kegyelem Archives - Szeresd Nagyon Istent

A lényeg

március 24, 2021március 21, 2021Leave a comment

„Mert belülről, a szívből származnak a gonosz gondolatok…” – Márk 7:21

Tisztán emlékszem, ahogy gyerekként az egyik iskolai barátom megkért, hogy ne mutogassak, hiszen míg egy ujjal rá, hárommal magam felé mutatok. Ott álltam, copfosan, homlokráncolva, biztosan abban, hogy valami rossz dolgot javítok ki. Önkéntes rendőrfőnökként és legfelsőbb bíróként. Bevallom, mindig gyorsan észrevettem, ha valakit fellöktek a játszótéren, de nem jöttem rá, hogy az az igazságérzetem tüzelte felháborodásaim milyen csúnyák igazából.

Őszintén, azóta nem sok minden változott. Van, hogy ott találom magamat a konyhámban, miközben a mutatóujjamat rázom és közben tisztán hallom, ahogy a Szentlélek a szívembe súg: „Tedd el az ujjadat és vedd elő a szeretetet!”

Ha inkább mások hibáira figyelek és nem a megbocsátásra, akkor távol kerülök Jézus szívétől. Csakúgy, mint a farizeusok, én is szem elől tévesztem a lényeget: azt, hogy az a feladatom, hogy kegyelemmel árasszam el az embereket, nem pedig ítélettel.

Nekem is alkalmaznom kell az életemben azt az üzenetet, amit Jézus Márk evangéliumának 7. részében a farizeusoknak mondott. Keresztre kell feszítenem a szívemben élő modernkori farizeust. Nem akarok olyan ember lenni, aki nőtestvéreire mutogatva szégyenbe hozza őket. Jézust akarom megmutatni a szenvedőknek, aki a mi Segítségünk és Gyógyítónk.

Bárcsak sose feledném, hogy én is bűnös vagyok, akit a kegyelem mentett meg! Először a saját szememben lévő gerendával kellene foglalkoznom és nem másra mutogatni.

Jézus üzenete teljesen érthető: a szívbeli belső hozzáállásom hangosabb a külső tetteknél. Járhatok templomba a Bibliámmal és tűnhetek megszenteltnek, de ha mentális listát vezetek a másokkal szembeni személyes panaszaimról, akkor a szívemnek lelki értelemben vett műtétre van szüksége.

Azért, hogy segítsek magamnak a lényegre tekinteni, erre a négy igazságra figyelek:

Ahogy a régi himnusz is mondja, a szívem hajlamos elkóborolni. Az emberi szív „minden másnál csalárdabb (Jeremiás 17:9). Nem bízhatok a saját szívemben.
Mindennél jobban meg kell őriznem a szívemet (Példabeszédek 4.23). Ahelyett, hogy a saját megértésemre támaszkodnék, teljes szívből Istenben kell bíznom. Minden helyzetben fel kell ismernem Őt, hiszen Ő azt ígéri, egyengetni fogja az utamat (Példabeszédek 3:5-6).
Akárcsak Dávidnak, nekem is sokszor el kell mondanom ezt a kérést: „Teremts bennem tiszta szívet, Istenem! Újítsd meg, erősítsd meg szellememet!” (Zsoltárok 51:10)
Naponként fel kell tennem magamnak a kérdést: „Kire hallgatsz?” Be kell fogadnom a szívembe Isten Szavának bölcsességét és rá figyelni, nem pedig emberi tanácsokra (Példabeszédek 23:12).

A farizeusok törvénytudók voltak, de azért imádkozom Istenhez, hogy én inkább az Ő szeretetének ismerője lehessek. Hadd lássak másokat Isten kegyelmének szemüvegén keresztül és ne felejtsem el, hogy nincs már ítélet azok felett, akiket befedett Jézus vére.

Uram, segíts, hogy többé ne mutogassak homlokráncolva másra. Olyan nő szeretnék lenni, aki teljes szívével téged imád, miközben mind a tíz ujjammal a Mennyre mutatok.

/Lyli Dunbar/

Lyli Dunbar szívesen énekel mókás karaoke dalokat a férjével autókázás közben, szeret elmélyülni a lányokkal a Biblia tanulmányozásában és egyszerre tizenkét könyvet olvasni. Íróként, tanítóként és bibliai életvezetési tanácsadóként feladata, hogy a futótűzszerű hit üzemanyagával bátorítsa a megtört szívűeket. Nézz be te is egy kis napi üzemanyagért a lylidunbar.com-ra vagy vedd fel vele a kapcsolatot Facebookon, Instagramon vagy Pinteresten.

Forrás: https://lovegodgreatly.com/the-heart-of-the-matter/
Fordította: Szabó Eszter
Kép: Vasadi Dubován Judith

Isten szabadít meg a szégyentől

február 12, 2021február 10, 2021Leave a comment

„Mert a mostani, könnyen elviselhető szenvedéseink csak rövid ideig tartanak, mégis örök dicsőséget szereznek számunkra! Ez a dicsőség pedig olyan csodálatos, hogy össze sem lehet hasonlítani a szenvedéseinkkel.” – 2 Korinthus 4:17

Néha, amikor a lelkem egy sötét zugába süllyedek, elborít az érzés, hogy nem vagyok elég jó. Csak forgolódok éjszaka, miközben ezekkel a sötét gondolatokkal küzdök. Egy baljós hang azt suttogja: „Nem szeretnek téged. Sosem leszel elég jó. Inkább add fel a harcot.”

Ó, a pokol mélyének hazugságai! A lelkemnek van egy ellensége, aki el akar kedvetleníteni és azt akarja, hogy reménytelenségbe essek. Abba a kétségbe akar sodorni, hogy Isten örökre megtagadott engem. Az ellenségemet semmi nem állítja meg abban, hogy a pusztulásomra törjön és elragadja a békémet.

Igazság szerint nem érdemlem meg Isten szeretetét, de az én Istenem a kegyelem trónusán ül. Túláradó szeretetét nagyvonalúan kitölti és ez a feltétel nélküli szeretet minden bűnömet elfedi. Az én szégyenem miatt vállalta a kereszten a húsába maró szögeket és ezért minden vétkemet olyan messzire vetette, amilyen messze van napkelet napnyugattól. Teljes megbocsátást nyertem, megszabadultam minden kárhoztatástól.

Nem kell elégnek lennem, mert a Pártfogó, aki bennem van, nagyobb, mint a vádló, aki a világban van. Az Ő családjába tartozom és így lettem új teremtmény.

Amikor a szégyen miatt gyötrelem borítja el az elménket, emlékeznünk kell a csodákra és a kegyelemre, melyet Isten hozott az életünkbe:

A mi Megmentők meghallotta a kiáltásunkat, felemelt minket a bűn gödréből és szilárd talajra állította a lábainkat (Zsoltárok 40:1-2).
Isten megváltott minket a halál büntetésétől és gondoskodik rólunk (2 Korinthus 1:9-10).
Megigazultunk azért, mert Krisztusba helyeztük a hitünket és így megbékéltünk Istennel. Szeretete kiárad a szívünkre a Szentlélek ajándékain keresztül (Róma 5:1-5).
Azok, akik az Úr segítségét keresik, nem szégyenülnek meg és nem kell félniük. Ha rá tekintünk, akkor felderülünk és minden okunk meglesz a dicsőítésre (Zsoltárok 34:1-5).
A mi ideiglenes szenvedésünk jutalma örök dicsőség Krisztussal, aki napról napra megújít minket (2 Korinthus 4:16-18).

Barátom, talán most éppen vereséget szenvedtél, de Szégyenünk Megtörője nem engedi, hogy teljesen elcsüggedj. Lehet, hogy megrémít a bukott világ romlottsága, de a benne való reménység megőriz attól, hogy reménytelenségbe zuhanj. Lehet, hogy a világ gondjai ideiglenesen ledöntenek a lábadról, és sebesen, megviselten kell talpra állnod, de Isten mindig védelmez téged. Egy pillanatra sem hagy magadra.

Isten kimondta a váltságot az életed felett, nem a szégyené az utolsó szó. Legközelebb, ha hallod, ahogy a szégyen hangja neveden szólít, állj bele Isten ígéretébe és mondd: „Megbocsátást nyertem. Isten gyermeke vagyok.”

Szégyenünk Megtörője pedig rád árasztja kegyelmét és szeretett gyermekének nevez.

/Lyli Dunbar/

Lyli Dunbar szeret az autóban karaokezni a férjével, elményülni a Biblia tanulmányozásában a lányokkal és egyszerre 12 könyvet olvasni. Író, előadó és mentor, legfőbb szenvedélye megismerni és megismertetni Jézust. Ha tűzveszélyes hithez keresel üzemanyagot, csatlakozz hozzá a lylidunbar.com oldalon. Kapcsolatba léphetsz még Lylivel a Facebookon, Instagramon, és a Pinteresten is.

Forrás: https://lovegodgreatly.com/god-is-the-shame-breaker/
Fordította: Szabó Eszter
Kép: Vasadi Dubován Judith

Törött darabok

január 29, 2021január 27, 20211 Comment

„Ha pedig Jézus a Főpapunk, akkor bátran és bizalommal lépjünk oda az Atya-Isten kegyelmének Trónjához! Nála bőségesen megtaláljuk mindazt a megbocsátást, segítséget és kedvességet, amire éppen szükségünk van — s mindezt a legalkalmasabb időben.” – Zsidók 4:16

Az esküvőnk előtt nászajándékként ajándékba kaptunk egy kínai teáscsészét. Sajnos a szállítás során sérült a termék. A bolt nem engedte, hogy visszaküldjem, így végül a csésze darabjaiból mozaik keretet csináltam az esküvői meghívónknak. Az eltelt évek során, amikor ránéztem, mindig rácsodálkoztam arra, hogy Isten hogyan alkotott családot két megtört emberből. Lenyűgöz az, hogy hosszú évek alatt, milyen kacskaringósan alakította a körülményeinket, a minket körülvevő embereket és a tapasztalatainkat úgy, hogy ezek segítsék hitünk növekedését. Bár a darabkák a széleken még mindig érdesek – ahogy időnként mi magunk is –, de a kötelék kitart. A törött darabok hasznosnak, sőt, szépnek bizonyultak.

Próbáljuk belegondolni magunkat a mai igeszakaszból Meribbaal nézőpontjába. Nehéz múltja volt. Ennek jól látható jelei is voltak (például, hogy egy kiskori baleset miatt lesántult), de voltak olyan homályba vesző részletek is, amiket a külső szemlélő nem tudhatott (például, hogy az apja halála után dajkája félelemmel telve menekült el vele). Bár a királyi család tagjaként kezdte az életét, később azonban „döglött kutyaként” hivatkozott magára (2 Sámuel 9:8), ami egy undok zsidó gúny volt akkoriban.

Amikor Dávid király váratlanul látni akarta, Meribbaalt biztosan vegyes érzések töltötték el. Egy legyőzött dinasztia sarja volt és mint ilyen, halálra számíthatott. Emellett sánta számkivetett is volt, aki úgy gondolhatta, meg fogják szégyeníteni.

Mégis, Dávidnál kedvességgel találkozott. Ez bővebb kifejtést igényel: a 2 Sámuel 9:7-ban a „jóindulat” szót, a héber hesed szóból fordították. A hesed többet jelent egy szép gesztusnál vagy jóleső, meleg érzésnél. Rendíthetetlen szeretetet fejeznek ki vele, ami tetteket von maga után, ezt a szót használták arra is, ahogyan két fél közötti követtel bántak. Dávid király szokatlan kegyelemmel és méltósággal bánt Meribbaallal.

Barátom, mi is olyanok vagyunk, mint Meribbaal. Hívőként ez a mi történetünk is.

A magunk módján mi is sérültek, sánták vagyunk. Hordozzuk a múltunkat, a sebeinket, a szégyenünket.

Isten azért küldte el Jézust, hogy megváltsa ezt a megtört világot. Ha megtalálod a kereszthez vezető utat és Jézushoz kiáltasz, akkor téged is szeretettel, kedvesen, hesed fogad. Jézuson keresztül kegyelmet, meg nem érdemelt jóindulatot és szeretetteljes fogadtatást nyerünk, mint a Király örökösei. Örök helyet ígért nekünk Isten asztalánál.

„Ezért már nem fenyegeti büntető ítélet azokat, akik a Krisztus Jézusban élnek.” (Róma 8:1)

Tedd le a szégyenedet. Megtört vagy, hiszen ember vagy, de a megtörtséged nem tesz szerethetetlenné, érinthetetlenné, használhatatlanná Isten számára. Mind méltatlanok vagyunk és szükségünk van a Szabadítóra.

Sara

Forrás: https://lovegodgreatly.com/broken-pieces/
Fordította: Szabó Eszter
Kép: Vasadi Dubován Judith

Sarah Lindsey egy nyugat-texasi lány. Több, mint 16 éve szereti férjét és nagy örömét leli abban a mindennapi káoszban, amit négy kicsi gyermekük nevelése és tanítgatása jelent. Hivatását tekintve orvos és az MRI képalkotó diagnosztikára szakosodott. Támogató barát, aki nemzetközi szinten is építi a kapcsolatait. Szíve nyitott más asszonyok és családok bátorítására és szenvedélyes küldetése a Biblia fordítás. Instragramon keresztül te is kapcsolatba léphetsz vele.

A kegyelem fog uralkodni

november 20, 2020november 20, 2020Leave a comment

Az egyik legkedvesebb barátom igazi szabálykövető. Szereti a szabályokat, a korlátokat és a listákat, mert ezek segítségével tudja, hogy pontosan mit kell tennie. Én ellenben, nos, mondjuk azt, hogy sosem voltam igazán jóban a szabályokkal. A személyiségem inkább azt diktálja, hogy a szívemet kövessem a törvények helyett és általában kicsavarom a törvény betűit. Miközben cseperedtem, bármilyen keményen próbálkoztam is, mindig azt éreztem, hogy sosem érhetek fel a szabályokig, azok csak azért vannak, hogy elkapjanak engem minden alkalommal, amikor akár csak egy kicsit is áthágom őket.

Szánj rá egy pillanatot és képzeld el, hogy érezhették magukat a szabálykövetők és a szabályszegők, amikor az Ószövetségben Isten népe megkapta a törvényt. Vajon hányan azonosultak volna velem, és hányan a szabálykövető barátommal? Vajon kik ugrottak volna rá a lehetőségre, hogy mérlegre tegyék az életüket és kik reszkettek volna a félelemtől, tudva, hogy sosem ütik meg az elvárt szintet?

Igazság szerint, mindkettőnknek igaza van a törvénnyel kapcsolatban. A szabálykövető barátom helyesen gondolja, hogy a törvény, különösen Isten törvénye szent és a mi javunkat, örök boldogulásunkat szolgálja. És mégis, nekem is igazam van, amikor letaglóz a valóság, hogy sosem fogom tudni betartani a törvény minden betűjét – akármilyen keményen próbáljam is. A Zsidókhoz írt levél 10. fejezete elmondja, hogy a törvénynek, habár erős és jó, nincs ereje megmenteni minket. Szükségünk van valamire vagy valakire, aki hatalmasabb, mint a törvény.

Ez idáig a Zsidókhoz írt levélből megtudtuk, hogy Jézus, a mi Főpapunk az, aki hatalmasabb, mint a törvény. Hatalmasabb az angyaloknál (Zsidók 1), hatalmasabb Mózesnél (Zsidók 3) és hatalmasabb Józsuénál és Áronnál is (Zsidók 4). A levél eredeti olvasói számára az író rámutat, hogy Jézus hatalmasabb mindennél, amit tiszteltek, ami kedves volt a számukra. A 10. fejezetben az író a tudomásukra akarja hozni, hogy a törvény – amihez mérték az életüket – nem tudja megmenteni őket!

De Jézus igen!

Jézus hatalmasabb, mint a törvény.

A törvény erős, de a Zsidókhoz írt levél 10. fejezete elárulja, hogy az csak halvány árnyéka mindannak a jónak, ami ránk vár. Ereje van rámutatni arra, milyen lenne a világ, ha jósággal, renddel lenne tele. Védi az özvegyeket, az árvákat és a jövevényeket. Azért alkották, hogy igazságot és boldogulást biztosítson mindenki számára. Mégis, nézz körül! Ezt látod abban a világban, amiben élsz? Egyáltalán nem! A törvény csak bepillantást nyújt, de egyedül Krisztusban van megváltás és üdvösség az emberiség számára.

A Róma 5-ben ez áll: „Isten pedig behozta a Törvényt, és ez csak tovább szaporította a bűnöket. De ahol elszaporodik a bűn, ott Isten kegyelme még inkább megsokasodik. Azért van így, hogy — ahhoz hasonlóan, ahogy a bűn uralkodott a halál által — a kegyelem is uralomra jusson Isten bennünket elfogadó és örök életet nyújtó kegyelme által a Jézus Krisztussal való azonosulásunk révén.”

Szeretem azt, ahogy a Róma 5 azt mondja „a kegyelem uralomra jusson”. Jézus igazságáért és a kereszten bemutatott áldozatáért, egy nap olyan világban élünk majd, ahol a törvény csak halvány árnyéka lesz a valóságnak. Mert Jézus hatalmasabb mindeneknél, egy nap majd a kegyelem fog uralkodni.

A Jelenések 21 azt mondja, hogy ez a kegyelem olyan lesz, mint egy könnyek és bánat nélküli világ. Nem lesz benne rombolás, sem a halál üressége. Igazság, jóság és kedvesség – ezek lesznek a megszokott dolgok, nem lesz több bűn vagy szenvedés.

A mai igerész végén ez áll:

„Ugyanezt mondja nekünk a Szent Szellem is: „Ilyen Szövetséget fogok kötni velük azok után a napok után, — mondja az Örökkévaló —: törvényeimet a szívükbe vésem, és beírom az értelmükbe.” Azután pedig ezt mondja: „Többé nem fogok visszaemlékezni bűneikre és gonoszságaikra.” Ha pedig Isten végérvényesen megbocsátotta a bűnöket, akkor többé nincs szükség újabb bűnért való áldozatra!” – Zsidók 10:15-18

Ezért ma, drága testvérem, akár bátorítónak, akár lelombozónak találod is a törvényt, emlékezz, hogy nem ez a mi megváltó kegyelmünk. Csak Jézus Krisztus kegyelme tud megmenteni minket a vétkeinkből. Egyedül Ő tud szentté tenni minket. Nézz rá, hitünk szerzőjére és beteljesítőjére, Ő megmutatja, hogyan élj addig, amíg visszatér és kegyelemmel uralkodik mindenek felett.

/Brittany Salmon/

Forrás: https://lovegodgreatly.com/grace-will-reign/
Fordította: Szabó Eszter
Kép: Vasadi Dubován Judith

Utánozd Istent

október 9, 2020október 9, 2020Leave a comment

Olyan helyen és időben nőttem fel, ahol a WWJD? (Mit tenne Jézus? angolul What would Jesus do?) karkötők népszerűek voltak. Olyan sok volt belőlük, hogy szinte klisévé, tömeges paródiává váltak.

De valójában ez egy remek kérdés, amit minden helyzetben feltehetünk magunknak. Mit tenne Jézus?

Vajon áthidalná a politikai konfliktusokat azért, hogy azt az embert is szeresse, aki vele ellentétes véleményen van? Bizonyára.

Vajon szeretettel és kegyelemmel fordulna a megtört emberekhez, ahelyett, hogy lekicsinyelné az igazságot, amit Isten a Biblián keresztül közölt velünk? Biztosan.

De hogyan élhetnénk úgy, mint Jézus?

János harmadik levelének 11. versében ez áll: „Szeretett testvérem, ne a rosszat kövesd, hanem a jót. Aki a jót cselekszi, az Istentől van, aki a rosszat cselekszi, az nem látta az Istent.”

A felszínt kapargatva ez viszonylag könnyűnek tűnhet, de a világ különösen cseles a határok feszegetésében. Az, ami látszólag jó, nem biztos, hogy kedves is. Ami eleinte helyénvalónak tűnik, lehet valójában álruhás képmutatása csupán a népszerűségnek vagy a politikai korrektségnek.

Hálásak lehetünk azért, hogy (ahogy mindig) a Biblia most is segít nekünk.

A Filippi 4:8-ban ez áll: „Egyébként pedig, testvéreim, ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetreméltó, ami jóhírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe!”

A Galata 5:22-23 szintén iránymutatást ad arra, hová irányítsuk az energiánkat és milyen tulajdonságokat alakít ki a Szentlélek az életünkben. „A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Az ilyenek ellen nincs törvény.”

Nem utánozhatjuk Isten hatalmát, mindenhatóságát vagy örökkévalóságát, de tökéletes példát kaptunk a jóságra – és az Isten szerint valóságra – Jézusban.

C.S Lewis olyan szépen írt erről a Szeretet négy arca című művében: „Életünk során, Isten utánzása – azaz a szándékos másolás, amely független az Ő képmására alkotott mivoltunktól és természetünktől – alatt a megtestesült Isten utánzását kell értenünk. Példaképünk nem csupán a kereszten függő Jézus, hanem az ácsműhely, az út, a tömeg, a zajos követelések, a goromba ellenállás, a békétlenség, a félbeszakítások és a magánéletet nélkülözésének Jézusa. És habár, érdekes módon, ez annyira más, mint amit mi isteni létnek tekintünk, mégis, ez nem csak olyan, mint, de maga az isteni élet emberi körülmények közötti működése.” (nem hivatalos fordítás)

Sosem leszünk tökéletesek, de harcolnunk, imádkoznunk és gyakorolnunk kell azért, hogy az Ő igaz gyermekei lehessünk.

Hadd nyerjen a világ az életünkön keresztül bepillantást élő Istenünk jóságába és a mennyei reménységünkbe!

Fordította: Szabó Eszter

Eredeti: https://lovegodgreatly.com/imitate-what-is-good/

Igazságban járni

október 2, 2020október 2, 2020Leave a comment

Nem tagadhatjuk, hogy az igazságban erő lakozik.

János második levelének első négy versében összesen ötször szerepel az igazság szó.

Hitünk alapja az igazság, erre mutat rá a János 8:32, ami így szól: „megismertétek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket.”

Anyaként én is tanúsíthatom, hogy mekkora öröm tölti el a szívem, hogy a gyermekeim az igazság szerint élnek. Mindig öröm látni, amikor gyerekek felnőnek és igazságban járnak, de van abban valami plusz boldogság, ha azokat látod Isten Szava szerint élni, akiket te magad tanítottál. Úgy gondolom, hogy ez tükröződik vissza a 2 János 4-ben, amikor János azt írja, hogy „nagyon megörült”, a hívők Isten parancsolatai szerint járnak.

Egy szó különösen kiugrik nekem ebből az igerészből: „olyanokat”. János azt mondja: „Nagyon megörültem, amikor gyermekeid között olyanokat találtam, akik az igazság útján járnak, ahogy az Atya-Isten parancsolta.” (2 János 4) Ez azt jelenti, hogy voltak olyanok is, akik nem az igazság szerint éltek. Ez egy megszívlelendő figyelmeztetés! Milyen rémisztő ez a valóság. Olyasmi, ami miatt minden nap térdre kell ereszkednünk.

Egy valamit biztosan tudok: a hűtlenség, a válás, az egyedülálló anyaság ellenére, ma sokkal szenvedélyesebb és odafigyelőbb anya vagyok, mint voltam a családom szétbomlása előtt. A pusztulás, ami a családomat érte, lehetőséget adott arra, hogy felálljak és komolyan vegyem gyermekeim megtérését. Nem gondolhattam többé, hogy biztonságban, az ellenség hatókörén kívül élünk. Nem mintha előtte nem vettem volna komolyan a hitüket, de teljesen más, ha egy olyan támadást tapasztalsz, mint amilyet mi átéltünk a családommal. A Sátán nem csak rossz anyával kezdett ki, de ma már gyermekeim is szenvedélyes imaharcosok, akik saját szemükkel látják Isten jóságát és gondviselését az életükben, miközben újraépítettük az életünket a hamvainkból. Azt, ami a pusztulásunkat célozta, az Úr jóra fordította, az Ő dicsőségére. Ez az igazság!

Ebbe az igazságba kellett kapaszkodnom a sötét napokban is, és ebbe kapaszkodok ma is, miközben az új életemet élem. (Az is segít, ha a gondolataimnál hangosabb dicsőítő énekeket hallgatok!) Valóban harc folyik a gondolatainkért! Minden hazugságtól, ami befészkelte magát a gondolatainkba és minden helyesnek tűnő kísértéstől az igazság szabadított meg. A csalódottság olyan játszótér, ahol az ellenségünk élvezettel játszik és gáncsol ki minket. De a veszteség, a gyász és a csalódottság idején még erősebben kell kapaszkodnunk Isten igazságába, és megélni azt, amit hiszünk. Nem engedhetjük meg, hogy csak nyugtázzuk az igazságot, vagy gyermekkori emlékeink közé soroljuk, hinnünk kell benne és a szerint kell élnünk ma is.

Amikor árultuk a házunkat, a gyerekekkel minden este imádkoztunk és elmondtuk, hogy bár nem tudjuk a ház eladása után hová fogunk költözni, hisszük, hogy az Úrnak jó terve van velünk. Olvastuk a Bibliát (Róma 8:28, Galata 6:9, Jeremiás 29:11), elmondtuk az ígéreteit és hittünk a Szavának. Könnyen elmerülhettünk volna a félelemben és a kételyben, de ehelyett az Úrban bíztunk. Sátán legnagyobb vágya az volt, hogy félrevezessen minket, és rávegyen arra, hogy megkérdőjelezzük a számunkra kedves értékeket és igazságokat.

A házunkat pont jókor adtuk el és gyermekeimmel megláttuk, hogy mit tervezett számunka Isten. A hét éves fiam mondta ki először: Anyu, miközben mi arra vártunk, hogy eladjuk a házat, Isten építette az otthonunkat.

És akkor próbálj meg ne sírni!

Úgy gondolom, hogy nem volt nagyszerűbb pillanat, mint amikor saját fiam ismerte fel, mit tett értünk Isten.

Ha János örvendezett azon, hogy a hívők megtartották az igazságot, el tudod képzelni, mennyire örülnek a mennyben, ha igazságban, szeretetben, kegyelemben és könyörületben élünk?

Ima: Uram, köszönöm az igazságodat. Köszönöm, hogy Te közel vagy a megtört szívűekhez. Köszönöm a tervedet, hogy távol tarts az ártalmaktól. A Te Szavad az igazság és ez az igazság csengjen mindenki fülébe, akinek szüksége van Rád, vagy az emlékeztetőre, hogy ki vagy Te ma is.

A képhez tartozó alt jellemző üres; kelli.png a fájlnév

Forrás: https://lovegodgreatly.com/walking-in-truth/

Fordította: Szabó Eszter

Miért fontos emlékezni Isten munkálkodására?

augusztus 12, 2020augusztus 12, 2020Leave a comment

Miután Pál köszöntötte őket, részletesen elbeszélte mi mindent tett az Isten a pogányok között az ő szolgálata által. Amikor ezt hallották, dicsőítették az Istent, aztán így szóltak hozzá: „Látod, testvér, milyen sok ezren vannak a zsidók között, akik hívők, és mindnyájan rajonganak a törvényért.” (Ap. Csel. 21:19-20)

Pál sokat utazott és egyik útja során eljutott Jeruzsálembe, ahol Jakabbal töltött el egy kis időt. Amíg Jakabbal és a vénekkel időzött, Pál tanúvallomást tett mindazokról a dolgokról, amiket Isten a cselekedett az ő pogányok felé történt szolgálata által. Biztos vagyok benne, hogy beszámolt a megváltásról, aminek szemtanúja volt, épp úgy, mint az Úrtól való védelemről és gondoskodásról, mialatt utazott és szolgálatokat tett az embereknek. Ne feledjétek, Pál útjai nem mindig voltak biztonságosak (2. Korintus 11:25-27).

Az ötlet, hogy megemlékezzünk mindarról, amit az Úr tett, olyasmi, aminek elvégzésére Isten gyermekei a kezdetektől elhívást kaptak.

Az emlékezésre való elhívás

Az Úr azt mondta az izraelitáknak, mikor az Egyiptomból való szabadulás után a sivatagban vándoroltak, hogy legyenek körültekintőek és emlékezzenek meg mindarról, amit értük tett az Úr. Az izraeliták az ígéret földjére készültek belépni, és Isten tudta, hogy könnyen el fogják felejteni az Istent, aki kimentette őket a rabszolgaságból, megóvta őket a vadonban, és aki elvezette őket az ígéret földjére.

Vigyázz és ne feledkezz meg az Úrról, aki kihozott téged Egyiptom földjéről, a szolgaság házából! (5. Mózes 6:12)

A Zsoltárok 77:11 versében Dávid az „Úr tetteiről” való megemlékezésről beszél, Lukács evangéliumának 22. fejezetében Jézus végrehajtja az úrvacsorát, mellyel megmutatta tanítványainak, miképpen emlékezzenek meg a haláláról. Jézus azt mondta: „Ez az én testem, mely értetek adatik. Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre” (Lukács 22:19).

Miért fontos a megemlékezés?

Fontos, hogy rendszeresen megemlékezzünk arról, amit az Úr tett értünk és az ő gyermekeiért. Feledékenyek vagyunk. És amikor felejtünk, akkor elkezdünk panaszkodni. Elkezdjük vizsgálni az életünket és azt érezzük, hogy Isten nem igazságos velünk szemben, vagy éppen nem hallgatja meg az imáinkat. Ez pedig gyakran vezet önsajnálkozáshoz és Isten iránt dühhöz.

Isten életünkben végrehajtott csodálatos tetteinek elfelejtése egyfajta jogosultság érzethez vezethet, azt hisszük, hogy Isten kegyelme és megbocsátása jár nekünk, holott igazából nem is érdemeljük meg azt. Minden kegyelem.

A feledékenység azt is okozhatja, hogy féltékenyen tekintsünk Isten azon tetteire, melyeket más embertársaink életében fedezünk fel, míg inkább együtt kellene örvendeznünk velük.

Emlékezésünk Istennek a Szentírásban megőrzött vagy akár saját életünkben megtapasztalt tetteire megerősíti hitünket. Az erős hit könnyen fakadó dicsőítést szül és olyan imádságot, mely természetesen árad az ember ajkáról. Végső soron felkészültebbek leszünk arra, hogy mások hitét erősítsük, és magasztaljuk az Istent saját emlékezésünkön keresztül.

Egy napló vezetése jó módszer lehet arra, hogy megemlékezz mindazokról a tettekről, melyeket Isten a te életedben vitt végbe. Időről időre írd le az összes apró mozzanatot, mellyel az Úr munkálta és alakította szívedet, valamint saját és családod életét. Olykor-olykor olvasd újra ezeket a bejegyzéseket és emlékeztesd magad arra, hogy Isten sosem felejti el az Ő gyermekeit, hisz oly sok minden van, amiért dicsőítheted Őt.

Jézusra tekintve,

Forrás: https://lovegodgreatly.com/the-importance-of-remembering-gods-works/

Fordította: Deézsi Kata

Az evangéliumban nincs kivételezés

július 27, 2020július 21, 2020Leave a comment

Az elmúlt időszakban a világ minden szegletében szembe kellett néznünk a koronavírus járvánnyal. Milliókat fertőzött meg, de hatása mindannyiunkon észrevehető. Az új vírus nem ismer határokat.

Van egy másik „betegség” is, ami világszerte fertőz, nem tartja tiszteletben a határokat és mindnyájunkat érint: az előítélet. Ez azonban nem újkeletű jelenség.

Az Apostolok cselekedeteinek 10. fejezete tele van színes látomásokkal, de alapjaiban véve az előítéletről és félreértésekről szól.

Péter volt az apostolok vezetője, de ez a fejezet rámutat arra, hogy Péter még mindig azt hitte, Jézus áldozata csak és kizárólag a zsidó emberekre vonatkozik. Látomásán és Kornéliusszal való kapcsolatán keresztül Péter végül ki tudta mondani: „Most látom csak igazán, hogy Isten nem személyválogató! Aki tiszteli Istent, és igazságosan él, azt ő elfogadja, bármelyik néphez tartozik is” (Apostolok cselekedetei 10:34-35). Ezek az események évekkel Krisztus halála és feltámadása után történtek, és Péter végül megértette, hogy mit hibázott és miben volt elfogult. Ráébredt arra, hogy Jézus azért jött, hogy megváltsa a zsidókat és a ’pogányokat’ is.

Az előítéletek mélyen gyökereznek és mi emberek olyan könnyen tudjuk diszkriminálni egymást szinte bármilyen tulajdonság alapján: bőrszín, földrajz, kultúra, vallás, nem, társadalmi-gazdasági jellemzők, kor stb.

Van, hogy az előítélet mértéke égbekiáltó – gyűlöletből fakadó bűncselekmény. Könnyebb így észrevenni, de ne váljunk bűnrészessé a hallgatásunkkal! Van, hogy az előítélet szinte észrevehetetlen. Becsordogál és a kultúránk részévé válik.

Az előítélet lehet tudatos vagy tudatalatti, de a hatása minden esetben valós.

Isten szeretete azonban átlépi az általunk felállított határokat. Jézus azért jött, hogy megmentsen minket. MINDENKIT.

Imádkozzunk azért, hogy olyannak lássuk az embereket, amilyennek Isten látja őket: az Ő képmására teremtetteknek!

Kérjük Istent, hogy távolítsa el a szemellenzőinket!

Kérjük Istent, hogy tisztítson meg minket a kivételezéstől és az előítéletektől, melyekhez ragaszkodunk!

Isten minden életet az Ő képmására teremtett és arra vágyik, hogy minden egyes lelket megmenthessen. Az evangélium jó hírét nem tárolnunk kell, hanem meg kell osztanunk másokkal! Kegyelemből nyertük el a megváltást, nem az elvégzett munkánk érdeméért, de amíg előítéletek léteznek, munkálkodnunk kell. Jobban kell igyekeznünk. Muszáj jobbá válnunk. Szó szerint életek múlhatnak rajta.

Forrás: https://lovegodgreatly.com/no-favoritism-in-the-gospel/

Fordította: Szabó Eszter

Mindent átadni a Megváltónak

július 24, 2020július 23, 2020Leave a comment

Szeretem az Isten csodáiról szóló történeteket. Te nem? Az Apostolok cselekedetei 9 bepillantást ad a történelem legerőteljesebb megváltásába: egy kemény szívű, a kereszténység lerombolására törekvő férfi találkozik Jézussal, és az élete örökre megváltozik.

Pál elfordult a büszkeségétől és teljességgel átadta magát a Megváltónak. Libabőrös leszek, ha arra gondolok, hogyan állította meg őt Jézus az úton és fordította meg az életét örökre.

Az otthoni gyülekezetemben a pásztorom szereti mondogatni, hogy kapcsolatunk Jézussal mindent megváltoztat. Ez igaz volt Pálra. Soha többé nem volt ugyanaz az ember.

És te, barátom? Megvolt már a magad damaszkuszi pillanata Jézussal? Megnyitotta-e már a szemeid, hogy lásd, megbocsátásra van szükséged? Meghallottad-e már az Örömhírt, hogy többé már nem kell küzdened, hogy megmentsd magad, mert Jézus meghalt helyetted a kereszten? Pálhoz hasonlóan, mindent átadhatunk Jézusnak és megtapasztalhatjuk az Ő bámulatos kegyelmét.

Emlékezz, Pál erős ellenállások között állt helyt miközben hitben haladt előre. Igent kellett mondjon Jézusnak az élete minden egyes napján. Még amikor nehéz volt, és nem látta az Ő kezét, akkor is Krisztust választotta. “Megtartotta a hitét” és sikeresen célba ért.

Krisztus teljes követéséhez egy másfajta szemléletmódot kell elsajátítanunk, mint amit a körülöttünk levő világias véleményvezérek. Hajlandónak kell lennünk, hogy akár a környezetünk számára érthetetlen módon járjunk Vele, egyre jobban megismerve Őt, és nemet mondjunk a test kívánságaira. Ahogy a Cselekedetekben a korai hívők, akik felé Pál szolgált, nekünk is el kell döntenünk, hogy a teljes életünket odaszánjuk Neki.

Az óriási üldöztetés ellenére, amellyel szembe kellett nézniük, ezek a Krisztus-követők az istenfélelmet választották, nem az emberek elismerését.

“Ebben az időben Júdeában, Galileában és Samáriában Jézus tanítványainak egész közössége mindenhol nyugalmat élvezett, épült és gyarapodott. A hívők egész életükkel tisztelték az Urat, a Szent Szellem pedig bátorította és segítette őket, ezért egyre többen csatlakoztak hozzájuk.” – Cselekedetek 9:31

Nővéreim, soha nem fogjátok megbánni, ha bemutatjátok az életeteket élő áldozatként. Meghalni az énnek, és mindent átadni Jézusnak a legédesebb gyümölcsöt termi majd.

Még a számos gond kellős közepén is megtapasztalod Isten békességét.
Amikor a terhek túl nehezek, hogy elhordozd, az Úr maga adja majd neked az Ő erejét.
Nyomasztó napokon, a Szent Szellem fog megvigasztalni és ad majd bölcs tanácsot.

Ma határozzuk el, hogy naponta elmondjuk: „Jézus, mindent átadok neked.” Bízz benne, hogy a Szent Szellem természetfeletti békességgel, erővel és bátorítással fog felruházni. A megváltozott életed tanúskodik majd a világnak, hogy a Megmentőd az út, az igazság és az élet.

Forrás: https://lovegodgreatly.com/surrendering-all-to-the-savior/

Fordította: Barabás Mónika

Egy bűnös ember feljegyzései a méltóságban járásról

április 15, 2020április 15, 2020Leave a comment

Pál apostol arra kér minket, hogy az Istentől kapott elhívásunkhoz méltón éljünk (Efézus 4:1). Efézusiakhoz írt levelében az apostol arról beszél, hogy milyen elhívásunk van Krisztus követőiként; hogy miként döntött az Atya úgy, hogy örökbefogad minket, megbocsát nekünk és megvált bennünket.

Olyan életet élni, amely méltó effajta irgalomhoz és kegyelemhez, lehetetlen küldetésnek tűnik. Én például folyton elrontom. Nem szeretem bevallani, de túl gyakran cselekszek közömbösen és akaratlanul, amikor egy Krisztusközpontú napról van szó. A világ eltereli a figyelmemet, leterhel a sok tennivaló, és abban a tévhitben ringatom magamat, hogy nélkülem minden megállna.

A kegyelem nem a mi érdemünk, hanem Isten ajándéka (Efézus 2:8–9), hiszen sosem tudnánk megmenteni magunkat vagy kifizetni azt az árat, amelyet Jézus fizetett meg a kereszten.

Azonban hálából és engedelmességből törekedhetünk arra, hogy Istennek tetsző életet éljünk. Tudatosan munkálkodhatunk azon, hogy a mai igeversekben említett alázat, szelídség, türelem, egység és békesség jelenjen meg az életünkben. Az olyan emberek élete, akik az alábbi tulajdonságokban bővölködnek, bizonyságtételül szolgál a figyelő, megváltásra váró világ számára, és egyben útjelző lehet a hívők közösségének is.

Beszéljünk csak az Efézus 4:3–6-ban említett egységről! Elárulása, letartóztatása és keresztre feszítése előtt a Gecsemáné-kert felé tartva Jézus kiemelten imádkozott a hívők egységéért (Lukács 17:20–21).

A megosztottság nem újdonság. Amikor Pál ezt a levelet írta, az efézusi gyülekezetnek meggyűlt a baja a zsidók és pogányok közti egység hiányával, ma pedig egy olyan világban élünk, amely végletes, kusza, előítéletes és osztályokra szakadt.

Én erre kétféleképpen tekintek:

1. Világ vs. Egyház (És itt „Egyház” alatt a keresztény hívők egész világra kiterjedő hálózatát értem.) A világ rengeteg területen olyan értékeket és eszméket tart fontosnak és hirdet, melyek szöges ellentétben állnak a szentséggel és Krisztus követésével. Csak hogy egy példát hozzak: az elterjedt nézet szerint határainkat az érzelmeinknek kell meghatározniuk, míg a Biblia nézőpontja szerint a határok felállításában a Szentírást, mint az igazság fokmérőjét kell alapul vennünk (büszkeség és alázat, erő és gyengeség, önzés és önzetlenség).

Nincs jogunk megváltoztatni vagy felhígítani a Szentírást azért, hogy kedvezzünk a világnak.

1. Az egyházon belüli és egyházak közötti megosztottság (És itt „egyház” alatt az emberek által vezetett, véges számú felekezetre és gyülekezetre gondolok, amelyek keretet adnak számunkra a dicsőítésre.) Nekünk, keresztényeknek közös hitünk és megváltásunk Jézus Krisztusban valami olyasmi, aminek minden perpatvart félre kellene söpörnie, legyen szó orgonáról vagy dicsőítésről, vagy arról, hogy a gyülekezetben ki kell-e öltözni vagy bármilyen ruhában megjelenhetünk; valamint el kellene törölnie mindenféle faji, műveltségi, társadalmi, politikai, vagy nemzeti korlátot. A sokszínűség nem feltétlenül eredményez megosztottságot (még a vélemények és elképzelések sokszínűsége sem), és nincsen jogunk ember alkotta kategóriák alapján elítélnünk egymást.

Jézus, Isten fia azért halt meg a kereszten, hogy megmentsen bennünket a bűneinktől. Egyedül Isten kegyelme ment meg bennünket, csakis hit által és csakis Krisztusban.

Ezek azok az alappillérei a keresztény hitnek, melyeket nem lehet megváltoztatni. A többi részletkérdés.

A feltámadás mindent megváltoztatott, beleértve azt is, ahogy egymáshoz viszonyulunk. Ebben a tekintetben nincs tehát különbség köztünk, mert világszerte minden hívő egy (Galata 3:28), és úgy mutathatjuk meg a világnak Krisztus szeretetét, hogy lebontjuk azokat a falakat, amelyek minden egyes nap közénk ékelődnek. Éljünk tehát alázatosan, de bátran, mindig arra törekedve, hogy Istent dicsőítsük, és hogy egyesítsük és megerősítsük a hívők világméretű családját. Tükrözzük életünkkel az evangélium reménységét!

Forrás: https://lovegodgreatly.com/this-sinners-take-on-walking-worthy/
Fordította: Szabó Anna
Kép: Gergely Csilla