Olvasóterv a két tanulmány közötti időszakra

Drága Hölgyek!

Azok számára, akik a Kezdetben és A barátságról c. tanulmányok közötti szünetben is szeretnék Isten Igéjét tanulmányozni, egy kéthetes olvasási tervet osztunk meg, amely elősegíti az átmenetet a két tanulmány között és lehetőséget ad a folyamatos tanulmányozásra.

Áldott tanulmányozást kívánunk mindazoknak, akik ebben is velünk tartanak!

Szeretettel:

A Szeresd Nagyon Istent csapata

A hűség története

„Naponta figyelted, amint
    alaktalan testem formát öltött.
Könyvedben minden része fel volt írva,
    és a napok is, mikor kiformáltad tagjaimat.

Zsoltárok 139:16

Néhány éve ellátogathattam Angliában egy Marshfield nevű faluba, ahol a dédnagyapám, Sam felnőtt. 1911-ig, az apja haláláig élt itt, majd 1912-ben, mindössze 15 évesen jegyet váltott Amerika felé a Titanicra.

Ez a marshfieldi látogatás egy teljesen új világra nyitotta fel a szememet. Egy rokonom rengeteg munkával utánajárt a családtagok nevének, születési, házasságkötési és halálozási dátumainak. Még az 1498-as évből is talált adatokat! Elképesztő volt látni a házat, amelyben a dédnagyapám felnőtt, az ükszüleim sírját, vagy a templomot, ahol a szépapámék megesküdtek!

Életemben ekkor láttam először családfakutatást, mint amilyet az 1 Mózesben is olvasunk, csak itt az én nevemmel ért véget a lista.

Vajon az izráeliták is így éreztek, amikor életükben először hallották az 1 Mózest? Vajon így éreztek, mint amikor én meglátom a saját nevemet egy családfán, de ahogy távolodunk időben, egyre kevésbé ismerősek az ősök nevei?

Az 1 Mózest (és Mózes többi könyvét is) Mózes írta a negyvenéves pusztai vándorlás alatt. A zsidók azért vándoroltak, mert az egyik nemzedék engedetlen és hitetlen volt. Az a nemzedék, amely végül elfoglalta az Ígéret Földjét, bevonult és birtokba vette, megkapta ezeket az írásokat, beleértve a nemzetségtáblákat, mintegy útmutatást arra nézve, hogy hogyan éljenek Isten választott népeként, amelyet kiválasztott, hogy rajtuk keresztül mutassa meg szeretetét a világnak.

Az 1 Mózes 11-ben olvasunk Táréról, és vele indul az Ábrahámról, Izráel ősatyjáról szóló leírás. Ábrahám Izsák apja volt, Izsák Jákóbé, Jákób pedig, aki az Izráel nevet kapta, azé a tizenkét fiúé, akikből később Izráel tizenkét törzse származott. A zsidóknak fel kellett volna ismerniük Isten hozzájuk való hűségét, mivel hallották azokat a történeteket, hogy Isten hogyan volt hűséges Ábrahámhoz, Izsákhoz és Jákóbhoz. Amikor viszont felhagytak azzal, hogy megtanítsanak mindent a gyermekeiknek Isten hűségéről, fellázadtak és elfordultak Tőle.

Amikor nem ismerjük saját történelmünket, azzal Isten hűségének történelmét is elszalasztjuk. Nem azért kell megőriznünk a történelmünket, hogy a mi nevünk maradjon fenn, hanem hogy Isten neve ne merüljön feledésbe. Nem az a fontos, hogy ránk emlékezzenek, hanem hogy a jövő nemzedékek tudjanak Isten hűségéről.

Isten hűségére kell alapoznunk az életünket. Enélkül még reményünk sincs megváltásra a személyes életünkben, a családunkban, a nemzetünkben. Enélkül nem lehetünk biztosak benne, hogy Isten megtartja az ígéreteit. De Isten hűsége rendíthetetlen.

Amikor láttam az őseim otthonait és templomait, elöntött az Isten hűségére való emlékezés, ahogy arra gondoltam, hogy amikor az őseim élték az életüket a 17-18-19. századi Angliában, Isten már akkor tudta, hogy egy napon én is ezen a földön fogok járni.

Isten akkor is ismerte már életem minden napját, amikor a dédnagyapám megvette a hajójegyét a Titanicra. Szerencsére meggondolta magát, és inkább az Olympic nevű hajón szelte át az óceánt nem sokkal azelőtt, hogy a Titanic elindult, majd elsüllyedt volna. A családom nagyon is megtapasztalta Isten mindenhatóságát és hűségét! Akkor is és most is hűséges.

Kedvenc teológiai professzorom szokta mondani a következőt: „Isten múltbeli hűsége a példája és ígérete a jövőbeli hűségének. Ahhoz viszont túlságosan is kreatív, hogy kétszer ugyanúgy gondoskodjon.”

Hűséges volt a múltban. Hűséges a jelenben. És nagy reménnyel lehetünk afelől, hogy a jövőben is különleges módon fogja megmutatni a hűségét és kreativitását. Minden napodat ismeri, a mát is. Bízhatsz és megnyugodhatsz a hűségében.

Melissa Fuller a Szeresd Nagyon Istent nevű nemzetközi női szolgálat tartalomért felelős vezetője. Ennek a szolgálatnak a célja, hogy a világ minden táján élő nőket ellássa Bibliatanulmányozó anyagokkal. Melissa nagyon szereti Isten Igéjét, és szíve vágya, hogy segítsen a nőknek szintén beleszeretni nemcsak a Szentírásba, hanem annak szerzőjébe, Istenbe is! Teológiai mesterszakos végzettségét a Dallasi Teológián szerezte, és három áhítatos Biblia szerkesztésében vett részt: az új angolfordítású (NET) Szeresd Nagyon Istent Biblia, a keresztyén standard (CSB) Igazságot Olvas női Biblia és a keresztyén standard (CSB) Bátorítás Áhítatos Biblia. Jelenleg a Georgia állambeli Atlantában él, szabadidejében sokat fut és túrázik, és szeretné az Egyesült Államok összes nemzeti parkját végiglátogatni.

Forrás: https://lovegodgreatly.com/history-of-faithfulness/
Fordította: Greizer Zsófia
Kép: Vasadi Dubován Judith

Az Ő tervei

„Az én gondolataim nem a ti gondolataitok.”Ézsaiás 55:8

A mai igeszakasz a régi szép időket idézi számomra. Milyen idilli, hogy egykor ugyanazt a nyelvet beszélték az emberek, és mindenben egyetértettek. Ez tényleg tetszik nekem. A bűn miatt viszont, ami már régóta begyűrűzött az emberiség életébe, az Istentől kapott képességeiket arra használták, hogy nevet szerezzenek maguknak, és hogy – Isten parancsával ellentétben – ne népesítsék be a földet. Amikor az 1 Mózes 2. fejezetében Isten megáldja az embert, azt parancsolja, hogy sokasodjanak és töltsék be az egész földet, nem pedig azt, hogy maradjanak egyhelyben, és szerezzenek nevet maguknak. Az emberiség tehát Isten akaratával és tervével ment szembe.

Nézzük meg a mai IMÁK verseket:

„Mert az én gondolataim
    nem a ti gondolataitok.
Útjaitok sem az én útjaim!
    — mondja az Örökkévaló. —
Amennyivel az ég magasabb a földnél,
    annyival magasabbak útjaim útjaitoknál,
    és gondolataim gondolataitoknál.”
Ézsaiás 55:8-9

Isten szeretete és az emberiséggel szemben tanúsított türelme mindig is hálával töltött el és örömkönnyeket csalt a szemembe. Bár ismételten hátat fordítunk neki, Isten mégis adja az Igét, ami segítségünkre van és segít változnunk. A fenti igékben azt látjuk, hogy Isten elmondja Izráel fiainak, hogy az ő utai nem a nép utai, és ez ránk is érvényes. Isten tervei nem a mi terveink. Fel sem foghatjuk, mit tervez Isten az életünkkel.

Hogyan kell tehát válaszolnunk? Úgy, hogy visszafordulunk Istenhez, naponta Őt választjuk, és eltökéljük szívünkben, hogy az Ő Igéje szerint élünk.

Ne legyünk olyan oktalanok, mint Izráel volt, és ne éljünk úgy, mintha tudnánk, mit tervez Isten. Az Igéjén keresztül akar minket vezetni, és a Szentlélek segít Istennek tetsző életet élni. Naponta szoktam imádságban kérni, hogy segítsen életem minden másodpercét az Igének és a Szentléleknek engedelmesen élni.

Isten tudása és bölcsessége bármely emberénél hatalmasabb. Nem tudjuk a saját terveinkhez és céljainkhoz lealacsonyítani. Sokkal inkább nekünk magunknak kell arra törekednünk, hogy belesimuljunk az Ő terveibe és akaratába.

Isten végtelen!

Mindenható!

Mindentudó!

A kezdet előtt óta létezik!

Mindig jó terve van számodra és számomra, nem pedig romlásra.

Úgy döntök, hogy naponta csakis az Ő terveit és szándékát veszem figyelembe az életemre nézve. Többé nem harcolok Ellene. Te is benne vagy?

Drága Atyám, köszönöm, hogy ilyen nagyszerű a világod. Sokszor félelemből vagy bizonytalanságból Nélküled akarom csinálni a dolgaimat. Bocsáss meg ezért, és kizárólag a Te terveidnek akarom alávetni az életemet. Segíts Jézus nevében. Ámen.

Ebosereme Aifuobhokhan Nigériában él. Szenvedélyesen olvassa és szereti Isten szavát. Ő vezeti a hausa fordítócsapatot a Szeresd Nagyon Istent családban, és minden anyagot lefordítanak hausa nyelvre, amit világszerte több, mint 40 millió ember beszél. Emellett a Szeresd Nagyon Istent Bátorító és Imaharcos csoportjaiban is szolgál. Ha megkérdezzük, mi az életcélja, mindig azt mondja: „Jézusra mutatni.” Egyedülálló, Istent szereti a legjobban. Mammográfus és radiológus a nigériai Edo állam egyik egyetemi kórházában.

Forrás: https://lovegodgreatly.com/his-plans/
Fordította: Greizer Zsófia
Kép: Vasadi Dubován Judith

Kezdetben – 6. heti memoriter és kihívás

6. heti kihívás:

Olvasd el a héten a 139. zsoltárt! Gondolkodj el azon, hogy Isten mindent tud rólad. Ismer kívül-belül, és ezzel együtt is szeret téged! Szánj időt ezen a héten arra, hogy válaszolj erre az igazságra! Kérd Őt, hogy mutassa meg neked a békéjét, miközben megnyugszol az igazságban, hogy Ő teljesen ismer és tökéletesen szeret téged!

Minden lépést megtervezett

„Ő teremtette az első embert, és annak az utódaiból az összes nemzetet, és azt akarta, hogy az emberek az egész Földön mindenhol elterjedjenek. Ő határozta meg a népek lakóhelyének határait, és azt is, hogy meddig lakhatnak ott.”Apcsel 17:26

Nem volt véletlen, hogy Pál Athénba látogatott, és az sem, hogy mikor. Célja volt és küldetése.

21 éves korom előtt csak két helyen laktam és három különböző iskolába jártam, beleértve a főiskolát is. Nem sokszor költöztünk, és én az otthon töltött éveim alatt túlnyomó részt ugyanabban a gyülekezetben nőttem fel. A főiskola befejezése után a 20-as és 30-as éveimben az arizonai Phoenixben és a Tennesse állambeli Nashville-ben éltem, mielőtt Montanaba költöztem. Az Úrnak terve és célja volt minden egyes várossal, ahol laktam. Montanában időnként úgy érzem, hogy a semmi közepén vagyok, de tudom, hogy még itt is van terve és célja az életemmel.

Az életünket nem a véletlen és a szerencse határozza meg, és nincs semmi, amit Isten ne tudna rólunk.

Isten hihetetlenül ügyel a részletekre, ez látható, ha elolvassuk a Bibliában a családi leszármazási oldalakat. Az 1 Mózes 10 beszámol Noé fiairól, az ő fiaikról, aztán ezeknek a fiairól, ezzel megmutatta nekünk, hogyan terjesztette el valóban a népeket a földön az özönvíz után.

Az Úr minden egyes lépésünket megtervezte. Céllal helyezett el minket a városainkban, a környékünkön és a munkahelyünkön, éppúgy, ahogyan Pált Athénba vezette. Pál rászánta az időt, hogy körülnézzen és megismerje a környezetét, mielőtt elkezdi hirdetni az igét. Én kifejezetten szeretek erre gondolni. Milyen szép így kezdeni neki a napi szolgálatnak, bárhová is szólítanak a feladatok. Fontos, hogy szánjunk időt arra, hogy meglássuk a szükségeket, felismerjük a problémákat vagy a helytelen tanításokat, és az igazságról bátran és szeretettel tegyünk bizonyságot.

Látszódnia kell a hitünknek. Az Úr olyan kapcsolatot szeretne velünk, amelyben helye van az egyéni áhítatnak és a nyilvános dicsőítésnek is. Olyan dolgokról beszélünk, amelyeket szeretünk. Milyen gyorsan és lelkesen válaszolsz, ha valaki azt kéri, javasold a kedvenc éttermedet? Visszahúzódsz zavarodban? Vagy pedig lelkesen elmondod neki a kedvenc éttermed nevét és felsorolod az általad kedvelt ételeket a menüből? Természetesen szívesen beszélünk azokról a dolgokról, amelyekért lelkesedünk.  

Isten országának vagyunk a hirdetői és a szolgálatunkat ott végezzük, ahol éppen vagyunk. Ha egyedül érzed magad, ahogyan Pál is érezhette magát, amikor Szilászra és Timóteusra várt, akkor is hatással lehetsz másokra. Szét kell néznünk magunk körül, mintha „városnézésen” lennénk, és hinni abban, hogy amíg lélegzünk, Isten ad lehetőségeket arra, hogy Igéje által áldássá legyünk a körülöttünk élők számára.

Barátaim, álljatok készen!

A vállalkozó, fotográfus, író, dicsőítésvezető, két gyermekét egyedül nevelő anya, Kelli Trotel bizonyítja, hogy miközben az élet sorra bánatot és szomorúságot hozott a számára, a nehézségek nem bátortalanították el. Szenvedélyesen tesz bizonyságot arról, hogy az Úr milyen hűséges, amikor pedig az élet és mások nem azok, hogyan segít a küzdelemben a dicsőítés és hogy az Úr valóban megvívja velünk a csatáinkat.

Forrás: https://lovegodgreatly.com/every-step/
Fordította: Kormosné Debreceni Zsuzsa
Kép: Vasadi Dubován Judith

Csodálatos ígéret

„…a szivárvány ívét helyezem a felhőkre. Ez lesz a jele a szövetségnek, amelyet veletek és az egész földdel kötöttem.”1 Mózes 9:13

Nóé és az özönvíz története sokunk számára annyira közismert, hogy már nem is érzékeljük, milyen csodálatos és lenyűgöző ez az esemény. Az egész földet víz öntötte el, és Nóé a családjával egy olyan szerkezetben élte át, amilyet azelőtt még soha senki nem látott. Mi lesz, ha kifogy az élelem? Mi lesz, ha a bárka felborul és ők megfulladnak? Mi lesz, ha a vizek soha nem apadnak le?

Isten azonban véget vetett ennek a rettenetes ítéletnek, és amikor Nóé megvetette a lábát a felszáradt földön, első dolga volt, hogy dicsőítse Istent. Minden oka megvolt rá, hogy így tegyen.

Isten biztonságban vitte át Nóét és a családját ezen a szörnyű megpróbáltatáson. Negyven napon és negyven éjszakán át esett az eső. Isten mindenfelé megárasztotta körülöttük a vizeket és olyan szintig elöntötte a földet, hogy senki sem maradhatott életben. Nóét és családját azonban megkímélte.

Az Úr ugyanazzal az áldással áldotta meg Nóét és családját, mint amit Ádámnak és Évának adott az Édenkertben. Ezt mondta nekik: „…szaporodjanak, sokasodjanak és terjedjenek el ismét a földön!” Isten szövetséget kötött Nóéval. A szövetség egy ígéret két fél között. Az Isten által kötött szövetség azonban különleges volt. Megígérte, hogy nem pusztítja el többé özönvízzel a földet és a rajta élőket. Nóé ígért vajon bármit is Istennek viszonzásul? Vagy akár a fiai? Megígérték-e, hogy többé nem követnek el bűnt és életük minden napján az Urat követik? Nem, nem ígértek semmit. Isten ígérete Nóé összes leszármazottjára vonatkozott, beleértve engem és téged – és mi vajon ígértünk valamit Istennek? Semmit. Isten olyan szövetséget kötött, amelyben Ő mindent megígért, a teremtményei pedig nem ígértek semmit. Olyan ígéret volt ez, amely egyedül Istent kötelezte. Csodálatos kegyelem ez és meg nem érdemelt könyörület.

A bűn miatti haragját Isten más módon fejezte ki. Elküldte Fiát, Jézust, hogy magára vegye helyettünk az ütlegelést, kifizesse helyettünk az adósságot, elszenvedje az átkot, hogy ne nekünk kelljen, helyrehozza, amit mi elrontottunk és visszaszerezze ami elveszett.

Emlékeztetőként a szövetségére Isten gyönyörű jelképet helyezett az égre, amit mindenki láthat és emlékezhet Isten jóságára. Mindnyájan örülünk a szivárványnak. Képeket készítünk róla és odahívjuk a gyermekeinket, hogy nézzék meg ezt a csodás színjelenséget az égen – de vajon eszünkbe jut, mi okból jelenik meg időről időre? Gondolunk-e arra, hogy milyen áron került az égre? Tudjuk-e még, hogy mit jelent a számunkra?

Bárcsak felszítaná bennünk a szivárvány a hála érzetét, a csodálatot és a megbánást Isten felé, amiért Ő annyira jó a teremtményeihez, akik végtelenül bűnösek.

Jézusra tekintve,

Jen Thorn Németországban nőtt fel, a tizenéves korát Afrikában töltötte misszionárius szüleivel. Amerikában járt egyetemre és a chicagoi Moody Biblia Intézetben tanult, ahol megismerte a férjét. Huszonkét éve házasok és négy gyermekük van. Jen Chicago külvárosában lakik, ahol a férje a Megváltó Közösség pásztora. Jent szenvedélyesen érdekli a teológia és annak a mindennapi élettel való kapcsolata.

Forrás: https://lovegodgreatly.com/an-amazing-promise/
Fordította: Kormosné Debreceni Zsuzsa
Kép: Vasadi Dubován Judith