A megelégedettséghez vezető út

Isten akaratából ez a mi drága barátunk, Edurne Mencia utolsóként megírt blogja. Edurne váratlanul meghalt ez év augusztus 1-én. Miközben örülünk annak, hogy ő már megérkezett mennyei otthonába Jézushoz, barátaiként ebben a hónapban a mi drága barátunk elvesztését gyászoltuk. Edurne 3 kisgyermeket hagyott itt, egy szerető férjet és számtalan barátot világszerte. Nagyon ideillőnek érzem azt, hogy egy olyan tanulmányt, ahol a szavaink fontosságára koncentrálunk, Edurne utolsó leírt szavaival fejezzünk be.

Azért imádkozom, hogy Edurne szavai emlékeztessenek minket kimondott, leírt és magunk után hagyott szavainkra – mindegyiknek jelentősége van!

Angela

_____________________________________________________

Köszönöm.

Ez egy egyszerű szó. Sok embernek azonban nagyon nehéz kimondani.

Amikor megköszönünk valamit, elismerjük azt a pillanatot, amikor szükségünk volt valakire. Lehet, hogy kis dologra volt szükségünk, például egy kiskanálra a fagyihoz, vagy nagyobb dologra, egy ölelésre a váróteremben, mielőtt bemegyünk az orvoshoz, hogy elmondja, mi van velünk.

Nem szeretjük, amikor szükségünk van másokra. Inkább élnénk függetlenül, modern, erővel bíró nőként. Mégis, Isten arra hív el újra meg újra, hogy közösségben éljünk, hogy tudjuk azt, hogy mi van másokkal, és engedjük, hogy mások is betekintést nyerjenek a mi életünkbe.

A köszönömöt akkor is nehéz kimondani, amikor nem örülünk annak, amit kapunk.

Emlékeztek azokra a csúnya kardigánokra, amiket a nagynénitől kaptatok minden áldott karácsonykor? Nagy várakozással kibontottátok a csomagolást és a mosolyotok az arcotokra fagyott, amikor megláttátok a szvettert. Aztán kierőltettetek egy köszönömöt a fogaitok között.

Ugyanezt csináljuk Istennel.

Amikor megválaszolja az imánkat pont úgy, és akkor, amikor elvárjuk tőle, amikor minden várakozásunkat felülmúlva gondoskodik rólunk, amikor meggyógyít, vagy amikor beavatkozik egy reménytelen helyzetbe, a szánk megtelik hálával és dicsérettel.

De mi van azokkal a dolgokkal, amikért évek óta imádkozunk? Azokkal a válaszokkal, amelyeket még nem adott meg neked? Azokkal a tervekkel, amelyek drámai módon megváltoztatták az életedet? Akkor is hálát mond a szánk, amikor összeomlik a világ? Áldjuk az Urat és örvendezünk Vele?

Amíg meg nem értjük, hogy a hála nem a különböző dolgokra és eseményekre való reagálás, hanem sokkal inkább szívünkbe csöpögtetett magabiztosság azokért a dolgokért, amit Isten már elvégzett értünk, amíg ezt meg nem értjük, addig hálátlan és elégedetlen életre vagyunk ítélve.

Mindennap áldalak,
    dicsérem neved örökké!
Nagy az Örökkévaló és méltó, hogy dicsérjük,
    nagysága felmérhetetlen, végtelen!
Nemzedék nemzedéknek hirdeti tetteid,
    hatalmas tetteid dicsérik mindannyian!
Zsoltárok 145:2-4

Ha a Mindenható gyermekei vagyunk, ilyennek kell lennie a szívünk hozzáállásának:

  • Áldalak, Uram
  • Dicsérem neved örökké és örökké, Uram
  • Nagy vagy, Uram
  • Köszönöm, Uram

Körülményeinktől és életeseményeinktől függetlenül, szánknak tele kell lennie dicsérettel és hálával. Ez azt jelenti, hogy nem panaszkodhatunk, nem tarthatunk szünetet, nem lehetünk szomorúak? Egyáltalán nem jelenti ezt, barátaim. Sok hálás pillanatom így néz ki:

  • Istenem, nem értem, miért csinálod ezt. De bízok benne, hogy van rá okod. Köszönöm, hogy terved van mindezzel.
  • Ó, Uram, még nem válaszoltál az imámra. Kérlek, segíts, hogy áldhassam Neved. Adj erőt, hogy dicsérjelek téged a viharban.
  • Atyám, nem bírom tovább. Köszönöm, hogy velem vagy.

Kereszténynek lenni nem azt jelenti, hogy robotokká válunk. Sírunk, panaszkodunk, reménytelennek érezzük a helyzetünket. Amikor a dolgok nem úgy történnek, ahogy szeretnénk, vagy amikor szomorúság kopogtat az ajtónkon és a magány a kísérőnk, a hála és a dicséret eltűnik a szánkból.

De nagyon remélem, hogy ez után a négyhetes tanulmány után, amikor versről versre megvizsgáltuk, mint mond a Biblia a nyelvről, és arról, hogy milyen módon hív Isten minket arra, hogy a szánkkal szolgáljunk, bízom benne, hogy megéljük azt, amit tanultunk.

Függetlenül a körülményeinktől, tegyük szokásunkká azt, hogy mindent köszönjünk meg Istennek és mindenért dicsérjük Őt. A jóért, a rosszért, a csúnya dolgokért. A hála és a dicséret vezet csak megelégedettséghez.

Megelégedve az Ő szolgálatában,

___________________________________________

Barátaim, ha még nem tettétek meg, és megtehetitek, kérlek adományozzatok  a Go Fund Me oldalon és segítsetek nekünk adományt gyűjteni Edurne családja számára. Köszönöm előre is nagylelkűségeteket! Köszönöm, hogy megáldjátok egy olyan embernek a gyermekeit, aki életéből sok évet odaszánt erre a szolgálatra, segített mindannyiunknak, hogy Szeressük Nagyon Istent.

Itt olvashattok Edurne-ről és családjáról:

Drága barátom, Edurne Mencia augusztus 1-én váratlanul meghalt. Három kisgyermeket és egy szerető férjet hagyott hátra.

Edurne több volt egy csodálatos barátnál, modernkori hős volt nemcsak számomra, hanem sok nő számára világszerte, akik abban a kiváltságban voltak, hogy Edurne a barátjuk, mentorjuk, vezetőjük volt. Edurne egy kritikus küldetésre fókuszáló nő volt, elvégezte a munka ráeső részét, segítve Isten Igéjének terjedését világszerte. Olyan misszióban dolgozott, ami gyakran csónakban vitte őt férjével Venezuela dzsungelébe, hogy megosszák az ott élő nőkkel, férfiakkal, gyermekekkel a lefordított Bibliatanulmányokat. Edurne szerette amit ő és a családja tett Venezuelában és szerette az embereket, akiken segítettek.

Edurne-nek nem kellett volna a dzsungelben mennie. Nem kellett volna sokat feláldoznia. Venezuela nem az ő szülőföldje volt, hanem a férjéé. Ő Spanyolországban nőtt fel. Követve Isten elhívását, férjével együtt a főiskola után Venezuelába költöztek, amit aztán Edurne otthonukká varázsolt. Vasárnapi iskolában tanított a gyülekezetükben, segített az iskolában, ahová gyermekei jártak és nagylelkűen szolgált mindenki felé, amivel csak tudott, hogy segítségére legyen közösségének, hogy az emberek abban a közösségben enni tudjanak adni gyermekeiknek.

Edurne nemcsak azok életére volt hatással, akik abban a közösségben éltek, hanem a Szeresd Nagyon Istent (Love God Greatly) szolgálaton keresztül hatással volt világszerte nők életére. Az online szolgálatban a nemzetközi ágazat igazgatója és az LGG Spanyol ágazatának vezetője volt. Edurne élete még sok nemzedék életére hatással lesz. Több százezer nőt inspirált világszerte, segítve őket abban, hogy saját nyelvükön szeressék nagyon Istent. 

Akár szűk környezetében, akár online szolgált, Edurne életén láttuk Isten szeretetének jelét.

Kérlek, imádkozzatok Edurne családjáért és ha tudjátok, támogassátok családját ebben a nehéz időszakban. Emeljük fel őket úgy, ahogy ők tették ezt sok más családdal világszerte!

Róma 8:38-39
Mert Isten szeretetétől semmi, de semmi nem tud minket elválasztani — ebben egészen biztos vagyok! Sem halál, sem élet, sem angyalok, sem az uralkodó szellemek, sem ami most van, vagy ami ezután következik, sem azok, akiknek hatalmuk van, semmi, ami a magasságban vagy a mélységben van, semmiféle teremtmény sem választhat el bennünket Isten irántunk való szeretetétől, amely Urunkban, Jézus Krisztusban mutatkozott meg.

Zsoltárok 34:18
Közel van a megtört szívűekhez, és megmenti a reményvesztett lelkűeket.

(2019. aug. 30.)

Fordította: Pfaff Mária

Forrás: https://lovegodgreatly.com/the-way-to-contentment/

A szavak hatalma – 4. hét / 5. nap

A hála és a dicséret szavai

Olvasd el: 1 Krónikák 16:34, Zsoltárok 100, Zsoltárok 145:2-4, 1 Thesszalonika 5:16-18

IMÁK: Zsoltárok 145:2-4

Ez az utolsó napja A szavak hatalma tanulmányunknak. Milyen volt? Remélem értékes dolgokat tanultál szavaid használatáról!

A mai Igeversek a háláról és a dicséretről beszélnek. Isten folyamatosan cselekszik az életünkben. Némelyik cselekedete nagy és kiemelkedő, mások mindennapi kis csodák. Figyelnünk kell Isten munkálkodását életünk minden területén és hálával, dicsőítéssel fordulnunk Felé mindezekért.

A hála azt jeleni, hogy megköszönjük Istennek, amit értünk tett, amit nekünk adott. Dicsérjük Istent, nem csupán azért, amit tett, hanem azért, Aki. Bármit tapasztalunk, bármin megyünk is keresztül, Isten mindig méltó a dicséretre. Még akkor is, ha az imáink megválaszolatlanok, ha nehéz idők járnak, dicsérnünk kell Őt.

Amikor szívünk felismeri Isten munkáját az életünkben, eltölt a hála és átjár a dicséret. Figyelsz arra, hogy tudatosan hálát adj Istennek azért, amit érted tesz, arra használod a szavaidat, hogy dicsérd és imádd őt?

Mennyei Atyám, hálás vagyok mindenért, amit az életemben cselekedtél. Dicsérlek Uram, amiért a világ Teremtője vagy és mindené, ami benne van. Te egyedül vagy méltó a dicséretre. Jézus nevében, Ámen.

/YouVersion/

Fordította: Szabó Eszter

1. és 2. Thesszalonika – 4. hét / 2. nap

Olvasd el!: 2 Thesszalonika 1:3-4

IMÁK: 2 Thesszalonika 1:3-4

Pál megdicséri a thesszalonikai híveket a lelki fejlődésükért. A lelke megtelt Isten iránti hálával, hiszen a fiatal gyülekezetért elmondott imái választ kaptak. Erős bizonyítékát látja egy virágzó gyülekezetnek – ami a szenvedéseik közepette is Istenbe vetett rendíthetetlen hitük eredménye – valamint az egymás iránti szeretetteljes szolgálatnak.

Te is ünnepled nővéreid Krisztusban való lelki fejlődését? Ahelyett, hogy azokra a negatív példákra és emberekre összpontosítanál, akikben csalódtál, meg kell erősítenünk azokat az embereket, akik egészséges döntéseket hoznak az Isten követésében. Emellett meg kell vizsgálnunk a saját szívünket is, vajon növekszik-e benne a hit és a szeretet?

 

Uram, azt szeretném, ha a beléd vetett hitem növekedne. Segíts, hogy önzetlenül tudjak másokat szeretni és állhatatosan kövesselek Téged! Ámen. 

 /YouVersion/

 Fordította: Virág Eszter

1. és 2. Thesszalonika – 2. hét / 2. nap

Olvasd el!: 1 Thesszalonika 3:6-13

IMÁK: 1 Thesszalonika 3:11-13

Timóteus jelentése a thesszalonikai gyülekezet további növekedéséről örömteli hálaadást hozott Pál számára. Sok időt fektetett abba, hogy ezeknek az új hívőknek a növekedéséért és jólétéért imádkozzon. Pál szívének kívánsága az volt, hogy ezek az új tanítványok olyan tiszta  hitben alapozzák meg szívüket, melyet egymás iránti szeretetük bizonyít.

Ha ma bíróság elé állítanának mert keresztény vagy, a mások iránti szereteted hited bizonyítékaként állna? Mikor összeöltjük karunkat másokkal, amint követjük Krisztust, ez felépíti hitünket. Ahogyan Pált bátorították a Thesszalonikában élő tanítványok választásai, te is elhalmozhatod szereteteddel egy keresztény testvéred és segítheted őt, hogy szilárdan meg tudjon állni hitében.

Uram, szilárdan akarok állni hitemben. Alapozd meg szívem és segíts, hogy mindennap egyre inkább Jézushoz hasonlóan szeressek. Ámen.

 /YouVersion/

Fordította: Gilicze Margit

Harcolj hálával a félelem ellen

„Amit pedig szóltok vagy tesztek, mind az Úr Jézus nevében tegyétek, hálát adva az Atya Istennek őáltala.” – Kolossé 3:17

Nem titok, hogy szeretem a jó történeteket.

Szeretem olvasni őket, de leírni is. Semmi sem bilincsel le jobban, mint az életszerű, közeli, emberi történetek. Ezek ragyognak!

A történeteknek erejük van a tanításra és arra, hogy megmozdítsanak minket. Felnyitják a szívünket, felfedik érzéseinket és segítenek kialakítani a meggyőződéseinket. A jó történetek gyakran segítenek megbirkózni félelmeinkkel, szorongásunkkal és előremozdítanak a magabiztosság, a cselekvés felé.

A világ és saját büszkeségünk arra ösztökél, hogy jó történeteket adjunk elő. Arra, hogy a legjobb oldalunkat mutassuk a barátainknak. Arra, hogy a közösségi médiában a legelőnyösebb képeinket posztoljuk. Arra, hogy olyan rendet és szépséget mutassunk, amilyet csak lehetséges, hogy a történetünk jónak hangozzon és látszódjon. Hogy mi magunk jók legyünk.

De észrevetted már, hogy milyen történetek terjednek vírus-szerűen az interneten?

Azért írok, hogy elmondjam, nem mindig a csinosan összepakolt életek. Sőt, leggyakrabban nem, hanem azok a szavak és videók, melyek nyersek és őszinték, azok, amelyek a nehéz időkbeli reményről, a félelmen túljutó szeretetről, hamisság felett győzedelmeskedő igazságról, szabadulás miatti háláról szólnak. Neked is eszedbe jut egy ilyen, ugye?

Miért van ez?

Úgy vélem, hogy ez azért van, mert olyan módon lettünk teremtve, hogy vágyódjunk egy megváltó történet után.

A Biblia tulajdonképpen – a kezdetektől fogva – egy hosszú történet, ami egy hegyeken és völgyeken keresztülhaladó hihetetlen utazásról mesél, hitről és félelemről, várakozásról és vágyakozásról… mindaddig, amíg a remény, az önfeláldozás és a szabadítás végül teljes győzelmet arat. Milyen dicsőséges, hogy a szűkölködők tökéletlensége elvezet a tökéletes Szabadító iránt érzett háláig.

Ez a legerőteljesebb történet, melyet valaha elmondtak.

„Isten nevét dicsérem énekkel, magasztalom hálaadással.” – Zsoltárok 69:31

Jézus a hálánk maradandó forrása, ebből pedig az következik, hogy ha egyszer megmentett, akkor el kell mondanod a történetedet!

Ma válaszd a hála szavait a félelem szavai helyett!

Azt mondod: Nem tudom elmesélni a történetemet, mert…”

Túlságosan zavaros.

Túl tökéletlen.

Még befejezetlen.

Túlságosan határozatlan.

Túlságosan nehéz.

Túlságosan (ide bármit tehetsz…)

De várj csak!

Emlékezz, hogy egyáltalán nem a tökéletes történetek a legjobbak. Tudod, azokkal senki sem tud azonosulni igazán. Azok a legjobb történetek, melyeknek a középpontjában a tökéletlen történetünk közben megélt remény és hála áll, hiszen az ilyenek minden dicsőséget rólunk a történet igazi hősére irányítanak… a mi tökéletes Megváltónkra.

Ha valóban megéltük ezt a fajta állhatatos, őszinte hálát a tökéletlen történeteink között… akkor annak terjednie kell.

A félelem nem uralkodhat egy hálával teli szívben.

Harcoljunk hát a félelem ellen és magasztaljuk Jézus nevét azáltal, hogy megosztjuk hálánk történeteit újra és újra…

 

Az Ő lábainál,

Whitney

 

Fordította: Virág Eszter

Forrás: https://lovegodgreatly.com/fighting-fear-gratitude/

 

BESZÉLGESSÜNK: Oszd meg velünk kommentben hálás történetedet!

Félelem és aggodalom – 5. hét / 3. nap

A hála szavai

Vannak napok, amikor egyszerűen nem érzünk hálát. Egy elveszített munkahely, betegség, párkapcsolati probléma nehéz helyzetbe hoz minket érzelmileg. Őszintén úgy érezzük, hogy Isten többet tett ránk, mint amit még elbírnánk. Hogyan kürtölhetnénk világgá hálaadásunkat olyan időszakban, amikor legszívesebben csak ennyit mondanánk: “Kösz a semmit”.

Az 1 Thesszalonika 5:18 azt mondja, hogy mindenért hálát adjatok. Amikor mindenért hálát adunk, akkor felismerjük, hogy minden dolog trónján még mindig Isten ül. Attól, hogy egy nap esős, ő még felhozta a napot, csak nem látjuk a felhőkön át. Amikor az egészségünk rosszra fordul, bízhatunk abban, hogy egy nap újra egészségessé válunk. A földi perspektíváink be vannak határolva. Ezért sokszor rövidlátó módon szemléljük körülményeinket.

Amikor hálát adunk az Istennek, felismerjük, hogy milyen hatalmas Ő. Megbecsüljük azt, amit tesz és amit tenni fog az életünkben. A hálaadásunk tanulságul szolgál mások számára. Hiszen gyakran akkor látják meg az örömünket, amikor a szűkösségben is hálásak vagyunk. A hálás életforma alkalmazása segít, hogy kevésbé aggódóvá váljunk, hiszen elkezdjük felismerni, hogy Isten mennyi mindennel ellát bennünket.

Egy nap alatt hányszor adsz hálát Istennek? A hálaadás melyik módját tudnád megvalósítani az életedben? Isten mindenért megérdemli a hálánkat.

Mennyei Atyám, köszönöm, hogy Te mindig tudod azt, hogy számomra mi a legjobb. Köszönöm, hogy vezetsz engem. Köszönöm a bölcsességedet. Segíts, hogy megértsem, bármi történik az életben, mindig van miért hálásnak lennem. Köszönöm Jézust, a legdrágább ajándékodat. Jézus nevében, Ámen.

/YouVersion/

Fordította: Virág Eszter

Minden körülmények között hálát adjatok

„Minden körülmények között adjatok hálát Istennek…” – 1 Thesszalonika 5:18

Nem gondoljátok, hogy pont azok a legnehezebb parancsolatok, amelyek a legtisztábbak és legszókimondóbbak, például  „mindenkor örüljetek”, „szüntelen imádkozzatok”, és a mai Igevers: „minden körülmények között adjatok hálát”?

Ezek azért nehezek, mert nincsenek kiskapuk, nincs helye a kifogásoknak. Egyszerűen és nyíltan le van írva, hogy Isten azt szeretné, hogy az életünket a hálaadás jellemezze, és ez alól semmiképpen nem tudunk kibújni.

Hálát adni nem azt jelenti, hogy felvesszük a műmosolyunkat és minden ötödik percben azt szajkózzuk, hogy „dicsérjétek az Urat”. Ehelyett a hálának egy olyan állapotába kell kerülnünk, amely áthatja a szívünket, és az életünk minden területén és körülménye között megmutatkozik.

Minden jó dolog

Belegondoltál már valaha abba, hogy semmi jó nem lenne az életünkben, ha Isten nem helyezte volna oda? Jakab arra emlékeztet bennünket, hogy minden tökéletes ajándék Tőle származik (Jakab 1:17)

Minden tökéletes ajándék! Akármilyen kicsik vagy nagyok, a jó és kegyelmes Atya helyezte őket az életedbe. Az olyan dolgok, mint a szép nyári napok, a szék, amelyen ülünk, az ételek, amelyeket elfogyasztunk, a fájdalom csillapodása, a megmenekülésünk, a tehetségünk és az ajándékaink, a szép emlékek, a mókás élmények, növekedésünk a szentségben, az új cipők, a gyermekeinkkel töltött édes pillanatok, a házastársunkkal töltött randiesték… mindezek a jó és kegyelmes Istentől származnak. A tudás, hogy ezek közül semmit sem érdemlünk meg mély hálára kellene ösztönözzön bennünket.

Minden nehéz dolog

A jó időszakokban könnyebb hálát adni, mint a nehezebb helyzetekben, nemde? De a sötét napokon is hálásnak kell lennünk. Nagyon fontos látnunk a kapcsolatot a próbák és a keresztény élet között.

A próbák és a szenvedések azért vannak jelen az életünkben, hogy megerősítsenek minket. Azért éljük meg őket, mert segítenek elfordulni a világtól és Jézusra nézni. Isten néha azért nem ad meg valamit, amire vágyunk, mert talán meg akar védeni minket valamilyen veszélytől, meg akar szentelni minket, növelni akarja a hitünket, nemesíteni akar bennünket, és arra akar tanítani, hogy hasonlítsunk jobban Jézusra, teremjük a Lélek gyümölcseit, és dicsérjük az Urat. Hajlamosak vagyunk egy kicsit rövidlátó módon viselkedni, és csak arra tekinteni, ami az orrunk előtt van, azonban Isten nem csak azt az életet nézi, amit most élünk, hanem azt is, ami majd az örökkévalóságban lesz a miénk, és amelyre éppen most készít fel bennünket.

Tehát a nehezebb időszakokban is mondjunk köszönetet Istennek, mert a könnyeink nem hullanak hiába, és nehézségeink egyetlen perce sem vész kárba és nem történik ok nélkül.

Ne felejtsd el, hogy Isten kegyelme minden nappal megújul, hogy Ő minden egyes nap gondoskodik rólunk, és hogy az Ő őrző szeme éjszaka is vigyáz ránk.

Minden ember közül nekünk van a legtöbb okunk hálás életet élni.

Van egy Megváltónk, aki elvette a bűneinket.
Van egy Istenünk, aki harcol értünk.
Van értelme és célja az életünknek.
A lelkünk biztonságban van.
A jövőnk jó kezekben nyugszik.

Imádkozzunk azért, hogy Isten segítsen azokká a nőkké válni, akiket mély hála jellemez, és akik a Hálaadás időszakán kívül is képesek erre!

 

Jézusra nézve,

Jen

 

Fordította: Szabó Anna

Forrás: https://lovegodgreatly.com/be-thankful-in-all-things/

Kegyelem, Hála és Dicsőség

„Mindez értetek történik. A célja pedig az, hogy egyre több és több ember fogadja el és adja tovább Isten kegyelmét, és egyre többen adjanak hálát Isten dicsőségéért.” – 2 Korinthus 4:15

A minap a mai blogbejegyzésre készültem, amikor észrevettem, hogy Pál a 2 Korinthus 4. fejezetében két különböző helyen használja a „ne adjátok fel” kifejezést.

Micsoda hatalmas emlékeztető ez a számunkra, amelyre a mai napon mindannyiunknak szükségünk van: ne adjátok fel!

Vajon azok az idők, amelyeket most élünk meg zavarosak, lehangolóak és aggodalomra adnak okot? Az egyszer biztos!

De pont ilyenek voltak azok az idők, amelyekben Pál is élt.

Vessünk csak egy pillantást arra a kultúrára és légkörre, amelyben Pál élt, mindössze ennek az egy fejezetnek az alapján:

2. vers: Nem ravaszkodunk, nem is hamisítjuk meg Isten üzenetét, és elutasítunk mindenféle tisztességtelen manipulációt, amelyekkel egyesek titokban félrevezetik a többieket. Mi nyíltan hirdetjük az igazságot…

4. vers: Ezek a hitetlenek azért nem képesek az örömhírt megérteni, mert ennek a világnak az „istene”, a Sátán elsötétítette a gondolkodásukat. Azt akarta, hogy ne láthassák az örömhír világosságát, amely Krisztus dicsőségéről szól, aki minden tekintetben olyan, mint maga Isten.

8-9. vers: Mindenfelől bajok vesznek körül és nehézségek szorongatnak bennünket, mégsem szenvedünk vereséget! Sokszor nem tudjuk, mitévők legyünk, de nem esünk kétségbe! Üldöznek, de Isten nem hagy el bennünket. Néha földre terítenek, de nem tudnak egészen elpusztítani.

17. vers: Mert a mostani, könnyen elviselhető szenvedéseink…

Ismerősen hangzik?

Tudom, hogy sokan szorongatva érzitek magatokat mostanában. De nem vagytok egyedül. Néha Pál is hasonlóan érzett.

Mégis, minden szenvedése és próbája közepette Pál arra bátorít minket, hogy ne adjuk fel!

Mindig ehhez az igazsághoz kell ragaszkodnunk: Isten ÁLLANDÓAN munkálkodik.

Úgyhogy vizsgáljuk meg közelebbről a mai Igeverseket, és lássuk, hogy milyen fontos szerepet játszik a hála, és mennyit segít abban, hogy ne adjuk fel még akkor sem, amikor úgy érezzük, hogy a körülöttünk lévő világ összeomlik.

Isten folyamatosan a mi javunkra munkálkodik az életünkben. Ez persze nem jelenti azt, hogy az életünk könnyű lesz, vagy azt, hogy minden egyes imánk meghallgatásra lel. De amit tudunk, az az, hogy egy jóságos és szerető Atyát szolgálunk, aki egyre jobban és jobban kiterjeszti a kegyelmét a mi javunkra.

És ahogy a kegyelem egyre több embert ér el, úgy a hála is növekedni fog.

Mert hogyan is ne lennénk hálásak amikor az Ő csodálatos kegyelmével szembesülünk?!

Ahogy egyre jobban látjuk a kegyelmét, úgy leszünk egyre hálásabbak, és ahogy egyre hálásabbak leszünk azért, amit Jézus tett értünk, úgy gyarapszik majd a vágyunk, hogy olyan életet éljünk, amely az Ő nevének ad dicsőséget – a miénk helyett.

Amikor elkezdjük megérteni Isten csodálatos kegyelmét… valóban magunkhoz ölelni a kegyelmét, szeretetét és megbocsátását, az belülről fog minket átformálni.

Ettől fog összpontosulni a látásunk.

Ahogy az életünket másképpen látjuk, úgy válik a lényeg egyre tisztábbá.

Innentől kezdve nem saját magunkra összpontosítunk; nem a saját sikereinkre, a saját hibáinkra, a fájdalmunkra vagy éppen a boldogságunkra…

Ha életünkben magunkévá tesszük a hálát, akkor életünk Jézus-központú lesz.

Több kegyelem, több hála.

Több hála, több dicsőség Istennek.

Istennek csodálatos terve van az életünkre, azonban az életünk nem arra szolgál, hogy saját magunknak szerezzünk dicsőséget, hanem arra, hogy Istent dicsőítsük vele, aki bennünket készített; aki a Teremtőnk, Megváltónk, és a mi jóságos Atyánk.

Tehát ne keseredj el, drága barátom! A mai változó világban elérkezett az idő arra, hogy Jézusnak ragyogj!

Ő szándékosan ebben a történelmi korban teremtett meg téged. Ne félj! Öleld magadhoz az ő kegyelmét és a minket körülvevő világgal ellentétben dönts úgy, hogy hálás életet fogsz élni! Dicsérjük EGYÜTT a mi Urunkat azáltal, hogy olyan életet élünk, amelynek Ő a középpontja!

Ne legyen kétségetek afelől, hogy Isten hatalmasan munkálkodik. Ne keseredjetek el!

Éppen abban a próbában, amelyen most mész keresztül csodálatos lehetőséged nyílik arra, hogy a körülötted lévőknek megmutasd ahogy Isten munkálkodik az életedben!

Amikor valaki megrágalmaz, elárul, vagy szembeszáll veled, emlékezz erre az igazságra: senki sem pusztíthatja el azt, amit Isten elért általad.

Csak rövid ideig vagyunk itt, drága barátaim, ezért összpontosítsuk az életünket olyasvalamire, ami tényleg fontos.

Ahogy Isten kegyelme terjed az életünkben, úgy leszünk egyre hálásabbak. És ahogy egyre hálásabbak leszünk, úgy lesz egyre több lehetőségünk arra, hogy Istent dicsőítsük az életünkkel.

Legyen több belőled, Jézus, és kevesebb belőlem!

 

Szeressétek nagyon Istent!

Angela

 

Fordította: Szabó Anna

Forrás: https://lovegodgreatly.com/grace-gratitude-glory/

Nem evilági hála

„Hálát adunk Istennek, Urunk, Jézus Krisztus Atyjának minden egyes alkalommal, amikor értetek imádkozunk. Hálát adunk, mert hallottuk, hogy hisztek a Krisztus Jézusban, és igazán szeretitek Isten minden gyermekét. Ez a hit és szeretet pedig abból a reménységetekből fakad, amely a Mennyben elkészítve vár reátok, s amelyről akkor hallottatok először, amikor az igazság üzenetét, az örömhírt megismertétek“ – Kolossé1:3-5

Itt ülök egy flanelingben és egy sálban, sütőtök ízesítésű kávét szürcsölgetve, miközben azokat a csodálatos színes őszi leveleket nézegetem, amelyeket négy izgága gyermek hordott az ajtónk elé.  Aaahhh… a Hálaadás a nyakunkon van, és úgy érzem, szerelmes vagyok.

Azonban nálunk, az Egyesült Államok középnyugati részén ezeket a langyos, napos napokat és a lélegzetelállító őszi színeket nemsokára felváltja majd a fagyos idő és a sivár táj, amely jobban emlékeztet a halálra, mint az életre – és ez eszembe juttattja, hogy az évszakok váltakozása mennyire hasonlít az életünk váltakozó időszakaira.

De ma akár bővölködő, akár szűkölködő „esztendőre” ébredtél is fel, mindig találhatunk hálát a szívünkben egy olyan Isten miatt, aki sohasem változik.

Ezen a héten olyan Igeverseket fogunk tanulmányozni, melyek esetében alkalmunk lesz gyakorolni ezt az igazságot. Nem anyagi bőségről, tökéletes kapcsolatokról, vagy olyan földi kormányokról fogunk olvasni, akik mindent a kezükben tartanak. De az Igeversek emlékeztetnek majd minket arra, hogy Jézus miatt folyamatosan hálásak lehetünk Istennek; függetlenül attól, hogy milyen időszakban találjuk magunkat. Ahogy ezen a héten Isten Igéjén kezdesz elmélkedni, gondolkodj el ezen a bátorításon a Kolossé 1-ből.

  1. Annak adj hálát, akinek jár!

„Minden jó dolog és tökéletes ajándék felülről jön, attól, aki az égitestek Teremtője. Ő mindig ugyanaz, és nem változik – nem úgy, mint az égitestek fénye.“ – Jakab 1:17

Mielőtt Istenhez jövök imában a napi kérések listájával a kezemben – vagy büszkeségemben teljesen elfelejtek Hozzá fordulni –, vajon tényleg szánok rá időt, hogy őszintén megköszönjem azt, hogy Ő az egyedüli forrása minden jónak? Legyünk ezen a héten minden utunkon hálás gyermekek – de nem magunkkal dicsekedve, vagy a hiányunk miatt panaszkodva. Inkább ismerjük fel Isten kegyelmét és gondoskodását az életünk minden területén, aztán pedig szánjunk időt arra, hogy minden tiszteletet és dicséretet a mi jóságos Atyánknak adjunk meg.

  1. Adj hálát azért, amid most van Krisztusban!

„Hiszen megismertétek Urunk, Jézus Krisztus irántatok való bőkezűségét és nagylelkűségét! Bár Ő gazdag volt, szegénnyé lett értetek, hogy az Ő szegénysége által ti meggazdagodjatok.“ – 2 Korinthus 8:9

A gondoskodásról alkotott földi elképzelésünk teljesen új színben tűnik majd fel, amint mindent az Isteni kegyelem szemüvegén keresztül kezdünk el szemlélni. Habár valaha szellemi szegénységben éltünk, Isten gyermekeiként ma már gazdagok vagyunk az Ő szeretetében és irgalmában. Ennek pedig nem egy hidegen ismételgetett keresztény frázisnak kellene lennie! Szó szerint máshogy kellene járnunk, beszélnünk, látnunk és élnünk, mint a világ többi részének amiatt az átformáló hit, szeretet és remény miatt, amit Krisztusban kaptunk. Emiatt a kolosséi gyülekezet tagjainak híre messzire szállt, és az aktuális kultúrával szembemenő életük olyan fényesen világított, hogy ezt Pál és mások sem tudták nem észrevenni, és nem hálát adni érte Istennek. Bárcsak a mi életünk is ilyesfajta katalizátorként működne mások számára, és arra ösztönözné őket, hogy hálát adjanak a Nagy Adakozónak!

  1. Adj hálát a várakozásért, és az abban való reményért, ami még jönni fog!

„Így várjuk azt a napot, amikor beteljesedik reménységünk, és nagy Istenünk és Üdvözítőnk Jézus Krisztus dicsősége láthatóan megjelenik.“ – Titusz 2:13

Ó, bárcsak sose felejtenénk el, hogy az Isten kegyelméből kapott kóstoló az egyetlen olyan ízelítő, amelyet mindabból a teljességből ezen a földön észlelhetünk, amit Isten elkészített nekünk! Krisztus követőiként a hálaadás folyamatos állapotában élhetünk ha levesszük szemünket erről a világról –  ahol a rozsda és a moly pusztítanak, és ahol a tolvajok lopnak –, és a kincseinket a mennyben kezdjük el tárolni, ahol nincs több bűn, és az örökkévalóságot a Királyok királyának és az Uraknak urának a jelenlétében töltjük majd.

Ahhoz, hogy egy hálás szívünk legyen, amely nem evilági – amelyet azonban észrevesz ez a világ! –,  közeli és személyes kapcsolatba kell lépnünk Istennel, és éreznünk és látnunk kell, hogy jó az Úr, úgy dédelgetve Őt, mint a legdrágább kincsünket…

 

Az Ő lábainál,

Whitney

 

Fordította: Szabó Anna

Forrás: https://lovegodgreatly.com/gratitude-not-of-this-world/

Adjatok hálát!

Adjatok hálát az Örökkévalónak, mert jó, mert hűséges szeretete örökké tart! – Zsoltárok 107:1

Az elmúlt hetet egy kedves barátnőmmel, Edurne-vel töltöttem, aki a venezuelai Curripaco törzseknél szolgál misszionáriusként, és aki az SZNI nemzetközi ágának igazgatója.

Az, hogy az elmúlt héten vele éltem, felnyitotta a szememet, és olyan dolgokért tett hálássá, amelyekért nem is tudtam, hogy hálásnak kellene lennem. Például:

  • visszazárható zacskókért
  • meleg vízért a reggeli zuhanyzásokhoz
  • élelmiszerboltokért
  • légkondícionálásért
  • maradékokért és gyorséttermekért a sűrűbb napokon

Csak hogy párat említsünk…

A sok dolog közül, amit ebben a nőben szeretek, az egyik az, ahogy azt választja, hogy minden körülmények között Isten jóságát látja meg…  a hűsége pedig engem is inspirál és tettekre sarkall.

És abban a kiváltságban volt részem, hogy láthattam őt, ahogy rendkívül nehéz körülmények között választja a hálát és az örömöt.

Mint például akkor, amikor a múlt évben háromszor törtek be az otthonába, és olyan dolgokat vittek onnan el, mint gyógyszerek, étel, és a gyerekei hátizsákjai.

És mégis minden egyes alkalommal úgy döntött, hogy az életét a hála szemüvegén keresztül nézi majd… az élete magáért beszél.

Van valami erőteljes abban, ha a nehézségek közepette dicsérjük az Urat; így a dolgok más megvilágításba kerülnek, Jézus pedig a jogos trónjára az életünkben és a szívünkben.

Edurne arra emlékeztet, hogy mindig akad valami, amiért hálásak lehetünk!

Döntsünk úgy, hogy hálát adunk Istennek a jóságáért, az örökkévaló, csalhatatlan, mindig és mindörökké tartó szerelméért… a szerelemért, aminek nincs határa. Egyáltalán, hogyan lehetünk hálátlanok?

Emlékszem, ahogy anyukám már kicsit koromtól fogva arra tanított, hogy ha az élet nehézre fordul, akkor elkezdjük Jézust dicsérni, és keresni a lehetőséget arra, hogy hálásak legyünk.

Ma hálás vagyok Istennek azért, mert jó, és mert az irántam való szeretete sosem ér véget. Nem számít, hogy mit tartogat számomra a jövő, az irántam való szeretete állandó… semmi és senki nem változtathatja meg.

A ma olvasott zsoltár azért íródott, hogy megünnepelje a zsidók visszatérését a babiloni fogságból.

Ezek az emberek rengeteg mindenért lehettek hálásak, és biztos vagyok benne, hogy ha írtak volna listát a hálaokaikról, akkor az hasonló lett volna Edurne listájához.

A nehéz időknek, a szűk esztendőknek és az üres kamráknak megvan az a tulajdonságuk, hogy elképesztően hálássá tudnak tenni minket a legkisebb áldásokért is.

Ezek a drága emberek, akiket Isten megváltott… ők valaha bolyongtak, rabok és bolondok voltak, akiket földre kényszerítettek az életükben dúló viharok.

És mégis, ezekben a nehéz időkben Isten velük volt.

A küzdelem megélesítette a látásukat, így még tisztábban tudták látni Jézust.

De amikor éhesen és szomjasan kiáltottak az Úrhoz a bolyongás közepette, (6. vers) Ő megelégítette őket. (9. vers)

Amikor a sötétben szenvedtek, mint vasláncra vert rabok (10. vers), Ő ledöntötte a bronzkapukat és széttörte a vasláncokat. (16. vers)

Amikor bolondok voltak, és fellázadtak Ellene (17. vers), akkor meghallgatta könyörgésüket, és kimentette őket szorult helyzetükből. (19. vers)

Amikor az életük telve volt viharokkal, és a bátorságuk semmivé lett (26. vers), akkor Ő volt az, aki suttogássá csendesítette a vihart. (29. vers)

Barátom, nem számít, hogy az életünk nehéz időszakai saját döntéseink következményei, vagy rajtunk kívülálló dolgok eredményezték őket, de nem felejtjük el, hogy mindig Isten kezében van a kormány, és mindig annyi minden van, amiért hálásak lehetünk.

A Mi Istenünk megszabadít, Ő jó, és irántunk való szeretete örökké tart, tehát bármit hoz is a holnap, úgy döntök, hogy dicsőíteni fogom Őt az életemmel.

Adjanak most hálát az Örökkévalónak jóságáért, és csodáiért, amelyeket az emberekkel tett! Dicsérjék őt, mikor az emberek összegyűlnek, dicsérjék őt a nép vezetői előtt!

 

Szeressétek nagyon Istent!

Angela

Beszéljük meg! A világ milyen tájairól csatlakoztok hozzánk ma?

 

Fordította: Szabó Anna

Forrás: https://lovegodgreatly.com/week-1-give-thanks/