke. Frusztráció helyett türelem. Gyűlölködés helyett kedvesség. Gonosz helyett legyen jóság. Csalás helyett hűség. Kíméletlenség helyett szelídség. A káosz helyett önuralom (Galata 5:22-23).  Önnön magam helyett legyen több Belőled.

„Ellenkezőleg, legyetek mindig kedvesek és együtt érzők! Bocsássatok meg egymásnak, amiként Isten is megbocsátott nektek Krisztusban.”

Atyám, köszönöm, hogy megbocsátasz nekem és a magad képére formálsz! Ebben a hideg, megbocsátásra képtelen világban, tartsd a szívem nyitottan a Te dolgaid iránt. A Szent Szellem ereje által engedd, hogy a szám bölcsen szóljon, hogy kedvességre és szeretetre tanítson (Példabeszédek 31:26). Irántunk tanúsított türelmed és  szereteted megdöbbentő, Jézus. A Te jóságod vezet a bűnbánathoz (Róma 2:4). Hadd hozzák el szavaim a Te szeretetedet, reményedet, gyógyításodat és békédet azoknak, akikkel ma beszélek.

Az Ő lábainál,

Fordította: Szabó Eszter

Forrás: https://lovegodgreatly.com/the-words-we-speak-a-prayer-inspired-by-ephesians-429-32/

Beszélgessünk: Fontos, milyenek a szavaink. Ha ma elimádkoztad a fenti imát, írj egy „áment” hozzászólásként. Vigyük ezt az imát együtt az Úrhoz.

Megkapni az erőt, amire szükséged van

De akik az Örökkévalóra várnak, akik benne bíznak, új erőre kapnak, szárnyra kelnek, magasra szállnak, mint a sasok! Futnak, de nem fáradnak el, járnak, de nem merülnek ki.” – Ézsaiás 40:31

Emlékszel Popeye-re? Ő egy mese hőse volt, aki egy Oliva Oyl nevű lányba volt szerelmes. Természetesen akadt a történetben egy rosszfiú is, Bluto. Bluto nagy volt, erős, gonosz, és mindig kereste az alkalmat, hogy elrabolja a lányt. Mivel Popeye kisebb volt és gyengébb, ezért egészen tehetetlen volt addig, amíg spenótot nem evett. A spenót erőt adott neki, hatalmas izmokat növesztett, illetve segített neki legyőzni ellenségeit és megmenteni szíve hölgyét.

Nem lenne jó, ha egyszerűen csak ennénk valamit, és azonnal megkapnánk mindazt az erőt, amire szükségünk van ahhoz, hogy minden feladatunkat elvégezzük?! Jó lenne, de nem reális. Van azonban egy sokkal jobb módszerünk arra, hogy erőt nyerjünk; ehhez pedig még spenót sem kell.

Az erő, amire szükséged van

Mindannyiunknak szüksége van erőre. Fizikálisan elengedhetetlen ahhoz, hogy éljünk. Szükségünk van az izmainkra ahhoz, hogy sétáljunk, felemeljük a gyerekeinket, hogy el tudjuk végezni a fizikai munkánkat. Emellett mentális erőre is szükségünk van, hogy át tudjuk rágni magunkat a problémákon, hogy értelmes beszélgetéseket folytassunk, és hogy képesek legyünk másoknak is segíteni a problémáik megoldásában. Végül pedig szükségünk van szellemi erőre azért, mert a kétség folyton a szívünkbe férkőzik és Sátán folyamatos támadás alatt tartja Isten népét.

Az erő, ami hiányzik

Mindannyian elfáradunk, elcsüggedünk és időről-időre kimerülünk. Néha hamarabb, mint vártuk, máskor pedig tovább tart a fáradtság, mint azt gondoltuk volna. Az ok, ami miatt gyengeséget tapasztalunk, hogy megvannak a korlátaink. Akár fizikális, akár mentális, akár szellemi teherbírásról van szó, korlátokba ütközünk. És nem csak mi vagyunk gyengék, hanem a környezetünk is. Olyan erőre van szükségünk, ami sokkal erősebb, mint bármelyik ember.

Az erő, amit kaphatsz

Annyira aranyos, amikor a kisgyerekek megpróbálnak segíteni a szüleiknek cipelni a nehéz tárgyakat. Megfeszítik erejüket, miközben azt gondolják, hogy ők cipelik a súlyt, holott a szülő az, aki valójában a munkát végzi. A gyerek részt vesz, még kínlódik is, mindent latba vet, de igazából rengeteg segítség áll rendelkezésére.

A mai igevers arra mutat rá, hogy ha Istenre figyelünk, akkor erőnk megújul, de ez hogy működik a gyakorlatban?

Ahhoz, hogy megújulhasson az erőnk, meg kell tanulnunk várni az Úrra, hogy betöltse szükségeinket. Ez egy aktív várakozás, melynek során tovább tesszük azokat a dolgokat, melyekre el vagyunk hívva. Amikor tovább tesszük egyik lábunkat a másik elé, közben mégis várunk arra, hogy Isten cselekedjen, gyógyítson, megváltson, bölcsességet adjon és gondoskodjon rólunk. Ez az aktív várakozás hiten alapszik.

És akkor az erőnk megújul. Ez nem azt jelenti, hogy Isten mindent megad, amiről azt hisszük, hogy szükségünk van rá, hanem azt, hogy megadja majd mindazt a kegyelmet, mely ahhoz kell, hogy megmaradjunk a reménységben.

Ismerd meg azt az Istent, akiről azt vallod, hogy szereted! És tanulj meg megnyugodni ebben a tudatban Istenre várva, hogy munkálkodjon az életedben és az életeden keresztül. És akkor majd képes leszel felülemelkedni a viharokon és békére lelni. Miért? Mert Isten benned való munkája az, ami a nyugalom és az öröm helyére juttat el téged.

Jézusra nézve,

Jen

 

Fordította: Szabó Anna

Forrás: https://lovegodgreatly.com/receiving-the-strength-you-need/

Örvendj! A halál legyőzetett!

Bárhová nézünk, halált látunk. Hiszen része minden életnek: a növényekétől kezdve, az állatokén át egészen az emberekéig. A szekrényeden lévő meseszép virág, a kertedben virágzó fák, az akváriumban úszkáló halak, a Szavannán szinte keresztülrepülő gepárd mind-mind elpusztul. A leginkább elkeserítő, amikor egy szerettünk halálán keresztül kerülünk szembe vele.

A thesszalonikai keresztyének aggódtak, féltek attól, hogy azok a hívők, akik Jézus Krisztus visszajövetele előtt halnak meg, kimaradnak Jézus visszatértének dicsőséges eseményéből.

De Pál kétféleképpen is bátorította őket (és minket is):

 

A halott gyászolása

A halál nehéz. Széttépheti a világodat, mindent a feje tetejére állíthat. Része annak az átoknak, amit a bűn eredményezett. A halál mindenhogyan borzalmas, így helyén való a gyász. Normális, ha összetört szívűnek, elkeseredettnek, szomorúnak érezzük magunkat. De Pál azt mondja, hogy bár gyászoljuk az elhunytakat, de az eltávozott keresztyéneket ne úgy gyászoljuk, mint akiknek nincs reménységük (13. vers).

Bár a halál elragadja tőlünk a szeretteinket, nem vesznek el számunkra örökre. A halál egy időleges állapot, átjáró Isten jelenlétébe és a bővelkedő örök életre.

Tehát, ha egy Krisztust követő testvérünk halálával kell szembenéznünk, ne engedjük, hogy a gyász depresszióba vezessen minket. Ez csak egy időszakos szünete a kapcsolatunknak, nem pedig a vége.

Gyászolj, de ne engedd, hogy gyász visszatartson attól, hogy tedd, amire Isten elhívott. Mindnyájunknak küldetése van és mint Isten küldöttjeinek szorgalmasan kell dolgoznunk, hogy véghezvigyük azt, amire Ő elhívott. Ne engedd, hogy a halál bolondot csináljon belőled és elhitesse, minden elveszett, amikor valójában a halál az, aki mindent elveszített.

 

Örvendj a Halál elmúlásán

A halál csúfságának közepette örvendezhetünk. Örvendezhetünk a biztos reményben, hogy Krisztus a feltámadásán keresztül legyőzte a halált, hogy az ne győzhesse le az Ő gyermekeit.

„A halál nem más, mint egy félelmetes lépés át az időn és a bűnön keresztül az édes Jézusig, aki megismerte és átérezte a legrosszabb halált, amikor a halál fogai belé martak. Mi tudjuk, hogy a halálnak már nincsenek fogai, sem tátongó állkapcsa, hiszen azokat már letörték.”   Samuel Rutherford

Krisztus érezte a halál fullánkját, állkapcsa teljes harapását. Ahelyett, hogy ez reményvesztettségre adna okot, valójában a remény hídja számunkra, ami elvezet mindahhoz, ami jó és szent.

A halál tehát már nem a vég, hanem a kezdete a bűn, a gonosz, a könnyek nélküli életnek. Kezdete az Isten jelenlétében Jézussal töltött életnek, ami szent és tökéletes. A teljes öröm kezdete.

A thesszalonikaiak attól féltek, hogy azok, akik már meghaltak, kimaradnak Krisztus visszatéréséből, de a jó hír, hogy a halál még ott sem tudja gátolni a hívőket. Pál elmagyarázza, hogy amikor Krisztus visszatér, a halottak feltámadnak, így ők is tanúi lesznek Krisztus második eljövetelének.

A halál csúnya és sötét. Sivár és reménytelen azok számára, akik nem szeretik Krisztust. De Isten gyermekeinek a halál sötétségét elűzi Krisztus erejének fénye.

Igen, a halál fájdalmat okoz azoknak, akik hátra maradtak, de reménységünk van, hiszen Krisztus legyőzte a halált, amit visszajövetelekor örökre száműzni fog.

 

Jézusra tekintve,

Jen

 

Fordította: Virág Eszter

Forrás: https://lovegodgreatly.com/rejoice-death-conquered/

1. és 2. Thesszalonika – 1. hét / 5. nap

Olvasd el!: 1 Thesszalonika 2:17-20

IMÁK: 1 Thesszalonika 2:19-20

Pál életének öröme az volt, hogy Krisztushoz vezethette az embereket. Úgy tekintett a thesszalonikai gyülekezetre, mint a „koronájára”, és felelősnek érezte magát a lelki fejlődésük ösztönzésében. Habár az ellenség megnehezítette azt, hogy Pál fizikálisan is jelen legyen a városban, a szíve mégis szenvedélyesen égett az ott élő keresztényekért, és Krisztus visszajövetelére emlékeztette őket.

Az ellenség célja az volt, hogy meghiúsítsa Pál tervét, aki terelgetni akarta a Thesszalonikában élő nyájat, azonban Isten tervét nem lehet csak úgy meghiúsítani. Ahelyett, hogy személyesen látogatta volna meg őket, Pál levelet írt nekik, amelyet ma is olvashatunk és tanulmányozhatunk, így mi is Pál dicsősége és koronája vagyunk.

Mi az életed öröme? Rendszeresen buzdítasz arra másokat, hogy növekedjenek a hitben? Talán Pálhoz hasonlóan te is sok lelki harcon estél át, és megrekedve érzed magad. Nyugodj meg abban a tudatban, hogy Isten számodra elkészített tervei tökéletesek, és hogy minden egyes lépés, melyet ma az örömhír megosztásának érdekében teszel a te dicsőségedre és örömödre fog szolgálni azon a magasztos napon, amikor színről színre látjuk majd Jézust. Talán írhatsz egy emailt vagy felhívhatsz valakit, hogy megoszd a bizonyságtételed. Nem szükséges fizikálisan egy szobában tartózkodni valakivel ahhoz, hogy örökkávaló hatással legyél a másik életére. Kérd Istent, hogy mutassa meg, hogyan tudnád kreatívan megosztani az evangéliumot a héten!

Királyom, köszönöm, hogy eljöttél a földre, megkerestél, és megmentettél a bűneimtől. Mutasd meg nekem, hogy hogyan kereshetek meg valakit ezen a héten, és hogyan menthetek meg egy elveszett lelket! Örömmel szeretnék Rólad beszélni másoknak, és látni, ahogy valaki élete megváltozik. Ámen.

/YouVersion/

Fordította: Szabó Anna

1. és 2. Thesszalonika – 1. hét / 2. nap

Olvasd el!: 1 Thesszalonika 1:4-10

IMÁK: 1 Thesszalonika 1:4-5

Pál ezen a helyen arról beszél, hogy milyen örömmel fogadták a thesszalonikaiak az evangéliumot a nyomorúság idején. Pál hatékonyan adta át nekik az örömhírt, a Szent Szellem pedig meggyőzve őket meghódította az emberek szívét és örökre megváltoztatta az életüket. Ma mi is arra vagyunk elhívva, hogy megnyissuk szívünket ezelőtt a változtató erejű igazság előtt: Isten szeret minket és kiválasztott minket arra, hogy mindent a Megmentőnk kezébe tegyünk le.

Ezen a héten hogyan fogod megosztani Krisztust másokkal az életeden keresztül? Vajon az Úr szava buzgón „zeng” az ajkadon? Tényleg elhatároztad magadban azt, hogy elfordulsz az önző bálványimádástól, és teljes mértékben az igaz Istent szolgálod? Arra vagyunk elhívva, hogy miután meghallottuk az Igét, reagáljunk annak üzenetére, majd meséljünk a megváltásnak annak a reménységéről, amely Krisztusban van elrejtve mindenkinek, aki csak hajlandó meghallgatni. Ha egészen Krisztusnak adjuk az életünket, akkor a Szent Szellem veszi át az uralmat felette, és az Ő szavai törnek majd elő a szívünkből, hogy hatással legyenek a világra.

Atyám, köszönöm, hogy engem választottál, mint szeretett gyermekedet, és hogy a Szent Szellemen keresztül erőt adtál arra, hogy megosszam az evangéliumot. Segíts, hogy legyen elég bátorságom kinyitni a számat és örömmel beszélni másoknak arról, hogy egyedül Krisztus ment meg minket a pusztulástól és egyedül Ő élesztheti fel a reményt a szívünkben! Ámen.

/YouVersion/

Fordította: Szabó Anna

Amire TÉNYLEG szükséged van…

„Ehhez a gazdagsághoz mérten fog az én Istenem gondoskodni mindenről, amire szükségetek van.” –Filippi 4:19

A nő a hideg járdán feküdt összekucorodva, hogy jobban védje testét a kemény hideg széltől. Az időjárás-előrejelzés hirtelen zuhanást ígért a hőmérsékletben, és úgy tűnt, hogy éppen lefeküdni készült összetákolt ágyába az időjárás kényének-kedvének kitett, belvárosi utcán elhelyezkedő szokásos helyén.

Nem terveztem megközelíteni.

Épp a városban jártunk egy szoros napirenddel, és arra gondoltam, hogy majd imádkozom érte miközben sietősen elhaladunk mellette. Azonban mielőtt ráeszmélhettem, volna, hogy mi történik, a fiatal lányom megfogta a kezemet, és visszahúzott — egészen addig, amíg mi is mellette guggoltunk, jóval nagyobb mértékben és közelebbről behatolva a nő utcai otthonába, mint ahogy azt én terveztem.

Az arcunk közelebb került. Egymás szemébe néztünk. A kezünk felé nyúlt.

A fizikai szükségletein kívül mást nem kért. Ehelyett, ahogy közelebb hajoltam, egy édes éneket hallottam az ajkairól felszállni. Háláról beszélt, és Isten hűségéről; én pedig amíg élek, soha nem fogom elfelejteni azt a tiszta ÖRÖMÖT, amit az arcán láttam.

Onnantól kezdve jól tudtuk, hogy mivel találkoztunk.

Maradtunk, mert a szívünk képtelen volt elszakadni.

A végére kiderült, hogy mindene megvolt aznap estére, és már kész tervvel is rendelkezett arról, hogy hogyan fog ismét talpra állni. Isten addigra már használta az Ő embereit. A tűz elpusztította az otthonát, de nem tudta kioltani a hitét.

Jézus.

Az Ő neve szállt fel az ajkairől, és Ő volt a szilárd alapja. Az igazat megvallva elsőként jelentette ki magáról, hogy egy nagyon nagyon gazdag nő volt.

Gazdag a Jézus Krisztusban…

_______________________________________

Annyira szöges ellentétben állnak a mai kultúrával, hogy megakasztanak minket az utunkon. Egy olyan társadalomban, amely állandóan azért harcol, ami helyes, igazságos és könnyű, van valami radikálisan különböző ezekben az emberekben. Nem fogod eltéveszeni, ha összefutsz velük. És ha egyszer összefutottál velük, nem tudsz nem gondolni arra, hogy mennyire lenyűgöző a viselkedésük. Amit tesznek, annak egyszerűen nincs értelme a világ többi része számára, és azt az égbekiáltó kérdést provokálják ki mindenkiből, hogy Vajon mi teszi őket annyira mássá?

Az ok nyilvánvaló és egyszerű: az Isten ÖRÖME.

Leszámítva persze, hogy nem nyilvánvaló, és a körülmények pedig távol állnak az egyszerűtől.

Hiszen itt mindig olyan ÖRÖMRŐL van szó, amely meglehetősen nehéz körülmények között létezik, és pontosan ez az, ami még jobban kiemeli őket. Mint azok a csillagok, melyek áthatolnak a legsötétebb éjszakán, ezek az emberek olyan fényesen és szépen csillognak, hogy egyszerűen nem tudod levenni róluk a szemedet.

Nagy nyomás alatt állnak, mégis ÖRÖM van bennük.

Fizikailag szükséget szenvednek, mégis ÖRÖM van bennük.

Igazságtalanul bánnak velük, mégis ÖRÖM van bennük.

Óriási veszteségeket szenvednek, mégis ÖRÖM van bennük.

Kényelem.

Anyagi javak.

Státusz.

Bőség.

Világi elvárásokkal harcolunk ezekért a dolgokért, a megelégedést mégsem tudhatjuk magunkénak sokáig. Sőt, a küzdelem során gyakran még nyomorultabbnak érezzük magunkat.

Azonban ha a gondolatainkat és a szívünket a Megváltó hatalmára és jóságára szegezzük, akkor minden más színben tűnik majd fel.

A reményünk kitartó lesz.

A béke árvízként áraszt el minket.

Az őszinte öröm túlcsordul bennünk.

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én így szeretnék élni.

 

“Isten dicsőséges gazdagsága mind a Krisztus Jézusban található. Ehhez a gazdagsághoz mérten fog az én Istenem gondoskodni mindenről, amire szükségetek van.” – Filippi 4:19

 

Bízz, barátom! Isten gondoskodni fog rólad az általa kiszabott időben és módon.

A legégetőbb szükségünk?

Az Ő neve Jézus.

Amikor Istentől kérünk valamit, először kérjünk többet Belőle…

 

AZ Ő lábainál,

Whitney

 

Beszéljük meg! Írd le nekünk kommentben! Mit tanított NEKED személyesen Isten ahogy együtt tanulmányoztuk a Filippiekhez írt levelet?

 

Fordította: Szabó Anna

Forrás: https://lovegodgreatly.com/what-you-and-i-really-need/

Filippi – Válaszd az örömöt – 4. hét / 5. nap

Újra és újra emlékeztet minket az Ige, hogy Krisztussal való kapcsolatunk partnerkapcsolat. Amint hitben kilépünk, hogy életünkre szóló elhívását kövessük, Ő is mellénk áll és gondoskodik mindarról, amire éppen szükségünk van, legyen az az Ő ereje, bölcsessége, vagy a napi szükségeink. Soha ne felejtsd el, hogy egy csodálatos, szerető Atyát szolgálsz, aki a Fia Jézus által már betöltötte a legnagyobb szükségedet. Hűséges Atyánk minden útja tökéletes és alig várja, hogy segíthessen neked. Vesd belé a bizalmadat, mert Ő méltó rá. Amikor a szükségeidet mind Isten lábai elé teszed és bízol benne, hogy Ő gondoskodni fog, akkor egészen biztosan meglátod majd nagyságát és egyre világosabbá válik munkája az életedben.

(YouVersion)

Fordította: Bolbás Viola

Filippi – Válaszd az örömöt – 4. hét / 4. nap

Az életről és Krisztussal való kapcsolatunkról alkotott véleményünk kihat az elégedettségünkre. Amikor a menny szemszögéből nézzük az életet, rájövünk, hogy nem létezik olyan, hogy „földre szállt menny”, hogy ez a világ nem az otthonunk és a legjobb még hátra van, és akkor többé már nem itt akarunk kincseket gyűjteni. A lényeg már nem azon van, hogy „Mit kaphatok?” hanem, hogy „Mit tehetek?” „Hogyan szolgálhatok?” „Miben segíthetek?” Ha szolgáló hozzáállásunk van, és megértjük milyen feladatra hívott el minket Isten, mindegy milyen akadályba ütközünk, maradandó elégedettséget tapasztalunk meg életünkben. Nyugodtak lehetünk, Isten mindig, minden szükségessel felszerel ahhoz, hogy megtegyük, amit kért tőlünk – nem a saját erőnkből, hanem az Ő ereje által.

(YouVersion)

Fordította: Bolbás Viola