Az elmúlt hat hétben rengeteg dolgot átvettünk, azonban ahogy a Félelem és aggodalom című tanulmányunk végéhez közeledünk szeretném felhívni a figyelmeteket arra a tanácsra, melyet a Példabeszédek 3:5-8 találunk: bízz az Úrban!
Ez jóval könnyebbnek hangzik, mint amilyen, viszont ez a kulcsa annak, hogy felül tudjunk kerekedni a számos félelmen és aggályon, melyek behálózzák mindennapjainkat.
Az ötödik versben egy parancsot és egy tiltást is olvashatunk. Először foglalkozzunk a tiltással!
1. Ne menj a saját fejed után!
Mennyire vagy bölcs? Már mindenre rájöttél? Vajon ismered az összes választ? Keményen dolgozol azon, hogy te irányítsd az életed?
Életünk java részét úgy éljük le, hogy azt hisszük, pontosan tudjuk, mi a legjobb nekünk, aztán pedig pánikolunk, amikor a dolgok nem úgy alakulnak, ahogyan mi reméltük, álmodtuk vagy terveztük.
Hogyan állapíthatjuk meg, hogy a saját fejünk után megyünk? Árulkodó jel lehet az, ha keveset imádkozunk, ha haragszunk Istenre, mert nem a mi kedvünk szerint alakulnak a dolgok, és ha aggodalommal küszködünk. Ezek a nyomok arra utalnak, hogy úgy gondoljuk, tudjuk mi a legjobb nekünk, és nem érezzük szükségét Isten bölcsességének vagy vezetésének. Ha nem hívjuk be Istent és az ő tanácsait az életünkbe, akkor helyette a félelemnek és az aggodalomnak nyitunk ajtót, akik szívünk gyakori vendégeivé válnak.
Talán üres a zsebed, vagy betegséggel küzdesz, esetleg még mindig álmaid férfijára vágysz, vagy babát szeretnél, eleddig mégis gyermektelen maradtál. Ha a saját eszedre támaszkodsz, akkor sosem leszel képes meglátni azt, hogy Isten terve szerint még a legsötétebb napjaink is a javunkra válhatnak. Látásunk természetünknél fogva gyenge. Egyszerre életünknek csak pár másodpercét képes felfogni. Nem tudjuk, hogy mit hoz a ma délután, a holnap, azt pedig végképp nem, hogy mi vár ránk a következő héten.
Korlátozott látásunknak köszönhetően nem láthatjuk a nagyobb képet és olyan sok dolog furcsának és homályosnak tűnik. Megértésünk töredékes és gyenge, ami azt jelenti, hogy könnyen összeomlik; ha pedig összeomlik, akkor a félelem és aggodalom karmai közé kerülünk.
2. Bízz az Örökkévalóban teljes szívvel
Akkor fogunk megszabadulni az életünkben uralkodó félelemtől, ha teljes szívvel az Úrban bízunk. Ezt akkor tudjuk megtenni, ha nem magunkra vagy a helyzetünkre nézünk, hanem Isten jóságára, erejére és kegyelmére.
Légy tisztában a következő kérdésekkel: mit jelent Isten számára a jóság? Képes Ő arra, hogy ne legyen jó? És hogy jön ez az egész ahhoz, hogy miken mész keresztül az életedben?
Mit tudsz Isten erejéről? Milyen végtelen az Ő hatalma? Milyen hatással van ez az erő az életedre? Hogyan áradhat ez az erő az életedbe, és milyen célt szolgálhat ott?
És mi a helyzet a kegyelmével? Mit jelent a kegyelem, és hogyan jelenik meg az életedben?
Minél jobban megismered Istent, annál könnyebb lesz számodra az, hogy bízz benne. Minél jobban bízol Istenben annál kevésbé fogsz félni, mert a gondolkodásod nem az élet korlátozott megértésén alapszik majd, hanem Isten örökkévaló erején, bölcsességén és irgalmán.
Miben bízhatsz a félelmek közepette? A te bizodalmad abban áll, hogy Isten a tenyerén hordoz téged, és semmi olyat nem fog beengedni az életedbe, amelyen ne vezetne át az ő ereje és bölcsessége által. A te bizalmad abban áll, hogy Jézus Krisztus által az Úr a te Istened, és te az Ő gyermeke vagy. Szeret téged, és tökéletesen gondodat viseli.
Csodálatos béke fakad abból, ha teljes szívvel bízol az Úrban. Ő alkotott, ő meghalt érted, megmentett, családjába fogadott, fel fog támasztani, és helyet készít neked az ő országában. Nem fog most magadra hagyni, és nem várja el tőled, hogy egyedül botorkálj végig az életeden.
Vigyél elé mindent imádságban, a legapróbb dologtól kezdve addig, ami hegyként magasodik eléd, és nézd, ahogy a félelmeid lassan eltörpülnek.
„Az élet Ura ezt mondja: ´Ne félj, mert én vagyok Istened!´ A tudás kincse, a kegyelem forrása, a megnyugvás áradata, az erő tornya, megszámlálhatatlan öröm van elrejtve a szóban, hogy ´Én vagyok Istened!´ Ne feledd – és légy erős; felejtsd el – és gyenge vagy. Táplálkozz ebből – és örülj; hanyagold el – és gyáva leszel. Jehova – Isten a tiéd! Testvérem, ne félj!” George Mylne (1854)
Jézusra nézve,
Jen
Fordította: Szabó Anna
