kegyelem Archives - Szeresd Nagyon Istent

Utánozd Istent

október 9, 2020október 9, 2020Leave a comment

Olyan helyen és időben nőttem fel, ahol a WWJD? (Mit tenne Jézus? angolul What would Jesus do?) karkötők népszerűek voltak. Olyan sok volt belőlük, hogy szinte klisévé, tömeges paródiává váltak.

De valójában ez egy remek kérdés, amit minden helyzetben feltehetünk magunknak. Mit tenne Jézus?

Vajon áthidalná a politikai konfliktusokat azért, hogy azt az embert is szeresse, aki vele ellentétes véleményen van? Bizonyára.

Vajon szeretettel és kegyelemmel fordulna a megtört emberekhez, ahelyett, hogy lekicsinyelné az igazságot, amit Isten a Biblián keresztül közölt velünk? Biztosan.

De hogyan élhetnénk úgy, mint Jézus?

János harmadik levelének 11. versében ez áll: „Szeretett testvérem, ne a rosszat kövesd, hanem a jót. Aki a jót cselekszi, az Istentől van, aki a rosszat cselekszi, az nem látta az Istent.”

A felszínt kapargatva ez viszonylag könnyűnek tűnhet, de a világ különösen cseles a határok feszegetésében. Az, ami látszólag jó, nem biztos, hogy kedves is. Ami eleinte helyénvalónak tűnik, lehet valójában álruhás képmutatása csupán a népszerűségnek vagy a politikai korrektségnek.

Hálásak lehetünk azért, hogy (ahogy mindig) a Biblia most is segít nekünk.

A Filippi 4:8-ban ez áll: „Egyébként pedig, testvéreim, ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetreméltó, ami jóhírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe!”

A Galata 5:22-23 szintén iránymutatást ad arra, hová irányítsuk az energiánkat és milyen tulajdonságokat alakít ki a Szentlélek az életünkben. „A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Az ilyenek ellen nincs törvény.”

Nem utánozhatjuk Isten hatalmát, mindenhatóságát vagy örökkévalóságát, de tökéletes példát kaptunk a jóságra – és az Isten szerint valóságra – Jézusban.

C.S Lewis olyan szépen írt erről a Szeretet négy arca című művében: „Életünk során, Isten utánzása – azaz a szándékos másolás, amely független az Ő képmására alkotott mivoltunktól és természetünktől – alatt a megtestesült Isten utánzását kell értenünk. Példaképünk nem csupán a kereszten függő Jézus, hanem az ácsműhely, az út, a tömeg, a zajos követelések, a goromba ellenállás, a békétlenség, a félbeszakítások és a magánéletet nélkülözésének Jézusa. És habár, érdekes módon, ez annyira más, mint amit mi isteni létnek tekintünk, mégis, ez nem csak olyan, mint, de maga az isteni élet emberi körülmények közötti működése.” (nem hivatalos fordítás)

Sosem leszünk tökéletesek, de harcolnunk, imádkoznunk és gyakorolnunk kell azért, hogy az Ő igaz gyermekei lehessünk.

Hadd nyerjen a világ az életünkön keresztül bepillantást élő Istenünk jóságába és a mennyei reménységünkbe!

Fordította: Szabó Eszter

Eredeti: https://lovegodgreatly.com/imitate-what-is-good/

Igazságban járni

október 2, 2020október 2, 2020Leave a comment

Nem tagadhatjuk, hogy az igazságban erő lakozik.

János második levelének első négy versében összesen ötször szerepel az igazság szó.

Hitünk alapja az igazság, erre mutat rá a János 8:32, ami így szól: „megismertétek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket.”

Anyaként én is tanúsíthatom, hogy mekkora öröm tölti el a szívem, hogy a gyermekeim az igazság szerint élnek. Mindig öröm látni, amikor gyerekek felnőnek és igazságban járnak, de van abban valami plusz boldogság, ha azokat látod Isten Szava szerint élni, akiket te magad tanítottál. Úgy gondolom, hogy ez tükröződik vissza a 2 János 4-ben, amikor János azt írja, hogy „nagyon megörült”, a hívők Isten parancsolatai szerint járnak.

Egy szó különösen kiugrik nekem ebből az igerészből: „olyanokat”. János azt mondja: „Nagyon megörültem, amikor gyermekeid között olyanokat találtam, akik az igazság útján járnak, ahogy az Atya-Isten parancsolta.” (2 János 4) Ez azt jelenti, hogy voltak olyanok is, akik nem az igazság szerint éltek. Ez egy megszívlelendő figyelmeztetés! Milyen rémisztő ez a valóság. Olyasmi, ami miatt minden nap térdre kell ereszkednünk.

Egy valamit biztosan tudok: a hűtlenség, a válás, az egyedülálló anyaság ellenére, ma sokkal szenvedélyesebb és odafigyelőbb anya vagyok, mint voltam a családom szétbomlása előtt. A pusztulás, ami a családomat érte, lehetőséget adott arra, hogy felálljak és komolyan vegyem gyermekeim megtérését. Nem gondolhattam többé, hogy biztonságban, az ellenség hatókörén kívül élünk. Nem mintha előtte nem vettem volna komolyan a hitüket, de teljesen más, ha egy olyan támadást tapasztalsz, mint amilyet mi átéltünk a családommal. A Sátán nem csak rossz anyával kezdett ki, de ma már gyermekeim is szenvedélyes imaharcosok, akik saját szemükkel látják Isten jóságát és gondviselését az életükben, miközben újraépítettük az életünket a hamvainkból. Azt, ami a pusztulásunkat célozta, az Úr jóra fordította, az Ő dicsőségére. Ez az igazság!

Ebbe az igazságba kellett kapaszkodnom a sötét napokban is, és ebbe kapaszkodok ma is, miközben az új életemet élem. (Az is segít, ha a gondolataimnál hangosabb dicsőítő énekeket hallgatok!) Valóban harc folyik a gondolatainkért! Minden hazugságtól, ami befészkelte magát a gondolatainkba és minden helyesnek tűnő kísértéstől az igazság szabadított meg. A csalódottság olyan játszótér, ahol az ellenségünk élvezettel játszik és gáncsol ki minket. De a veszteség, a gyász és a csalódottság idején még erősebben kell kapaszkodnunk Isten igazságába, és megélni azt, amit hiszünk. Nem engedhetjük meg, hogy csak nyugtázzuk az igazságot, vagy gyermekkori emlékeink közé soroljuk, hinnünk kell benne és a szerint kell élnünk ma is.

Amikor árultuk a házunkat, a gyerekekkel minden este imádkoztunk és elmondtuk, hogy bár nem tudjuk a ház eladása után hová fogunk költözni, hisszük, hogy az Úrnak jó terve van velünk. Olvastuk a Bibliát (Róma 8:28, Galata 6:9, Jeremiás 29:11), elmondtuk az ígéreteit és hittünk a Szavának. Könnyen elmerülhettünk volna a félelemben és a kételyben, de ehelyett az Úrban bíztunk. Sátán legnagyobb vágya az volt, hogy félrevezessen minket, és rávegyen arra, hogy megkérdőjelezzük a számunkra kedves értékeket és igazságokat.

A házunkat pont jókor adtuk el és gyermekeimmel megláttuk, hogy mit tervezett számunka Isten. A hét éves fiam mondta ki először: Anyu, miközben mi arra vártunk, hogy eladjuk a házat, Isten építette az otthonunkat.

És akkor próbálj meg ne sírni!

Úgy gondolom, hogy nem volt nagyszerűbb pillanat, mint amikor saját fiam ismerte fel, mit tett értünk Isten.

Ha János örvendezett azon, hogy a hívők megtartották az igazságot, el tudod képzelni, mennyire örülnek a mennyben, ha igazságban, szeretetben, kegyelemben és könyörületben élünk?

Ima: Uram, köszönöm az igazságodat. Köszönöm, hogy Te közel vagy a megtört szívűekhez. Köszönöm a tervedet, hogy távol tarts az ártalmaktól. A Te Szavad az igazság és ez az igazság csengjen mindenki fülébe, akinek szüksége van Rád, vagy az emlékeztetőre, hogy ki vagy Te ma is.

A képhez tartozó alt jellemző üres; kelli.png a fájlnév

Forrás: https://lovegodgreatly.com/walking-in-truth/

Fordította: Szabó Eszter

Miért fontos emlékezni Isten munkálkodására?

augusztus 12, 2020augusztus 12, 2020Leave a comment

Miután Pál köszöntötte őket, részletesen elbeszélte mi mindent tett az Isten a pogányok között az ő szolgálata által. Amikor ezt hallották, dicsőítették az Istent, aztán így szóltak hozzá: „Látod, testvér, milyen sok ezren vannak a zsidók között, akik hívők, és mindnyájan rajonganak a törvényért.” (Ap. Csel. 21:19-20)

Pál sokat utazott és egyik útja során eljutott Jeruzsálembe, ahol Jakabbal töltött el egy kis időt. Amíg Jakabbal és a vénekkel időzött, Pál tanúvallomást tett mindazokról a dolgokról, amiket Isten a cselekedett az ő pogányok felé történt szolgálata által. Biztos vagyok benne, hogy beszámolt a megváltásról, aminek szemtanúja volt, épp úgy, mint az Úrtól való védelemről és gondoskodásról, mialatt utazott és szolgálatokat tett az embereknek. Ne feledjétek, Pál útjai nem mindig voltak biztonságosak (2. Korintus 11:25-27).

Az ötlet, hogy megemlékezzünk mindarról, amit az Úr tett, olyasmi, aminek elvégzésére Isten gyermekei a kezdetektől elhívást kaptak.

Az emlékezésre való elhívás

Az Úr azt mondta az izraelitáknak, mikor az Egyiptomból való szabadulás után a sivatagban vándoroltak, hogy legyenek körültekintőek és emlékezzenek meg mindarról, amit értük tett az Úr. Az izraeliták az ígéret földjére készültek belépni, és Isten tudta, hogy könnyen el fogják felejteni az Istent, aki kimentette őket a rabszolgaságból, megóvta őket a vadonban, és aki elvezette őket az ígéret földjére.

Vigyázz és ne feledkezz meg az Úrról, aki kihozott téged Egyiptom földjéről, a szolgaság házából! (5. Mózes 6:12)

A Zsoltárok 77:11 versében Dávid az „Úr tetteiről” való megemlékezésről beszél, Lukács evangéliumának 22. fejezetében Jézus végrehajtja az úrvacsorát, mellyel megmutatta tanítványainak, miképpen emlékezzenek meg a haláláról. Jézus azt mondta: „Ez az én testem, mely értetek adatik. Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre” (Lukács 22:19).

Miért fontos a megemlékezés?

Fontos, hogy rendszeresen megemlékezzünk arról, amit az Úr tett értünk és az ő gyermekeiért. Feledékenyek vagyunk. És amikor felejtünk, akkor elkezdünk panaszkodni. Elkezdjük vizsgálni az életünket és azt érezzük, hogy Isten nem igazságos velünk szemben, vagy éppen nem hallgatja meg az imáinkat. Ez pedig gyakran vezet önsajnálkozáshoz és Isten iránt dühhöz.

Isten életünkben végrehajtott csodálatos tetteinek elfelejtése egyfajta jogosultság érzethez vezethet, azt hisszük, hogy Isten kegyelme és megbocsátása jár nekünk, holott igazából nem is érdemeljük meg azt. Minden kegyelem.

A feledékenység azt is okozhatja, hogy féltékenyen tekintsünk Isten azon tetteire, melyeket más embertársaink életében fedezünk fel, míg inkább együtt kellene örvendeznünk velük.

Emlékezésünk Istennek a Szentírásban megőrzött vagy akár saját életünkben megtapasztalt tetteire megerősíti hitünket. Az erős hit könnyen fakadó dicsőítést szül és olyan imádságot, mely természetesen árad az ember ajkáról. Végső soron felkészültebbek leszünk arra, hogy mások hitét erősítsük, és magasztaljuk az Istent saját emlékezésünkön keresztül.

Egy napló vezetése jó módszer lehet arra, hogy megemlékezz mindazokról a tettekről, melyeket Isten a te életedben vitt végbe. Időről időre írd le az összes apró mozzanatot, mellyel az Úr munkálta és alakította szívedet, valamint saját és családod életét. Olykor-olykor olvasd újra ezeket a bejegyzéseket és emlékeztesd magad arra, hogy Isten sosem felejti el az Ő gyermekeit, hisz oly sok minden van, amiért dicsőítheted Őt.

Jézusra tekintve,

Forrás: https://lovegodgreatly.com/the-importance-of-remembering-gods-works/

Fordította: Deézsi Kata

Az evangéliumban nincs kivételezés

július 27, 2020július 21, 2020Leave a comment

Az elmúlt időszakban a világ minden szegletében szembe kellett néznünk a koronavírus járvánnyal. Milliókat fertőzött meg, de hatása mindannyiunkon észrevehető. Az új vírus nem ismer határokat.

Van egy másik „betegség” is, ami világszerte fertőz, nem tartja tiszteletben a határokat és mindnyájunkat érint: az előítélet. Ez azonban nem újkeletű jelenség.

Az Apostolok cselekedeteinek 10. fejezete tele van színes látomásokkal, de alapjaiban véve az előítéletről és félreértésekről szól.

Péter volt az apostolok vezetője, de ez a fejezet rámutat arra, hogy Péter még mindig azt hitte, Jézus áldozata csak és kizárólag a zsidó emberekre vonatkozik. Látomásán és Kornéliusszal való kapcsolatán keresztül Péter végül ki tudta mondani: „Most látom csak igazán, hogy Isten nem személyválogató! Aki tiszteli Istent, és igazságosan él, azt ő elfogadja, bármelyik néphez tartozik is” (Apostolok cselekedetei 10:34-35). Ezek az események évekkel Krisztus halála és feltámadása után történtek, és Péter végül megértette, hogy mit hibázott és miben volt elfogult. Ráébredt arra, hogy Jézus azért jött, hogy megváltsa a zsidókat és a ’pogányokat’ is.

Az előítéletek mélyen gyökereznek és mi emberek olyan könnyen tudjuk diszkriminálni egymást szinte bármilyen tulajdonság alapján: bőrszín, földrajz, kultúra, vallás, nem, társadalmi-gazdasági jellemzők, kor stb.

Van, hogy az előítélet mértéke égbekiáltó – gyűlöletből fakadó bűncselekmény. Könnyebb így észrevenni, de ne váljunk bűnrészessé a hallgatásunkkal! Van, hogy az előítélet szinte észrevehetetlen. Becsordogál és a kultúránk részévé válik.

Az előítélet lehet tudatos vagy tudatalatti, de a hatása minden esetben valós.

Isten szeretete azonban átlépi az általunk felállított határokat. Jézus azért jött, hogy megmentsen minket. MINDENKIT.

Imádkozzunk azért, hogy olyannak lássuk az embereket, amilyennek Isten látja őket: az Ő képmására teremtetteknek!

Kérjük Istent, hogy távolítsa el a szemellenzőinket!

Kérjük Istent, hogy tisztítson meg minket a kivételezéstől és az előítéletektől, melyekhez ragaszkodunk!

Isten minden életet az Ő képmására teremtett és arra vágyik, hogy minden egyes lelket megmenthessen. Az evangélium jó hírét nem tárolnunk kell, hanem meg kell osztanunk másokkal! Kegyelemből nyertük el a megváltást, nem az elvégzett munkánk érdeméért, de amíg előítéletek léteznek, munkálkodnunk kell. Jobban kell igyekeznünk. Muszáj jobbá válnunk. Szó szerint életek múlhatnak rajta.

Forrás: https://lovegodgreatly.com/no-favoritism-in-the-gospel/

Fordította: Szabó Eszter

Mindent átadni a Megváltónak

július 24, 2020július 23, 2020Leave a comment

Szeretem az Isten csodáiról szóló történeteket. Te nem? Az Apostolok cselekedetei 9 bepillantást ad a történelem legerőteljesebb megváltásába: egy kemény szívű, a kereszténység lerombolására törekvő férfi találkozik Jézussal, és az élete örökre megváltozik.

Pál elfordult a büszkeségétől és teljességgel átadta magát a Megváltónak. Libabőrös leszek, ha arra gondolok, hogyan állította meg őt Jézus az úton és fordította meg az életét örökre.

Az otthoni gyülekezetemben a pásztorom szereti mondogatni, hogy kapcsolatunk Jézussal mindent megváltoztat. Ez igaz volt Pálra. Soha többé nem volt ugyanaz az ember.

És te, barátom? Megvolt már a magad damaszkuszi pillanata Jézussal? Megnyitotta-e már a szemeid, hogy lásd, megbocsátásra van szükséged? Meghallottad-e már az Örömhírt, hogy többé már nem kell küzdened, hogy megmentsd magad, mert Jézus meghalt helyetted a kereszten? Pálhoz hasonlóan, mindent átadhatunk Jézusnak és megtapasztalhatjuk az Ő bámulatos kegyelmét.

Emlékezz, Pál erős ellenállások között állt helyt miközben hitben haladt előre. Igent kellett mondjon Jézusnak az élete minden egyes napján. Még amikor nehéz volt, és nem látta az Ő kezét, akkor is Krisztust választotta. “Megtartotta a hitét” és sikeresen célba ért.

Krisztus teljes követéséhez egy másfajta szemléletmódot kell elsajátítanunk, mint amit a körülöttünk levő világias véleményvezérek. Hajlandónak kell lennünk, hogy akár a környezetünk számára érthetetlen módon járjunk Vele, egyre jobban megismerve Őt, és nemet mondjunk a test kívánságaira. Ahogy a Cselekedetekben a korai hívők, akik felé Pál szolgált, nekünk is el kell döntenünk, hogy a teljes életünket odaszánjuk Neki.

Az óriási üldöztetés ellenére, amellyel szembe kellett nézniük, ezek a Krisztus-követők az istenfélelmet választották, nem az emberek elismerését.

“Ebben az időben Júdeában, Galileában és Samáriában Jézus tanítványainak egész közössége mindenhol nyugalmat élvezett, épült és gyarapodott. A hívők egész életükkel tisztelték az Urat, a Szent Szellem pedig bátorította és segítette őket, ezért egyre többen csatlakoztak hozzájuk.” – Cselekedetek 9:31

Nővéreim, soha nem fogjátok megbánni, ha bemutatjátok az életeteket élő áldozatként. Meghalni az énnek, és mindent átadni Jézusnak a legédesebb gyümölcsöt termi majd.

Még a számos gond kellős közepén is megtapasztalod Isten békességét.
Amikor a terhek túl nehezek, hogy elhordozd, az Úr maga adja majd neked az Ő erejét.
Nyomasztó napokon, a Szent Szellem fog megvigasztalni és ad majd bölcs tanácsot.

Ma határozzuk el, hogy naponta elmondjuk: „Jézus, mindent átadok neked.” Bízz benne, hogy a Szent Szellem természetfeletti békességgel, erővel és bátorítással fog felruházni. A megváltozott életed tanúskodik majd a világnak, hogy a Megmentőd az út, az igazság és az élet.

Forrás: https://lovegodgreatly.com/surrendering-all-to-the-savior/

Fordította: Barabás Mónika

Egy bűnös ember feljegyzései a méltóságban járásról

április 15, 2020április 15, 2020Leave a comment

Pál apostol arra kér minket, hogy az Istentől kapott elhívásunkhoz méltón éljünk (Efézus 4:1). Efézusiakhoz írt levelében az apostol arról beszél, hogy milyen elhívásunk van Krisztus követőiként; hogy miként döntött az Atya úgy, hogy örökbefogad minket, megbocsát nekünk és megvált bennünket.

Olyan életet élni, amely méltó effajta irgalomhoz és kegyelemhez, lehetetlen küldetésnek tűnik. Én például folyton elrontom. Nem szeretem bevallani, de túl gyakran cselekszek közömbösen és akaratlanul, amikor egy Krisztusközpontú napról van szó. A világ eltereli a figyelmemet, leterhel a sok tennivaló, és abban a tévhitben ringatom magamat, hogy nélkülem minden megállna.

A kegyelem nem a mi érdemünk, hanem Isten ajándéka (Efézus 2:8–9), hiszen sosem tudnánk megmenteni magunkat vagy kifizetni azt az árat, amelyet Jézus fizetett meg a kereszten.

Azonban hálából és engedelmességből törekedhetünk arra, hogy Istennek tetsző életet éljünk. Tudatosan munkálkodhatunk azon, hogy a mai igeversekben említett alázat, szelídség, türelem, egység és békesség jelenjen meg az életünkben. Az olyan emberek élete, akik az alábbi tulajdonságokban bővölködnek, bizonyságtételül szolgál a figyelő, megváltásra váró világ számára, és egyben útjelző lehet a hívők közösségének is.

Beszéljünk csak az Efézus 4:3–6-ban említett egységről! Elárulása, letartóztatása és keresztre feszítése előtt a Gecsemáné-kert felé tartva Jézus kiemelten imádkozott a hívők egységéért (Lukács 17:20–21).

A megosztottság nem újdonság. Amikor Pál ezt a levelet írta, az efézusi gyülekezetnek meggyűlt a baja a zsidók és pogányok közti egység hiányával, ma pedig egy olyan világban élünk, amely végletes, kusza, előítéletes és osztályokra szakadt.

Én erre kétféleképpen tekintek:

1. Világ vs. Egyház (És itt „Egyház” alatt a keresztény hívők egész világra kiterjedő hálózatát értem.) A világ rengeteg területen olyan értékeket és eszméket tart fontosnak és hirdet, melyek szöges ellentétben állnak a szentséggel és Krisztus követésével. Csak hogy egy példát hozzak: az elterjedt nézet szerint határainkat az érzelmeinknek kell meghatározniuk, míg a Biblia nézőpontja szerint a határok felállításában a Szentírást, mint az igazság fokmérőjét kell alapul vennünk (büszkeség és alázat, erő és gyengeség, önzés és önzetlenség).

Nincs jogunk megváltoztatni vagy felhígítani a Szentírást azért, hogy kedvezzünk a világnak.

1. Az egyházon belüli és egyházak közötti megosztottság (És itt „egyház” alatt az emberek által vezetett, véges számú felekezetre és gyülekezetre gondolok, amelyek keretet adnak számunkra a dicsőítésre.) Nekünk, keresztényeknek közös hitünk és megváltásunk Jézus Krisztusban valami olyasmi, aminek minden perpatvart félre kellene söpörnie, legyen szó orgonáról vagy dicsőítésről, vagy arról, hogy a gyülekezetben ki kell-e öltözni vagy bármilyen ruhában megjelenhetünk; valamint el kellene törölnie mindenféle faji, műveltségi, társadalmi, politikai, vagy nemzeti korlátot. A sokszínűség nem feltétlenül eredményez megosztottságot (még a vélemények és elképzelések sokszínűsége sem), és nincsen jogunk ember alkotta kategóriák alapján elítélnünk egymást.

Jézus, Isten fia azért halt meg a kereszten, hogy megmentsen bennünket a bűneinktől. Egyedül Isten kegyelme ment meg bennünket, csakis hit által és csakis Krisztusban.

Ezek azok az alappillérei a keresztény hitnek, melyeket nem lehet megváltoztatni. A többi részletkérdés.

A feltámadás mindent megváltoztatott, beleértve azt is, ahogy egymáshoz viszonyulunk. Ebben a tekintetben nincs tehát különbség köztünk, mert világszerte minden hívő egy (Galata 3:28), és úgy mutathatjuk meg a világnak Krisztus szeretetét, hogy lebontjuk azokat a falakat, amelyek minden egyes nap közénk ékelődnek. Éljünk tehát alázatosan, de bátran, mindig arra törekedve, hogy Istent dicsőítsük, és hogy egyesítsük és megerősítsük a hívők világméretű családját. Tükrözzük életünkkel az evangélium reménységét!

Forrás: https://lovegodgreatly.com/this-sinners-take-on-walking-worthy/
Fordította: Szabó Anna
Kép: Gergely Csilla

A minden reggel megújuló irgalom ígérete

február 7, 2020május 12, 2020Leave a comment

A lányomnak csak egy kis bátorításra volt szüksége…

Az utóbbi időben elég nehéz volt az iskola. Túl sok dolgozat, tetézve a felső tagozat minden nehézségével, úgyhogy a lányomnak elege volt a hétből. Ahogy beszállt az autóba, a vállát vagy az iskolatáska, vagy a nap terhe nyomta, de a maga módján mindkettő nagyon kimerítette. „Hú, anya, annyira vártam már, hogy vége legyen a napnak”, mondta, ahogy elhajtottunk az iskolától. Jól jött már neki, hogy végre másnap legyen, és nagy szüksége volt arra, hogy eszébe jusson Isten ígérete, mely szerint másnap reggel Isten szeretete és megújuló irgalma várja majd.

Nem tudom, milyen élethelyzetben vagy éppen most, de szeretném, hogy tudd: Isten irgalma irántad is minden reggel megújul. Lehet, hogy hozzám hasonlóan úgy érzed, hogy újra és újra a földbe döngöl az élet. Elöntenek a múltbéli emlékek, és szinte megfojtják az örömödet. Néhányotokat a számlák sokasága borít el, és a fizetés mintha sosem lenne elég mindenre. Másoknak az élete meg egyszerűen nem úgy alakul, mint amire számítottak. Sokunknak az élete nehéz az örökléten innen, amin az sem segít, hogy olyan zűrzavaros és énközpontú világban élünk, amely ki van éhezve Jézusra…

De azok számára, akik az Ő nevét viseljük, abba a nagyszerű ígéretbe kapaszkodhatunk a sötét reggeleken és magányos estéken, hogy Isten irgalmas irántunk, és irgalmát bőkezűen adja minden egyes napfelkeltével.

Isten el nem múló szeretetének köszönhetően azt olvassuk a Jeremiás siralmai 3:22-23-ban, hogy bosszú helyett könyörülettel válaszol. Minden reggel meghosszabbítja az irántunk való szeretetét és kegyelmét, mert az Ő szeretete nagyobb, mint a bűnünk. Mit is jelent ez? Azt, hogy Isten irgalma folyamatos. Annak ellenére folyamatos, hogy úgy érzed, ki kell érdemelned. Isten irgalmassága egyedül Rajta múlik, nem pedig rajtad. Hogy miért? Mert Ő jó Atya.

Hogyan kell tehát erre a pazarló szeretetre és kegyelemre válaszolnunk?

Úgy, hogy megragadjuk azt, hogy kik vagyunk Krisztusban. A Kolossé 3:12-13-ban azt olvassuk, hogy választottak vagyunk, szentek és szeretettek. Tehát bármit is kapjunk a világtól, tudnunk kell mindenekelőtt azt, hogy Isten őrülten szeret minket.

Az szeret téged pazarló szeretettel, Aki alkotott. A szeretet szemével néz rád, és nagyon megbecsül. Ahogy belekapaszkodsz Isten irántad való szeretetébe, Isten belülről kezd megváltoztatni, te pedig erre válaszul irgalmasabb leszel, mert Isten is irgalmas volt veled szemben. Elkezdesz kedvesen viszonyulni mások felé, alázattal tekintesz magadra, szelíd és türelmes leszel, mert Isten is ugyanígy bánt veled.

Légy hát bátor, drága barátnőm, mert mindannyiunknak vannak rossz napjaink. Minden új nap ajándék Istentől. Fogadd el Isten irgalmát, és engedd, hogy szeretetével újjátegyen.

Sose feledd el, hogy mennyire szeret Az, Aki felhozza a napot minden reggel. Minden nap új áldás támad reád, drága barátnőm!

Beszélgessünk: hogyan változtatta meg az életedet az, hogy elfogadjuk Isten irgalmát?

Szeresd nagyon Istent!

Fordította: Greizer Zsófia

Forrás: https://lovegodgreatly.com/the-promise-of-new-mercies-every-morning/

Boldogok a lelki szegények

január 20, 2020január 21, 2020Leave a comment

Kétségbeesetten jövünk Hozzád

„A Hegyi beszéd mennydörgő hangon, vitathatatlanul bizonyítja, hogy Isten előtt mindannyian ugyanazon a szinten vagyunk: gyilkosok, indulatosak, házasságtörők, tolvajok és zsugoriak. Mindannyian kétségbe vagyunk esve, és valójában ez az egyetlen megfelelő álláspont olyan emberként, aki szeretné megismerni Istent. Kiestünk az abszolút tökéletes helyről, nem tudunk hova zuhanni, csak a tökéletes kegyelem biztonságos hálójába.” – Philip Yancey

Múlt hónapban 3 tinédzser fiam bemerítkezett.

A januári Texasba költözésünk óta Isten munkálkodik a családunkban, ami válasz volt speciális imáinkra ebben az időszakban: „Istenem, ismertesd meg velünk Magad mélyebben.”

Tudtuk, hogy ez egy sebezhető ima. Miért? Mert „mélyebbre menni” Istenben – egyre jobban és jobban megismerni, hogy ki Ő valójában, és naponta alázattal és megadással válaszolni erre – nos egyre inkább tudatosult bennünk az Ő nagysága. És az Ő nagysága sokkal inkább felfedi, hogy kik vagyunk mi, emlékeztetve minket arra, mennyire kétségbeesetten szükségünk van Rá.

Ez egy megalázó hely.

Ez egy átformáló hely.

Ez egy olyan hely, ahol a töröttből gyönyörű lesz.

Ahogy énekeltük a gyönyörű éneket a gyülekezeti teremben a családok és barátok nagy csoportja jött egymás elé állva – elnézést kérve -, hogy tanúi lehessenek, amikor az alázatos férfiak, nők és gyermekek mindannyian mindenüket odaadva alámerülnek. Engedelmes és látványos kifejezését annak, hogy „életre emelkednek” a vízből Krisztusban, megvallva a világ számára az átalakulást, ami már elkezdődött belül, hitben.

Erős férfiak jönnek, akik már semmit nem akarnak bizonyítani.

Bátor nők jönnek a szégyen éveiből kiemelve.

Fiatal gyerekek jönnek friss, egyszerű hittel.

Folytak a könnyeim, amikor láttam a szegényeket és a szükségben lévőket, ahogy kétségbeesve jöttek Jézushoz…

A szegények és erőtlenek mind
Az elveszettek és a magányosak
A tolvajok mind jönnek és megvallják
Beismerik, hogy szent vagy
Hangosan éneklik
Hallelujah
Kiáltják
Hallelujah
És minden szív, amelyik elégedett
És mind, aki méltatlannak tartja magát
Mind, akik tele vannak fájdalommal, és már semmijük sincs
Mindannyian megtudják, hogy szent vagy
Kiáltsd
Menj és kiálts ezt a hegyekről
Menj és mondd el a tömegeknek
Hogy Ő az Isten

(All Sons and Daughters)

Jövünk elkeseredve, mégis óriási reménységünk lehet. Jövünk összetörve, de egy hatalmas kegyelem óceánjában landolunk. A most és a még nem feszültségében élünk, de Krisztusban miénk a Menny Királysága.

„Amikor Jézus látta, hogy milyen sokan gyűltek össze, fölment a domb oldalára. Mikor leült, a tanítványai köré gyűltek. Ő pedig így kezdte őket tanítani: „Milyen boldogok és áldottak, akik felismerik, hogy szükségük van Istenre, mert övék Isten Királysága!“ (Máté 5:1:3)

A tanítványok köré gyűltek. Jézus, mi is jövünk Hozzád. Ó, Istenem, még a legjobb napunkon se, soha, soha ne múljon el az, hogy kétségbeesetten kapaszkodunk Beléd…

Az Ő lábainál,

Fordította: Pfaff Mária

Forrás: https://lovegodgreatly.com/blessed-are-the-poor-in-spirit/

Kimondott szavaink: Egy, az Efézus 4:29-32 által inspirált ima

november 11, 2019október 29, 20193 hozzászólás

„Többé ne káromkodjatok, és romlott beszéd ne hagyja el a szátokat! Csak olyat mondjatok, ami a javát szolgálja annak, aki hallja! Legyen a beszédetek kedves és építő!” – Efézus 4:29

Uram, Te azt mondtad, hogy „aki sokat beszél, sokat is vétkezik” (Példabeszédek 10:19). Sokat beszéltem ma – szavaim között akadtak harsányak és rombolóak is – és ezeket már nem tudom visszaszívni. Túlcsordult a szívem és azelőtt kimondtam őket, hogy mérlegeltem volna a súlyukat vagy azt, milyen hatással lehetnek másokra. Kimondtam őket és ezzel egy szempillantás alatt leromboltam a bizalmat, ami olyan sok jóság, idő és odafigyelés által épült. Ó, Atyám, bocsáss meg, hogy gyors vagyok a beszédre, de lassú a hallgatásra (Jakab 1:19). Könyörgök, segíts a Te erőddel visszafogni a nyelvemet mindaddig, amíg kedvesen nem tudok válaszolni. Amikor jönnek a szavak, segíts, hogy ne törjék össze a hallgató lelkét, hanem hadd szóljanak életet és szelídséget, mely Benned található. (Példabeszédek 15:4).

„Csak olyat mondjatok, ami a javát szolgálja annak, aki hallja!” Legyen a beszédetek kedves és építő! Ne szomorítsátok meg Isten Szent Szellemét, aki által meg vagytok jelölve arra az időre, amikor elnyeritek a teljes megváltást!”

Jézus, eljöttél és odaadtad önmagadat, ezáltal olyan kegyelemmel ajándékoztál meg, amit nem érdemlek meg. Megvédhetted volna magad, de mégis csendben maradtál (Máté 26:63); volt, hogy bántalmaztak és megsebesítettek, de Te szó nélkül tűrted (Ézsaiás 53:7). Segíts, hogy ne késlekedjek követni a te szolgáló-vezető, kegyelemmel teljes utadat akkor is, ha beszélek, mert Te ellenállsz a büszkének, de kegyelmet adsz az alázatosnak (Jakab 4:6). Ó Istenem, annyira sajnálom, összeszorul a szívem, ha arra gondolok, szavaim elszomorítják Szent Szellemedet. „Teremts bennem tiszta szívet, Istenem! Újítsd meg, erősítsd meg szellememet! (Zsoltárok 51:10).

„Tisztítsátok ki magatokból a keserűséget, haragot, indulatosságot és mindenféle egyéb gonoszságot. Soha ne kiabáljatok mérgesen a másikra, ne kívánjatok rosszat senkinek, ne átkozódjatok! Ellenkezőleg, legyetek mindig kedvesek és együttérzők!”

Istenem, túl régóta kapaszkodok a keserűségembe. Nem akarom, hogy a harag vagy a neheztelés gyökeret eresszen a szívemben és kiszorítsák a bennem termő lelki gyümölcsöket. „Vizsgálj meg, Istenem, világítsd át szívem! Próbálj meg, és vizsgáld meg gondolataimat! Nézd meg, van-e bennem gonosz szándék! Vezess engem az örök élet ösvényén!” (Zsoltárok 139:23-24). Harag helyett hadd töltsön el a szeretet. A kétségbeesést váltsa fel az öröm. Konfliktus helyett legyen béke. Frusztráció helyett türelem. Gyűlölködés helyett kedvesség. Gonosz helyett legyen jóság. Csalás helyett hűség. Kíméletlenség helyett szelídség. A káosz helyett önuralom (Galata 5:22-23). Önnön magam helyett legyen több Belőled.

„Ellenkezőleg, legyetek mindig kedvesek és együtt érzők! Bocsássatok meg egymásnak, amiként Isten is megbocsátott nektek Krisztusban.”

Atyám, köszönöm, hogy megbocsátasz nekem és a magad képére formálsz! Ebben a hideg, megbocsátásra képtelen világban, tartsd a szívem nyitottan a Te dolgaid iránt. A Szent Szellem ereje által engedd, hogy a szám bölcsen szóljon, hogy kedvességre és szeretetre tanítson (Példabeszédek 31:26). Irántunk tanúsított türelmed és szereteted megdöbbentő, Jézus. A Te jóságod vezet a bűnbánathoz (Róma 2:4). Hadd hozzák el szavaim a Te szeretetedet, reményedet, gyógyításodat és békédet azoknak, akikkel ma beszélek.

Az Ő lábainál,

Fordította: Szabó Eszter

Forrás: https://lovegodgreatly.com/the-words-we-speak-a-prayer-inspired-by-ephesians-429-32/

Beszélgessünk: Fontos, milyenek a szavaink. Ha ma elimádkoztad a fenti imát, írj egy „áment” hozzászólásként. Vigyük ezt az imát együtt az Úrhoz.

Járj győztesen! – Józsué könyve – 3. hét / 1. nap

szeptember 16, 2019szeptember 16, 2019Leave a comment

Bűnvallás

Olvasd el: Józsué 7:16-21; Példabeszédek 28:13

IMÁK: Példabeszédek 28:13

További olvasmány – Józsué 7:15; 22-26

Az Ajnál elszenvedett vereség után Józsué összehívta a népet, először törzsenként, majd nemzetségenként, végül családonként állította őket, hogy visszaadják a Jerikóban szerzett zsákmányt. Amikor Ákánra került a sor, beismerte, hogy megkívánt egy köntöst, valamint aranyat és ezüstöt, és elvette őket.

A Példabeszédek 28:13-ban azt olvassuk, hogy ha megvalljuk bűneinket, irgalmat nyerünk. Ha végigolvassuk a Józsué egész 7. fejezetét, láthatjuk, hogy Ákánra ez nem volt igaz, mert megkövezték. Mi tehát a különbség Ákán és köztünk? Jézus Krisztus a különbség.

A Róma 3:21-26 arra figyelmeztet, hogy mindannyian vétkeztünk és híjával vagyunk Isten dicsőségének, de Jézus vére megigazít és megvált minket. Bűneink miatt mi is ugyanazt a sorsot érdemelnénk, mint Ákán. Isten viszont, aki szeret minket és meg akar kegyelmezni nekünk, elküldte Fiát, Jézus Krisztust, hogy magára vegye a bűneinket és megszabadítson minket. Csak Krisztuson keresztül kaphatunk bocsánatot.

Amikor elfogadjuk Jézust Megváltónknak, biztosak lehetünk benne, hogy Isten megbocsát, ha megbánjuk bűneinket. Megigazít minket, amikor a hívő bűnöst Krisztusban igaznak ismeri el annak alapján, amit Krisztus a kereszten elvégzett. Amikor a bűnös bízik Krisztusban, Isten igaznak fogadja el. Gondoljuk végig Ákán történetét, és örüljünk annak, hogy Krisztusban bocsánatot kapunk.

Ó, Uram, köszönöm, hogy elküldted Jézus Krisztust, hogy meghaljon értem és magára vegye a bűnömet. Köszönöm, hogy bár rám is az várt volna, mint Ákánra, Jézusnak a kereszten elvégzett váltságába vetett hitemért megmentettél a bűntől és a haláltól. Jézus nevében, Ámen.

/YouVersion/

Fordította: Greizer Zsófia