Igazságban járni

Nem tagadhatjuk, hogy az igazságban erő lakozik.

János második levelének első négy versében összesen ötször szerepel az igazság szó.

 Hitünk alapja az igazság, erre mutat rá a János 8:32, ami így szól: „megismertétek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket.”

Anyaként én is tanúsíthatom, hogy mekkora öröm tölti el a szívem, hogy a gyermekeim az igazság szerint élnek. Mindig öröm látni, amikor gyerekek felnőnek és igazságban járnak, de van abban valami plusz boldogság, ha azokat látod Isten Szava szerint élni, akiket te magad tanítottál. Úgy gondolom, hogy ez tükröződik vissza a 2 János 4-ben, amikor János azt írja, hogy „nagyon megörült”,  a hívők Isten parancsolatai szerint járnak.

Egy szó különösen kiugrik nekem ebből az igerészből: „olyanokat”. János azt mondja: „Nagyon megörültem, amikor gyermekeid között olyanokat találtam, akik az igazság útján járnak, ahogy az Atya-Isten parancsolta.” (2 János 4) Ez azt jelenti, hogy voltak olyanok is, akik nem az igazság szerint éltek. Ez egy megszívlelendő figyelmeztetés! Milyen rémisztő ez a valóság. Olyasmi, ami miatt minden nap térdre kell ereszkednünk.

Egy valamit biztosan tudok: a hűtlenség, a válás, az egyedülálló anyaság ellenére, ma sokkal szenvedélyesebb és odafigyelőbb anya vagyok, mint voltam a családom szétbomlása előtt. A pusztulás, ami a családomat érte, lehetőséget adott arra, hogy felálljak és komolyan vegyem gyermekeim megtérését. Nem gondolhattam többé, hogy biztonságban, az ellenség hatókörén kívül élünk. Nem mintha előtte nem vettem volna komolyan a hitüket, de teljesen más, ha egy olyan támadást tapasztalsz, mint amilyet mi átéltünk a családommal. A Sátán nem csak rossz anyával kezdett ki, de ma már gyermekeim is szenvedélyes imaharcosok, akik saját szemükkel látják Isten jóságát és gondviselését az életükben, miközben újraépítettük az életünket a hamvainkból. Azt, ami a pusztulásunkat célozta, az Úr jóra fordította, az Ő dicsőségére. Ez az igazság!

Ebbe az igazságba kellett kapaszkodnom a sötét napokban is, és ebbe kapaszkodok ma is, miközben az új életemet élem. (Az is segít, ha a gondolataimnál hangosabb dicsőítő énekeket hallgatok!) Valóban harc folyik a gondolatainkért! Minden hazugságtól, ami befészkelte magát a gondolatainkba és minden helyesnek tűnő kísértéstől az igazság szabadított meg. A csalódottság olyan játszótér, ahol az ellenségünk élvezettel játszik és gáncsol ki minket.  De a veszteség, a gyász és a csalódottság idején még erősebben kell kapaszkodnunk Isten igazságába, és megélni azt, amit hiszünk. Nem engedhetjük meg, hogy csak nyugtázzuk az igazságot, vagy gyermekkori emlékeink közé soroljuk, hinnünk kell benne és a szerint kell élnünk ma is.

Amikor árultuk a házunkat, a gyerekekkel minden este imádkoztunk és elmondtuk, hogy bár nem tudjuk a ház eladása után hová fogunk költözni, hisszük, hogy az Úrnak jó terve van velünk. Olvastuk a Bibliát (Róma 8:28, Galata 6:9, Jeremiás 29:11), elmondtuk az ígéreteit és hittünk a Szavának. Könnyen elmerülhettünk volna a félelemben és a kételyben, de ehelyett az Úrban bíztunk. Sátán legnagyobb vágya az volt, hogy félrevezessen minket, és rávegyen arra, hogy megkérdőjelezzük a számunkra kedves értékeket és igazságokat.

A házunkat pont jókor adtuk el és gyermekeimmel megláttuk, hogy mit tervezett számunka Isten. A hét éves fiam mondta ki először: Anyu, miközben mi arra vártunk, hogy eladjuk a házat, Isten építette az otthonunkat.

És akkor próbálj meg  ne sírni!

Úgy gondolom, hogy nem volt nagyszerűbb pillanat, mint amikor saját fiam ismerte fel, mit tett értünk Isten.  

Ha János örvendezett azon, hogy a hívők megtartották az igazságot, el tudod képzelni, mennyire örülnek a mennyben, ha igazságban, szeretetben, kegyelemben és könyörületben élünk?

Ima: Uram, köszönöm az igazságodat. Köszönöm, hogy Te közel vagy a megtört szívűekhez. Köszönöm a tervedet, hogy távol tarts az ártalmaktól. A Te Szavad az igazság és ez az igazság csengjen mindenki fülébe, akinek szüksége van Rád, vagy az emlékeztetőre, hogy ki vagy Te ma is.

A képhez tartozó alt jellemző üres; kelli.png a fájlnév

Forrás: https://lovegodgreatly.com/walking-in-truth/

Fordította: Szabó Eszter

Ne tévesszenek meg a hazugságok

János levelei nehéz levelek, tele mély tanításokkal, figyelmeztetéssel, intéssel és bátorítással. Ennek egyik oka az, hogy addigra János kivételével már minden apostol meghalt. Ő maradt utoljára, ezért több tudós is úgy gondolja, hogy az „utolsó óra” kifejezés az apostoli kor végét jelzi. Mások úgy gondolják, hogy a kifejezés a Jézus feltámadása és második eljövetele között eltelt időre vonatkozik. Mi most éppen ezekben „az utolsó órákban” élünk.

Az egyik probléma, amivel akkoriban az egyháznak meg kellett küzdenie, a hamis tanítók, vagyis „antikrisztusok” megjelenése volt. Ez a kifejezés itt most nem egyetlen személyre vonatkozik, aki nagy hatalommal bír és sokakat megtéveszt. Itt azokat illeti a szerző ezzel a névvel, akik hazugságokat terjesztettek Jézusról, méghozzá szenvedélyesen és meggyőződéssel. Az „antikrisztus” szó jelentése Krisztus- vagy Messiásellenes, és ilyenből János korában több is akadt. Ezt a kifejezést nem azokra az emberekre használták, akik apróbb dolgokban tévedtek a tanításaik során; ezek az „antikrisztusok” az Írással teljesen ellentétes dolgokat tanítottak arról, hogy kicsoda Jézus és mit tett.

És hogy milyen tanításokkal álltak elő?

A hamis tanítók vagy „antikrisztusok” sok mindent tagadtak, köztük Jézus isteni mivoltát is. Nem hitték el, hogy Ő a világ Megmentője és Megváltója. Azt is tagadták, hogy Jézus az Atyától származott volna, szerintük Ő is csupán egy teremtmény volt. Némelyek közülük úgy gondolták, hogy nem az Atya Isten, hanem az angyalok teremtették a világot.

„Mi a legnagyobb hazugság? Az, ha valaki azt állítja, hogy Jézus nem a Messiás. Aki ezt mondja, az Krisztus ellensége, mert nem akarja elismerni az Atya-Isten és a Fiú hatalmát.” – 1 János 2:22

„Ha viszont ezt nem ismeri el, és nem akarja kimondani, akkor nem Istentől jött. Ez a Krisztus Ellenségének szelleme, akiről hallottátok, hogy el fog jönni a világra, és már itt is van.” – 1 János 4:3

„Mert sokan vannak szerte a világon, akik becsapják az embereket: letagadják, hogy Jézus Krisztus emberi testben jött el a világra. Aki ezt mondja, az hamis tanító, Krisztus ellensége.” – 2 János 1:7 

Sok időt tölthetnénk azzal, hogy azokat a veszélyes tanokat taglaljuk, amelyeket ezek az emberek vallottak, azonban napjainkban is sok hasonló esettel találkozunk. Vallásos emberekről beszélek, akik tudják, hogyan használják a megfelelő szavakat, mégis veszélyes dolgokat tanítanak, hiszen a Biblia állításaival teljesen ellentétes dolgokat állítanak. Úgy tűnik, mintha tudnák, miről beszélnek, de hamis evangéliumot hirdetnek, olyat, ami kockázatos, hiszen távol megakadályozza az embereket abban, hogy Jézusra, mint megváltásuk reménységére tekintsenek.

Ezektől a magával ragadó, frappáns, ám veszélyes tanításoktól úgy tudjuk megvédeni magunkat, ha ismerjük a Bibliát. Vértezd tehát fel magad az igazsággal!

Ne higgy vakon abban, amit mások mondanak, vess össze mindent Isten szavával, hogy lásd, mi az igazság. Ne engedd, hogy szórakoztató vagy új tanítások magukkal ragadjanak, bármennyire is jól éreznéd magadat tőlük. Az érzéseink nem mindig megbízhatóak, a szívünk pedig olykor csalfa.

„Romlott az ember szíve, minden másnál csalárdabb, javíthatatlan!” – Jeremiás 17:9

Ismerd a Bibliádat! Olvasd, tanulmányozd, imádkozz felette, beszéld meg másokkal és olvasd újra!

Minél jobban ismered az igazságot, annál könnyebben éred tetten a hazugságokat és maradsz meg szilárdan a tudásodban és Istenbe vetett hitedben.

Jézusre tekintve,

Forrás: https://lovegodgreatly.com/dont-be-deceived-by-lies/

Fordította: Szabó Eszter

Engedelmes szeretet

Egyszer régen lázadó voltam.

Keményfejű.

Engedetlen.

Miután Isten megajándékozott a megváltással, az első dolog, amit elkezdett átalakítani bennem a lázadó természetem volt. Ez volt aztán az Istennek való feladat! Többévnyi szándékos engedetlenség után Isten kegyelméből elköteleztem magam arra, hogy engedelmes leszek Neki, és Őt fogom szolgálni.

A megváltás után a hívő ember élete új irányt vesz és Isten felé tart. Az Istennek való engedelmesség a megújult, szent élet ismertetőjele.

Az engedelmességünk megmutatja az embereknek, hogy kihez ragaszkodunk. Amikor Istent választjuk saját, önző kívánságaink helyett, megmutatjuk, hogy Őt mindennél – még önmagunknál is – jobban szeretjük.

„Ha engedelmeskedünk annak, amit Isten mondott nekünk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy valóban megismertük őt. Aki azt mondja: „ismerem Istent”, de nem engedelmeskedik Isten szavának, az hazudik, és az igazságnak nincs helye a szívében.” (1 János 2:3–4)

Új hívőként komolyan elköteleztem magam, hogy engedelmeskedni fogok Istennek; szenvedélyemmé, sőt, küldetésemmé vált. Ugyanakkor lassan kezdtem úgy kezelni az engedelmességet, mint olyasvalamit, amivel elnyerhetem Isten jóváhagyását és tetszését.

Ha rosszul bántam egy munkatársammal vagy rosszallóan beszéltem valakiről, rettenetes bűntudat kezdett gyötörni. Azonnal arra gondoltam, hogy el fogom veszíteni Isten szeretetét. A szeretetből történő engedelmesség átadta helyét a félelemből és a törvényeskedő kötelességtudatból fakadó szolgálatnak.

Mert Istent szeretni annyi, mint engedelmeskedni neki – ez pedig egyáltalán nem nehéz!” (1 János 5:3)

Fontos, hogy odafigyeljünk a szavak sorrendjére az 5. részben. Először Isten szeretete jelenik meg, a mi engedelmességünk csak utána következik. 

A hit és a szeretet nem a mi engedelmességünk eredménye. Az Efézus 2:8–9 szerint a hitünk ajándék Istentől, az 1 János 4:19 szerint pedig az egyetlen oka annak, hogy mi szeretjük Istent az, hogy Ő előbb szeretett minket.

Éppen ezért a mi engedelmességünk elvileg minden esetben a következménye Isten irántunk való szeretetének, nem pedig egy ügylet, melynek során elnyerhetjük azt.

Ne értsetek félre. Az Isten Igéje és parancsai iránti engedelmesség elképesztően fontos. Hívőkkénk arra kaptunk elhívást, hogy az életünknek Isten Igéje legyen a biztos alapja. Bölcsességért, tudásért és békességért a Bibliára támaszkodunk. Az Ige a mi biztonságunk forrása és identitásunk záloga.

Ha igazán szeretjük Istent, keressük a lehetőséget, hogy megismerjük Őt és az Ő Igéjét, és hogy megtartsuk parancsait. Ha a hitünk őszinte, akkor engedelmesség lesz a gyümölcse.

De mi történik, ha csalódást okozunk Istennek?

Szerencsére Isten az első perctől kezdve tudja, hogy lesznek mulasztásaink, ezért küldte el nekünk a fiát, Jézust. Jézus megtette azt, amire mi képtelenek voltunk: tökéletesen és teljesen engedelmeskedett Istennek, még a kereszten is.

Mivel Jézus a hívőkben él, ezért Isten úgy lát minket, ahogy Jézust: tökéletesen igaznak, szentnek, szeretett gyermekének. Emiatt szabadon szolgálhatjuk Őt, és teljes szívünkből önfeledten engedelmeskedhetünk Istennek, tudva, hogy Ő mindig szeret minket, bármi történjen is.

„Aki viszont engedelmeskedik Isten szavának, abban az emberben Isten szeretete elérte a célját. Aki azt mondja, hogy Istenben él, annak úgy kell élnie, ahogyan Jézus élt.” (1 János 2:5-6)

Amikor engedetlenek vagyunk Istennel és az Ő Igéjével szemben, vakmerően, szégyenérzet nélkül futhatunk Istenhez, és kegyelmi trónja elé vethetjük magunkat őszintén megvallva, hogy mennyit küzdünk az engedetlenséggel. Őszintén és alázattal kiönthetjük neki a szívünket, majd megbánásunk és bűnvallásunk után bízhatunk Benne. Ezután ismét elkezdhetjük Őt követni, tudva, hogy szeret minket, tudva, hogy már elárasztott bennünket kegyelmével és bocsánatával, és tudva, hogy megbocsátott, megújított és helyreállított.

Ahogy egyre érettebb kereszténnyé váltam és felismertem, hogy Isten szeretete felmérhetetlen és kimeríthetetlen, hogy ugyanúgy szeret még akkor is, ha nem engedelmeskedek Neki, az egész gondolkodásom megváltozott. Ez a könyörületes szeretet arra késztet, hogy újra úgy döntsek, Őt követem, Őt szolgálom és Neki engedelmeskedem, akkor is, ha tudom, nem muszáj így tennem. Az Isten iránti engedelmességem az, amivel dicsőítem Őt az Ő hatalmas szeretetéért.

Amikor elbukunk, ne felejtsük el, hogy a megváltásunknak sosem a viselkedésünk vagy az engedelmességünk az alapja, hogy kivételes pozíciónk Istennél stabil és változhatatlan, és hogy Isten szeretetének teljessége a miénk, és Ő gyönyörködik bennünk.

Nem szabad megfeledkeznünk az Ő szeretetéről. Kövessük Őt engedelmesen újra, meg újra, meg újra!

Életed melyik területén kellene együttműködnöd a Szent Szellemmel, hogy fegyelmezettebb és engedelmesebb legyél Istennek? Hogyan imádkozhatunk érted?

Kegyelem és békesség nektek,

Forrás: https://lovegodgreatly.com/obedient-love/

Fordította: Pfaff Mária

Erőt kaptunk – Egykor és most – 4. heti memoriter és kihívás

4. heti kihívás:
A tanítványok elkötelezték magukat egymás erősítésére és bátorítására. Ezen a héten ki az, akit bátoríthatnál? Gondold ki, hogyan erősíthetnéd meg a hitét, majd cselekedj!

Miért tarthatjuk az Igék memorizálását elengedhetetlennek a keresztény életben?
Vigasztalást és tanácsot tudsz adni azoknak, akiket sze­retsz
Amikor valakinek szüksége van a vigasztalásodra és a tanácsaidra, nem biztos, hogy éppen kéznél van a Bibliád. Ilyenkor jó, ha fejből idézed az Igéket. Emellett a szívedből szóló igének rendkívüli ereje van. Ahogyan a Péld 25,11 írja: „Mint az aranyalma ezüsttányéron, olyan a helyén mondott ige.” Amikor az Isten szeretetével teli szív Isten igéjével teli gondolatokat ébreszt, akkor áldás árad a szájból.
+1 tipp a memorizáláshoz: használd a technikát – telefonod vagy más felvevő segítségével, olvasd fel és rögzítsd az igeverset, akár úgy is, hogy többször egymás után felolvasod, akár tízszer. Ezt utána minden nap hallgasd meg és ha tudod mondd a felvétellel együtt hangosan. Néhány nap után már biztosan tudni fogod fejből is.

Félelem és aggodalom – 6. hét / 4. nap

Légy az Ige cselekvője!

Ahogy tanulmányunk végéhez közeledünk, sok kulcsfontosságú Igét megnéztünk a Szentírásból, melyek arról szólnak, hogy milyen segítséget kapunk a félelem és aggodalom idején. Heteket töltöttünk el Isten Igéjén elmélkedve és megvallva az Ő ígéreteit. Ugyanakkor, ha nem szívleljük meg az Ő Szavát, fáradozásaink hiábavalóak voltak.

A Biblia arról is beszél, milyen fontos, hogy a hitünk cselekedetekben is megnyilvánuljon. Amennyiben csak hallgatói vagyunk Isten Igéjének, de cselekvői nem, az életünk semmiben sem fog megváltozni. Ha viszont gyakoroljuk is a tanultakat, meg fogjuk tapasztalni Isten áldását. Növekedni fogunk Krisztussal való kapcsolatunkban és változni fog a felfogásunk. Elkezdjük megtapasztalni a békességet.

Az Isten Igéje szerinti cselekvéshez hitre van szükség, de Isten felruházott minket, hogy meg tudjuk tenni az első lépést. Velünk van egész idő alatt. Vezet az úton.

Milyen lépést kell tenned hitben? Talán félsz attól, hogy hitben mozdulj, de Isten békessége veled lesz ahogy megteszed a következő lépést, hitben.

Mennyei Atyám, adj bátorságot hitben járni és Benned bízni. Ajándékozz meg a Te békességeddel, amint a bizalmamat Beléd és a Te terveidbe vetem. Óvd a szívemet. Segíts, hogy több legyek mint csak az Igéd hallgatója. Add meg a szükséges erőt a következő lépéshez. Jézus nevében, Ámen.

/YouVersion/

Fordította: dr. Ferenczi Andrea

És az Ige testté lett…

Kezdetben volt az Ige… — János 1:1

Habár a legtöbb keresztény ünnepnek egyszer csak vége szakad, sosem szabad elfelejtenünk, mennyire csodálatos az, hogy az Ige testté lett. Csodálatunk, hálánk, és dicséretünk azért, mert Krisztus megszületett egyre intenzívebbé kellene, hogy váljon.

János szinte misztikusan, rébuszokban beszél. Az „Igéről” beszél, amely kezdettől fogva az Istennel volt, és mindig is létezni fog az örökkévalóságban. Nem csak Istennel van, hanem Ő maga Isten. Minden általa jött létre, és nélküle egyetlen teremtmény sem keletkezett (3. vers).

És ezután következik az egyik kedvenc igeversem János evangéliumából.

Az Ige hús-vér emberré lett, és közöttünk élt, mi pedig közelről szemléltük a dicsőségét. Igen, a Mennyei Atyától származó egyszülött Fiú dicsőségét, akiben az isteni kegyelem és a valóság teljessége lakik. – János 1:14

Isten hatalmas megváltási tervének ez az igevers a végszava. Az Atya évszázadokon keresztül tervezte és szervezte azt, hogy a Messiás a földre érkezzen. Néha egy kicsit elhúzta a függönyt, hogy mögé kukkantva egy pillanatra láthassuk a Szabadítót. Gondosan építgette Krisztus családfáját, így a Megváltó Mária és József gyermekeként születhetett meg; pedig ők nem voltak mások, csak egy jelentéktelen pár egy jelentéktelen kis faluból. És amikor elérkezett az idő, az „Ige” testté lett, meghalt a bűneinkért, és kiengesztelte az Atya haragját.

Krisztus, aki a világot teremtette, olyanná vált, mint a saját teremtményei. Ez egyszerűen őrület! Minél jobban próbáljuk megérteni, annál hihetetlenebbé válik. Hogyan zárhatja be magát egy végtelen lény egy emberi testbe? Hogyan léphet be valaki, aki az időn kívül áll, az idő korlátai közé, hogy a teremtményeivel legyen?

Elhagyta a tökéletest egy bukott világért. Nem hiszem, hogy ennek az áldozatnak a jelentőségét teljes mélységében meg tudnánk érteni, hiszen mi sosem tapasztaltuk meg a tökéletességet. Jézus félrerakta a koronáját, hogy szolgáljon, és bűnös emberek kényének-kedvének szolgáltassa ki magát; mindezt azért, hogy igazságtalanul szenvedjen, hogy megöljék, és hogy megmenthesse az Ő népét.

Micsoda önfeláldozás! Micsoda alázat! Micsoda önmegtagadás! Ő, akit nem bír el a végtelenség, gyermekként, gyermeki testbe születik.

„Lehetséges az, hogy a fenséges VAGYOK, AKI VAGYOK lealacsonyodik a mi szintünkre?” – Henry Law

Egyszerűen lehetetlen, hogy a karácsonyi ünneplés elmúljon anélkül, hogy megérintett vagy megváltoztatott volna minket. Tudom, hogy mind ezer és egy alkalommal hallottuk a karácsony történetét. Könnyű arról beszélni, hogy Jézus születése milyen csodálatos esemény volt – legalábbis nyilvánosan. Titokban azonban ásítozunk az unalomtól, ha hallanunk kell. De küzdjünk a közöny ellen, mely eltompítja a szívünket! A tény, hogy Krisztus testté lett értünk, csak egy része a megváltás történetének. Gondolkozzunk csak el azon a tökéletes életen, amelyet értünk élt, és a halálon, amellyel szembenézett azért, hogy számunkra Isten szeretetét és megbocsátását biztosítsa!

Jézusra nézve,

Jen