Engedelmes szeretet

Egyszer régen lázadó voltam.

Keményfejű.

Engedetlen.

Miután Isten megajándékozott a megváltással, az első dolog, amit elkezdett átalakítani bennem a lázadó természetem volt. Ez volt aztán az Istennek való feladat! Többévnyi szándékos engedetlenség után Isten kegyelméből elköteleztem magam arra, hogy engedelmes leszek Neki, és Őt fogom szolgálni.

A megváltás után a hívő ember élete új irányt vesz és Isten felé tart. Az Istennek való engedelmesség a megújult, szent élet ismertetőjele.

Az engedelmességünk megmutatja az embereknek, hogy kihez ragaszkodunk. Amikor Istent választjuk saját, önző kívánságaink helyett, megmutatjuk, hogy Őt mindennél – még önmagunknál is – jobban szeretjük.

„Ha engedelmeskedünk annak, amit Isten mondott nekünk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy valóban megismertük őt. Aki azt mondja: „ismerem Istent”, de nem engedelmeskedik Isten szavának, az hazudik, és az igazságnak nincs helye a szívében.” (1 János 2:3–4)

Új hívőként komolyan elköteleztem magam, hogy engedelmeskedni fogok Istennek; szenvedélyemmé, sőt, küldetésemmé vált. Ugyanakkor lassan kezdtem úgy kezelni az engedelmességet, mint olyasvalamit, amivel elnyerhetem Isten jóváhagyását és tetszését.

Ha rosszul bántam egy munkatársammal vagy rosszallóan beszéltem valakiről, rettenetes bűntudat kezdett gyötörni. Azonnal arra gondoltam, hogy el fogom veszíteni Isten szeretetét. A szeretetből történő engedelmesség átadta helyét a félelemből és a törvényeskedő kötelességtudatból fakadó szolgálatnak.

Mert Istent szeretni annyi, mint engedelmeskedni neki – ez pedig egyáltalán nem nehéz!” (1 János 5:3)

Fontos, hogy odafigyeljünk a szavak sorrendjére az 5. részben. Először Isten szeretete jelenik meg, a mi engedelmességünk csak utána következik. 

A hit és a szeretet nem a mi engedelmességünk eredménye. Az Efézus 2:8–9 szerint a hitünk ajándék Istentől, az 1 János 4:19 szerint pedig az egyetlen oka annak, hogy mi szeretjük Istent az, hogy Ő előbb szeretett minket.

Éppen ezért a mi engedelmességünk elvileg minden esetben a következménye Isten irántunk való szeretetének, nem pedig egy ügylet, melynek során elnyerhetjük azt.

Ne értsetek félre. Az Isten Igéje és parancsai iránti engedelmesség elképesztően fontos. Hívőkkénk arra kaptunk elhívást, hogy az életünknek Isten Igéje legyen a biztos alapja. Bölcsességért, tudásért és békességért a Bibliára támaszkodunk. Az Ige a mi biztonságunk forrása és identitásunk záloga.

Ha igazán szeretjük Istent, keressük a lehetőséget, hogy megismerjük Őt és az Ő Igéjét, és hogy megtartsuk parancsait. Ha a hitünk őszinte, akkor engedelmesség lesz a gyümölcse.

De mi történik, ha csalódást okozunk Istennek?

Szerencsére Isten az első perctől kezdve tudja, hogy lesznek mulasztásaink, ezért küldte el nekünk a fiát, Jézust. Jézus megtette azt, amire mi képtelenek voltunk: tökéletesen és teljesen engedelmeskedett Istennek, még a kereszten is.

Mivel Jézus a hívőkben él, ezért Isten úgy lát minket, ahogy Jézust: tökéletesen igaznak, szentnek, szeretett gyermekének. Emiatt szabadon szolgálhatjuk Őt, és teljes szívünkből önfeledten engedelmeskedhetünk Istennek, tudva, hogy Ő mindig szeret minket, bármi történjen is.

„Aki viszont engedelmeskedik Isten szavának, abban az emberben Isten szeretete elérte a célját. Aki azt mondja, hogy Istenben él, annak úgy kell élnie, ahogyan Jézus élt.” (1 János 2:5-6)

Amikor engedetlenek vagyunk Istennel és az Ő Igéjével szemben, vakmerően, szégyenérzet nélkül futhatunk Istenhez, és kegyelmi trónja elé vethetjük magunkat őszintén megvallva, hogy mennyit küzdünk az engedetlenséggel. Őszintén és alázattal kiönthetjük neki a szívünket, majd megbánásunk és bűnvallásunk után bízhatunk Benne. Ezután ismét elkezdhetjük Őt követni, tudva, hogy szeret minket, tudva, hogy már elárasztott bennünket kegyelmével és bocsánatával, és tudva, hogy megbocsátott, megújított és helyreállított.

Ahogy egyre érettebb kereszténnyé váltam és felismertem, hogy Isten szeretete felmérhetetlen és kimeríthetetlen, hogy ugyanúgy szeret még akkor is, ha nem engedelmeskedek Neki, az egész gondolkodásom megváltozott. Ez a könyörületes szeretet arra késztet, hogy újra úgy döntsek, Őt követem, Őt szolgálom és Neki engedelmeskedem, akkor is, ha tudom, nem muszáj így tennem. Az Isten iránti engedelmességem az, amivel dicsőítem Őt az Ő hatalmas szeretetéért.

Amikor elbukunk, ne felejtsük el, hogy a megváltásunknak sosem a viselkedésünk vagy az engedelmességünk az alapja, hogy kivételes pozíciónk Istennél stabil és változhatatlan, és hogy Isten szeretetének teljessége a miénk, és Ő gyönyörködik bennünk.

Nem szabad megfeledkeznünk az Ő szeretetéről. Kövessük Őt engedelmesen újra, meg újra, meg újra!

Életed melyik területén kellene együttműködnöd a Szent Szellemmel, hogy fegyelmezettebb és engedelmesebb legyél Istennek? Hogyan imádkozhatunk érted?

Kegyelem és békesség nektek,

Forrás: https://lovegodgreatly.com/obedient-love/

Fordította: Pfaff Mária

Az evangélium elhívása és ajándékai

Az Apostolok cselekedeteinek egyik célja, hogy a keresztény hit terjedésének védelmére keljen, miközben bizonyságként szolgál Isten munkájáról. Ez a könyv, a Biblia többi könyvéhez hasonlóan arra hívja olvasóit, hogy térjenek meg és higgyenek Jézusban.

A 3. fejezetben arról a csodálatos történetről olvashatunk, amikor Péter és János meggyógyítja a sántát. Az emberek, akik tanúi voltak, elámultak, hogy Péter és János mire volt képes.

Miért kapott Péter és János hatalmat a gyógyításra? Azért, hogy megmutathassák, hogy az embereknek szükségük van egy sokkal mélyebb, lelki gyógyulásra, amelyhez elengedhetetlen a hit és a megbánás. Vizsgáljuk csak meg az evangélium elhívását és ajándékát, amikor Péter így szól: „Most azonban változtassátok meg gondolkozásotokat és forduljatok vissza Istenhez, hogy eltörölje a bűneiteket, eljöjjön a szellemi felüdülés ideje számotokra…” (Ap. Csel. 3:19–20a)

A hitre hívás

A hit megelőzi és életre kelti a megbánást, de ennek a hitnek a megfelelő ember felé kell irányulnia. Az önmagunkba vetett hit nem fogja megváltoztatni a szívünket. A másokba vetett hit nem fogja meggyógyítani mélyen gyökerező összetörtségünket. Az egy rendszerbe, filozófiába, világnézetbe vagy a munkába vetett hit nem fogja megoldani a bűn problémáját, ami elválaszt minket Istentől.

A hitünknek Jézusban, és csakis Jézusban, Isten Fiában kell gyökereznie. Ő az Egyetlen, aki helyre tud állítani, meg tud javítani, meg tud változtatni és meg tud gyógyítani minket a lehető legmélyebb és legjelentősebb módon.

A sántának volt hite. Amikor Péter és János meggyógyította őt az azonnali szükségéből, Jézus meggyógyította őt egy sokkal mélyebb szükségből.

„Ez a Jézus az, akiben mi hiszünk. Ő adott erőt a hit általi gyógyuláshoz ennek az embernek, akit itt láttok, s akit ismertek. Igen, a Jézusban való hit állította helyre teljesen ennek a bénán született embernek az egészségét, mégpedig a szemetek láttára.” (Ap. Csel. 3:16)

Megtérésre hívás

Péter kihasználta a körülötte lévők figyelmét, és megtérésre, Jézusba vetett hitre hívta őket (19. vers). Nagyon hasznosnak tartom James P. Boyce (1886) egyszerű meghatározását. Szerinte „a megbánás a bűn felett érzett szomorúság, mely együtt jár azzal az elhatározással, hogy Isten segítségével többé nem vétkezünk.” A megbánás annak az elismerése, hogy vétkeztünk, és szükségünk van Isten segítségére, hogy az Ő útján járjunk, fokozva elhatározásunkat, hogy az Ő dicsőségére éljünk. A megtérésre hívás összekapcsolódik az evangélium ajándékaival.

A megbocsátás ajándéka

A megbánás egy gyönyörű ajándékhoz vezet, ez pedig a megbocsátásé. A Pétert körülvevő embereknek fogalmuk sem volt arról, hogy bűnük milyen mélyen gyökerező probléma volt. Még most, kétezer évvel később sem értjük egyértelműen a bűneinket. Mindenkinek szüksége van a megbocsátás ajándékára, és a megbocsátás szépsége az, hogy ez egy folyamatosan megújuló ajándék. Isten nem csak egyszer bocsát meg, majd elvárja, hogy tökéletesek legyünk. Nap mint nap, akár óráról órára megbocsát nekünk.

Ez a megbocsátás a megbánáson keresztül kapjuk, amely a hitből fakad.

A felüdülés ajándéka

Ahogy Péter arra hívja az embereket, hogy térjenek meg és higgyenek, elmondja nekik, hogy a hit és megváltozott szív felüdüléshez vezet (20. vers). Mindannyiunknak erre van szüksége és erre vágyunk, nem?

Mi a felüdülés ajándéka? Jézus áldozata egyre több és több ajándékkal halmoz el minket, és az egyik ezek közül a felüdülés ajándéka, amely örömmel, vigasztalással és békességgel jár. Ezért van az, hogy a keresztények képesek átvészelni nehéz időszakokat könnyes szemmel és mégis örvendező szívvel. Elszigeteltek, mégis nyugodtak. Az életük egyszerre viharos, és mégis békés a megváltás ajándékának köszönhetően.

Ne tartsd természetesnek a megváltást! Tanúsíts megbánást minden nap, és dicsőítsd az Urat azokért az ajándékokért, amelyekkel ellátott.

Jézusra nézve,

Forrás: https://lovegodgreatly.com/the-calling-and-gifts-of-the-gospel/

Fordította: Pfaff Mária

Kimondott szavaink: Egy, az Efézus 4:29-32 által inspirált ima

„Többé ne káromkodjatok, és romlott beszéd ne hagyja el a szátokat! Csak olyat mondjatok, ami a javát szolgálja annak, aki hallja! Legyen a beszédetek kedves és építő!” – Efézus 4:29

Uram, Te azt mondtad, hogy „aki sokat beszél, sokat is vétkezik” (Példabeszédek 10:19). Sokat beszéltem ma – szavaim között akadtak harsányak és rombolóak is – és ezeket már nem tudom visszaszívni. Túlcsordult a szívem és azelőtt kimondtam őket, hogy mérlegeltem volna a súlyukat vagy azt, milyen hatással lehetnek másokra. Kimondtam őket és ezzel egy szempillantás alatt leromboltam a bizalmat, ami olyan sok jóság, idő és odafigyelés által épült. Ó, Atyám, bocsáss meg, hogy gyors vagyok a beszédre, de lassú a hallgatásra (Jakab 1:19). Könyörgök, segíts a Te erőddel visszafogni a nyelvemet mindaddig, amíg kedvesen nem tudok válaszolni. Amikor jönnek a szavak, segíts, hogy ne törjék össze a hallgató lelkét, hanem hadd szóljanak életet és szelídséget, mely Benned található. (Példabeszédek 15:4).

„Csak olyat mondjatok, ami a javát szolgálja annak, aki hallja!” Legyen a beszédetek kedves és építő! Ne szomorítsátok meg Isten Szent Szellemét, aki által meg vagytok jelölve arra az időre, amikor elnyeritek a teljes megváltást!”

Jézus, eljöttél és odaadtad önmagadat, ezáltal olyan kegyelemmel ajándékoztál meg, amit nem érdemlek meg. Megvédhetted volna magad, de mégis csendben maradtál (Máté 26:63); volt, hogy bántalmaztak és megsebesítettek, de Te szó nélkül tűrted (Ézsaiás 53:7). Segíts, hogy ne késlekedjek követni a te szolgáló-vezető, kegyelemmel teljes utadat akkor is, ha beszélek, mert Te ellenállsz a büszkének, de kegyelmet adsz az alázatosnak (Jakab 4:6). Ó Istenem, annyira sajnálom, összeszorul a szívem, ha arra gondolok, szavaim elszomorítják Szent Szellemedet. „Teremts bennem tiszta szívet, Istenem! Újítsd meg, erősítsd meg szellememet! (Zsoltárok 51:10).

„Tisztítsátok ki magatokból a keserűséget, haragot, indulatosságot és mindenféle egyéb gonoszságot. Soha ne kiabáljatok mérgesen a másikra, ne kívánjatok rosszat senkinek, ne átkozódjatok! Ellenkezőleg, legyetek mindig kedvesek és együttérzők!”

Istenem, túl régóta kapaszkodok a keserűségembe. Nem akarom, hogy a harag vagy a neheztelés gyökeret eresszen a szívemben és kiszorítsák a bennem termő lelki gyümölcsöket. „Vizsgálj meg, Istenem, világítsd át szívem! Próbálj meg, és vizsgáld meg gondolataimat! Nézd meg, van-e bennem gonosz szándék! Vezess engem az örök élet ösvényén!” (Zsoltárok 139:23-24). Harag helyett hadd töltsön el a szeretet. A kétségbeesést váltsa fel az öröm. Konfliktus helyett legyen béke. Frusztráció helyett türelem. Gyűlölködés helyett kedvesség. Gonosz helyett legyen jóság. Csalás helyett hűség. Kíméletlenség helyett szelídség. A káosz helyett önuralom (Galata 5:22-23).  Önnön magam helyett legyen több Belőled.

„Ellenkezőleg, legyetek mindig kedvesek és együtt érzők! Bocsássatok meg egymásnak, amiként Isten is megbocsátott nektek Krisztusban.”

Atyám, köszönöm, hogy megbocsátasz nekem és a magad képére formálsz! Ebben a hideg, megbocsátásra képtelen világban, tartsd a szívem nyitottan a Te dolgaid iránt. A Szent Szellem ereje által engedd, hogy a szám bölcsen szóljon, hogy kedvességre és szeretetre tanítson (Példabeszédek 31:26). Irántunk tanúsított türelmed és  szereteted megdöbbentő, Jézus. A Te jóságod vezet a bűnbánathoz (Róma 2:4). Hadd hozzák el szavaim a Te szeretetedet, reményedet, gyógyításodat és békédet azoknak, akikkel ma beszélek.

Az Ő lábainál,

Fordította: Szabó Eszter

Forrás: https://lovegodgreatly.com/the-words-we-speak-a-prayer-inspired-by-ephesians-429-32/

Beszélgessünk: Fontos, milyenek a szavaink. Ha ma elimádkoztad a fenti imát, írj egy „áment” hozzászólásként. Vigyük ezt az imát együtt az Úrhoz.

Az Úrra nézz

Érezted már úgy, hogy minden összeomlik körülötted? Akár beismerjük, akár nem, nem tudunk mindent és mindenkit irányítani az életünkben. Mit teszünk, ha a világ teljesen felfordul? Nézzük meg, hogyan reagált Mikeás, miután Izráel úgy döntött, nem hallgat az üzenetére.

Mikeás könyvének ezen részében sokkal bensőségesebben ismerhetjük meg a prófétát. Jövendöléseket mondott Izráel számára és most időt enged a személyes panaszra is. Ebből a hat versből láthatjuk a nemzet bűnét és hogy nem hajlandó afelé az igazság felé fordulni, amit Mikeás mutatott.

A próféta szívszaggatóan sír, kimutatva személyes gyászát, és a bűntudatát a kór miatt, ami a népre fog szabadulni. Helyzetét egy földműveséhez hasonlítja, aki szüretelni akar, de nincs egy gyümölcs sem. Miközben azon fáradozott, hogy a népet bűnbánatra vezesse, a munkája kárba ment. Mikeás ezután rámutat arra, hogy az országban nem maradt már olyan, aki hűségesen követné Istent.

A harmadik verstől kezdődően siratja a nép különböző vétkeit. A vezetők elfordultak mindenféle erkölcsi normától. A barátok közötti hűség elkopott. Még a családi kapcsolatok is megromlottak. Úgy tűnik, hogy a kötelék, ami egybetartotta a népet, Mikeás orra előtt szakadt darabokra.

És mégis, Mikeás reménnyel tekint előre. Látja és várja az Urat. Még akkor is, amikor körülötte minden széthullik, várja a Megmentő Istent. Vár, mert tudja, hogy Isten meghallgatja. 

Barátom, időnként úgy tűnik, hogy bár rengeteget dolgoztál, senki sem hall téged. Úgy érzed talán, hogy senki sem ért meg. De Isten hall téged és megérti a helyzetedet. Ő munkálkodik és véghezviszi, amit elkezdett. A próbák idején, mi, hívők, arra lettünk elhívva, hogy hűségesen álljunk és reménykedve nézzünk előre várakozva, hiszen tudjuk, hogy a Megmentő Istent meghallgat minket.

Milyen területen küzdesz jelenleg azért, hogy hűségesen tudj várakozni? Reményt ad az, ha a Megmentő Isten jellemére tekintesz? Hogyan?

Fordította: Szabó Eszter

Forrás: https://lovegodgreatly.com/look-to-the-lord/

Isten örökké tartó kegyelme

„Ha takargatod bűneidet, nem lesz jó dolgod, de ha bevallod, és elfordulsz tőlük, kegyelmet kapsz.” – Példabeszédek 28:13

Vége az első iskolahétnek. Mindenki fáradt. Mindenki morog. Ezen a délutánon nagyon kevés türelmem volt a gyerekeimhez és mindenből elegem lett. Elegem volt abból, hogy fegyelmezem őket, ne verekedjenek, hogy szedjék össze a játékaikat, hogy pakolják el a cipőiket. Elegem volt az okoskodó szájukból, a süket füleikből és az engedetlenségükből. Aztán, amikor azon a napon már sokadjára mondtam félig kiabálva/félig könyörögve, hogy „Hányszor mondtam már nektek…?”, hirtelen megszégyenülve éreztem magam.

Megszégyenülve, mert eszembe jutottak a saját fogyatkozásaim a gyerekeim hibái helyett. Isten szemében én is ilyen nehezen kezelhető gyermek lehetek. Időnként makacs vagyok és szándékosan nem figyelek rá. Időnként túlzottan lefoglalnak saját kis világom dolgai. Időnként sokat nyafogok, még az imádságaimban is. Ő úgy tekint rám, mint egy gyermekre – nem csak azért, mert a gyermeke vagyok, hanem azért is, mert lelki éretlenségem miatt gyakran úgy is viselkedek.

Mi a különbség? Én elveszítem a türelmemet, kijövök a sodromból, de Isten könyörülete és kegyelme örökké tart. Mivel Jézus Krisztus által szeretett gyermekei vagyunk, irántunk való türelme sosem fogy el. Ő sosem adja fel. Nem mond le rólunk.

Mindig lehetőségünk van arra, hogy bűnbánatot tartsunk. A megbánás sokban hasonlít a szeretetre. Nem csak egy szó, hanem cselekedet is. Megbánhatsz valamit anélkül, hogy akár egy szót is szólnál – ha kész szívvel őszintén keresed Isten akaratát miközben tudatában vagy földi korlátjaidnak. Azonban, a szó kimondása hasztalan, ha nincs mögötte szívbéli változás. A mai Igeversek (Jónás 3:7-8) Jónás könyvébe kalauzolnak, ahol láthatjuk azt, milyen ellenszegülni Isten akaratának, majd a bűnbánást és Isten kegyelmét – Jónás személyes és Ninive lakóinak életében is.

A Mennyország ezen oldalán folyamatosan harcolnunk kell a testünkkel, az emberi mivoltunkkal. Gyakorta próbálunk úgy tenni, mintha felette lennénk az ilyen bukásoknak. A nagy keresztyén prédikátor és író, Charles Spurgeon számos módját felsorolta annak, hogyan próbáljuk takargatni a bűneinket – ceremóniákkal, kifogásokkal, igazolásokkal, titkolózással, hazugságokkal, könnyekkel, idővel, a felelősség hárításával. Ezek a kísérletek természetesen hiábavalók, hiszen nem tudunk elrejtőzni Isten elől.

Charles Bridges szintén sokatmondóan írta le, hogyan takargatjuk a vétkeinket. „Az Isten és az emberek egyaránt elrejtik a bűnöket – Isten ingyen, végtelen kegyelemből, az emberek a szégyen és a képmutatás miatt.” Azt szeretném, ha a bűneim el lennének fedezve (megbánva és begyógyulva) kegyelemmel, nem pedig szégyennel eltakarva (elrejtve, gyötrődve). Becsukhatjuk a szemünket akár egy gyerek és tettethetjük, hogy a bűneink nem valósak. Vagy elismerhetjük őket és tanulhatunk belőlük, engedve, hogy Isten formáljon minket. Ahogyan az a Példabeszédek 28:13-ban áll: „Ha takargatod bűneidet, nem lesz jó dolgod, de ha bevallod, és elfordulsz tőlük, kegyelmet kapsz.”

Mint keresztyének, kiválasztottak vagyunk. Sosem leszünk tökéletesek, de Isten nem mond le rólunk. Isten könyörületessége és kegyelme örökké tart, éljünk ezért bűnbánó szívvel a minket figyelő világban.

Sara

 

Forrás: https://lovegodgreatly.com/gods-everlasting-mercy/

Fordította: Virág Eszter

 

Amikor Isten drasztikusan közbelép…

„Örökkévaló Isten, te mégis kiemelted lelkem a pusztulásból!” – Jónás 2:6

Jónás könyvének második fejezete a történetnek azon híres pontja, amikor főhősünket elnyeli egy óriási cethal, és ebben a bűzös gyomorban érkezünk el ahhoz a részhez, amikor Jónás az Úrhoz kiált. Egy percig képzeljük magunkat a helyébe! Nemrég dobták le egy hajóról, ami már önmagában elég rémisztő lehetett, most pedig azon kapja magát, hogy bár még mindig él, elnyeli egy hatalmas tengeri lény. Én biztosan bepánikoltam volna.

Egyszerűen lehetetlen, hogy bárki egymaga ki tudjon szabadulni egy ilyen helyzetből, így teljesen érthető, hogy Jónás az Urat kéri arra, hogy mentse meg.

Isten meglehetősen kíméletlenül bánik Jónással, azonban néha ez az egyetlen módja annak, hogy elérje a szívünket és magára vonja a figyelmünket. A bűn nem csupán ocsmány, de gyökerei mélyre hatolnak.

Nem vagyok nagy kertész és szégyenkezve vallom be, hogy olyan gyomok is akadnak a kertünkben, melyek annyira nagyra nőttek, hogy már nem tudtuk csak úgy kihúzni vagy kiásni őket. Némely bűnünk is hasonló. Aljas karmaikat szívünk puha húsába vájják, így időbe telik és némi fájdalommal jár megszabadulni tőlük.

Lássuk, hogy milyen okai lehetnek annak, ha Isten drasztikusan bánik velünk azért, hogy magára irányítsa a figyelmünket és segítsen kiírtani azokat a bűnöket!

  1. Makacsok vagyunk

Előfordul, hogy megmakacsolva magunkat megtagadjuk, hogy megtérjük a bűneinkből, mert hajthatatlanok vagyunk. Egyszerűen csak nem akarjuk, ezért nem tesszük meg.

  1. Dédelgetjük a bűnt

Máskor szeretjük a bűnt, még akkor is, ha a lelkiismeretünk nem hagy nyugodni. Úgy gondoljuk, hogy ezek a bűnök valamiképpen megelégedést és boldogságot hoznak majd az életünkbe, ezért tápláljuk és gondozzuk őket arra számítva, hogy egy napon majd egy csodálatos rózsabokorrá nőnek, miközben nem nevelünk mást, csak egy termetes gyomot; egy gyomot, ami egy nap majd megfojt bennünket, ha Isten nem lép közbe.

  1. Nem foglalkozunk a bűneinkkel.

Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy vannak bűnök az életünkben, de ahelyett, hogy Istent a felfedésükre kérnénk, majd elvégeznénk a piszkos munkát, hogy megbánjuk és kigyomláljuk őket az életünkből, inkább úgy teszünk, mintha nem is léteznének, vagy nem is lennének olyan vészesek. Idővel azonban a bűn megnő, vagy mi válunk érzéketlenné a vele járó veszélyekkel szemben.

Ennek oka igazából az, hogy nem is fogjuk fel igazán, milyen visszataszító, veszélyes és káros dolgok a bűneink. Ha felfognánk, akkor gyűlölnénk őket. Akkor megtörten kérnénk Isten bocsánatát és minden tőlünk telhetőt megtennénk annak érdekében, hogy megszabaduljunk tőlük. Akkor megértenénk, hogy a bűneink nem csupán a szellemi egészségünkre vannak hatással, de mások életét is befolyásolják.

Vegyük például Jónás esetét! Imájában egyszer sem vallja meg bűneit és nem kér bocsánatot. Továbbra is hajthatatlan marad és egy kicsit álszent is (ahogy azt majd a későbbiekben látjuk). Vak a saját bűneit illetően és az, hogy visszautasítja az Istennek való engedelmességet nem csak őrá van hatással, hanem azokra a tengerészekre is, akik vele utaztak, sőt, Ninive lakóira is, akiket pont őneki kellene bűnbánatra hívnia.

Ironikus módon Jónás sokkal nyitottabb Isten kegyelmének elfogadására akkor, amikor a cethal gyomrában van, azonban nem hajlandó ezt a kegyelmet a niniveiekre is kiterjeszteni.

A bűn komoly dolog, akár megértjük ezt, akár nem. Istennek néha kemény kézzel kell közbeavatkoznia és magára irányítania a figyelmünket, hogy felfeszíthesse összeszorított markunkat, így el tudjuk engedni azokat a bűnöket, melyekhez olyannyira ragaszkodunk – és amelyek lassan megölnek minket. Légy hálás ezért a kegyelemért az életedben!

Jézusra nézve,

Jen

 

Forrás: https://lovegodgreatly.com/the-drastic-actions-of-god/

Fordította: Szabó Anna

1. és 2. Thesszalonika – 3. hét / 5. nap

Olvasd el!: 1 Thesszalonika 5:23-28

IMÁK: 1 Thesszalonika 5:24

Pál első levelét azzal zárja, hogy Isten kegyelmének védelméért imádkozik a thesszalonikai gyülekezet számára. A Békesség Istene hűségesen be fogja végezni a megszentelés munkáját minden hívő életében, aki bűnei bocsánatáért Krisztusba vetette bizalmát. Ahogy Istent keressük, Ő lassan átformálja szellemünk, lelkünk és testünk, így napról-napra egyre jobban hasonlítunk Jézusra.

Ha visszatekintesz arra az időszakra, amikor elkezdtél Krisztussal járni, akkor észreveszed a változást magadon. A vágyaid kevésbé önzők, az örökkévaló dolgok sokkal jobban érdekelnek és a mások felé irányuló szereteted nőtt. Igen, még mindig van hová fejlődnünk, de Isten hűségesen be fogja végezni az átváltoztatást, amit elkezdett a szívünkben és az elménkben. Mindennap szánd oda Istennek teljes lényed és bízz benne, hogy segíteni fog győzedelmes életet élni.

 

Hűséges Istenem, szeretnék még inkább olyan lenni, mint Jézus. Felajánlom neked életem minden részét és hívlak, hogy változtass meg. Ámen.

 /YouVersion/

 Fordította: Bolbás Viola

Kérdések és válaszok a bűnbánatról

megbocsat-2-3

„Sőt, mondom nektek: ha vissza nem tértek Istenhez, akkor mindnyájan hasonlóképpen vesztek el!” Lukács 13:5

Nemrég írtam egy blogbejegyzést a bűnbánatról. Nem szeretném ismételni magam, úgyhogy arra bátorítalak titeket, hogy olvassátok el azt a bejegyzést, ha szeretnétek jobban megérteni, hogy mi is a bűnbánat, és milyen elemekből áll.

Ma inkább jöjjön inkább egy kis kérdezz-felelek a témában.

Mi a bűnbánat?

Elmondom nektek a kedvenc definíciómat (itt sokkal részletesebb meghatározásokat találtok).

James P. Boyce (1886) egy egyszerű és pontos leírással szolgál. Azt mondja, hogy „a bűnbánat a bűn miatti szomorúság, melyet egy Isten által támogatott elhatározás kísér, hogy ne vétkezzünk többet.”

Mire jó a bűnbánat?

A nemhívő életében a bűnbánat Isten megbocsátásához vezet, ugyanis ilyenkor elismerjük, hogy bűnösök vagyunk, és szükségünk van arra, hogy megmentsenek.

A bűnbánat a hívőt abban segíti, hogy a szeme mindig tisztán lássa, mi a bűn, és mennyire rossz hatással van az életünkre. A bűnbánat lerombolja a büszkeséget, eléri, hogy a szívünk lágy maradjon, így ne férkőzhessen hozzá a keserűség és a keményszívűség, valamint elismeri, hogy mekkora szükségünk van Jézusra.

Mi a hamis bűnbánat?

Néha felmerül a kérdés, hogy a bűnbánatunk igazi vagy hamis. A hamis bűnbánat az, mikor a tetteink megváltoznak, de a szívünk nem. Mikor tudjuk, hogy mit kell mondani, de nem gondoljuk komolyan. A hamis bűnbánat miatt egy rövid ideig ugyan rosszul érezzük magunkat, de aztán nem zavar bennünket többé. Ilyenkor azt hisszük, hogy ez jó pontokat szerezni nekünk Istennél, és Ő majd jobban fog minket szeretni.

Lehetséges-e a bűnbánat önerőből?

A bűnbánat a Szent Szellem munkája. Ő először is új természetet ad nekünk, így elkezdünk vágyni a bűnbánatra, aztán megadja az erőt, hogy valóban meg is tegyük azt. Néha a Szent Szellem addig nem hagyja békén a lelkiismeretünket, amíg el nem jutunk a bűnbánatra.

„Mi magunk nem tudunk magunkból bűnbánatot kicsiholni. Még ez is Isten egyik ajándéka, mely a megújult szívnek és a Szent Szellem munkájának gyümölcse.” – C. H. Spurgeon

2-het-szerda

Mi segíti elő a bűnbánatot?

Néha úgy gondoljuk, hogy ha a bűneinkre koncentrálunk, akkor majd megfelelő mennyiségben és módon lesz lelkiismeret-furdalásunk. Valójában azonban inkább Krisztusra és az Ő áldozatára kellene összpontosítanunk. Ez az, ami egyszerre fog lelkiismeret-furdalást és reményt kelteni bennünk.

Az Igével töltött idő szintén elősegíti a bűnbánatot, mivel abban Jézus szépségével és a bűn ocsmányságával szembesülünk. Az Ige emellett tanúskodik a Szent Szellem erejéről, és megtanulhatjuk belőle, hogy a bűnbánattal és a bűnnel nem egyedül kell megküzdenünk.

„Ő, aki meghalt érted az Ő kegyelmes Szelleme által segíthet, hogy meghalj a bűnnek; és Ő, aki dicsőségben lakik, és ott neked készít helyet képes arra, hogy maga után húzza a te lelkedet is, távol minden gonosztól, a szentség irányába. – C- H- Spurgeon

A bűnbánat elengedhetetlen része egy keresztény életének. Ez Isten ajándéka, amely arra emlékeztet minket, hogy mi milyen törékenyek vagyunk, és Isten milyen hatalmas; hogy mi mennyire képtelenek vagyunk megszabadulni a bűntől, és Isten mennyire csodálatosan tud nekünk segíteni felülkerekedni azon. A bűnbánat a bűnöst Isten minden értelmet meghaladó kegyelméhez vezeti, keresztényként pedig arra emlékeztet minket, hogy hálásnak kell lennünk, és értékelnünk kell a bocsánatot, amit elnyertünk.

 

Jézusra nézve,

Jen

Save