Néha összezavarhatja az embert az, ha egy kisebb prófétát tanulmányoz, mert nem úgy beszélnek, ahogy azt mi megszoktuk.
Mikeás könyve három prédikációból áll és mindhárom a „halljátok meg” vagy az „ezt mondtam” kifejezésekkel kezdődik (1:2, 3:1, 6:1). Az első prédikáció mindazokról a bűnökről szól, melyeket Isten népe követett el. És hogy mik voltak ezek a bűnök? Egyik közülünk a bálványimádás. Az emberek elkezdték az alkotást – legfőképpen pedig a saját alkotásukat – imádni az Alkotó helyett. Ez arra vezette őket, hogy megkívánják azt, ami a másé (2:1-2), a helyzet pedig egészen odáig fajult, hogy ágyban fekve tervezgették azt, hogyan is tehetnének szert több mindenre, akár csalás és erőszak árán is.
Látva ezeket az embereket – akiket Isten különleges célra választott ki magának -, ahogy gond, megbánás és bűntudat nélkül ugranak fejest a bűnökbe, Mikeás szíve majd’ megszakadt (1:8-9). Látta, hogy micsoda pusztítást okoznak tetteik a saját életükben és másokéban, ezért felszólalt ellenük, figyelmeztetve a népet, hogy cselekedeteikkel az Örökkévaló ítéletét vonják magukra.
Tudod hogyan reagáltak az emberek? Arra kérték Mikeást, hogy ne prédikáljon tovább. Nem akarták hallani az igazságot, nem akarták elhinni, hogy tetteiknek valódi következménye lehet, és semmiképpen sem akartak változni (2:6).
Mindig fel kell tennünk magunkban a kérdést: mit tanulhatunk ma Istenről? És itt most egyértelműen látszik, hogy Isten féltékeny az Ő dicsőségére és nem engedi, hogy az Ő népe valaki vagy valami mást dicsőítsen.
Ő pontosan tudja, hogy a bálványimádás mindig más bűnökhöz vezet, és hogy megfosztja az embereket az örömüktől, a méltóságuktól és az elégedettségüktől.
Felismered magad?
A bálványimádás nem merül ki abban, hogy kőből vagy fából istent készítünk magunknak és előtte hajbókolunk. Ezt mi nem csináljuk. Ehelyett gondolatokból és elképzelésekből faragunk magunknak bálványt. Talán az időnket istenítjük, talán az eszünket, az erkölcseinket vagy éppenséggel az anyagi javainkat.
A bálványimádás során letaszítjuk Istent az Őt megillető trónról, és gyakran magunk ülünk a helyére. Minden egyes alkalommal, amikor bűnt követünk el, magunkat és vágyainkat Isten, az Ő szava és az Ő útja elé helyezzük. Ez bálványimádás és ítéletért kiált.
Azonban Mikeás kortársaihoz hasonlóan mi sem akarjuk meghallgatni ezt az üzenetet, nemdebár?
Mik a te bálványaid? A diplomák vagy titulusok gyűjtése, hogy megszerezd az emberek elismerését? Az, hogy megtöltsd a fejed tudással, így felsőbbrendűnek érezhesd magad másokkal szemben? Mi veszi át a dicséret helyét? Mi az, ami megakadályoz abban, hogy rendszeresen olvasd a Bibliát és imádkozz? Mire költöd a pénzed, és miért?
Ha brutálisan őszinte akarsz lenni magaddal, mi az, amit Istennél is jobban szeretsz? Nem sokban különbözünk Mikeás kortásaitól, azonban nekünk van egy Megváltónk, aki már kifizette az árat a bűneinkért, így nem kell megtapasztalnunk Isten ítéletét.
Igenis dolgoznunk kell azon, hogy kigyomláljuk azokat a bizonyos bálványokat. Kérd Istent, hogy mutassa meg, melyek a tieid. Némelyeket ezek közül utálsz, így amikor Isten kéri, akkor nem lesz nehéz összezúzni őket. Azonban akadnak majd köztük olyanok is, melyeket szeretsz. Kérd Istent, hogy mutassa meg, mennyire ocsmányak is valójában, és hogy segítsen megtanulni gyűlölni őket, mert sértik Istent, mert sokba kerültek Jézusnak és mert a te életedre is ártalmasak.
Jézusra nézve,
Forrás: https://lovegodgreatly.com/hard-words-from-god/
Fordította: Szabó Anna
