Viseld gondját a kertnek!

Ennek a levélnek a kezdetén Pál megdicséri a thesszalonikai gyülekezet hitét, és arra is felhívja a figyelmüket, hogy bátor példájuk sokakat motivál.

„Jól tudjuk, testvéreim, hogy Isten szeret és kiválasztott benneteket. Hiszen amikor az örömhírt elvittük hozzátok, az nem csak üres beszéd volt. Bizony, az örömhír nagy erővel és a Szent Szellem által érkezett meg hozzátok, és annak a teljes bizonyosságával, hogy ez az igazság! Emlékeztek rá, hogyan éltünk közöttetek, és hogy mindent értetek tettünk. Ti pedig követtétek a példánkat és az Úr példáját. Nagy örömmel befogadtátok a tanításunkat, pedig sok szenvedést kellett elviselnetek. Azt az örömet pedig a Szent Szellem keltette bennetek.” – 1 Thesszalonika 1:4-6

Isten szeret. Isten kiválasztott. Erő által. Közöttük élni. Követni az Úr példáját. Befogadni a tanítást. Örülni a szenvedések közepette. Ezt jelenti kereszténynek lenni.

Pál azonban azzal is tisztában volt, hogy a thesszalonikaiak ellustultak, ezért felhívja a figyelmüket arra, hogy felelősek hittel teli életet élni. Nem szerethetik az embereket úgy, ahogy Isten parancsolja, hogyha másoktól függnek és nem tudják ellátni önmagukat. És ez ránk is igaz.

„Nem igyekeztünk az emberek elismerését megszerezni, sem a tiéteket, sem másokét. Pedig Krisztus apostolai vagyunk, és használhattuk volna ezt a tekintélyünket. Mi azonban olyan gyengéden bántunk veletek, ahogyan egy édesanya dajkálja gyermekét. Annyira megszerettünk titeket, hogy nemcsak az örömhírt adtuk át nektek, hanem még saját lelkünket is odaadtuk volna értetek. Bizony, valóban nagyon kedvesek vagytok nekünk! Emlékezzetek csak vissza, testvéreim, milyen keményen dolgoztunk, amikor nálatok voltunk! Éjjel-nappal saját kezünkkel dolgoztunk, hogy ne legyünk terhetekre, és ne nektek kelljen gondoskodnotok rólunk. Így adtuk át nektek az Istentől származó örömhírt.” – 1 Thesszalonika 2:6-9

Ahogy ennek a tanulmánynak a végére érünk, úgy engedjük, hogy a thesszalonikiakhoz írt levél hosszantartó hatása áradjon belőlünk – pont úgy, ahogy Pál apostol írja –önmagunkról való gondoskodás, kemény munka, odaszántság, kitartás, és felelősségtudat formájában.

Ha nem gondoskodunk magunkról, akkor arra sem leszünk igazán képesek, hogy másokról gondoskodjunk, és nem leszünk képesek aratni, mivel terméketlen földet akarunk megművelni.

Isten azért helyezte el ezen a földön az embert, hogy az kertet neveljen, megművelje a földet, gondoskodjon a növényekről és gyümölcsökről, és hogy megdolgozzon a betevő falatért: „Az Örökkévaló Isten tehát az Éden kertjében helyezte el Ádámot, hogy ő művelje meg a kertet, és viselje annak gondját.” – 1 Mózes 2:15

A gazdag termőföld, a termékeny magok, a csodálatos napsütés, és a pont elegendő víz termést és ételt fog eredményezni. A keserű föld, a fáradt magok, a kevés fény, és a kiszáradt kút már kevésbé.

Hogy növekszik a te életed kertje? Dolgozol rajta és gondot viselsz róla?

Pál felvilágosít bennünket arról, hogy mi történik akkor, ha nem: „Ezért is parancsoltuk nektek, amikor nálatok voltunk: „Aki nem akar dolgozni, ne is egyen!” (2 Thesszalonika 3:10)

Ne felejtsük el, hogy nem azt mondja, hogy aki nem tud dolgozni, az ne is egyék. Azt mondja, hogy aki nem akar dolgozni, az ne egyen.

Isten megáldott minket az Ő Igéjében található gazdag tudással, amely megtanít minket arra, hogy miért dolgozzunk, hogyan dolgozzunk, kinek dolgozzunk, kivel dolgozzunk, mikor dolgozzunk, mikor pihenjünk, és kit kell elérnünk. Csodálatos munkát végeztek akkor, ha Isten szívébe zárva maradtok, kijegyzetelve az Igeverseket, leírva a megfigyeléseket, kitervelve azt, hogy hogyan fogjátok alakalmazni a tanultakat, és imában kérve Istent! Már csak két nap van hátra ebből a tanulmányból, utána pihenhettek.

Az én imám a mai napra az, hogy remélem, azok a szavak, melyeket az Ő Igéjéből tanultatok, most kilépnek a lapok közül a kerteteken végzett munka által, hogy táplálni tudjunk másokat Isten igazságának gyümölcsével!

Isten szeret. Isten kiválasztott. Erő által. Közöttük élni. Követni az Úr példáját. Befogadni a tanítást. Örülni a szenvedések közepette. Ezt szeretné Isten megvalósítani az életünkben.

Tehát, kedveseim, őrizzétek a szíveteket, gondozzátok a kerteteket, és segítsetek másoknak jóllakni. És tegyétek mindezt Őérte, mert Ő kiválasztott titeket arra, hogy így tegyetek!

„Aki gondosan műveli a földjét, jóllakik a termésével, aki viszont elpocsékolja idejét, az ostoba.” – Példabeszédek 12:11

„Urunk, Istenünk, légy jóindulattal irántunk, s kezünk munkáját tedd állandóvá! Kezünk munkáját tedd állandóvá, Istenünk!” – Zsoltárok 90:17

 

Mindent az Ő dicsőségére,

Amanda

Amanda odavan mindenért, ami Texasszal vagy Jézussal kapcsolatos. Amellett, hogy két csodálatos lányát neveli, és mindent megtesz, hogy a lehető legjobban szeresse és tisztelje tűzoltó férjét, próbál minél több időt olvasással és írással tölteni. Pontosan tudja, hogy milyen üres volt az élete Isten nélkül, és örökké hálás azokért az emberekért, akik Istenhez vezették.

 

Amanda azon kevés emberek közé tartozik, akik egyszere nyitottak és zárkózottak. Még tanulnia kell, hogy hogyan tudja Isten páncélját a szíve felett viselni. Az a vágya, hogy a világon minden nő tudja meg, hogy Isten mennyire szereti őket; így azok visszatérhetnek ahhoz és megmaradhatnak abban az identitásban, amelyet Ő tervezett a számukra.

 

Fordította: Szabó Anna

Forrás: https://lovegodgreatly.com/work-your-garden/

1. és 2. Thesszalonika – 2. hét / 4. nap

Olvasd el!: 1 Thesszalonika 4:9-12

IMÁK: 1 Thesszalonika 4:11-12

Pál folytatja a Thesszalonikaiak gyakorlati figyelmeztetését arra vontkozólag, hogyan tegyenek Isten kedvére. Arra bátorítja őket, hogy három dolgot tegyenek: nagyobb szeretetet tápláljanak egymás iránt, csendesen éljenek és a maguk dolgával törődjenek, és hogy kemény munkával keressék meg kenyerüket. Pál arra szólít fel minket, hogy cselekvés által növeljük tovább hitünket, ahelyett, hogy azt gondolnánk, hogy már “megérkeztünk” a célba.

Megállt hited növekedése? Ha nem növekszel a mások iránti szeretetedben, lehet, hogy ezen a héten dolgoznod kellene a szíveden. Ez az üzenet nem valaki más számára szól, akiről úgy gondolod, hogy küszködik – emlékezz: a magad dolgával törődj és maradj a saját mezsgyéden.  Kérd Istent, hogy adjon neked buzgó szívet, ami teljes odaadással követi Őt.

Uram, segíts, hogy megmaradjak a magam útján ezen a héten és úgy szeressek, ahogy Jézus. Ámen.

 /YouVersion/

Fordította: Gilicze Margit

1. és 2. Thesszalonika – 2. hét / 2. nap

Olvasd el!: 1 Thesszalonika 3:6-13

IMÁK: 1 Thesszalonika 3:11-13

Timóteus jelentése a thesszalonikai gyülekezet további növekedéséről örömteli hálaadást hozott Pál számára. Sok időt fektetett abba, hogy ezeknek az új hívőknek a növekedéséért és jólétéért imádkozzon. Pál szívének kívánsága az volt, hogy ezek az új tanítványok olyan tiszta  hitben alapozzák meg szívüket, melyet egymás iránti szeretetük bizonyít.

Ha ma bíróság elé állítanának mert keresztény vagy, a mások iránti szereteted hited bizonyítékaként állna? Mikor összeöltjük karunkat másokkal, amint követjük Krisztust, ez felépíti hitünket. Ahogyan Pált bátorították a Thesszalonikában élő tanítványok választásai, te is elhalmozhatod szereteteddel egy keresztény testvéred és segítheted őt, hogy szilárdan meg tudjon állni hitében.

Uram, szilárdan akarok állni hitemben. Alapozd meg szívem és segíts, hogy mindennap egyre inkább Jézushoz hasonlóan szeressek. Ámen.

 /YouVersion/

Fordította: Gilicze Margit

Működő hit

Ugyanígy van a hit is: ha nem következnek belőle tettek, akkor halott. Nem ér semmit, mert nem hatékony.”  – Jakab 2:17

Amit teszünk, sokat elárul arról, hogy mit hiszünk. Ahogy az ismert mondás is tartja: „Minden szónál szebben beszél a tett”. Nagyon könnyű azt mondani, hogy hiszünk, de ha ez a hit nem sarkall tettekre, nem terem gyümölcsöt, akkor vajon valódi-e a hitünk?

Amit a szívünk mélyén hiszünk, annak nyilvánvalónak kellene lennie az életünkben is. Bár lehet, hogy hiszünk Istenben, és szeretnénk neki tetsző dolgokat tenni, mégis abból fog meglátszani, hogy mennyire valódi a hitünk, hogy az életünknek, tetteinknek és szavainknak milyen gyümölcse van.

Szerintem ezért is mutat rá Jakab a levelében a 2. fejezet 14-26. verseiben arra, hogy nem sokra megyünk azzal, ha azt hangoztatjuk, hogy milyen nagy hívők vagyunk, ha meg sem mozdítjuk a kezünket és a lábunkat, hogy azt tegyük, amire Isten elhívott az ő Igéjében.

Így olvassuk a 17. versben: „Ugyanígy van a hit is: ha nem követik tettek (cselekedetek és engedelmesség, amelyek alátámasztják a hitet), akkor halott (erőtlen, működőképtelen). Nem ér semmit, mert nincs benne élet.” (kiegészítések az angol Amplified version alapján)

Isten arra tanít, hogy akkor lép életbe a hitünk, és akkor fog a Szentlélek által növekedésnek indulni, ha meg is éljük. Leginkább úgy lehetne leírni, hogy engedelmes szívet nevelgetünk és munkálunk ki, amely észreveszi mások szükségleteit, szeretetből cselekszik, és még akkor is a helyes utat választja, amikor az akár kellemetlenséggel vagy nehézséggel jár. Az engedelmes szív Jézus szeretetét, kegyelmét és irgalmát tükrözi vissza.

Életünk során sokszor kerülhetünk olyan helyzetbe, ahol gyakorlatban is próbára tehetjük a hitünket. Isten pedig ezekben a helyzetekben is azt szeretné, ha növekednénk és érettebbé válnánk, hogy hitünkkel ne csak kipipáljuk az örök életet, hanem ezáltal lehetőségünk nyílik mások számára is látható módon megélni Isten hűségét, kegyelmét, szeretetét és erejét.

Amikor engedelmeskedünk a hívásának, és szeretettel, kegyelemmel és segítő kézzel fordulunk mások felé, amikor Istennek tetsző dolgot teszünk, azzal a gyakorlatban valósítjuk meg, amit Isten parancsolt. Ezáltal pedig a hitünk lángját szítjuk fel egyre jobban, mivel megtapasztaljuk, hogy hogyan munkálkodik Isten az egyszerű engedelmességen keresztül. Ez az a pont, amikor a hit már nem pusztán elmélet vagy jónak tűnő ötlet, hanem elkezd gyümölcsöt teremni az életünkben, és erősíti és építi a hitünket.

Ne aggódjunk, hogy hogyan igazoljuk magunkat Jézus előtt. Látja a szívünket, és hűségesen jár előttünk a növekedésünk és tanulásunk útján. Nem azt kéri tőlünk, hogy elkezdjük ontani magunkból a jócselekedeteket, és így akarjuk kiérdemelni az üdvösségünket, vagy Isten jobb oldalára kerülni. Olyan fajta jócselekedetekre hívott minket, amelyekkel kívülről is látható módon teszünk bizonyságot arról, ami a szívünkben van.

Legtöbbször egyszerű a dolgunk, de ezzel együtt is meg kell tennünk, ami a mi részünk. Lehet, hogy Isten épp arra indít, hogy vegyünk észre valakit a környezetünkben, akinek segítségre van szüksége, és ahelyett, hogy csak futó pillantást vetnénk rá, álljunk meg segíteni neki, ha módunkban áll. (Jó példa erre az irgalmas samaritánus példázata a Lukács 10:25-37 szakaszban.)

Ha megtanulunk az elénk kerülő lehetőségekre úgy tekinteni, mint amik a hitünk erősítését szolgálják, ahelyett, hogy pusztán jócselekedetek megtételére szóló lehetőségek lennének, akkor olyan különleges csodáknak lehetünk tanúi, amikről sosem gondoltuk volna, hogy Isten bennünk és rajtunk keresztül fogja megtenni. Erősödni és gazdagodni fog a hitünk; nem mintha a tetteink ennyit számítanának, hanem mert Isten ereje lesz nyilvánvaló a hitünkön keresztül, és hatalmas dolgokat végez el rajtunk keresztül a mi javunkra és mások hasznára, Isten dicsőségére.

Nagy kedvencem a Zsidók 11. részében a hithősökről szóló szakasz. Olyan nagyszerű emberekről olvashatunk itt, akik hitben éltek és jártak, azt tették, amit Isten mondott nekik, ennek eredményeképpen pedig csodák történtek.

Növekedés közben mi is Isten szavát, ahogy a Zsidók 11:33-ban olvashatjuk: „Hitük által országokat hódítottak meg, hit által igazságosan uralkodtak, hit által megkapták Isten ígéreteit…”

Hiszem, hogy mindannyian szeretnénk megtapasztalni ezt a fajta hitet. Isten Lelkének bennünk és rajtunk keresztül működő ereje által növekedhetünk, Jézus nevében.

 

Szeretettel:

Andrea

 

Andrea Howey Texas állam egyik legnépesebb városában, Dallasban él, és kalligráfusművészként (betűrajzoló) dolgozik. Betűrajzolásban önti ki a szívét, így szeretné közvetíteni az Isten Igéjéből megismerhető reményt, igazságot, és hitet. Célja, hogy bátorítsa az embereket, hogy megerősödhessen a hitük, de mindenekelőtt Jézushoz vezesse őket, hogy személyesen és bensőségesen megismerhessék őt.

Andrea gyönyörűen rajzolt, bátorító szóképei az instagramon is megtalálhatók: @andrearhowey

 

Fordította: Greizer Zsófia

Forrás: https://lovegodgreatly.com/faith-works/

 

Mindenért adjatok hálát – 2. hét / 1. nap

Hálaadás és imádság

Imáinkat át kell, hogy szője a hálaadás. Amikor másokért közbenjárunk, dicsérhetjük Istent a megváltás azon bizonyítékaiért, melyeket egymás életében tapasztalunk. Mint Krisztus testének tagjai, közös feladatunk Isten dicsőségét felmutatni ebben a sérült világban. Reménységgel tekinthetünk előre a Menny felé, szívünk repesve vár, mert tudjuk, hogy egy dicső napon majd megláthatjuk Jézust szemtől szemben. Bár nem láthatjuk egyelőre Jézust testben, egyre mélyebb és bensőségesebb kapcsolatra törekszünk Megváltónkkal, miközben az Ige mélyére ásunk és csiszolódik hitünk az ő példájának követése által.

Gondolkodj el azon, hogyan munkálkodik Isten a te életedben és a családtagjaid, barátaid szívében. Miként növekszel Isten megismerésében? Hogyan változtat meg téged gyökeresen a Szentlélek? Emeld az égre a szemed, és adj hálát Istennek, aki a szerzője és a bevégzője a te hitednek.

Uram, köszönöm, hogy szeretsz minket és tanítasz élni. Szívünk csendesen azért könyörög, hogy téged mélyebben megismerhessünk. Segíts, hogy bátorítani tudjuk testvéreinket Krisztusban, hogy kitartsanak végig. Segíts növekedni hitben és az egymással való közösségben. Ámen

(YouVersion)

Fordította: dr. Ferenczi Andrea

Filippi – Válaszd az örömöt – 3. hét / 4. nap

Keresztényként folyamatosan érettebbekké kell válnunk hitünkben. Egyikünk sem „ért célhoz” míg Jézust szemtől szembe meg nem látjuk. Addig pedig aktívan alkalmaznunk kell életünkben, amit Istenről tudunk és megélni az Ő igazságát a mindennapokban. Arra kaptunk elhívást, hogy növekedjünk Krisztusban és megmaradjunk Benne. Amint ezt tesszük, Isten napról napra munkálkodik az életünkben, hogy minél inkább olyanok legyünk, mint Ő. Soha nem szabad elfelejtenünk, hogy Isten türelmes hozzánk, míg hitünkben növekszünk, ezért nekünk is ugyanilyen türelemmel kéne lenni magunk és mások felé, akik a hitbeli növekedés útját járják.

(YouVersion)

Fordította: Gönczy Anna

Filippi – Válaszd az örömöt – 1. hét / 2. nap

Az „eljövetel napja” igenis közeleg. Addig a napig, amikor majd minden nyelv megvallja, hogy Jézus Krisztus az Úr, és a világ minden tájáról minden térd meghajol előtte; addig a dicsőséges napig dolgunk van. Azért élünk, hogy úgy éljünk, mint Krisztus. Az előző versekben (5-8) azt látjuk, hogy Krisztus alázatos szolgaként érkezett egy olyan világba, amely nem ismerte Őt. Alázatosan viselkedett, és megüresítette Önmagát, miközben azokat szolgálta, akik körülvették. Drága barátaim, addig a dicsőséges napig, amikor majd minden térd meghajol, igenis dolgunk van. Kezdődjön az a nap velünk… itt és most.

(YouVersion)

Fordította: Szabó Anna

 

A Lélek gyümölcse

 

Ha keresztény vagy, bármilyen régóta is legyen az, ezek az Igeversek ismerősek lesznek számodra. És ha olyan vagy mint én, akkor könnyen abba a gondolatmenetbe csúszhatsz, hogy a Lélek gyümölcse az valamilyen keresztény ellenőrző listája azoknak az erényeknek, amelyeken dolgoznom kell annak érdekében, hogy keresztényként még inkább elfogadható legyek.

Ez történetesen egy rossz megközelítése annak, ahogy ezekre a versekre tekinthetünk. A felsorolt erények olyan erények, amelyeknek már birtokában vagyunk. A Lélek gyümölcse minden hívő életében megnyilvánul egy bizonyos fokig. Persze olykor egy kissé gyengének tűnhetnek, de ha a Lélek benned lakozik akkor a Lélek gyümölcse is megvan.

Ha tökéletesek volnánk, ezek a gyümölcsök tökéletesen jelennének meg az életünkben. De nem vagyunk tökéletesek. Még nem. És így ezek az erények sem tökéletesek bennünk. De van számunkra egy út, hogy keresztényekként növekedjünk és beérjünk, és amikor ez megtörténik, a Lélek gyümölcse fényesebben ragyog és még inkább látható az életünkben.

Hogyan növekedjünk a Lélek gyümölcsében

Az egész egy szőlővesszővel kezdődik. Emlékszel arra a részre a János 15. Fejezetéből, ahol Jézus azt mondja: “Én vagyok az igazi szőlőtő”? Így folytatja: “Maradjatok énbennem, és én tibennetek. Ahogyan a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok énbennem. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: aki énbennem marad, és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni.” (János 15:4-5 ÚjFord)

A gyümölcsünk minősége közvetlen kapcsolatban áll azzal, milyen szoros kapcsolatban vagyunk Jézussal, a szőlőtővel.

Ha csak úgy épphogy lógunk, ha a kapcsolódásunk Jézushoz gyenge, ha nem Isten szavával táplálkozunk és nincs közösségünk Jézussal az imádságon keresztül, akkor a gyümölcs kicsi lesz.

Másfelől, ha megértjük, hogy Krisztus a tökéletes ág, minden fogyatkozás vagy gyengeség nélkül, és amennyire csak tudunk, hozzákapcsoljuk magunkat, akkor nem csupán gyümölcsöt, de “sok gyümölcsöt” termünk (János 15:5)

Tudom, vannak olyan napok, amikor úgy érezzük, hogy a Lélek gyümölcse alig látható. Gyengének vagy eredménytelennek érezzük magunkat és azt hisszük, hogy mi sosem fogunk megváltozni vagy növekedni. Ne dőljetek be ennek a hazugságnak! A Galata 5:25 emlékeztet bennünket arra, hogy Krisztussal együtt meg lettünk feszítve! Az óemberünk – a bűnös természetünk – halálba lett adva. Újjá vagyunk teremtve! És bár a bűn még mindig belénk kapaszkodik, többé már nincs felettünk hatalma. Krisztus halála miatt győztesek vagyunk és növekedhetünk a Lélek gyümölcseiben, mert Jézus feltámasztó ereje hatalmasan munkálkodik azokban, akik belé kapaszkodnak.

Jézusra tekintve,

Jen

 

Fordította: Kissné Barabás Mónika

Forrás: https://lovegodgreatly.com/the-fruit-of-the-spirit/