Elfogadni a fájó igazságot

Amikor arra gondolunk, hogy igazat mondunk egymásnak, sokszor olyan szavak jutnak az eszünkbe, amelyektől jól érezzük magunkat, amelyek megmosolyogtatnak és amelyek feldobják a napunkat. Arra gondolunk, hogy hogyan emlékeztethetjük egymást bátorításképpen Isten Igéjének igazságaira, és ez valóban fontos.

Van azonban egy másfajta igazság, amelyet szintén ilyen lelkesen kell megosztanunk, ez pedig olyasvalami, ami az adott pillanatban nem esik jól; valami, amit nehéz meghallani és még nehezebb elmondani: ezek pedig a helyreigazítás szavai.

A barátban akkor is bízhatsz, ha fáj, amit mond…” – Példabeszédek 27:6

Hát, ez nem hangzik túl kellemesnek. De mégis mit mondhat egy barát, ami fájhat?

Amiről a Példabeszédek könyve beszél, az a feddés és a helyreigazítás.

Az a fájó igazság, amelyről néha beszélnünk kell egymásnak, a bűn. Előfordul, hogy letérünk a jó útról; amikor rossz a hozzáállásunk, amikor önzőn viselkedünk, vagy felfuvalkodottak vagyunk. Néha rosszul mutatjuk be Istent és olyan dolgokat hiszünk el, amelyek nem állnak összhangban az Igével. Ezekben az esetekben szükségünk van valakire, aki odalép hozzánk és megosztja velünk azokat a fájó szavakat, amelyek megváltoztathatják az életünket és segíthetnek fejlődni.

Olyan nőknek kell lennünk, akik hajlandóak megbántani a barátaikat az ő érdekükben, és olyan nőknek kell lennünk, akik elfogadják egy barát sebző szavait.

„Az igazi barát nem egy huligán, aki szavaival a földbe döngöl minket, hogy bebizonyítsa az igazát vagy kiegyenlítse a számlát. A mennyei barát sokkal inkább egy szakképzett mentőápoló, aki letépi rólunk a kifogások nagy műgonddal szőtt álcáját, és visszasokkol bennünket az életbe. A mi érdekünkben sebez meg.” – Greg Morse

Szükségünk van olyanokra, akik hajlandóak azt mondani: mindez a panaszkodás méltatlan ahhoz, aki egy királyságot örököl majd.

Szükségünk van olyanokra, akik azt mondják: a szellemi lustaság nem elfogadható.

A Példabeszédek 27:17 szerint „az acélpengét acéllal élesítik, csakúgy, mint a barátok egymást csiszolják.”

Ahhoz, hogy az acélpenge éles legyen, egy másik acélpengével való kölcsönhatásra van szükség. Vassal élesítik a vasat. Valamiféle súrlódásnak kell létrejönnie. Kell, hogy legyen olyan barátod, aki hajlandó összecsapni veled – ez az összecsapás azonban épít, nem pedig rombol. Ez a fajta súrlódás élesebbé és használhatóbbá teszi az embereket. Akárhogy is, az összecsapás mélyíti a barátságot, mivel a fájó igazság kimondása őszintén szerető szívről árulkodik.

De hogyan fogjunk egy ilyesfajta igazság megosztásához?

  1. Mindig szeretetben. Mindig kedves szavakkal.
  2. A meztelen igazság mindig építő, sosem kegyetlen.

Jézus ennek a tökéletes példája. Ő volt maga a megtestesült kedvesség, a testet öltött szeretet, mégsem félt a bűnt bűnnek nevezni. Nem ódzkodott attól, hogy kimondja az igazságot, de ezt mindig szeretetben és gondosan tette, és sosem a pillanatnyi frusztrációját levezetve vagy kegyetlenül.

  • Mindig alázattal, és sohasem a magas lóról beszélve, egyfajta én-szentebb-vagyok-mint-te hangnemben.
  • Ne keressünk a kákán is csomót! Egyáltalán nem fontos barátunk minden egyes apró hibáját szóvá tennünk, mert nem erre lettünk elhívva.

Legyen ebben az 1 Thesszalonika 5:14 a vezérfonalunk: „nagyon kérünk benneteket, testvéreim, hogy figyelmeztessétek azokat, akik nem akarnak dolgozni és rendesen élni! Viszont biztassátok azokat, akik bátortalanok, és segítsétek a gyengéket! Mindenkivel szemben legyetek türelmesek!”

És mi történik akkor, ha egy barát lép oda hozzánk, hogy kemény szavakat osszon meg velünk? Mi a helyes reakció?

  1. Először is le kell nyelnünk a büszkeségünket és nem szabad védelmi állásba helyezkednünk.
  2. Meg kell hallgatnunk – kifogások nélkül!
  3. Imádkoznunk kell az elhangzottak felett, és arra kell kérnünk Istent, hogy mutassa meg nekünk, hogy mi az igazság.
  4. Meg kell vallanunk a bűneinket és arra kell kérnünk Istent, hogy segítsen felülkerekedni rajtuk.

Ritka az olyan barát, aki nem fél kimondani a fájó igazságot, azonban ha ilyen emberre leltél, akkor légy érte hálás, mert olyasvalaki áll melletted, aki nagyon szeret és arra vágyik, hogy keresztény életutad gyümölcsöző legyen.

„Ti viszont tartsátok magatokat a következőkhöz: Mondjatok igazat egymásnak!” – Zakariás 8:16

Jézusra nézve,

Fordította: Szabó Anna

Forrás: https://lovegodgreatly.com/accepting-hard-truth/

Minden szavad számít

A szavaid számítanak. A szavak – akár mások, akár magad felé irányulnak – mind számítanak.

Ha egy kicsit is hasonlítasz rám, akkor te is saját magad számára tartogatod a legkeményebb szavakat. Nagyon is jól ismered azokat a méreggel teli szavakat, amelyeket senki sem hallhat, egyedül te. A gondolataid titkos, mindenkitől elzárt kamrájában újra és újra előbukkannak. Úgy véled, senki sem hallja őket, és hogy nem számítanak. Ezek csak a te „gondolataid”, milyen kárt is okozhatnának? Mégis, ahogy az idő múlik, megtörténik a baj, és az egykor láthatatlan seb felszínre kerül: az önbizalmunk roncsolódik. A szorongásod egyre erősödik és a legjobb helyett megalkuszol valami sokkal rosszabbal.

Figyelj csak rám! Abba kell hagynunk önmagunk szidását. Légy kedves magaddal. Kezdd azzal, hogy foglyul ejted a gondolataidat (2 Korinthus 10:5), és ha valamit nem mondanál a legjobb barátodnak, akkor, könyörgöm, ne mondd magadnak se!

A Máté 22:39-ben Jézus azt parancsolja, hogy úgy szeressük embertársainkat, mint magunkat. Idézd csak fel azokat a szavakat, amelyekkel magadat illetted az elmúlt hét során? Milyenek voltak? Szeretőek? Kegyelemmel teljesek és bátorítóak? Vagy sokkal inkább vádlást, gúnyt és szégyent közvetítettek? Ha úgy kell szeretnünk az embertársainkat, mint magunkat, akkor először magunkat kell szeretnünk. Megtanulni bátorító szavakat szólni és megállítani önmagunk becsmérlését egy jó kezdet.

Ha Jézus nem beszélne hozzád így, akkor te miért teszed? Légy kedves magaddal! Ne csak arra figyelj, hogy életetadó módon beszélj a barátaiddal, munkatársaiddal, családoddal és szomszédaiddal, hanem arra is, hogy magadhoz így szólj.

Egyezzünk meg, rendben? Nekem fejlődnöm kéne az életem ezen területén, és úgy érzem, talán nem vagyok egyedül. Akarsz csatlakozni? Abbéli igyekezetemben, hogy barátként beszélek magamhoz, a következőket teszem:

  1. Minden napot egy hálaimával kezdek azért, amilyennek Isten teremtett.
  2. Megtanulom a 2 Korinthus 10:5-öt és átültetem a gyakorlatba. Szándékosan gátat szabok a negatív gondolatoknak és pozitívakkal helyettesítem őket.
  3. Megkeresem az egyik megbízható barátomat és megkérem, hogy imádkozzon az életem ezen területéért. Úgy vélem, ha megnyílunk és megosztjuk egymással a küzdelmeinket az talán csillapítja a kritikus szavak ütéseinek erejét.
  4. Arra az igazságra koncentrálok, hogy Isten szeret engem, mindig velem van és terve van az életemre. Nem követhetek el olyan dolgot, ami miatt Isten jobban vagy kevésbé szeretne, mint ahogyan most szeret.

És te, kedves barátom? Akarsz csatlakozni?

Beszéljük meg! Esetleg még mit tudnál hozzáadni a listához?

Szeressétek Nagyon Istent,

Fordította: Szabó Anna

Forrás: https://lovegodgreatly.com/your-words-all-matter/ 

Gyógyítani, mint a méz

„Mert az Isten nem haragra rendelt minket…” – 1 Thesszalonika 5:9

Mind ismerjük azokat a szavakat, melyek letörnek bennünket és sebeket hagynak maguk után. Akár mások mondták neked, akár te illetted velük saját magadat, pontosan tudod, hogy mely szavakat a legnehezebb hallani. De vajon azokat a szavakat hallottad-e, amelyek felépítenek? Azokat, melyeknek célja az, hogy emlékeztessenek arra, hogy az Ő képmására lettél teremtve (1 Mózes 1:27)?

Vajon hogyan festene a világ, ha azzal töltenénk a napjainkat, hogy átlépnénk a sötét árkokat és a szerető szavak életet adó vízesését öntenénk egymásra?

A történelem során először lehetőségünk nyílik arra, hogy minden egyes gondolatunkat emberek százaival, ezreivel, sőt, akár millióival osszuk meg bármelyik pillanatban. A lehetőségek bőséges tárháza és azoknak könnyű elérhetősége édes szabadsággal kecsegtet. Szabadok vagyunk arra, hogy akármikor akármit megosszunk Twitteren, Instagramon vagy Facebookon, de ettől tényleg szabadok leszünk?

Ha a Twitteren politikáról vitatkozol este 10 órakor, akkor nem fenyeget az a veszély, hogy 11-kor letartóztatnak (legalábbis az Egyesült Államokban nem). Ha nyíltan bírálod valaki szülői magatartását a Facebookon délben senki nem fogja elvenni a telefonodat fél egykor. Szabadnak érzed magad.

De talán az a személy, akivel Twitteren összevesztél soha nem tapasztalt meg semmiféle reménysugarat az életében, és azért ragaszkodik egy adott párt jelöltjéhez, mert azt a megváltást reméli tőle, amit csak Jézus hozhat el. Talán az az anyuka, akit nyilvánosan megaláztál már eddig is bőven elégszer megszégyenült a múltban. Talán a saját felháborodásodat követően némi kegyelemre számítasz, de arra már nem vagy hajlandó, hogy ezt másokra is kiterjeszd miután ők vétkeztek.

Átlépni a sötét árkok felett – melyekben ott rejtőzik a vágyakozás, hogy igazunk legyen, hogy észrevegyenek, hogy előrejussunk –, és kiterjeszteni másokra a szerető szavak életet adó vízesését, mely megváltoztathatja a világot emberről emberre haladva.

A méhkaptárban található viasz védi a szívet azzal, hogy a rossz koleszterinszintet csökkenti, a jó koleszterin szintjét pedig növeli. Emellett antioxidánsokat is tartalmaz, melyek óvják a májunkat és megakadályozzák a cukorbetegség kialakulását. A nyers méz jó a fertőzések ellen, élesíti a memóriát, allergia esetén megnyugtat, és az egész immunrendszert megerősíti, ezáltal számos betegség ellen védelmet nyújt. Ezenkívül könnyen felszívódó energiaforrásként is szolgál, segíti a pihentető alvást, védi a látásunkat, és antibakteriális hatással bír, mely segít az ekcéma, az égési sérülések, a fekélyek és a köhögés gyógyításában. Mindemellett a méz elősegíti a kálcium felszívódását a csontokba, meggátolva ezzel a csontritkulást.

Ugyanúgy felelősek vagyunk a gépelt szavainkért, mint azokért, melyeket kimondunk. Az a vágyam, hogy a szavaim mézként, ne pedig tűzként hassanak másokra.

„A lovak szájába zablát teszünk, hogy engedelmeskedjenek akaratunknak, s így a ló egész testét irányítani tudjuk. Vagy gondoljatok a hajókra! Lehetnek bármilyen nagyok, és bármilyen erős szelek hajtják is őket, az irányításukhoz elég egy kis kormány: arra fordulnak, amerre a kormányos akarja. Ugyanígy van a nyelv is: bár csak kis része a testnek, mégis azzal dicsekedhet, hogy igen nagy hatása van! Gondoljatok arra, milyen nagy erdőt tűzbe boríthat egyetlen lángnyelvecske! Bizony, a nyelv is veszélyes, mint a tűz! A gonoszság egész világa! Testrészeink közül a nyelvünk az, amely az egész testünket meg tudja fertőzni. Olyan tüzet gyújthatunk vele, amely elpusztíthat bennünket. Miért? Mert a nyelv tüzét a pokol lángjai gyújtják meg.” – Jakab 3:3-6

Amikor megengedjük a véleményünkenek, hogy szabadon szárnyaljon, akkor igazából egyáltalán nem vagyunk szabadok, sőt, igazából mind magunkat, mind pedig másokat fogva tartunk. Ha a gondolatainkat önfegyelemmel párosítjuk, akkor az úgy hangzik, mintha korlátok közé szorítanánk magunkat, de ha mi nem uraljuk magunkat, akkor valami másnál van a kormány. Ha megengedjük Istennek, hogy ő uralja a hangunkat – akár gépelt formában, akár szóban –, akkor megszabadulunk a sötétségtől. Ha Istennel dicsekszünk, nem pedig önmagunkkal, akkor méltón élünk, és az Ő világosságában járunk. Ha átlépjük az árkokat és kiterjesztjük másokra a kedves szavak vízesését, akkor a saját és mások lelkét és csontjait is meggyógyítjuk.

Miközben Pál ezt a levelet a thesszalonikiaknak írta több mint 1900 évvel ezelőtt, Isten pontosan tudta, hogy ma is szükségünk lesz rá.

„…hiszen Istennek nem az a terve velünk, hogy haragja elpusztítson, hanem hogy üdvösséget nyerjünk Urunk, Jézus Krisztus által! Jézus azért halt meg értünk, hogy mi vele élhessünk! Nem számít, hogy életben leszünk-e még, amikor visszajön, vagy addigra már meghalunk, mindenképpen vele együtt fogunk élni! Ezzel bátorítsátok és erősítsétek egymást, ahogy azt teszitek is!” – 1 Thesszalonika 5:9-11

Gyógyítsuk hát ennek az egyedülálló kornak a gyermekeit az Egyedülálló segítségével! Ő meghalt azért, hogy vele élhessünk. Uram, kérlek, segíts, hogy szívünk Hozzád igazodjon, minden jó dolog forrásához, hogy a szavaink Veled legyenek összhangban, mert az a vágyunk, hogy téged mutassanak be a világnak! Köszönöm, hogy van lehetőségünk másoknak is beszélni arról a megváltásról, melyet Jézusban kaptunk, mert az gyógyulás és megmenekülés. Kérlek, mutasd meg nekünk, hogy a mai napon kit kell felépítenünk, hogy megélhessük a nagy parancsolatot, miszerint először Téged kell szeretnünk ahhoz, hogy úgy szeressünk másokat, ahogyan magunkat szeretjük. Ezek ugyan nagyratörő célok, de mivel a Tieid, tudhatjuk azt, hogy segíteni fogsz nekünk abban, hogy ezek felé haladjunk.

 

Mindent az Ő dicsőségére,

Amanda

Amanda odavan mindenért, ami Texasszal vagy Jézussal kapcsolatos. Amellett, hogy két csodálatos lányát neveli, és mindent megtesz, hogy a lehető legjobban szeresse és tisztelje tűzoltó férjét, próbál minél több időt olvasással és írással tölteni. Pontosan tudja, hogy milyen üres volt az élete Isten nélkül, és örökké hálás azokért az emberekért, akik Istenhez vezették.

Amanda azon kevés emberek közé tartozik, akik egyszere nyitottak és zárkózottak. Még tanulnia kell, hogy hogyan tudja Isten páncélját a szíve felett viselni. Az a vágya, hogy a világon minden nő tudja meg, hogy Isten mennyire szereti őket; így azok visszatérhetnek ahhoz és megmaradhatnak abban az identitásban, amelyet Ő tervezett a számukra.

Fordította: Szabó Anna

Forrás: https://lovegodgreatly.com/healing-like-honey/