Ki a szeméttel, be az igazsággal

Évekkel ezelőtt, egy általam jól ismert úton vezettem a városomban, de a közlekedési lámpa azelőtt sárgára váltott, hogy gondoltam volna. A gondolataim száguldoztak – le kéne lassítanom és megállni vagy inkább hajtsak tovább- mindezt néhány pillanat alatt. Úgy gondoltam, hogy elég időm van arra, hogy az első kerekeimmel már bent leszek a kereszteződésben, mire a lámpa pirosra vált. Emlékeztem, hogy mit tanultam az oktatómtól 15 évesen – ha az első kerekeid beérnek a vonalon belülre mielőtt a lámpra pirosra váltana, akkor nem a piroson mész át.

Láttam, hogy a szembejövő sávban megálltak az autók. De hiába volt közel, nem akartam kockáztatni egy balesetet. Nem számított, hogy egy rendőr is állt a lámpánál. Volt elég időm. Nem számított az sem, hogy a rendőr a balra kanyarodó sávban állt. Ha keresztülhajtok a lámpán neki csak egyszerűen be kell volna fordítania a kerekeit és már meg is állíthatott volna. De azt gondoltam, van elég időm.

Hogy biztosra menjek, átpillantottam a barátomra, aki az anyósülésben ült. Egyet értett, „Ne állj meg. Minden rendben lesz.” Az első kerekeim elérték a lámpa vonalát, sőt a kereszteződést is, mielőtt a lámpa piros lett volna. PFHÚ. Szabálykövető emberként megkönnyebbültem, hogy nem szegtem meg az utak egyik nagy szabályát.

A gondolataim alig néhány másodpercig cikáztak. Két másodperccel azután, hogy a lámpa váltott, rendőrségi fényeket vettem észre a visszapillantómban. A rendőr megállított és bűntető cédulát írt, amiért áthajtottam a piros lámpán.

„De biztos úr” ellenkeztem „a lámpa még nem volt piros.”

Rám bámult.

„Az első kerekeim már túlhaladtak a vonalon, mire a lámpa váltott.”

Nem pislogott, nem is mozgott.

“A barátom is látta.”

“Szép napot, asszonyom!”

Hat hónappal később a bíróságon (úgy döntöttem, küzdök a cédula ellen), rátapintottam néhány érzékeny pontra a rendőr ellenem szóló vádjában és úgy éreztem, jól alakultnak a dolgok. Kiálltam, előadtam az álláspontomat és magamban mosolyogtam, „Na végre, a rendőr majd most ráébred, hogy nem úszhatja meg, ha elferdíti az igazságot.”

Mielőtt a kikérdezésem véget ért a volna, a bíró hozzám fordult: „Szeretnék kérdezni Öntől valamit, mielőtt leülne.”

“Igen, uram?”

„Korábban” mondta affektálva, „azt mondta, hogy azt hiszi, a kerekei már túljutottak a vonalon.”

Nyeltem egyet, „Igen.”

„Mennyire biztos benne?”

“Eléggé. Vagyis majdnem teljesen.”

Ráncos arcát csontos ujjaira hajtotta.

A gondolataim ismét száguldani kezdtek – jól emlékszem vagy sem? „Van egy tanúm is, aki velem volt az autóban. Kérelmet adtam be, hogy nézzék meg a kereszteződés kamerájának felvételeit. Megtették? Mit láttak rajta?”

„Kisasszony, nem járhatok el így olyasvalaki kedvéért, aki csak majdnem teljesen biztos.

És ezzel véget ért. Bűnösnek találtak, amiért áthajtottam a piroson, ki kellett fizetnem a bírságot, vezetési leckéket kellett vennem és a rendőr elsétálhatott. Megvádolt engem és nyert.

Kedveseim, a világ olyan sok mindennel vádol minket. A főnököd talán azt mondja, tévedsz, a barátod azt sugallja, hogy nem számítasz eléggé, a párod, hogy nem vagy elég jó, és a saját gondolataid meggyőznek, hogy nem teszel meg elég mindent.

De Isten azt mondja, hogy neki több, mint elég vagy.

Isten szerint Te

MEGIGAZÍTOTT  Róma 3:24

ÚJONNAN TEREMTETT  2 Korinthus 5:17

DRÁGA   1 Korinthus 6:20

SZERETETT   Efézus 1:4

FELSZABADÍTOTT   Róma 8:1-2

SZENT   Zsidók 10:10

ÉRTÉKES   Efézus 2:10

GYŐZEDELMES  János 16:33

vagy.

Ha azt szeretnénk, hogy betöltsön bennünket az igazság, helyet kell készítenünk neki az elménkben. Hölgyek, ki a szeméttel, be az igazsággal!

„Végül, testvéreim, azokon a dolgokon gondolkodjatok, amelyek igazak, dicséretre méltók, igazságosak, tisztességesek, szépek, tiszteletre méltók, kiválók és dicséretesek.” Filippi 4:8

Ha a gondolataid meginognak és bizonytalannak érzed magad, ki a szeméttel. Nem igaz, nem nemes, nem helyes, nem tiszta, nem szeretetre méltó, nem csodálatos vagy kitűnő vagy dicséretre méltó, ki vele! Ne gondolj ilyenekre. Távolítsd el. Be az Igazsággal, gondolj arra ezek helyett!

Ha a gondolataid össze-vissza cikáznak is, egy dologban mindig biztos lehetsz, hogy igaz Isten Szava rólad. Higgyük el az Igazságot a hazugságok helyett életünk minden területén.

 

Az Ő dicsőségére

Amanda

 

Amanda odavan mindenért, ami Texasszal vagy Jézussal kapcsolatos. Amellett, hogy két csodálatos lányát neveli, és mindent megtesz, hogy a lehető legjobban szeresse és tisztelje tűzoltó férjét, próbál minél több időt olvasással és írással tölteni. Pontosan tudja, hogy milyen üres volt az élete Isten nélkül, és örökké hálás azokért az emberekért, akik Istenhez vezették.

Amanda azon kevés emberek közé tartozik, akik egyszere nyitottak és zárkózottak. Még tanulnia kell, hogy hogyan tudja Isten páncélját a szíve felett viselni. Az a vágya, hogy a világon minden nő tudja meg, hogy Isten mennyire szereti őket; így azok visszatérhetnek ahhoz és megmaradhatnak abban az identitásban, amelyet Ő tervezett a számukra.

 

Fordította: Virág Eszter

Forrás: https://lovegodgreatly.com/take-garbage-take-truth/

Amikor Tudod az Igazságot

A társasjáték neve: „Milyen Jól Ismersz Engem?” A sógornőm konyhapultját körbeülve három mondatot írtunk egy papírlapra. Két állítás igaz volt, egy pedig hazugság.

Ez a legjobb játék, ha be akarod csapni a családodat. Senki nem ismer téged jobban, mint a testvéreid. Arra gondolok, hogy osztoztatok az emeletes ágyon és a fürdőszobán, hogy három éves korotok óta egymás mondatait másoltátok. A nővéred ezerszer hallotta már az összes őrült sztoridat. Veled együtt örült amikor nyerésre álltál és veled együtt sírt, amikor összetörte szíved a csalódás és a vereség.

Hazudni azoknak, akik kívül-belül ismernek, nem könnyű. Ismerik a dolgaidat.

Néha amikor egy döntés miatt vívódok, eszembe jut ez a játék. Le akarok ülni a konyhapulthoz Istennel és leírni a választási lehetőségeimet egy darab papírra.

Uram, ezek közül melyik a hazugság? Kérlek, mondd meg nekem!

Az elmúlt 6 hétben a Bibliát megnyitva az Igazságot tanulmányoztuk. Belefáradtunk, hogy az ellenség bolonddá tesz minket és szeretnénk rájönni, hogyan ismerhetjük fel a csalásait, hogy ne essünk többé a csapdáiba.

Honnan tudod, mi az igazság? Aszerint kell élned.

János apostol három évig Jézushoz közel volt, mint tanítványa. Ugyanannál az asztalnál ült és a poros utakat járva hallgatta a Mestert. Látta Jézust meggyógyítani a bénát és rémülettel nézte Mesterét, ahogy a kereszten függött és meghalt.

János megmondja nekünk, hogyan különböztessük meg az Igazságot a hazugságtól: Szorosan Amellett kell tartózkodnunk, aki az út, az Igazság és az élet. (János 14:6)

Amikor János azt mondja: „És majd megismeritek az Igazságot, és az Igazság szabaddá tesz titeket.” – nem elméleti ismeretről beszél. Lehet egy nagy Bibliád kinyitva a konyhapulton, és mégsem ismered igazán az Igazságot.

A „ismerni” szó itt többet jelent olvasásnál, többet a tanulmányozásnál, és többet a beszédnél. „Ismerni” azt jelenti, hogy folyamatosan abban élni, abban maradni, kitartani abban.

Amikor „ismered” az Igazságot, az a Biblia lapjairól a szívedbe ugrik és megtölti azt. Az Igazság válik a vezetőddé. Magaddal viszed az Igazságot a munkahelyre és a zöldségeshez. Az Igazság a füledbe súgja: „Erre menj”, amikor egy válaszút előtt állsz, te felismered a hangját és követed.

Amikor hagyod Jézust, hogy minden döntésed vezesse, meghatározza az értékrendedet és kitűzze a céljaidat, akkor az ellenség hazugságai nem érnek el.

Fel akarod ismerni a hazugságot? Ismerd meg Azt, aki soha nem hazudik. Minden hang felett hallgass az Ő hangjára. Vidd magaddal mindenhova és kötelezd el magad gyorsan az Ő akarata mellett.

Könnyű felismerni a hazugságot, amikor átadtad az életed az Igazság követésére.

 

Lyli

 

Fordította: Bíró Ibolya

Forrás: https://lovegodgreatly.com/when-you-know-the-truth/

Van boldogság Istentől távol?

Gondolj az életedre, még konkrétabban a mai napodra, és listázd, hogy mi minden tett boldoggá. Mi lenne, ha azokat a dolgokat elragadnák tőled, akkor is boldog maradnál? Jó vagy rossz lenne akkor a mai nap? Még mindig érdemes lenne élni az életet? Attól tartok, közülünk sokan határozott „nem”-mel felelnének ezekre a kérdésekre.

Habár érhető, hogy miért tesznek minket ezek a dolgok boldoggá, igaz és mély boldogságra a mi háromegy Istenünkben lelhetünk. De réges-rég egy mérgezett mag el lett vetve énünk mélyébe, ami gyökeret eresztett és az elégedetlenség gyümölcseit termi. Ez a mag az a hazugság, hogy Istenen kívül másra is szükségünk van a boldogsághoz az életben.

Igazi boldogság nem lelhető Istentől távol.

Természetesen számos ateista, muzulmán, buddhista és “vallástalan” talál boldogságot a világban, miközben elutasítják Istent. Nem azt mondom, hogy egyáltalán nincs boldogság Jézustól távol, de az igazi boldogság, a legmélyebb és legkielégítőbb boldogság csak az Úrban található meg.

Ha a boldogság elégedett gyönyörűség, akkor biztosan mindnyájan megtapasztaltuk már életünk különböző szakaszaiban. De ha a boldogságunk nem Istenben van, akkor a világban leltünk rá, a körülményeinkben vagy magunkban, és ezek a dolgok törékenyek, múlékonyak és gyakran csalókák. A boldogság, melyet Istenen kívül találunk ideiglenes, ami csalódásba merül, sőt kétségbeesésbe, amikor elmúlik. Tudom, számtalanszor megtapasztaltam már.

Igaz boldogságra nem lelhetünk Istentől távol, mert a gyönyörűség, melyben Ő nincs benne, sosem elégít ki teljesen és mindig gondterhes. Igaz boldogságra nem lelhetünk a kapcsolatokban, a vagyonban, a státuszban vagy abban, mit értünk el, hiszen ezek a dolgok gyorsan semmivé lehetnek.

Igazi boldogságot csak Istenben találhatunk.

A mi Istenünk örök, célja tökéletes és mi mindörökké az Övéi vagyunk. Gyönyörűségünk lehet benne, aki minket teremtett, aki mindent nekünk adott és aki a javunkra munkálkodik. Igen, kedvünket leljük az ajándékokban, melyeket tőle kaptunk, de az ajándék nem a tárgyi mivolta miatt különleges, hanem az ajándékozó miatt. Még ha gondterhes körülményeink el is veszik tőlünk az ajándékot, az Ajándékozó örökre miénk marad.

Az élet változik, de Isten kegyelme állandó. Ezért tudta azt mondani Jób: „Az Örökkévaló adta amim csak volt, most pedig ő vette vissza. Áldott legyen az Örökkévaló neve!” Jakab azt, hogy „Testvéreim, örüljetek, amikor különböző megpróbáltatásokat kell elviselnetek”, Jézus pedig azt, hogy „Milyen boldogok és áldottak, akik most gyászolnak és sírnak.” Hiszen az igazi és mély boldogság Istenben, nem pedig az ajándékaiban van.

Ha boldogok, igazán boldogok akarunk lenni, akkor az ajándékok mögé kell nézni és élvezni, ha Isten könnyű napot adott. Ha a nap sötét, akkor a fájdalmas körülmények mögött meg kell látnunk Istent, aki szeret minket és erőt ad nekünk.

Ahhoz, hogy igazi boldogságra lelj, az Úr Jézusra kell nézned, meglátni benne a szépséget és szerelembe esni a munkájába, tisztelettel beleállni abba, amit érted és benne való jövődért tett. Benne kimondhatatlan boldogságunk van, különösen a próbák és a kísértések idején.

Jézusra tekintve,

Jen

 

Fordította: Virág Eszter

Forrás: https://lovegodgreatly.com/happiness-apart-god/

Maradandó szépséget keresni

A főiskola utáni első nyarat a Fiatal Élet táborban töltöttem, a Kolorádói hegyekben. A friss hegyi levegő gyógyír volt hajszolt lelkemnek. Évek óta szenvedtem egy étkezési zavartól és egyszerűen nem tudtam abbahagyni azokat a dolgokat, amiket olyan kétségbeesetten akartam elhagyni.

Egy reggeli futás alkalmával megdöbbentett az elém tárulkozó látvány és megálltam, hogy dicsérjem Istent bámulatos alkotásáért; a távoli, hóval borított hegyekért, a csodás vadvirágos mezőért ami előttem nyújtózott, a tökéletes, tiszta, kék égboltért.  A dicsőítés közepette Isten megnyitotta a szememet, hogy lássam azt, amit eddig elmulasztottam: Soha nem kritizálnám szép alkotásait, de olyan könnyen kritizálom a teremtményt, amit a tükörben látok. Soha nem mondanám Neki, hogy egy virágot nem a megfelelő színben alkotott, vagy egy hegyet túl magasra vagy túl szélesre csinált, mégis magamra tekintve csak a hibákat látom.

Hogyan lehetséges ez? Hogy tudnám kritizálni a hegyek mesteri munkáját és elutasítani az Ő alkotását bennem, amikor valójában engem a Nagy Művész alkotott, aki csak mesterműre képes (Efézus 2:10). Sőt, sokkal nagyobb gonddal teremetett meg engem, mint a virágokat vagy a hegyeket. Ő formált mindenestül (Zsoltárok 139:13-14) és az Ő KÉPMÁSÁRA teremtett (I. Mózes 1:27). Hogy lehet hogy a mezőre tekintve dicsérem Őt, a tükörben nézve pedig nem?

Isten megmutatta nekem, hogy a szépségről alkotott elképzelésemet a kultúrából vettem, de az az ösvény rabsággal és szívfájdalommal van tele, mivel a szépségideál folyamatosan változik. Tudtad, hogy az 1900-as évek elején az ideális testalkat a keskeny csípő és nagy mell volt? Ezért a nők fűzőt viseltek és eltávolíttatták a bordáikat hogy a férfiak keze átérje a derekukat. Az 1920-as években az ideális testalkat a nádszálvékony, lapos mellkas volt, fekete szemekkel csíkos hajjal. Az 1980-as években a fizikai fittség, a spandex és Jane Fonda volt a mérce, az ideális testalkat pedig izmos és kigyúrt volt. A “Szépségideál” továbbra is változik: egy kihangsúlyozott hátsó, Kanadáig érő szempillák, vastag szemöldök a tíz évvel korábbi ceruzavékony szemöldök helyett. A szépséggel kapcsolatos elképzelésünk nem függhet a kultúrától, mert az változni fog.

A minket teremtő Istenre kell hallgatnunk abban, hogy mi tesz minket széppé.

A Kultúra szerint: A megfelelő ruhára és tökéletes sminkre van szükséged.

Isten szerint: A szépséged ne a külső díszítésből származzon, mint például bonyolult frizurák, arany ékszerek vagy jó ruhák. Hanem belülről, a szívetekből sugározzon, kedves és nyugodt lelketekből, amit isten igazán kedvel (1 Peter 3:3-4).

A Kultúra szerint: A külső szépséged a legfontosabb dolog veled kapcsolatban.

Isten szerint: Csalóka a báj és mulandó a szépség, de az Urat félő asszony dicséretre méltó (Proverbs 31:30).

A Kultúra szerint: Lapos hasad és izmos karod kell, hogy legyen.

Isten szerint: Igaz, a testünk edzésének is van valami haszna, de sokkal hasznosabb az istenfélelem, mert ez mind a jelenlegi, mind a jövendő örök életben áldásokat eredményez. (1 Timótheus 4:8).

A szépségirányzatok változnak, de Isten Szava ugyanaz marad. A szépségről való elgondolásunkat Teremtőnktől vegyük, ne a Kultúrából. Amikor így teszünk, megnyugvást és szabadságot  találunk és képesek leszünk azt a testet, amit Ő saját dicsőségére alkotott, az Ő ragyogásának bemutatására használni. Bárcsak emlékeznénk arra, hogy mesterművek vagyunk, szépek – mert Teremtőnk csak szép dolgokat készít. Növekedjünk abban a szépségben, ami megmarad.

 

Kate

 

Fordította: Bíró Ibolya

Forrás: https://lovegodgreatly.com/beauty-and-health-bring-happiness/

A siker hajszolása, és ami igazából meghatároz engem

Általában nagyon elégedett vagyok az életemmel.

Addig, amíg meg nem látom azt a vékony lányt egy magazin címlapján.

Vagy amíg hallok valakiről, aki a trópusokra utazik a tél közepén.

Vagy amíg a viseletes kanapémon ülve átlapozok egy bútorkatalógust.

Vagy bikiniszezonig.

Ahh.

Őrület, milyen könnyen rábeszéljük magunkat, hogy többek akarjunk lenni, hogy többet akarjunk birtokolni és többet akarjunk cselekedni. Azzal a hazugsággal bombáznak minket, hogy a világi sikereink határoznak meg bennünket. Különösen akkor kezdjük elhinni ezt a hazugságot, amikor hagyjuk, hogy e világ ideiglenes dolgai beosonjanak oda, ahol helyettük Jézusnak kellene lakni.

A világ fényes és csillogó, tele olyan dologgal, ami a figyelmünkért versenyez naponta.  Anélkül, hogy észrevennénk, arra késztetnek minket, hogy a megelégedést a mérleg által mutatott súlyban, otthonunk nagyságában, munkánk sikerességében és földi kapcsolataink státuszában keressük. A világra tekintünk és hagyjuk, hogy a magazinok, a média és mások sikerei módosítsák elvárásainkat és meghatározzák a kedvünket.

Így gyakran csalódunk.

A nagyszerűségre való törekvés minden dolgunkban nem feltétlenül rossz dolog. Akkor van gond, amikor a világi siker iránt való lelkesedést a Krisztusban való állapotunk fölé emeljük.

A világi siker iránti becsvágy szükségtelen versenyt teremt.

Az elérhetetlen tökéletességre buzdít

önző elégedetlenséget hoz létre,

és romboló ösvényekre vezethet minket.

De a legrosszabb, hogy mialatt mindent meg akarunk szerezni ebben a világban, a sikert fogjuk imádni, inkább mint Jézust.


Hallottam egy mondást, hogy amit szemlélsz, azzá leszel.

Ha elfordulunk attól a hazugságtól, hogy a világi siker határoz meg minket, akkor tudjuk rávenni magunkat arra, hogy ehelyett kincsként tekintsünk Krisztusra és Benne találjuk meg igazi identitásunkat.

“De nemcsak ezeket, hanem az összes többi dolgot is teljesen értéktelennek tartom ahhoz képest, hogy egyre jobban megismerhetem Uramat, Krisztus Jézust. Mert Őt megismerni mindennél sokkal jobb és értékesebb. Krisztusért mindezekről lemondtam, pedig valamikor értékesek voltak nekem. Most már tudom, hogy mindez csak értéktelen szemét! Azért mondtem le ezekről, hogy Krisztust megnyerjem és benne élhessek.” ~ Filippi 3:8

Ez gyakorlatilag azt jelenti:

Megtanuljuk Krisztust értékelni az Ő Szava által. A Biblia egy megváltó igazságokkal teli hihetetlen szerelmi történet, emlékeztet Isten életünkben megnyilvánuló kegyelmére és hűségére.  Az Isten Szavával töltött idő elmélyíti a megértésünket arról, hogy kicsoda Isten, kik vagyunk mi, és emlékeztet minket arra, hogy Nélküle semmit sem cselekedhetünk (János 15:5).

Egy hálás szív kiművelésével megtanuljuk értékelni Krisztust. Amikor időt szánunk arra, hogy felismerjük Isten könyörületes gondoskodását az életünkben, kevésbé valószínű, hogy azután futunk majd, amit a világ sikernek tart. Az igazi megelégedés soha nincs távol attól, aki felismeri, hogy minden jó és tökéletes ajándék felülről jön, attól, aki az égitestek Teremtője. Ő mindig ugyanaz, és nem változik, mint az égitestek fénye (Jakab 1:17). A testünk, a bankszámlánk, világi helyzetünk változhat időközben, de dicsérjük Istent, hogy Ő tegnap, ma és örökké ugyanaz!

Elhitted a hazugságot, hogy a világi siker definiál téged?

Vegyél egy mély lélegzetet testvérnőm, és szabadítsd meg magad a világ elvárásától, ami soha nem elégíthet ki.

Magabiztosan ajánld munkádat, mint imádatot az Úrnak. Törekedj kiválóságra abban a hatáskörben, ahová Ő helyezett téged. Amit Isten neked adott, használd arra, hogy előmozdítsd Isten Királyságát a földön, az Ő dicsőségére! De emlékezz, hogy maradandó gyümölcs nem a saját erődből való törekvés által lesz, hanem azáltal, ha Benne maradsz. Az Ő kegyelme már mindent elvégzett.

Nem számít, a világ miként határoz meg téged, nyugodj meg abban az igazságban, hogy mint Isten gyermeke, azonosságod gyönyörűen és biztosan meg van alapozva Benne.

 

Az Ő lábánál,

Whitney

Beszéljük meg: Mint Isten gyermekének, mit mond az Efézus 1 a valódi identitásodról Krisztusban? Hogyan tudsz ezekre az igazságokra emlékezni a héten?

 

Fordította: Bíró Ibolya

Forrás: https://lovegodgreatly.com/the-pursuit-of-success-and-what-really-defines-me/

 

 

 

 

Sosem túl idős. Sosem túl fiatal.

Néhány hete részt vettem egy temetésen, ami nagyon megindított.

Egy 93 éves hölgy távozott a Mennybe és elkísértük a családját a búcsúra, hiszen közeli barátaink.

Az egész szertartás alatt az emberek erről az asszonyról beszéltek, aki hithű keresztyén volt és arról a sok-sok évről, amit Istennek szeretettel szolgálva töltött. Még az utolsó napjaiban is Jézusról beszélt a nővéreknek és az orvosainak. Amikor meglátogattuk őt a kórházban, ő vígasztalt bennünket és utolsó szavaival kért, hogy teljes szívünkből szolgáljunk Istennek.

Az ördög újra és újra mondogatja, hogy túl öregek vagy túl fiatalok vagyunk ahhoz, hogy Istennek szolgáljunk. Miatta elkezdünk kételkedni a képességeinkben, teherbírásunkban és készségeinkben.

Azonban, hadd mondjak valamit: amíg csak lélegzel, képes vagy Istennek szolgálni.

Akik szeretik az igazságot, virágzanak, mint a pálmafa, magasra növekednek, mint a libanoni cédrusok, mert az Örökkévaló házában növekednek, Istenünk udvaraiban virágzanak. Még idős korukban is szüntelen teremnek, mint a dúslombú fák.” – Zsoltárok 92:12-14

Még idős korukban is szüntelen teremnek, mint a dúslombú fák.

Ha elhiszed, hogy a korod miatt Isten nem fog felhasználni téged, akkor haszontalannak fogod érezni magad és azt gondolod, nem vagy értékes az Ő Királyságában. Ez az a hazugság, amit Sátán arra használ, hogy lerombolja az önképedet, elhitetve, hogy az életed értéktelen.

Nem is lehetne messzebb az igazságtól!

Józsué 14:6-12 elmeséli Káleb történetét. 40 éves volt, amikor Mózes másik 11 kémmel elküldte őt Kánaán földjére. A 12 kémből, csak ő és Józsué tért vissza kedvező jelentéssel, hittel, hogy Isten Izráelnek adja azt a földet és képesek lesznek elfoglalni.

Negyvenöt évvel később, amikor 85 éves volt, a hite még mindig elég erős, vágyta szolgálni Istent és lobogott a szívében a szenvedély.

Add nekem örökségül azt a földet” – ezt kérte. Add nekem a legnehezebb küzdelmet. Add nekem a legnagyobb akadályt.

Teljes szívvel követte Izráel Istenét és tudta, hogy az Úrba vetett hite segít legyőzni neki mindent.

„Sosem vagyunk túl idősek ahhoz, hogy Isten erejével a hit újabb diadalát ne arathassuk. Mint Káleb, elfoglalhatjuk a földet, legyőzhetjük az óriásokat, ha igazán az Urat követjük. Lényegtelen milyen idősek vagyunk, nem szabad elfáradnunk abban, hogy bízzunk és szolgáljunk az Úrnak.”  Warren Wiersbe: Légy erős

A dolog másik végén láthatjuk Pált, amint azt mondja az ifjú Timóteusnak, hogy ne engedje, hogy fiatal kora miatt lenézzék. Bátorítja Timóteust, hogy legyen példává a hívők számára és kora ellenére teljes szívvel szolgálja Istent.

Ha a fiatalok úgy érzik, hogy nem elég idősek szolgálni, akkor nem fogják magukat a gyülekezet fontos részének érezni. Igen, hibáznak majd. Igen, még sokat kell tanulniuk. Azonban, mint a következő generáció, mint azok, akik továbbviszik hitünk örökségét, nem engedhetjük, hogy úgy érezzék, gyülekezeti részvételükre nincs szükség. Hány fiatalt veszített el a gyülekezetünk emiatt a hazugság miatt?

Ha Isten lehetőséget ad a szolgálatra, akkor a szívet nézi, nem a születési dátumot.

Ne engedd, hogy Sátán azt mondja, hogy öreg vagy ahhoz, hogy Isten használni tudjon. Ne engedd, hogy azt mondja, túl fiatal vagy tapasztalatlan vagy ahhoz, hogy az Úrnak szolgálj. Istennél mindenki számára van hely,

Megelégedve az Ő szolgálatában,

Edurne

 

Edurne férjével és három gyermekével Puerto Ayacuchoban, Venezuelában él, ahol az Amazonas őserdeiben élő törzsek felé szolgálnak misszionáriusként. Szenvedélyesen vágyik arra, hogy segítsen megérteni a nőknek és a gyermekeknek Isten szavát, és segítsen nekik növekedni és bővölködni a hitben. A nemzetközi Szeresd Nagyon Istent csoportban is szolgál, valamint ő vezeti az SZNI spanyol ágát. Megtalálhatod Edurne-t és csapatát az Ama A Dios Grandemente oldalon.

 

Fordította: Virág Eszter

Forrás: https://lovegodgreatly.com/never-too-old-never-too-young/

Hazugság helyett igazság – 3. hét / 4. nap

Saját erődre kell támaszkodnod

Olvasd el!: 1 Korinthus 1:26-31; Példabeszédek 3:5-6; Ézsaiás 40:28-31; Jeremiás 17:5-8

IMÁK: Példabeszédek 3:5-6

Olyan világban élünk, mely értékeli az individualizmust. Gyengeségre utal, ha segítséget kérünk. A Szentírás szerint – ennek ellenére, – nem kell a saját erőnkre támaszkodnunk.

Az 1 Korinthus 1:26-31 arról szól, hogy Isten a világ szerint gyengéket, a bolondokat és a szegényeket választotta ki magának, hogy bebizonyítsa milyen keveset ér az emberi teljesítmény a megváltáshoz képest. Isten hatalmas dolgokat visz véghez hétköznapi emberek által. A megfáradtaknak erőt ad. És mert Isten az, aki minket magasba emel, nem dicsekedhetünk. Akik a teljesítményt saját maguknak tulajdonítják, semmibe veszik Isten szerepét az életükben, de amikor elismerjük Istent, olyan helyekre visz majd bennünket, amit soha nem tartottunk volna lehetségesnek.

Mikor próbáltál a saját erődre támaszkodni ahelyett, hogy Istent hívtad volna segítségül? Az Úr segíteni akar neked. Megengeded neki?

Mennyei Atyám, vannak időszakok az életemben, amikor el akarlak Téged lökni magamtól. Megáldasz emberekkel az életben, akik biztatnak, de gyakran figyelmen kívül hagyom őket. Segíts nyitottnak lennem feléd, és a környezetemben élők felé. Segíts, hogy Rád támaszkodjak. Beismerem, hogy nem tudok a magam erejéből megélni. Jézus nevében, Ámen.

/YouVersion/ 

Fordította: dr. Ferenczi Andrea

Hajthatatlan szeretet

„Ha azt várod, azt mondjam, hogy szeretlek, örökké várni fogsz.”

Emlékszem, amikor először szembesültem ezekkel a szavakkal, hallhatóan megakadt a lélegzetem. Fiatal szervezetem nem tudta teljesen kivédeni ennek a csapásnak az erejét és hatását. A szavak keresztüldöfték a lelkemet, és egy pillanat alatt megszűntem az a lány lenni, akinek addig gondoltam magamat, és elragadtak attól az anyai szeretettől, amelyről azt hittem, hogy az enyém. Darabokra hullott a szívem, összetört a lelkem. Kicsúszott a lábam alól az az alap, amelyre önmagamat felépítettem. A szavak belevésődtek az emlékezetembe. Attól a pillanattól kezdve szerethetetlennek voltam bélyegezve.

Még évtizedekkel később is fel tudom idézni ugyanazokat a szavakat, és minden egyes mozzanatra másodpercre pontosan emlékszem. Még ma is elképesztő ereje van a szavaknak, egy szempillantás alatt visszaváltozom azzá a kislánnyá, akit olyannyira megrendített az elutasítás fájdalma.

Még amikor nem is gondolok rá tudatosan, a régi ismerős dallam finoman beleolvad az életem háttérzajába. „Szerethetetlen vagy és méltatlan a szeretetre.” Mintha csak valami ritmusos háttérzene lenne, úgy ringatnak ezek a szavak. Csak úgy zeng ez a hazugság, pontosan kivehetően és hangosan.

Isten azonban azzal mutatta meg, mennyire szeret bennünket, hogy Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor mi még bűneinkben éltünk.” – Róma 5:8

Amikor Isten összegyűjtötte az összetört darabkáimat és újjáteremtett, azon tűnődtem, mihez is fog kezdeni ennyi fájdalommal, elutasítottsággal, értéktelenséggel, amelyek mind úgy hozzám voltak ragadva, mint amikor benne marad egy papírzsebkendő a kimosott ruhában.

Hogyan tudna Isten kiszeretgetni ebből az elveszett állapotomból? Tudjátok, eszembe jutott, hogy úgy szerette Isten „a világot”, hogy ebbe még én is beletartoztam. Azt hittem, hogy Isten engem is szeret, mert szeretnie kell. Kényszerítve van, hogy szeressen, mert Őt is köti az ígérete. Elvisel, mert mindössze egy kis jelentéktelen pont vagyok abban a világban, amit meg akart váltani. A hazugság hólabdaként dagadt egyre nagyobbra és vált egyre fülsüketítőbbé, olyannyira, hogy megfertőzte a megváltásról alkotott képemet.

A hazugságok azonban nem állhatnak meg Isten Igazsága előtt. Rengeteg imádságon és rengeteg Istentől küldött segítőn keresztül Isten óriási éhséget és szomjúságot keltett bennem az Ő szeretetére és Igéjére. Hosszú időnek kellett eltelnie, hogy megértsem: amikor bömböl a hazugság, Isten Igazságának túl kell harsognia.

Számomra a szeretet egy elvont fogalom volt csak, ami attól függött, hogy éppen hogy érzem magamat és min megyek keresztül. Azt hittem, hogy Isten irántam való szeretete napról napra, sőt percről percre váltakozik.

Az Igazság viszont az, hogy Isten szeretete egyáltalán nem elvont. Isten szeretete egy emberben jelent meg: Jézusban. Jézus szeretet. Jézus szeretete pont olyan, mint Ő maga: meghitt, személyes, mindenható, változatlan, állandó, és teljesen kiszámítható. Jézus nemcsak meghalt ezért a világért, hanem személyesen értem halt meg. Meghalt a rendetlen, megtört, kitaszított énemért is. Szenvedélyesen szeret úgy, ahogy vagyok, és erről nem én tehetek.

Ha Isten ennyire elszántan, hajthatatlanul és hűségesen szeret engem, akkor én mennyire törekszem elhinni, hogy valóban szeret?

Mindezek ellenére, minden nehéz helyzetben mi vagyunk a győztesek! Sőt, még annál is többek — ő általa, aki szeretett bennünket. Mert Isten szeretetétől semmi, de semmi nem tud minket elválasztani — ebben egészen biztos vagyok! Sem halál, sem élet, sem angyalok, sem az uralkodó szellemek, sem ami most van, vagy ami ezután következik, sem azok, akiknek hatalmuk van, semmi, ami a magasságban vagy a mélységben van, semmiféle teremtmény sem választhat el bennünket Isten irántunk való szeretetétől, amely Urunkban, Jézus Krisztusban mutatkozott meg.” – Róma 8:37-39.

Bárcsak azt mondhatnám, hogy már alig szoktam az elutasítás ismerős hangját hallani, vagy hogy ne kéne az értéktelenség érzésével küszködnöm. Küszködöm, de tudom, mit kell tennem. Teljes torokból kiáltom Isten Igéjét a megtört szívemnek, amíg csak el nem némul a hazugság, és felül nem kerekedik az Igazság.

Az Igazság pedig a következő: Jézust az ÉN bűneim törték össze. ÉRTEM tört meg a teste. Mindent ÉRTEM áldozott fel, mert Számára értékes vagyok. Jézus törhetetlen, meginoghatatlan, hajlíthatatlan, végtelen szeretettel szeret! Soha nem kötelességből szeretett. Ő jött UTÁNAM, ő dönt MELLETTEM minden nap, egészen az örökkévalóságig. Nem tudok olyat tenni, amivel még jobban kiérdemelném a szeretetét, és olyat sem, ami miatt kevésbé szeretne.

Minden nap azért küzdök, hogy bátran, magabiztosan és erősen éljem meg Isten szeretetét és bocsánatát. Azért küzdök, mert amikor igazán tudom, hogy Isten szeret, akkor már nem vágyakozom elkeseredetten mások szeretetére. Isten irántam való hajthatatlan szeretete szabja meg, hogy hogyan élek és hogyan szeretek.

Ha vannak is olyan napok, amikor elfeledkezem arról, hogy van, aki szeret, odamenekülök az Ő Élő Igéjéhez, ahol bizonyságot lelek. Ott biztonságban vagyok. Ott újra és újra rájövök, hogy van, aki mindent tud rólam, teljesen elfogad, és mélyen szeret.

Milyen körülmények jelentik a legnagyobb kísértést, hogy kételkedj abban, hogy Isten rendíthetetlenül szeret?

Hogyan imádkozhatunk érted, miközben a kétség, az értéktelenség és az elutasítás hazugságaival küszködsz?

Béke és kegyelem veletek,

Terria

Terria az amerikai SZNI bátorító és közösségi média csoportjaiban szolgál. Férjével együtt Virginia államban élnek, és két egyetemista lány büszke szülei. Élete célja, hogy az ezredfordulón született nők szívében felélessze a vágyat, hogy megragadják Isten igazságát, és ragaszkodjanak is hozzá. Leggyakrabban zsúfolt kórházakban bukkan fel, ahol meghallgatja a betegek történeteit, és ő is elmondja nekik, mit végzett Isten az ő életében. Ugyan néha elég összevisszának tűnik az élete, Terria mégis látja Isten erejét és szeretetét, amivel körülveszi őket.

 

Fordította: Greizer Zsófia

Forrás: https://lovegodgreatly.com/relentless-love/

Hazugság helyett igazság – 3. hét / 3. nap

Nem szeret senki

Olvasd el!:  Róma 8:37-39; Róma 5:8

IMÁK: Róma 5:8

Az egyik hazugság, mely nagyon el tud szigetelni a környezetünktől, az, hogy nem szeretnek minket. Egyes felmérések szerint minden ötödik ember élete során valamikor küzd azzal az érzéssel, hogy nem szeretik[1].

A Mindenható Isten, az univerzum teremtője szeret TÉGED! Annyira szeret, hogy még akkor, mikor ellene voltál, feláldozta a Fiát, hogy érted szenvedjen és meghaljon. Isten feláldozta a Fiát, Jézust azért, hogy veled személyes kapcsolata lehessen. Jézus áldozata nem függött a viselkedésedtől, vagy a személyiségedtől. Egyedül Isten jellemén alapszik.

Vigasztal téged annak az igazságnak a tudata, hogy Isten szeret téged?

Atyám, köszönöm a Te el nem múló szeretetedet. Segíts, hogy annak fényében gondoljak a Te szeretetedre, hogy Te feláldoztad a Fiadat érettem. Mikor úgy érzem, nem szeretnek, imádkozom, hogy juttasd eszembe csodálatos szeretetedet irántam. Köszönöm Fiadat, aki által megnyilvánult szereteted. Jézus nevében. Ámen.

/YouVersion/

 Fordította: dr. Ferenczi Andrea

 

[1] https://www.theguardian.com/lifeandstyle/2014/aug/12/one-in-ten-people-have-no-close-friends-relate