A szavak hatalma – 3. hét / 1. nap

Cenzúrázatlanul – Mikor tegyünk féket a nyelvünkre?

Olvasd el:  Példabeszédek 17:27, Prédikátor 5:2, Máté 12:36-37, Jakab 3:4-12

IMÁK: Máté 12:36-37

Megtérésem előtt valószínűleg úgy lehetett volna engem legjobban jellemezni, hogy „cenzúrázatlan” vagyok. Bárkinek bármit elmondtam. Mostanra viszont, miután a Szent Szellem több éven keresztül keményen elkezdett átformálni, végre kezdem elsajátítani a nyelvfékezés tudományát.

Az összes mai Igevers egyetlen igazságra mutat rá, mégpedig arra, hogy ha korlátokat szabsz a szavaidnak, bölcs leszel. A Máté 12:36-37 versei arra intenek, hogy mindenért számot kell majd adnunk, minden egyes meggondolatlanul kimondott szavunkért. Ezek az Igeversek a hiábavaló beszédre és üres fecsegésre is vonatkoznak. Óvnak azoktól az alkalmaktól, amikor egy beszélgetés során a könnyelműen kimondott szavakkal kimutatjuk a valódi énünket.

Nem tudom más hogy van ezzel, de én bizony sok olyan szót tudok magam mögött, amit senkinek sem kellett volna kimondanom. Cenzúráznunk kell, amit mondunk, és féket tenni a nyelvünkre. Ezért tehát a mai naptól fogva igyekezzünk, hogy minden szavunk meggondoltan kimondott szó legyen. Ne fecséreljük el a szavainkat, hanem legyünk bölcsek.

Mennyei Atyám, kérlek, bocsásd meg a meggondolatlanul kimondott szavakat. Segíts bölcsnek lennem, hogy uralkodni tudjak a nyelvemen. Jézus nevében, Ámen.

/YouVersion/

Fordította: Greizer Zsófia

Fontold meg szavaid

Olyan időket élünk, amikor a gondolatainkat és a véleményünket egy pillanat alatt megoszthatjuk az egész világgal, úgy, hogy nem, vagy csak egy kicsit vagyunk miatta felelősségre vonhatók. Könnyű elfelejteni, hogy el kell számolnunk minden üres szavunkkal, amit valaha is kimondtunk.

„Figyelmeztetlek benneteket, hogy az ítélet napján minden meggondolatlanul kimondott kártékony szavatokról számot kell majd adnotok! A saját szavaitok alapján fognak felmenteni vagy elítélni benneteket” – Máté 12:36-37

Ha arra gondolok, amit a János 1:1 állít, miszerint Jézus az Ige, akkor elítélem magam minden alkalomért, amikor ítélkező, elhamarkodott és felelőtlen szavakat használtam.

Sok időt töltünk azzal, hogy vívódunk, mit kellene mondani, milyen hangsúllyal és mikor. Isten Szava azt tanítja, hogy nem csak az fontos, hogy mit mondunk és hogyan. Az is legalább akkora jelentőséggel bír, hogy miről döntünk úgy, nem mondjuk ki.

„Ne tégy elhamarkodottan ígéretet Istennek! Ne tégy meggondolatlanul fogadalmat! Gondold meg jól, kihez beszélsz, mert ő az égben lakik, te pedig a földön, hát ne fogadj meg olyat, amit nem tudsz teljesíteni!” – Prédikátor 5:2

Bűnös vagyok abban, hogy „problémamegoldó” akarok lenni. Gyakran megkísért, hogy mint egy szép masnival átkötött csomagot, kínáljam fel az egyszerű megoldást bonyolult problémákra. Sajnos, ez többször vezetett már ahhoz, hogy a nagy sietségben nemtörődöm kijelentéseket tettem, anélkül, hogy átgondoltam volna, milyen fogadtatásra számíthatok.

Önmagukban ezek a kijelentések ártatlannak és jószándékúnak tűnhetnek:

  • ‘Isten nem tesz rád többet annál, mint amit el tudnál hordozni.’
  • ‘Isten mindig okkal cselekszik.’
  • ‘Isten mindent urama alatt tart.’

De egy asszonynak, akinél éppen most diagnosztizáltak rosszindulatú daganatot…

  • egy asszonynak, aki férje vagy gyermeke temetésének részleteit intézi…
  • egy asszonynak, aki harmadszorra is elvetélt…
  • egy asszonynak, akit szexuális bántalmazás ért…

…ezek a jószándékú szavak összetörhetik és megtörhetik a szívét.

„Aki meggondolatlanul fecseg, mintha tőrével döfködne, a bölcs beszéde pedig meggyógyít.” – Példabeszédek 12:18

Isten céllal szól az életünkbe. Nem vesztegeti a szavakat, nem beszél ok nélkül. Az Írás minden szavának jelentősége és ereje van. Sose becsüljük alá szavaink erejét, mert akkor nem életadók, hanem pusztítók lehetnek.

Isten a Vigasztalónk, bennünket pedig a képére teremtett, így természettől adódóan erős kényszerünk van megvigasztalni másokat. Sokunknak a vigasztaláshoz hozzátartoznak a bátorító szavak is.

Azonban egy tragédia vagy elviselhetetlen fájdalom közepette a Szent Szellem által indított cselekedeteink beszédesebbek lehetnek a szavainknál.

Jézus a szavait arra használta, hogy az embereknek életet és reményt adjon. Ha nem lehetett mit mondani, Jézus hallgatott. Együtt sírt a gyászolókkal, ételt adott az éhezőknek, egy asztalhoz ült azokkal, akiket lenéztek és üldöztek és meggyógyította a megtörteket.

Követnünk kell Jézus példáját! Életet adhatunk a csönddel, egy öleléssel, egy halló füllel, egy segítő kézzel vagy egyszerűen a jelenlétünkkel.

„Az igazságos megválogatja szavait, de az istentelenek szájából árad a gonoszság.” – Példabeszédek 15:28

Gyakran kérjük a Szent Szellemtől, hogy irányítsa a szavainkat, de azt is kérnünk kell, hogy irányítsa a hallgatásunkat. Az elmúlt néhány hónapban elkezdtem a Zsoltárok 141:3 szavaival imádkozni: „Örökkévaló, segíts, hogy ura legyek szavaimnak, és meg tudjam fékezni nyelvemet!” És a Szent Szellem válaszolt, érettebbé tett, hogy jobban tudjak aktívan hallgatni. És ennek jelentős hatása lett a kapcsolataimra nézve. Csendességem Istentől kapott ajándék. Áldjon meg Isten mindnyájunkat, akik keressük, miként dicsőíthetjük Őt a szavainkkal és a hallgatásunkkal.

Hogyan imádkozhatunk érted, amint kéred a  Szent Szellemtől, hogy segítsen visszaszorítani az üres szavaid számát?

Béke és kegyelem veletek,

Terria az amerikai SZNI bátorító és közösségi média csoportjaiban szolgál. Férjével együtt Virginia államban élnek, és két egyetemista lány büszke szülei. Élete célja, hogy az ezredfordulón született nők szívében felélessze a vágyat, hogy megragadják Isten igazságát, és ragaszkodjanak is hozzá. Leggyakrabban zsúfolt kórházakban bukkan fel, ahol meghallgatja a betegek történeteit, és ő is elmondja nekik, mit végzett Isten az ő életében. Ugyan néha elég összevisszának tűnik az élete, Terria mégis látja Isten erejét és szeretetét, amivel körülveszi őket

Fordította: Szabó Eszter

Forrás: https://lovegodgreatly.com/let-your-words-be-few/

A szavak hatalma – 2. hét / 4. nap

Önmagad legnagyobb bírálója

Olvasd el: Róma 8:1, Róma 8:28, 1 Korinthus 13:4-7, Zsidók 10:22

IMÁK: Róma 8:1

A Merriam-Webster szótárban a „kárhoztatás” meghatározása: „erőteljesen, határozottan kimondani valakinek vagy valamiről, hogy rossz vagy helytelen.” Minden nap hallunk kárhoztató szavakat, ugye?

„Nem kellett volna ezt tedd/mondd/ gondold.”

„Ez annyira rossz.”

„Semmit sem tudsz rendesen megcsinálni.”

Időnként ezek a hangok sosem hagyják abba.

A kárhoztatás nem Istentől van, hanem az ördögtől. A Róma 8:1 így szól: „Ezért már nem fenyegeti büntető ítélet azokat, akik a Krisztus Jézusban élnek.” Mint Isten gyermeke, nincs már ítélet számodra. Erről szól a kereszténység. Szabad vagy a bűntudattól, szabad a szégyentől, szabad a félelemtől, szabad a fájdalomtól, szabad a kudarcoktól.

Az ördög megpróbálja elmondani neked, mennyi mindent teszel rosszul. És ha nem vigyázol, még elhiszed megtévesztő szavait. Ma emlékezz arra, hogy szabad vagy. Hogy nem esel bűntető ítélet alá Isten gyermekeként. Ne ismételgesd magadnak a kárhoztató szavakat, melyeket lelked ellensége suttog. Ne engedd az ördögnek, hogy olyan gondolatokat ültessen az elmédbe, melyek elbátortalanítanának. Nem teheti meg, hacsak te meg nem engeded neki.

Mennyei Atyám, köszönöm a szabadságot, melyet Benned megkaphattam. Köszönöm, hogy gyermekeid nem esnek bűntető ítélet alá. Segíts kedvesen beszélni magamhoz. Jézus nevében, Ámen.

/YouVersion/

Fordította: dr. Ferenczi Andrea

Mikeás könyve – 2. hét / 3. nap

Olvasd el: Mikeás 3:5-8, Jakab 5:19-20

IMÁK: Mikeás 3:8

Tegnap láthattuk, ahogy az Ige megfeddi a vezetőket, ma pedig arról olvashatunk, ahogy a hamis prófétákat korholja. Ezek a hamis próféták nem Isten szavait beszélték, hanem a sajátjaikat. Azt mondták, amit az emberek hallani akartak. Éppen ezért kellett megszégyenülniük és megalázkodniuk.

Ezzel ellentétben Mikeás pont arról beszélt az embereknek, amiről nem akartak hallani: bűnről, ítéletről, következményekről, nehézségekről. Az ő beszéde azonban erővel bírt, mert Istentől jött. Ez volt az az üzenet, amit Isten el akart mondani az ő népének.

Ma sok gyülekezetben nem esik szó a bűnről. És sok keresztény nem beszél róla. Talán azért, mert nem akarjuk, hogy mások kényelmetlenül érezzék magukat. Azonban elfelejtjük, hogy ennek a világnak szüksége van Jézusra, és annak érdekében, hogy megmeneküljön, beszélnünk kell a bűnről, az ítéletről, a következményekről – pontosan úgy, ahogyan Mikeás tette. A Róma 1:16-ban Pál azt mondja, hogy senki előtt nem szégyelli az örömhírt, hiszen Istennek hatalma az, amellyel üdvösségre juttatja mindazokat, akik hisznek benne. Pál és Mikeás tudták, hogy egyedül az evangéliumnak van ereje. Emlékezzünk erre ma és legyünk elég bátrak ahhoz, hogy megosszuk Isten Igéjét azokkal, akik nem ismerik Jézust, és hogy megkeressük azokat, akik eltévelyedtek Isten Igazságától.

Mennyei Atyám, segíts, hogy a Te igazságodat szóljam attól függetlenül, hogy mások mit gondolnak rólam. Segíts, hogy elég bátor legyek és beszéljek másoknak Jézusról és arról a bőséges életről, ami Benne vár minket. Jézus nevében, Ámen.

/YouVersion/

Fordította: Szabó Anna

Hűséges szeretet / 5. hét / 3. nap – Hóseás könyve

Olvasd el: Hóseás 12:1-8, Joel 2:13

IMÁK: Hóseás 12:5-6

További olvasmány: 1 Mózes 32:24-32

A mai Igeversek Jákob történetére emlékeztetnek minket. Hóseás Izráel népéhez hasonlítja őt. Az ősi Izráelben, a „sarkot megragadó” kétszínű ember volt, valaki, aki mesterkedéssel, tisztességtelenül érte el céljait. Hóseáson keresztül azt mondta Isten: „Akkor Jákob, ma Izráel.”

De a hasonlóságok ellenére a próféta kiemeli a Jákob és Izráel népe közötti különbséget. Felidézi az angyal és Jákob közötti küzdelmet az 1 Mózes 32:24-30-ból. Jákob nem akarta alávetni magát Istennek, ezért Isten az alázatot szó szerint birkózva, küzdve kérte tőle. Jákob elveszítette a küzdelmet és sírt. Megérkezett oda, hogy tudja, Isten legyőzte őt és csak annyit tudott tenni, hogy Istenbe kapaszkodva esedezett áldásért. Hóseás azért hozza Jákob történetét ezekbe az Igékbe, hogy megmutassa Izráelnek, mit kéne tenni: ahelyett, hogy küzdenek Isten ellen, adják meg magukat neki.

Két módon lehet ezt a leckét megtanulni az életben: könnyen és nehezen. Izráel úgy döntött, hogy a nehéz utat választja, újból és újból elkövetve ugyanazokat a hibákat. Látom köztük magamat is. Az életem során voltak leckék, amiket nagyon nehezen tanultam meg, mert úgy döntöttem, hogy elhagyom Istent és saját magam módja szerint intézem a dolgokat. 

Óh, Uram hány dologban láttál engem küzdeni ellened és az életemre vonatkozó akaratod ellen, a Te tökéletes időzítésed ellen. Segíts, hogy bízni tudjak Benned minden tekintetben. Segíts, hogy emlékezzek arra, hogy Te vagy az Isten és Te jobban tudod, mint én. Ámen.

/YouVersion/

Fordította: Szabó Eszter

Hűséges szeretet / 1. hét / 4. nap – Hóseás könyve

Olvasd el: Hóseás 1:6-7, 2 Krónikák 29:1-2, 2 Krónikák 32:20-23

IMÁK: Hóseás 1:7

További olvasmány: 2 Krónikák 29-32

Hóseás és Gómer második gyermeke egy lány volt, aki a Lo-Ruhamah (Hós 1:6–7) nevet kapta, ami annyit jelent: „nem szánt” vagy „nem szeretett”. Isten nagyon szerette a népét, és ezt számtalan alkalommal be is bizonyította, de most úgy döntött, hogy megvonja szeretetét Izráeltől, az északi birodalomtól és többé nem kegyelmez nekik.

Warren Wiersbe ezt írja: „Isten szeretetének a kifejezése minden bizonnyal feltétel nélküli, azonban az, hogy mi élvezhetjük-e ezt a szeretetet, feltételhez kötött, és a mi hitünktől és engedelmességünktől függ. (Lásd: 5 Mózes 7:6–12; 2 Kor 6:14—7:1.)

Isten megengedte Asszíriának, hogy bekebelezze az északi birodalmat, de védelmezte Júda déli királyságát (Ézsaiás 36-37; 2 Királyok 19) ezt követően még több éven át, amíg majd ők is száműzetésbe kényszerültek.

Ma Isten kegyelmének első pillanatait láthatjuk. Az Izráel felett meghozott ítélet végre lesz hajtva. De Júdának mégis megkegyelmezett. Szerető és kegyelmes Istenünk van. Olyan Isten, Aki szeret minket, és Aki törődik velünk, Aki megbocsájt nekünk.

Mennyei Atyám, nem tudom eléggé megköszönni a kegyelmet, amit Tőled kaptam. Nem érdemeltem meg. Bűnös voltam. De Te szerettél és megbocsátottál nekem. Köszönöm, Atyám. Dicsőíttessék a Te Szent Neved. Ámen.

/YouVersion/

Fordította: dr. Ferenczi Andrea