Mindent átadni a Megváltónak

Szeretem az Isten csodáiról szóló történeteket. Te nem? Az Apostolok cselekedetei 9 bepillantást ad a történelem legerőteljesebb megváltásába: egy kemény szívű, a kereszténység lerombolására törekvő férfi találkozik Jézussal, és az élete örökre megváltozik.

Pál elfordult a büszkeségétől és teljességgel átadta magát a Megváltónak. Libabőrös leszek, ha arra gondolok, hogyan állította meg őt Jézus az úton és fordította meg az életét örökre.

Az otthoni gyülekezetemben a pásztorom szereti mondogatni, hogy kapcsolatunk Jézussal mindent megváltoztat. Ez igaz volt Pálra. Soha többé nem volt ugyanaz az ember.

És te, barátom? Megvolt már a magad damaszkuszi pillanata Jézussal? Megnyitotta-e már a szemeid, hogy lásd, megbocsátásra van szükséged? Meghallottad-e már az Örömhírt, hogy többé már nem kell küzdened, hogy megmentsd magad, mert Jézus meghalt helyetted a kereszten? Pálhoz hasonlóan, mindent átadhatunk Jézusnak és megtapasztalhatjuk az Ő bámulatos kegyelmét.

Emlékezz, Pál erős ellenállások között állt helyt miközben hitben haladt előre. Igent kellett mondjon Jézusnak az élete minden egyes napján. Még amikor nehéz volt, és nem látta az Ő kezét, akkor is Krisztust választotta. “Megtartotta a hitét” és sikeresen célba ért.

Krisztus teljes követéséhez egy másfajta szemléletmódot kell elsajátítanunk, mint amit a körülöttünk levő világias véleményvezérek. Hajlandónak kell lennünk, hogy akár a környezetünk számára érthetetlen módon járjunk Vele, egyre jobban megismerve Őt, és nemet mondjunk a test kívánságaira. Ahogy a Cselekedetekben a korai hívők, akik felé Pál szolgált, nekünk is el kell döntenünk, hogy a teljes életünket odaszánjuk Neki.

Az óriási üldöztetés ellenére, amellyel szembe kellett nézniük, ezek a Krisztus-követők az istenfélelmet választották, nem az emberek elismerését.

“Ebben az időben Júdeában, Galileában és Samáriában Jézus tanítványainak egész közössége mindenhol nyugalmat élvezett, épült és gyarapodott. A hívők egész életükkel tisztelték az Urat, a Szent Szellem pedig bátorította és segítette őket, ezért egyre többen csatlakoztak hozzájuk.” – Cselekedetek 9:31

Nővéreim, soha nem fogjátok megbánni, ha bemutatjátok az életeteket élő áldozatként. Meghalni az énnek, és mindent átadni Jézusnak a legédesebb gyümölcsöt termi majd.

  • Még a számos gond kellős közepén is megtapasztalod Isten békességét.
  • Amikor a terhek túl nehezek, hogy elhordozd, az Úr maga adja majd neked az Ő erejét.
  • Nyomasztó napokon, a Szent Szellem fog megvigasztalni és ad majd bölcs tanácsot.

Ma határozzuk el, hogy naponta elmondjuk: „Jézus, mindent átadok neked.” Bízz benne, hogy a Szent Szellem természetfeletti békességgel, erővel és bátorítással fog felruházni. A megváltozott életed tanúskodik majd a világnak, hogy a Megmentőd az út, az igazság és az élet.

Forrás: https://lovegodgreatly.com/surrendering-all-to-the-savior/

Fordította: Barabás Mónika

Egy élet, amely előtt Jézus tiszteleg

„Nézzétek! Látom a megnyílt Mennyet, és az Emberfiát Isten jobb oldalán állni!” – Apostolok cselekedetei 7:56

István olyan prédikációt tartott a véneknek, amit nem felejtettek el egyhamar. A szanhedrin, a vallási vezetők tanácsa annyira feldühödött a tetteik leleplezését hallva, hogy befogták a fülüket és kiabálni kezdtek, nehogy tovább kelljen hallgatniuk az igazságot. Ezután megragadták Istvánt, és a városfalon kívülre rángatták, hogy ott megkövezzék.

Reakciójuk pedig éppen István állítását támasztotta alá: pont olyanok voltak, mint ősapáik, akik végeztek Isten küldötteivel.

És mégis, a gyűlölet közepette István felnézett, és Jézust látta. És nemcsak látta Jézust, hanem látta, ahogy Jézus feláll az ő tiszteletére! Ez annyira megható! Bár az őt körülvevő emberek gyűlölték, Jézus felállt István tiszteletére, ezzel adva tudtára, hogy még akkor is mellette volt, amikor mindenki más ellene.

Aznap Jézus nem lépett közbe csodálatos módon, hogy megállítsa a repülő köveket és megakadályozza, hogy célba érjenek, ehelyett felállt, hogy tisztelegjen egy méltóképpen leélt élet előtt.

István példája arra emlékeztet, hogy nem az élet hossza az, ami számít, hanem az, hogy mit kezdtünk a ránk bízott napokkal.

István fiatalon halt meg, azonban Isten arra használta ennek a fiatalembernek az életét, hogy megváltoztassa a történelem folyását, és hogy a lángra lobbantsa a világot az Ő nevében.

Óvatosnak kell lennünk, amikor valamit tragédiaként vagy sikerként könyvelünk el. Világi szemszögből nézve István élete egy tragikus élet, mely túl korán ért véget. Isten szemszögéből nézve azonban István élete volt az a szikra, mely kicsiben ugyan, de lángra lobbantotta a világot.

És mi volt István válasza a gyűlölői számára? Imádkozott értük.

„Miközben hullottak rá a kövek, István így imádkozott: „Uram, Jézus, vedd magadhoz a szellememet!” Majd térdre esett, és hangosan kiáltotta: „Uram, bocsásd meg nekik ezt a bűnt!” Miután ezt mondta, meghalt. – Zsoltárok 7:59-60

Jézus végig felállva tisztelgett István élete előtt. Akárminek is tűnt kívülről, István nem vesztegette el az életét.

Aznap a tömegben ott állt egy Saul nevű fiatalember, aki vigyázott a tanúk köpenyére, amíg ők Istvánt kövezték. Saul nem csupán tanúja volt István megkövezésének, de helyeselte is. (Apostolok cselekedetei 7:56, 8:1).

A jeruzsálemi keresztények üldöztetése azon a napon kezdődött el. Remélve, hogy így elpusztíthatja az egyházat, Saul férfiakat és nőket küldött börtönbe a hitük miatt. Amit Saul nem tudott, az az volt, hogy ezzel pont az ellenkezőjét tette: segítette az örömhír terjedését, melyet a menekültek elvittek Júdeába, Samáriába és a világ más tájaira. Ezzel bebizonyította, hogy Isten a Sátán gonosz tervét is jóra tudja fordítani. Sose felejtsd el ezt az igazságot! Ez ugyanúgy igaz akkor és most.

Mindössze egy fejezettel később Saul Jézusba botlik, és ezzel örökre megváltozik az élete (Apostolok cselekedetei 9). Az ő története pedig arra emlékeztet bennünket, hogy senki sincs túl távol Isten kegyelme számára. Megtérése pillanatától kezdve Sault Pálként emlegetik; az Apostolok cselekedeteinek írója ezzel az egyszerű változtatással érezteti a Pál életében bekövetkezett drámai fordulatot és Krisztushoz történő megtérését.

Isten még mindig az életek megváltoztatásán munkálkodik. Amit megtett a múltban, azt meg tudja tenni a jelenben és a jövőben is. Egyetlen élet sincs túl távol számára. Jézus még mindig tesz útmenti látogatásokat.

Amikor ennek a két fiatalembernek, Istvánnak és Pálnak a történetén gondolkoztam, annyiszor eszembe jutott, hogy Pál vajon gondolt-e valaha arra, milyen szerepet játszott István halálában. Vajon hányszor jutottak eszébe István utolsó szavai és a megbocsátás, amelyet kiterjesztett a dühös tömegre? És vajon ezek az emlékek megnyugvással vagy inkább szomorúsággal töltötték el? Vagy talán mindkettővel?

Isten nem pocsékolta el István fájdalmát és szenvedését, és a tiédet sem fogja. Neki hatalmasabb terve van az életünkre nézve, amelybe sajnos a mennynek erről az oldaláról nem nyerhetünk betekintést. Talán, Istvánéhoz hasonlóan, Isten a mi fájdalmunkat és szenvedésünket is arra használja, hogy tanúság legyen a kíváncsi világ számára. Talán a mi életünket is arra használja, hogy továbbvigyük a lángot.

Szeressétek nagyon Istent,

Forrás: https://lovegodgreatly.com/a-life-that-brings-jesus-to-his-feet/

Fordította: Szabó Anna

Egységben az Evangéliumért

Isten üzenete egyre több embert ért el. Jeruzsálemben megsokszorozódott Jézus tanítványainak száma. Még a papok közül is sokan hittek Jézusban, és engedelmeskedtek neki. – Apostolok cselekedetei 6:7

Szeretem Isten Szavát és azt, hogy semmi sem akadályozhatja meg a terjedését, mert ilyen Isten megváltó ereje. Mindenfelé vannak még emberek, akiknek szükségük van Isten Szavára a megmeneküléshez és az Ige Isten azon hűséges tanítványain keresztül terjed, akik készek arra, hogy elvigyék az Üzenetet oda, ahol még nem hallottak róla. Vidékre, a városi területekre, a nagyvárosokba, az iskolákba – mindenhová és bárhová!

A tanítvány szó görögül így hangzik ’mathetes’, ami követőt vagy tanulót is jelent. Krisztus tanítványai vagyunk, Krisztustól tanulunk, Őt követjük. Isten minden igaz tanítványát megerősíti Szava és a Szentlélek által, hogy tudja terjeszteni az Ő szeretetét és evangéliumát a minket körülvevő világban azok felé, akik még nem ismerik Őt.

Mindig is foglalkoztatott, hogy Jézus, mielőtt felment volna a Mennybe, miért imádkozott pont azért, hogy a tanítványok is egyek legyenek, ahogy Ő is egy az Atyával. Nem gazdagságot vagy védelmet kért számukra, hanem azt, hogy az Atya szervezze egységbe őket. Miért? Mert követőiként egyeknek kell lennünk ahhoz, hogy megmutathassuk az Ő szeretetét. Egy ember egyedül nem lenne képes rá, nem is tudna egyszerre mindenhol ott lenni. Mindannyian Krisztus testének tagjai vagyunk, eltérő és egyedi feladatokkal. De lélekben egységben kell lennünk, hogy együtt tudjuk továbbadni az evangéliumot.

Egységben, a Szentlélek és Isten szavának segítségével erőt kapunk arra, hogy elvigyük Jézus hírét mindenhová.

A kérdés már csak az, hogy egységben vagy széthúzásban vagyunk-e hívő testvéreinkkel? Szeretjük Isten Szavát és szinte mohón olvassuk? Minden nap keressük az alkalmat arra, hogy az Ő lábainál tanulhassunk? Mert csak akkor válhatnak a körülöttünk élők is Jézus követőivé, ha így teszünk. A mai igeszakaszban a papok voltak a bálványimádók, a mi életünkben kik azok, akik még nem ismerik Jézust, esetleg a szüleink, a gyermekeink vagy a kollégáink?

Atyám, köszönöm neked, hogy Szentlelked és Igéd segít nekünk abban, hogy hű tanítványaid maradjunk. Köszönöm, hogy Igéd által ma is emlékeztetsz arra, hogy erőt kaptunk tőled. Azért imádkozom, hogy minden gyermeked, éljenek bárhol is ebben a világban, ismerje fel, hogy milyen nagy ajándékot és erőt adtál ahhoz, hogy terjeszteni tudjuk Szavadat mindenfelé és ezáltal igaz tanítványaiddá váljunk. Jézus nevében, Ámen.

Forrás: https://lovegodgreatly.com/united-for-the-gospel/

Fordította: Szabó Eszter

Ragyogni, amikor nincsenek rendben a dolgok

Mostanában, amikor megnyitom az Instagramot, gyakran egy különleges pólóreklámot látok az alábbi felirattal: „Minden rendben”. A felsőn ez a felirat ismétlődik a szivárvány minden színében pompázva. Mintha ezeknek a szavaknak a szajkózása végül elhitetné velünk, hogy igazak. Az egyik dolog, amit az utóbbi időben észrevettem az az, hogy mennyire arra vágyik a világ, hogy fülbemászó szlogenekkel és agyafúrt termékekkel mindent helyrehozzon.

És éppen ebben az időszakban Isten a szívemre helyezte, hogy tartsak egy vásárlási böjtöt. A gyors online vásárlások és a boltokban való sétálgatás könnyű módszernek tűntek a súlyos érzelmek feldolgozására. Ahelyett, hogy Istent kerestem volna, és keményen dolgoztam volna azért, hogy egészséges és teljes életet éljek, a kevésbé fájdalmas és kevésbé hatékony megoldást választottam, amely lassan bálvánnyá vált. Ahogy Isten végigjárta velem ezt az utat, a Szent Szellem megnyitotta a szemem, hogy tisztábban lássam azokat az üzeneteket, amelyek annyira elkábítottak:

A világ folyamatosan azt kiabálta, hogy „ha EZT megszereznéd, minden rendben lenne.”

Isten csendesen hív, hogy hozzuk elé minden kimerültségünket, tökéletlenségünket, küzdelmünket és kétségünket, és bízzuk azokat az Ő gondjaira. Az igazság az, nincs minden rendben. De attól, hogy ezt felismertük, még nem kell megtorpannunk, vagy ezt kibúvóként használnunk és emiatt bármit is feladnunk. Az első gyülekezet férfijaihoz és nőihez hasonlóan nekünk is van döntési szabadságunk arra, hogy örömet találjunk annak a reménynek a megosztásában, amelyet Jézusban kaptunk.

Az Apostolok cselekedeteinek 5. fejezete összefoglalja, miért fontos az, hogy mindenünket Jézusnak adjuk (1-11. versek), és beszél továbbá a legnagyobb jelekről és csodákról, amelyeket az apostolok Jeruzsálemben tettek (12-16. versek), illetve ugyanezeknek az apostoloknak a bebörtönzéséről, szabadulásáról, vallatásáról, megveréséről és megmeneküléséről (17–42. versek). Egyértelműen nem volt könnyű és nem volt „minden rendben” az apostolok életében. Tudatában voltak annak, hogy mindenük odaadása könnyen jelentheti életük feláldozását, mégis felismerték, hogy a Jézusról szóló jó hír megosztásának lehetősége megéri a kockázatot.

Amikor hajlandó vagy mindent odaadni, akkor az akadályok és az áldozatok kiváló lehetőséget nyújtanak az örvendezésre.

A 34. versben találkozunk egy Gamáliél nevű farizeussal, aki múltbeli tapasztalatait használja arra, hogy meggyőzze a tanácsot, ezáltal megmentve az apostolok életét. Rámutat arra, hogy ha ezek a tettek csupán emberi forrásból származnak, akkor a végén minden kudarcba fullad és darabokra hullik. Ha viszont valóban Istentől származnak, akkor a tanács semmit sem tehet annak megakadályozására, amit Isten eltervezett. A tanács egyetértett, és bár az apostolokat megverték, az életük megmenekült, ők pedig „nagy örömmel mentek ki a Főtanács elől, mert nem szégyennek, hanem dicsőségnek tartották, hogy Jézusért szenvedtek.” (Ap. Csel. 5:41)

És nem hagyták abba a tanítást és a prédikálást.

„Azonban a tiltás ellenére sem hagyták abba a nép tanítását. Minden nap hirdették a Templomban és a családi otthonokban az örömüzenetet, hogy Jézus a Messiás.” (Ap. Csel. 5:42) Nincs minden rendben. De barátom, pont most kell a keresztényeknek a legfényesebben ragyogniuk! Örömteli szívvel, bölcsességgel és a Szent Szellem erejével szembe tudunk szállni a nehéz helyzetekkel, mert miénk a kegyelem és a Jézus Krisztusról szóló örömhír. Ne hagyjuk abba azt, amire Isten elhívott minket! A világnak nem egy újabb gyors megoldásra vagy aranyos pólóra van szüksége, hanem arra, hogy segítsünk egymásnak megtanulni nagyon szeretni Istent.

Forrás: https://lovegodgreatly.com/shine-in-the-un-fine/

Fordította: Pfaff Mária

Bevezetés az Erőt kaptunk – Egykor és most c. tanulmányba

Az evangélium terjedése

Jézus azt parancsolta követőinek, hogy legyenek tanúi „Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sőt szerte a világon mindenhol”. (Apcsel. 1:8) Az Apostolok cselekedeteiben mindazokat a dolgokat megtaláljuk, amelyeket a tanítványok tettek tanúskodva az Ő életéről, haláláról és feltámadásáról.

Az Apostolok cselekedeteit Lukács írta, aki ezt a könyvet és Lukács evangéliumát is barátjának, Teofilusnak címezte, hogy Jézus halálát követően beszámoljon neki Krisztusnak és követőinek az életéről. Lukács Pál apostolt még néhány missziós útjára is elkísérte. Az Apostolok cselekedetei ott veszi fel a fonalat, ahol az író evangéliuma véget ér: Jézus mennybemenetelével és a Szent Szellem eljövetelére való várakozással.

Pünkösd után a tanítványok elindultak, hogy Krisztus evangéliumát hirdessék. Amikor az üldöztetések elkezdődtek, a hívők szétszóródtak Jeruzsálemből Júdea és Samária felé. A keresztényüldözést egy Saul nevű ember vezette, drámai megtérése után azonban maga Saul lett a gyülekezet vezetője. Őt a Biblia ezt követően Pálként emlegeti, és az Apostolok cselekedetinek hátralévő része az ő missziós útjairól számol be, melyek során beutazta az egész Római Birodalmat, végig a Jézus Krisztusról szóló evangéliumot hirdetve. Az Apostolok cselekedeti Pál bebörtönzésével ér véget, a könyv mégis utalást tesz arra, hogy az evangélium terjedése még csak most kezdődött el igazán.

Miközben megismerjük az első gyülekezetet, kreatív ötleteket meríthetünk ahhoz, hogyan hirdessük az evangéliumot és bátorítsunk más hívőket. A könyvben nagyszerű bátorítást találunk nehéz időkre, mert láthatjuk, hogy az apostolok kitartottak az üldözés, a bebörtönzés, vagy akár a halál ellenére is. Hiszen ahogy az evangéliumot hirdetjük és tanítvánnyá teszünk minden népet, nekünk is kihívásokkal kell szembenéznünk hitünkben és igyekezetünkben.

Az Apostolok cselekedetei bámulatos bátorításul szolgál mindannyiunknak, hogy nagyon szeressük Istent. Miközben az evangélium terjedéséről olvasunk, mi magunk is felbátorodhatunk, és megoszthatjuk az örömhírt a közösségeinkkel és környezetünkkel. Habár üldözték őket, a tanítványok mégis rendíthetetlenek maradtak küldetésükben, hogy a Krisztusról szóló örömhírt mindenkinek elmondják. Lehetünk mi is állhatatosak, amikor megpróbáltatás és üldözés ér bennünket, mert tudjuk, hogy életünknek nincs hatalmasabb célja, mint az, hogy tanúskodjunk Jézus életéről, haláláról és feltámadásáról.

Forrás: https://lovegodgreatly.com/empowered-introduction/

Jónás könyve – Szeresd a szeretetre nem méltókat – 3. hét / 5. nap

Isten azért jött a világba, hogy megmentse azt, nem  pedig azért, hogy elítélje

Olvasd el: János 3:17, Lukács 19:10

IMÁK: János 3:17

Semmi sem rosszabb annál, mintha valaki el van veszve és nem is tud róla. Életem 26 évében elveszett voltam és sejtelmem sem volt róla. Azt a tökéletes életet éltem, amiről a világ azt mondja, hogy tökéletes, de egy bőrönddel a kezemben éltem. Amikor letelepedtem egy új helyen, kipakoltam, találtam egy új munkahelyet, új házat, új barátokat… az űr a szívemben még mindig olyan nagy volt, hogy ismét költöznöm kellett, keresve azt a valamit, ami majd betölti az űrt. Amint Isten betöltötte azt az űrt, minden kezdett értelmet nyerni.

Az Ember Fia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet. Az Ember Fia azért jött, hogy megkeressen és megmentsen engem, hogy megkeressen és megmentsen téged. És továbbra is keresi az elveszetteket, a betegeket, minden embert aki úgy él, hogy nem ismeri fel mire van szüksége.

Kiről tudod, hogy még elveszett? Kiről tudod, hogy még mindig beteg? Jónást Isten Ninivébe küldte prédikálni, hogy megadja az embereknek a lehetőséget, hogy megmeneküljenek. Azt a parancsot kaptuk, hogy menjünk el az egész világba és hirdessük Jézus Krisztus Evangéliumát. A keresztények nagy többségének azt jelenti, hogy menj oda a szomszédodhoz, a gyermeked tanárához, a lányhoz az edzőteremben, a hölgyhöz a boltban. El vannak veszve, és nálad van a térkép. Betegek és nálad van az orvosság.

 

Drága Uram, köszönöm, hogy eljöttél a világba, hogy megments engem. Olyan sok embert látok a környezetemben, akik nem ismernek Téged, és nem is tudják, hogy Nélküled elveszettek! Adj nekem szavakat, hogy megosszam a jó hírt Rólad. Add, hogy a Te Szent Szellemed munkálkodjon a szívükben, hogy Veled kapcsolatba kerüljenek. Ámen.

/YouVersion/

Fordította: dr. Ferenczi Andrea

Jónás könyve – Szeresd a szeretetre nem méltókat – 3. hét / 2. nap

Isten nem akarja, hogy bárki elvesszen

Olvasd el: Jónás 3:4-6

IMÁK: 2 Péter 3:9

Elképzelem Jónást, mennyire csodálkozott, mikor látta, hogy Ninive népe hogyan reagált Isten üzenetére. Ninive emberei böjtöltek, úgy gyászoltak, mintha valaki meghalt volna. Nagy bizalommal tértek meg Istenhez, komolyan vették bűneiket és tudták, hogy az Ő kegyelmére és megbocsátására van szükségük.

Bevallom, voltak gondjaim Isten időzítésével. 16 évig imádkoztam a családom megtéréséért, de egyikük sem fogadta el Krisztust megváltójaként. Édesapám másfél éve halt meg, és bár tudom, hogy hallotta az evangéliumot, fogalmam sincs, hogy megtért-e. A világ legkedvesebb embere volt, és mikor láttam, hogy nála kevésbé kedves emberek átadják az életüket Jézusnak, elszorult a szívem.

Ez történt Jónással is. Nem gondolta, hogy a niniveiek megérdemlik, hogy megtérjenek. De arra vagyunk elhívva, hogy megosszuk Jézust mindenkivel. Elfelejtjük, hogy a mi feladatunk megosztani a jó hírt (Máté 28:19), de a Szent Szellem munkája meggyőzni a világot a bűnről (János 16:8). Elfelejtettem – Jónáshoz hasonlóan -, hogy édesapámnak és a világ legkegyetlenebb gyilkosának egyformán szüksége van Jézusra, és Isten megváltásra szoruló bűnösökként tekint az emberekre, függetlenül attól, hogy emberi mérték szerint mennyire jók vagy rosszak.

Nehezedre esik megosztani az evangéliumot bizonyos emberekkel? Úgy gondolod, hogy egyes emberek inkább „megérdemlik” a megváltást, mint mások? Kedves barátnőm, mindannyian bűnösök vagyunk és mindannyiunknak Jézusra van szükségünk. Dicsérjük Istent azért, mert az Ő akarata az, hogy senki se vesszen el!

 

Uram, segíts emlékeznem, hogy a megváltás Tőled van, az én felelősségem az, hogy beszéljek Rólad másoknak, megosszam az örök élet ajándékának hírét mindenkivel. Ámen.

/YouVersion/

Fordította: dr. Ferenczi Andrea

Számítani és változást hozni

„Igaz ugyan, hogy a törvénytelenség ereje titokban már működik…” – 2 Thesszalonika 2:7

A mi szeretett thesszalonikai gyülekezetünk olyan kemény próbákon és megpróbáltatásokon esett át, hogy úgy érezték, az utolsó időket élik, mely a szorongattatás ideje. Pál azért küldte nekik ezt a második levelet, hogy megnyugtassa a szívüket és emlékeztesse őket arra, hogy mielőtt a világvége eljönne, bizonyos jeleknek be kell következnie, illetve, hogy amikor Jézus visszatér, az ő egyháza az égben találkozik majd vele (1 Thesszalonika 4:13-18), jó messze minden közelgő eseménytől.

Az utolsó idők egy olyan időszak, amely az egyház elragadtatását követi majd. A földön maradt emberek számára ez a megpróbáltatások korszaka lesz, és habár ebben 7 éven át tartó időszakban számos zsidó és pogány megtér majd, a világ lakosságának legnagyobb része elkárhozik.

A mai Igerész elmondása szerint a Szent Szellem, ami a jelen pillanatban visszatartja a „törvénytelenség titokzatos erejét”, más szóval a Sátán gonosz tervét, abban az időben majd félreáll. Amikor az egyház már elragadtatott, a Szent Szellem ugyan jelen lesz a földön, de nem fogja visszatartani a sötétség erőit.

Ahogy az egyház eltűnik a földről, a Sátán és erői – akik tisztában vannak azzal, hogy számukra közeleg a vég (Jelenések 19:20, 20:10-15) – megkísérelnek majd annyi embert magukkal rántani a tűz tavába, amennyit csak tudnak.

Annyi lelket, amennyit csak tudnak.

„Gyengesége és látszólagos kudarca ellenére soha nem szabad alábecsülnünk az egyház fontosságát a világban. Az emberekben nem tudatosul, hogy Isten embereinek jelenléte ebben a világban lehetőséget ad a megváltatlan embereknek arra, hogy megmeneküljenek.” – Warren Wiersbe, Légy készen!

Az egyház jelenléte, Isten embereinek jelenléte, a te jelenléted a világban az, ami számít.

Azonban a tisztánlátás kedvéért szeretném leszögezni, hogy nem elég pusztán jelen lenni.

Ha csupán vasárnap járunk gyülekezetbe, aztán visszatérünk az életünkhöz, a szokásainkhoz, a menetrendjeinkez, és mindent a magunk módján folytatunk, az semmilyen változást nem fog eredményezni.

Tisztában kell lennünk azzal, hogy miről van szó: azoknak az embereknek a lelkéről és jövőjéről, akik a környezetedben élnek és nem ismerik Jézust.

Isten fel akar használni téged, az ajándékaidat, a tehetségedet, az életedet, hogy annyi embert vezessen ezen a földön Krisztushoz, amennyit csak lehet.

És ennek most van itt az ideje.

„Mindent, amit megtehetsz, vagy meg kell tenned, vidd véghez teljes szívvel és képességeid szerint! Mert a Seolban — ahová menned kell — már nincs sem munka, sem elmélkedés, sem tudás, sem bölcsesség.” – Prédikátor 9:10

Rengeteg olyan ember él ma a világon, akik még nem hallották az evangéliumot, és ez az, ami miatt a Szeresd Nagyon Istent szolgálata olyan keményen dolgozik: hogy Isten szava elérje az embereket leküzdve az anyagi és nyelvi korlátokat, melyek egykor megakadályozták a nőket abban, hogy saját nyelvükön olvassák a Bibliát.

A tudattól, hogy amíg időd van, Isten téged akar felhasználni arra, hogy segíts neki közelebb kerülni ezekhez az emberekhez, és harcolni a Sátán és annak gonosz hadserege ellen, el kellene dobnod az agyad!

Ő téged akar használni.

Ő adott neked erőt arra, hogy küzdj és győzz.

Ő a te társad abban, hogy kiragadj embereket a Sátán kezéből.

A kérdés az, hogy számít-e a jelenléted. A te léted a világon vajon fenyegetés a Sátán számára? Felfogtad azt, hogy azok az emberek, akik nem térnek meg a pokolban töltik majd az örökkévalóságot?

„A törvénytelenség titkos ereje” már dolgozik. A gonosz már jelen van.

Bármit, amit meg tudsz tenni annak érdekében, hogy terjeszd az örömhírt, vagy hogy segíts másoknak terjeszteni, tedd meg, és tedd meg most!

Légy kész arra, hogy változást hozz!

 

Megelégedve az Ő szolgálatában,

Edurne

Edurne férjével és három gyermekével Puerto Ayacuchoban, Venezuelában él, ahol az Amazonas őserdeiben élő törzsek felé szolgálnak misszionáriusként. Szenvedélyesen vágyik arra, hogy segítsen megérteni a nőknek és a gyermekeknek Isten szavát, és segítsen nekik növekedni és bővölködni a hitben. A nemzetközi Szeresd Nagyon Istent csoportban is szolgál, valamint ő vezeti az SZNI spanyol ágát. Az alábbi címen megtalálhatjátok őt és a csapatát:

https://amaadiosgrandemente.com/

 

Fordította: Szabó Anna

Forrás: https://lovegodgreatly.com/making-difference-world/

1. és 2. Thesszalonika – 1. hét / 4. nap

Olvasd el!: 1 Thesszalonika 2:9-16

IMÁK: 1 Thesszalonika 2:12-13

Pál egyetlen cél által vezérelve hirdette ilyen szenvedélyesen az evangéliumot: olyan tanítványokat szeretett volna látni megszületni, akik teljesen átadták magukat Krisztusnak, akik olvassák az Igét és akik engedelmeskednek a parancsainak. Pál arra hívja a thesszalonikai hívőket, hogy Istenükhöz és Királyukhoz „méltón éljenek”, ő maga pedig példával járt elől és szent életet élt, amelyet annak szentelt, hogy másoknak Krisztusról beszéljen.

Te hogy állsz ezzel? Mások vajon láthatják, hogy milyen keményen dolgozol Isten országáért? Arra bátorítasz másokat, hogy példás életet élve kövessék Jézust, és az Ő céljaiért létezzenek?  Kérd ma Istent arra, hogy segítsen még inkább Jézushoz hasonlítani, hogy az olyan emberek, akik az igazságot keresik, rád nézve vágyni kezdjenek arra, hogy hozzád hasonlóan átalakuljon az életük!

Abba Atyám, köszönöm, hogy a családodba fogadtál engem, és hogy tanúnak választottál a világ előtt a Te szabadításodról. Segíts, hogy ehhez méltón éljek, és hogy minden utammal tetszésedre lehessek! Segíts, hogy másokat a Mennyország reménye felé vezessek, amely Krisztusban van elrejtve. Ámen.

/YouVersion/

Fordította: Szabó Anna