Egy új teremtmény

Szinte magam előtt látom ahogyan Pál befejezi a Galatákhoz intézett levelét. Akárcsak egy szerető apa, valami fontosat szeretne közölni, és biztos akar lenni abban, hogy akik sorait elolvassák, meg fogják érteni szavainak mély jelentőségét.

 

Már nem elégszik meg annyival, hogy írnoknak diktálja a levelet, hanem sajátkezűleg írja meg az utolsó részt… a 11. verstől kezdődően.

 

Nézzétek csak, milyen óriási betűkkel írok most a saját kezemmel!”

 

Mintha azt mondaná: “Figyeljetek ide… egy nagyon fontos dolgot szeretnék nektek mondani!”

S ha közelebb hajolok, szinte hallom Pál elcsukló hangját ahogyan hangosan kimondja a papírra vetett szavakat. Eközben gyűlnek a sorok a papírlapon, szemeiben pedig a könnyek…

“Akik megpróbálják rátok erőltetni, hogy körülmetélkedjetek, azok az emberek tetszését keresik. Attól félnek, hogy ha egyedül csak Krisztus keresztjét hirdetik, akkor üldözni fogják őket. Ők körül vannak metélve ugyan, de maguk sem tartják be a Törvény előírásait. Csak azért akarják, hogy körülmetélkedjetek, hogy majd ezzel a testi formasággal dicsekedhessenek. Engem azonban Isten őrizzen attól, hogy mással dicsekedjem, mint Urunk, Jézus Krisztus keresztjével! A kereszten a világ meghalt a számomra, és én is meghaltam a világnak. Mert sem a körülmetélkedés, sem a körülmetéletlenség nem számít. Kizárólag az új teremtménynek van értéke....” –  12-15 versek

 

Kedves barátaim! Végsősoron, ami igazán számít, az az evangélium. Ezt soha ne feledjétek!

Ne engedd másoknak, hogy megrabolják a szabadságodat és az örömödet. Ne forduljunk el olyan könnyen az igazságtól, amiről olvastunk. Most, hogy már megismertük a Krisztusban nyert szabadságunkat, ne engedjük, hogy a mások jóváhagyásának, különböző ember-alkotta szabályoknak és elvárásoknak láncai ránk nehezedjenek… ilyesféle terheket soha nem szánt nekünk Krisztus.

 

Krisztus szabaddá tett minket… bárcsak elkezdenénk abban a szabadságban járni!

 

Ne feledd el soha, hogy nem a külső megjelenésed, a szabályok betartása, vagy a saját, modern értelemben vett körülmetélkedésed” számít. Istennek a szívedben történt belső változásod számít.

 

„Az evangélium sértő a liberális gondolkodású embereknek, akik intoleranciával vádolják az evangéliumot, miszerint az egyetlen út a megváltáshoz a kereszten át vezet. Az evangélium sértő a konzervatív gondolkodású emberek számára is, mert azt vallja, hogy a kereszt nélkül a „jó” emberek ugyanolyan bajban vannak, mint a gonosz „emberek”. Végül, az evangélium sértő, mert a kereszt mindenféle ön-megváltó tervet meghiúsít. A világ általánosságban értékeli a „vallásosságot” és „erkölcsiséget”. A világ úgy gondolja, hogy az erkölcsi vallás egy jó dolog a társadalom számára. De a világot zavarja a kereszt. Ezért, azok az emberek, akik a keresztet szeretik, „üldöztetéseket” szenvednek. (12. vers) – Tim Keller

 

Óvakodj azoknak az embereknek a befolyásától, akik a külső viselkedésre összpontosítanak és nem a belső változásokra. A mi Urunk belülről kezdi a munkát, és miközben Ő hatalmasan munkálkodni kezd az életünkben, mi szeretetből válaszolunk, és változtatni akarunk a külső magatartásunkon és viselkedésünkön. De a változás mindig belül kezdődik el.

 

Tehát, végülis mi az, ami számít?

 

“Mert sem a körülmetélkedés, sem a körülmetéletlenség nem számít. Kizárólag az új teremtménynek van értéke.” – 15. vers

 

Fogadd örömmel azt, aki Krisztusban lettél. A Királyok Királyának örököse vagy!

Fogadd el a szabadságot, amelyet Krisztus szeretetből vívott ki érted a kereszten.

Élj a kegyelemben… magad és mások számára!

 

Krisztus által egy új teremtmény vagy! Hagyd, hogy ez az igazság – az Ő kegyelme – töltse csordultig a szívedet, áradjon ki életedre, és itassa át bensődet. Aztán menj és oszd meg a körülötted levőkkel ezt az életet megváltoztató kegyelmet!

 

Bárcsak mindnyájunkban hozna változást az Istentől kapott kegyelem!

 

Szeresd Nagyon Istent!

Angela

 

Beszélgessünk: 

Hogyan változtatta meg ez a tanulmány a Krisztusban kapott szabadságról és kegyelemről alkotott elképzelésedet? Ossz meg egy olyan igazságot, amit a szívedbe rejtettél a tanulmány során.

 

Fordította: Vasadi Dubován Judith

Forrás: https://lovegodgreatly.com/a-new-creation/

 

 

 

6. hét / 4. nap – A Galatákhoz írt levél

“Pál bátorítja a galatákat, hogy továbbra is állhatatosan szánják oda magukat Istennek. Bátorítja őket, hogy a körülmények ellenére is mindenkivel jót tegyenek. Isten ígérete a hívőknek az, hogy mi nem vagyunk egyedül. Ő mindig velünk van és adja az Ő erejét, hogy elviseljük és tegyük azt, ami helyes és jó.

Neked milyen megpróbáló és frusztráló körülményekben van szükséged bátorításra ahhoz, hogy állhatatos maradj abban, hogy cselekedd a jót, mivel nem látod azonnal a jutalmadat?

Mennyei Atyám, Te olyan Isten vagy, aki önként adja Magát, és soha nem vársz cserébe semmit ezért Uram, teremts bennem is olyan szívet, ami úgy ad, ahogy te adsz. Rombold le a rossz szokásaimat és mintáimat, amik abból adódnak, hogy a magam jóságából adakozom, és azt választom, hogy csak azok felé szolgálok, akiket én arra méltónak tartok, miközben másokon elégtételt veszek gonosztettekkel. Uram, helyezz az utamba több lehetőséget arra, hogy adjak és  szolgáljak, annak érdekében, hogy megszabadíts engem attól, hogy előjöjjön az önző természetem. Uram, segíts nekem a te vágyadat felnagyítani ebben a világban, sokkal inkább nagyobbra, mint az én önző vágyamat arra, hogy kényelemben legyek. Jézus Nevében, Ámen.” (YouVersion)

 

Fordította: Megáll Nikolett

A vetésről

Igazából ennek csak két módja van. Pál nem hagy kétséget afelől, hogy azt aratjuk majd, amit vetettünk. A mai Igeszakasz a következő:

„Ne áltassátok magatokat: Istent nem lehet becsapni! Amit vet az ember, azt fogja aratni is! Aki azért tesz valamit, hogy kielégítse régi természetének kívánságait, annak ez a régi természet romlást és halált fog teremni, és azt is fogja learatni. Aki viszont a Szent Szellem tetszése szerint cselekszik, az a Szent Szellemből arat örök életet.” – Galata 6:7-8

Régi természetünk magjainak elültetése romlást eredményez. Nem tudom, nálatok hogy van, de én sokszor önkéntelenül teszem ezt, amikor nem ejtem foglyul a gondolataimat. Valahogy így: fáradtan kelek fel reggel, morcosnak érzem magam, meglátom a koszos edényeket, amelyeket valaki a mosogatóban hagyott, megharagszom, és a Szellem helyett a régi természetemben kezdem meg a napot.

Az elmém a régi természetemet követi, nem pedig a Szent Szellemet.

Amikor a régi természetünkkel foglalkozunk, akkor az ezen az úton vezet minket. A testünk kívánságait követjük, és ideig-óráig ez jól is fog esni. Jólesik haragudni a koszos edények miatt – egészen addig, amíg nem látom a fájdalmat a szeretteim szemében. Onnantól kezdve nem jó érzés, csak szomorú és romboló. És ha a régi természetünknek vetünk, akkor végül üresnek és kihasználtnak fogjuk érezni magunkat. És én most csak a koszos edények kicsinyke példáját hoztam elétek, de ha a régi természetünket tápláljuk, annak komoly következményei lehetnek. Ha elindulunk ezen az úton, az jóval nagyobb dolgokhoz vezethet, mint például házasságtöréshez vagy függőséghez. A régi természetünk nem tréfadolog.

De akkor hogyan küzdhetjük le a régi természetünket, és vethetünk inkább a Szellemnek?

  1. Valld meg az igazságot! Minden a két héttel ezelőtti Igeszakasznál kezdődik és végződik. Meg kell vallanod a Galata 4-ben leírt igazságot, miszerint „többé már nem vagy rabszolga, hanem fiú.” Isten fia! Gondolkodj el ezen újra és újra! Olvasd el újra az egész negyedik fejezetet, hogy gondolkozhass rajta, és a szavait mint magokat vesd el a szívedbe!
  2. Határozd el, hogy mind a szíveddel, mind pedig az elméddel és az életeddel Szellemben vetsz. Irányítsd az elmédet a fenti dolgokra: olyan dolgokra, melyek igazsággal, jósággal és szépséggel vannak tele. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy naponta olvasod az Igét, dicsőítő zenét hallgatsz, olyan barátokkal veszed körül magad, akik inspirálnak és ösztönöznek, illetve olyan könyveket és TV műsorokat választasz, melyek az igazságot, a jóságot és a szépséget közvetítik.
  3. Ne add fel! „Ne fáradjatok bele, hogy jót tegyetek! Ha kitartóan végezzük a munkánkat, akkor majd a maga idején aratni is fogunk! (Galata 6:9)” Eheti memoriterünk megmutatja, hogy a vetés egy cselekvés. Munkával jár és az, hogy a Szellemben vessünk, ne pedig a régi természetünk kívánságai szerint, kihívást jelent, kemény munkát és fáradtságot. De tartsatok ki, mert a megfelelő időben aratni is fogunk!
  4. Imádkozz! A Biblia azt parancsolja nekünk, hogy megállás nélkül imádkozzunk (1 Thasszalonika 5:17). És habár ez túl soknak tűnhet, gondolhatunk rá úgy is, mint egy folyamatos beszélgetésre az Atyával a szívünkben és az elménkben. Kérj tőle segítséget és erőt a nap folyamán, köszönd meg Neki az áldásokat, amelyekkel elhalmozott, és oszd meg vele a nehézségeidet!

„Ne fáradjatok bele, hogy jót tegyetek! Ha kitartóan végezzük a munkánkat, akkor majd a maga idején aratni is fogunk! (Galata 6:9)

Barátaim, azért imádkozom, és abban reménykedem, hogy Isten szava ma bátorító legyen a számotokra, mert Benne nyerjük el majd a jutalmunkat.

Értetek imádkozva,

Szeretettel Ugandából:

Joy

 

Fordította: Szabó Anna

Forrás: https://lovegodgreatly.com/on-sowing-week-6/

 

6. hét / 2. nap – A Galatákhoz írt levél

“Pál arra bíztatja a galatákat, hogy hordozzák egymás terhét, és csak azon dolgok felől örvendjenek, amiket az Úr tett értük. Sokan hajlamosak vagyunk arra, hogy saját hibáinkkal szemben toleránsak legyünk és igazoljuk tévedéseinket, miközben a mások hibáit kritizáljuk és elítéljük. Ha ez gyakorta megtörténik, megkeményedik a szívünk és megfeledkezünk arról, hogy milyen nagy szükségünk van Istenre. Hívőkként szükséges, hogy könyörületesek legyünk egymás iránt, miközben naponta megvizsgáljuk saját szívünket ahhoz, hogy alázatosak maradjunk és tudatában legyünk annak, hogy óriási szükségünk van a Megváltóra.

Hogyan élsz? Saját életedet állítod fel mértékként az emberek előtt? Vagy sokkal inkább arra bátorítod az embereket, hívőket és hitetleneket egyaránt, hogy Jézus életét kövessék és azt tartsák példaértékűnek?

Mennyei Atyám, Te szent és igazságos Bírám vagy. Tisztítsd meg a szívem, hogy őszinte és helyes önképem legyen. Uram, távolítsd el szívemből a kritikus, rágalmazó, hibakereső és ítélkező lelkületet. Uram, amikor látod, hogy ítélkező viselkedés alakul ki bennem, kérlek azonnal juttasd eszembe saját tévedéseimet, hogy Hozzád siessek tisztulásért és helyreállításért. Uram, amikor arra hívsz, hogy intsek, segíts, hogy azt könyörületességgel, kegyelemmel és a szeretet lelkületével tegyem. Jézus nevében kérlek. Ámen.”  (YouVersion)

Fordította: Vasadi Dubován Judith

A Lélek gyümölcse

 

Ha keresztény vagy, bármilyen régóta is legyen az, ezek az Igeversek ismerősek lesznek számodra. És ha olyan vagy mint én, akkor könnyen abba a gondolatmenetbe csúszhatsz, hogy a Lélek gyümölcse az valamilyen keresztény ellenőrző listája azoknak az erényeknek, amelyeken dolgoznom kell annak érdekében, hogy keresztényként még inkább elfogadható legyek.

Ez történetesen egy rossz megközelítése annak, ahogy ezekre a versekre tekinthetünk. A felsorolt erények olyan erények, amelyeknek már birtokában vagyunk. A Lélek gyümölcse minden hívő életében megnyilvánul egy bizonyos fokig. Persze olykor egy kissé gyengének tűnhetnek, de ha a Lélek benned lakozik akkor a Lélek gyümölcse is megvan.

Ha tökéletesek volnánk, ezek a gyümölcsök tökéletesen jelennének meg az életünkben. De nem vagyunk tökéletesek. Még nem. És így ezek az erények sem tökéletesek bennünk. De van számunkra egy út, hogy keresztényekként növekedjünk és beérjünk, és amikor ez megtörténik, a Lélek gyümölcse fényesebben ragyog és még inkább látható az életünkben.

Hogyan növekedjünk a Lélek gyümölcsében

Az egész egy szőlővesszővel kezdődik. Emlékszel arra a részre a János 15. Fejezetéből, ahol Jézus azt mondja: “Én vagyok az igazi szőlőtő”? Így folytatja: “Maradjatok énbennem, és én tibennetek. Ahogyan a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok énbennem. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: aki énbennem marad, és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni.” (János 15:4-5 ÚjFord)

A gyümölcsünk minősége közvetlen kapcsolatban áll azzal, milyen szoros kapcsolatban vagyunk Jézussal, a szőlőtővel.

Ha csak úgy épphogy lógunk, ha a kapcsolódásunk Jézushoz gyenge, ha nem Isten szavával táplálkozunk és nincs közösségünk Jézussal az imádságon keresztül, akkor a gyümölcs kicsi lesz.

Másfelől, ha megértjük, hogy Krisztus a tökéletes ág, minden fogyatkozás vagy gyengeség nélkül, és amennyire csak tudunk, hozzákapcsoljuk magunkat, akkor nem csupán gyümölcsöt, de “sok gyümölcsöt” termünk (János 15:5)

Tudom, vannak olyan napok, amikor úgy érezzük, hogy a Lélek gyümölcse alig látható. Gyengének vagy eredménytelennek érezzük magunkat és azt hisszük, hogy mi sosem fogunk megváltozni vagy növekedni. Ne dőljetek be ennek a hazugságnak! A Galata 5:25 emlékeztet bennünket arra, hogy Krisztussal együtt meg lettünk feszítve! Az óemberünk – a bűnös természetünk – halálba lett adva. Újjá vagyunk teremtve! És bár a bűn még mindig belénk kapaszkodik, többé már nincs felettünk hatalma. Krisztus halála miatt győztesek vagyunk és növekedhetünk a Lélek gyümölcseiben, mert Jézus feltámasztó ereje hatalmasan munkálkodik azokban, akik belé kapaszkodnak.

Jézusra tekintve,

Jen

 

Fordította: Kissné Barabás Mónika

Forrás: https://lovegodgreatly.com/the-fruit-of-the-spirit/

5. hét / 4. nap – A Galatákhoz írt levél

„Pál figyelmezteti a hívőket, hogy mondjanak le a természeti vágyaikról és annak mohóságáról. Azt állítja, hogy a hívőknek állhatatosan és szorgalmasan kell Szellemben járniuk, azért, hogy ne legyenek megkísértve abban, hogy a Krisztusban kapott szabadságukat és függetlenségüket arra használják, hogy közreműködjenek a test cselekedeteiben.

A test milyen cselekedeteivel, kívánságaival küzdesz? Ez a te viselkedésed, a te beszéded, a te hozzáállásod, a te gondolataid az életről, a te érzelmeid? Imádkozol minden nap azért, hogy áradjon ki rád a Lélek, hogy legyőzze a testi vágyaidat? Elcsüggedsz akkor, amikor képtelen vagy tökéletesen követni Istent? Bízol abban, hogy Isten teljes mértékben szeret akkor is, amikor te cserbenhagyod Őt?

 

Mennyei Atyám, Te vagy a szentség, az igazságosság és bizalom tökéletes példája. Uram, adj nekem kitartást, motivációt arra, hogy megcselekedjem a Te akaratodat. Tartsd a szívemet,  az elmémet és a szemeimet egyedül Rád fókuszálva, amikor a testem utat követel magának. Köszönöm Neked Uram, hogy Te akkor is hű maradsz, amikor én hűtlen vagyok…támogatsz engem, amikor én elbukom, megerősítesz, amikor gyenge vagyok, megvédsz, amikor meggondolatlan vagyok, megmentesz, amikor eltévedek és szeretsz engem bármi is történjen. Jézus Nevében, Ámen.” (YouVersion)

 

Fordította: Megáll Nikolett

 

Arról, hogy hogyan is néz ki a szabadság igazi megélése (segítek: nem rólunk szól…)

„Az egész Törvény ugyanis ebben az egy mondatban foglalható össze: Szeresd embertársadat, mint saját magadat!” – Galata 5:14

„Testvéreim! Isten benneteket szabadságra hívott el! Csakhogy ezt a szabadságot ne a régi emberi természet kívánságainak kielégítésére használjátok, hanem inkább szeretettel szolgáljatok egymásnak! Az egész Törvény ugyanis ebben az egy mondatban foglalható össze: Szeresd embertársadat, mint saját magadat! De ha továbbra is marakodtok, végül még elpusztítjátok egymást!” ~ Galata 5:13-15

Gyakran eszembe jut, hogy ha a világ figyel minket, Krisztus követőit, akkor vágynak-e arra, amit bennünk látnak?

Nem kelt bennetek bűntudatot ez a gondolat?

Isten szeretete Jézus áldozatán keresztül utat készített a szabadságunknak. Micsoda alázatra késztető gondolat, hogy tudjuk, mennyire drága volt ez a szabadság!

A keresztény élet alapja a szabadság hívása. De vajon tényleg szeretnénk szabadon élni?

Harc az emberi természet ellen

Isten Igéje rengeteg alkalommal emlékeztet minket a Krisztusban nyert szabadságunkra. Miért? Mert a mi Atyánk túlságosan is jól ismer minket. Kikiáltjuk ugyan, hogy szabadok vagyunk, azonban nem telik el sok idő, és a világ dolgai máris újból felkeltik a figyelmünket, elérve ezzel azt, hogy otthagyjuk a kereszt lábát, elfelejtsük a szabadságunk drága árát, és visszacsússzunk emberi természetünk cselekedeteihez.

Emberi természetünk vagy arra csábít minket, hogy megint a törvény rabszolgái legyünk (Galata 5:1), vagy pedig arra, hogy szabadságunkat úgy értelmezzük, mint egy zöld közlekedési lámpát, ami szabad utat ad minden bűnnek, hiszen már úgyis meg vagyunk váltva (Galata 5:13).

Mindkét szélsőség rendkívül veszélyes, és eltorzítja az evangéliumról alkotott képet, amelyet ennek a bukott világnak közvetítünk.

Hogyan is néz ki a szabadság megélése…

„Ha Isten a mi osztályrészünk, és tényleg szabadok vagyunk, akkor szeretettel szolgálunk egymásnak. A szabadság olyan biztosan árad a szereteten keresztül, mint ahogy egy hegyi forrás vize a patakban. A Galatákhoz írt levél azért íródott, hogy megmutassa, hogyan válhatunk olyan hegyi forrássá, mely a szeretet vizével szolgálja a völgyet.” ~ John Piper

Láthatjátok, hogy a szabadság megélése nem velünk végződik, és nem is azokkal az áldásokkal, melyeket azáltal kapunk, hogy már nem vagyunk többé rabszolgák (Galata 4:7). Ha valóban megéljük a szabadságot, akkor az mások életébe is át fog áradni Krisztusra mutatva mindazok számára, akik gyönyörködnek benne.

Honnan tudhatjuk, hogy valaki ténylegesen megéli a keresztény szabadságot? Úgy, hogy olyanok és úgy SZERETNEK, mint Jézus…

„Ne az önzés vagy a dicsőségvágy irányítson benneteket! Ellenkezőleg, legyetek alázatosak, és a testvéreiteket részesítsétek előnyben magatokkal szemben! Ne a saját érdekeiteket tartsátok szem előtt, hanem mindenki a másik javát keresse! Az a gondolkozásmód és törekvés uralkodjon hát bennetek is, amely a Krisztus Jézusban volt, aki öröktől fogva isteni természetű, mégsem ragaszkodott ahhoz, hogy Istennel egyenlő. Önként mondott le minden dicsőségéről, vállalta, hogy szolgává legyen, és emberré lett. Szolgai formában élve a földön, még jobban megalázta magát, engedelmes volt egészen a kereszthalálig! Isten ezért mindenek fölé emelte, s olyan nevet adott neki, amely minden névnél hatalmasabb. Térdet hajt minden teremtmény Jézus nevére Mennyen és Földön, és föld alatt, s minden nyelv megvallja, hogy Jézus Krisztus az Úr, az Atya Isten dicsőségére.” ~ Filippi 2:3-11

Gyakran eszembe jut, hogy ha a világ figyel minket, Krisztus követőit, akkor vágynak-e arra, amit bennünk látnak?

Adjunk nekik egy kis ízelítőt azáltal, hogy jól szeretjük és szolgáljuk egymást!

Ez a szabadság igazi megélése az Atya Isten dicsőségére.

 

Az Ő lábainál,

Whitney

 

Fordította: Szabó Anna

Forrás: https://lovegodgreatly.com/what-freedom-living-looks-like/