A szeretet tettekre sarkall

Éppen a közös bibliatanulmányozáshoz készülődtem – kényelmesen elrendeztem a székeket, illatos gyertyát gyújtottam, kitettem az ütemtervet – amikor elárasztott a szeretet csoportbéli nőtestvéreim iránt. Kicsi csoportunkat húszas, harmincas éveikben járó nők alkotják. Vannak, akik már dolgoznak közülünk, mások még tanulnak. Vannak egyedülállók, és vannak, akik házasságban élnek. Vannak, születésük óta keresztények, mások csak mostanában találkoztak Jézussal. Számomra nagyon kedves az együtt töltött idő, mert ezek a nők tanították meg nekem, hogyan szerethetem Istent az egész életemmel.

Aznap este később az egyikük megosztotta velünk, hogy hamarosan költözik, és nem tudja, hogyan lesz képes összepakolni a házát, elszállítani a nehéz bútorokat és berendezkedni az új lakásban. Szégyellem, de az első gondolatom az volt: „Majd valaki más segít neki.”. Lefoglalt a munka és az iskola, a napirendembe pedig az is alig fért bele, hogy a saját idegesítő házimunkáimat elvégezzem. Ahogy a körülöttem lévők igaz szívvel segítséget ajánlottak ennek a nőnek, felismertem, hogy milyen sekélyes és hamis volt az a szeretet, amit korábban éreztem.  

A szeretet tettekre sarkall. Nem mondhatjuk, hogy szeretjük a másikat, ha utána nem szolgáljuk őt, nem hozunk érte áldozatot, nem keressük a hasznát. A mai igerészben János egy átfogó és radikális képet fest arról, hogy milyen is az igaz szeretet. Amikor azt mondja, hogy mindenki, aki szeret, az Atya gyermeke és ismeri az Atyát, akkor azt állítja, hogy csak Isten teheti képessé gyermekeit arra, hogy önfeláldozó szeretettel szeressék egymást. Megtörtségből és bűnös mivoltunkból fakadóan nem tudjuk így szeretni egymást. Kapcsolatainkban önzők vagyunk, a saját hasznunkat keressük és nem vagyunk tekintettel a másik szükségeire. De Isten megajándékozott minket a Szent Szellemmel azért, hogy betöltsön bennünket és vezessen abban, hogy egymást ilyen radikálisan önzetlen szeretettel tudjuk szeretni.

János első levele arra emlékeztet, hogy magunktól nem tudnánk így szeretni egymást. Az igazi szeretet nem az, ahogy mi szeretjük egymást vagy akár az, ahogy mi szeretjük Istent; az igazi szeretet az, ahogy Isten szeret minket. Isten szeretete szintén tettekre sarkall: Ő elküldte a fiát, hogy engesztelő áldozat legyen a bűneinkért. Ez az igaz szeretet kifejezésének legteljesebb módja. Isten csupán elméleti szeretetet is érezhetett volna irántunk: melegséggel tölthette volna el az, ahogy romlott teremtményeit szemléli a Mennyből. Távolságot tarthatott volna, és prófétákat küldhetett volna, hogy elmondja, szeret minket, de megoldást kínál kétségbeejtő helyzetünkre. Azonban ez nem az az igazi szeret, amit Isten irántunk érez. Ő képtelen volt magunkra hagyni minket szenvedésünkben, megtörtségünkben, gonoszságunkban és bűneink tengerében. Szeretete tettekben nyilvánult meg, és bemutatta a tökéletes áldozatot értünk.

Arra kaptunk elhívást, hogy úgy szeressünk másokat, ahogyan Isten szeret minket. A körülöttünk lévő világ sokszor csak az önző, irigy szeretetet ismeri: az emberek csak akkor töltenek egymással időt, ha az számukra kényelmes, csak annyit adnak, amennyit vissza is várnak, együtt mulatnak, de nehézségek esetén szétszélednek. Egymás iránti – önzetlen, nagylelkű, tettekben megnyilvánuló – szeretetünk tanúbizonyság a világ számára. A valódi szeretetre éhes emberek általunk bepillantást nyerhetnek Isten szeretetébe, és így megismertethetjük velük a mindenek felett álló, legnagyobb szeretetet. 

Forrás: https://lovegodgreatly.com/love-requires-action/

Fordította: Szabó Eszter

Az alkalmazásról alkotott elképzelésünk újragondolása

Ezen a héten megnéztük alaposabban Isten Igéjének alkalmazását. Ma szeretném, ha még jobban megvizsgálnánk a teológiai elméleteket és a gyakorlati tevékenységeket.

Két dolog van, amit egy szöveg megmutat. Vagy tanít valamit amit tudnod kellene, vagy elmond valamit amit tenned kellene.

Amit tudnunk kell:

Amikor a gyakorlati alkalmazásra gondolunk, gyakran arra gondolunk: „Mit kellene tennem?” Nem minden igerész szól arról, hogy mit kellene tennünk. Sok igerész arra mutat rá, hogy mit kellene gondolnunk.

Gondolkozásmódunkat meg kell újítanunk (Róma 12:2) és ez úgy történik, hogy megtanulunk jól gondolkodni. A gondolataink befolyásolják beszédünket és tetteinket. Ha nem jól gondolkodunk Isten jóságáról például, az hatással lesz arra, ahogyan beszélünk Istenről és a körülményeinkről. Hatással van arra, hogy milyen tanácsokat adunk másoknak a küzdelmeik során és hatással lesz arra, hogy mit teszünk egy adott esetben. A helyes gondolatok helyes élethez vezetnek. A gyakorlati alkalmazás néha azt jelenti, hogy biztosak vagyunk abban, hogy helyesek a gondolataink Istennel, a bűnnel, magunkkal és a világgal kapcsolatban.

Íme néhány kérdés, amit végiggondolhatunk:

  • Mit mond ez a rész Isten jelleméről (mindenható, jó, türelmes, igazságos, szent)?
  • Mit mond ez a rész Isten tetteiről (uralkodik, megbocsát, ítél, hall, szeret)?
  • Mit mond ez a rész a világban vagy bennem lévő bűnről?
  • Milyen reménységről beszél ez a rész?

Amit tennünk kell:

Néhány könyv és igerész sokkal egyértelműbben alkalmazható az életünkre, mint a többi. Jakab levele például egy nagyon gyakorlati könyv arról, hogy mit kellene tennünk, és hogyan kellene élnünk. A törvényekkel kapcsolatos könyvek (Mózes harmadik és ötödik könyve) vagy néhány prófétai könyv (Jeremiás, Ezékiel, stb.) esetleg nehezebben emészthető. Amikor egy olyan verssel találkozol, ami tettre hív, tedd fel magadnak ezeket a kérdéseket:

  • Mit mond ez az igerész, mit ne tegyek?
  • Mit mond ez az igerész, mit kezdjek el tenni?
  • Milyen hazugságot hiszek el, amit ez a rész megvilágít?
  • Hogyan tudja ez a rész segíteni az imaéletemet?
  • Hogyan eredményezheti Isten dicséretét ez a szakasz?
  • Hogyan tudnám ennek a résznek az igazságait megosztani másokkal?

Ne ugorj át azokon a részeken, amelyek nem mondják meg egyértelműen, hogy mit tegyél, vagy mit ne tegyél. Keresd az igazságokat, amelyek megújítják értelmedet és segítenek, hogy még jobban szeresd Istent.

A mai nap végén szánj néhány percet a fenti kérdések megválaszolására a mai olvasott igék alapján (Zsoltárok 119:9-16).

Jézusra nézve,

Forrás: https://lovegodgreatly.com/reframing-our-mindset-around-application/
Fordította: Pfaff Mária
Kép: Vasadi Dubován Judith

Isten parancsainak alkalmazása

Ma a Bibliatanulmányozás alkalmazási stádiumába ássuk mélyebbre magunkat, és közelebbről is megvizsgáljuk az alapelveket: azok mibenlétét és célját.

Mi az alapelv?

Az alapelv egy alapvető igazság. Egy olyan törvényszerűség, amelyet követnünk kell, vagy egy olyan alaptétel, amely befolyásolja a hitünket. A Szentírásban található alapelvek Istentől származnak: ezek azok a parancsolatok, amelyeknek életünk során engedelmeskednünk kell.

Isten alapelveinek és parancsolatainak célja:

Isten parancsolatai nem önkényesek, hanem mind szándékolt céllal bírnak. Isten nem azért fektette le ezeket az alapelveket, hogy megfosszon minket a mókától; sőt, pont ellenkezőleg, Isten minden törvénye a mi javunkat és az Ő dicsőségét szolgálja. Habár nem mindig egyszerű követni őket, mégis megelégedettséget, békességet és örömöt eredményeznek.

Lássuk csak Isten törvényének néhány alkalmazását, és pár olyan kérdést, amelyet a tanulmányozás során feltehetünk.

Isten parancsai figyelmeztetnek minket a veszélyre. Amikor a Bibliában egy alapelvvel találjuk szembe magunkat, fel kell tennünk magunknak a kérdést: mire figyelmeztet ez a parancsolat? Hogyan eredményezhet az engedelmesség biztonságot?

Vegyük például a Jakab 1:19–20-at!

„Tanuljátok meg, szeretett testvéreim: mindenki készségesen hallgassa meg a másikat, és jól gondolja meg, mit beszél, s emellett ne legyen hirtelen haragú, mert az ember haragjából származó tettek nem szolgálják Isten céljait.

Ezekben az igeversekben számos alapelvet láthatunk. Most, csupán a példa kedvéért, emeljünk ki egyet. Legyen ez az alábbi: „ne legyen hirtelen haragú”. Milyen veszélyeket rejt a meg nem fékezett indulat? Szerintem, ha fel szeretnénk sorolni a harag által okozott veszélyeket, akkor a végén egész hosszú listánk lenne.

Illetve hogyan befolyásolhatja az Istennel való kapcsolatomat az, ha engedelmeskedek (vagy éppen nem engedelmeskedek) ennek a parancsnak?

Ez az adott igeszakasz arra hívja fel a figyelmünket, hogy „az ember haragja nem szolgálja az Isten igazságát” [Új fordítású Biblia].

Isten parancsai rámutatnak a bűneinkre. Ahogy azt a Róma 3:23 olyan szépen kifejti, egyikünk sem tud megfelelni Isten tökéletes törvényének, és ez a tökéletes törvény az, ami rávilágít a kudarcainkra.

De térjünk csak vissza a Jakab 1:19-re! Hogyan mutat rá ez az igevers („ne legyen hirtelen haragú”) a mi bűneinkre?

Ezt a kérdést ugyan kellemetlenül eshet feltenni magunknak, azonban mégis fontos. Csak akkor tudjuk belátni a változás szükségességét és annak a fontosságát, hogy segítséget kérjünk (mivel egyedül nem vagyunk képesek rá), ha szembesülünk hiányosságainkkal.

Isten parancsai Jézushoz vezetnek minket. Ez Isten parancsolatainak egy csodálatos része: mindig Jézusra mutatnak. Jézus minden parancsolatot megtartott értünk.

Ahogy tovább elmélkedünk a Jakab 1:19-en, felmerül a kérdés, hogy Jézus hogyan tartotta be ezt a parancsolatot? Jézus hogyan kezelte a haragot? Milyen hatással van Jézus élete, halála és feltámadása a bűneinkre?

  • Jézus élete nem csupán egy követendő példa, hanem Őbenne ajándékba kaptuk az Ő igazságosságát is.
  • Jézus halála által minden bűnünkre bocsánatot nyertünk. Nem kell tehát bűntudattól szenvednünk, hiszen Jézus ezt már mind magára vette: örökre megszabadultunk a kárhozattól.
  • Jézus feltámadása által pedig erőt kaptunk ahhoz, hogy a bűn fölé kerekedjünk. Ez az, aminek köszönhetően minden egyes nap egy új kezdet, és aminek hála ellenállhatunk a bűnnek, és növekedhetünk a kegyelemben. Ez az, ami miatt, ha el is bukunk, mégis fel tudunk állni és jobbá tudunk válni.

Isten parancsai vezetnek az életben. Isten parancsai rámutatnak arra, hogy jobban is lehet élni. Isten az alapelvek és parancsolatok által tanít arra, hogy mit kellene tennünk annak érdekében, hogy megdicsőítsük Őt és egy gyümölcsöző, hűséges életet éljünk. Fel kell tennünk a kérdést: hogyan kellene élnem?

Ha a Jakab 1:19 példájánál maradunk, a kérdés akár így is hangozhat: hogyan uralkodhatok a haragom felett? Ha „gyors vagyok a hallásra” és „késedelmes a szólásra”, akkor az milyen hatással van a haragra? [Új fordítású Biblia alapján]

Habár nem mindig szeretjük a szabályokat és néha nehezünkre esik meglátni bennük a jót, néha segíthet, ha megpróbáljuk megérteni Isten törvényeinek célját. Ő egy jóságos Isten; a parancsolatai jók és a javunkra válnak.

Jézusra nézve,

Forrás: https://lovegodgreatly.com/applying-gods-commands/
Fordította: Szabó Anna
Kép: Vasadi Dubován Judith

A Segítőben bízva

„Krisztus beszéde és tanítása teljes gazdagságában éljen bennetek és közöttetek!”Kolossé 3:16

Időnként a Biblia tanulmányozása kissé félelmetes lehet, különösen akkor, ha zavaros vagy nehéz részekbe botlunk. Néha a szöveg nem olyan világos, mint szeretnénk, vagy kételkedünk abban, hogy helyesen értelmezzük-e.

Mielőtt néhány hasznos bibliatanulmányozási eszközről beszélünk, hadd bátorítsalak egy kicsit!

Ez nem csak rajtad múlik. Ha hívő vagy, akkor a Szent Szellem él benned. Ő a Segítőd: segít megérteni az igazságot és aszerint élni.

„Ez nem egy új igazság felfedezése, hanem egy belső munka, amely lehetővé teszi, hogy megértsük és megszeressük azt az kijelentést, amely a hallott és olvasott, tanítók és írók által magyarázott bibliai szövegben van.” – J.I. Packer

A béreaiakat elismerték hitükért és azért a szokásukért, hogy az Írást kutatva bizonyosodtak meg a számukra tanítottak igazságáról. Habár „csupán” a Bibliával rendelkeztek, erős, nagy tudással rendelkező gyülekezetet alkottak. Mivel a Szent Szellem benned él, bölcsességre és ismeretekre tehetsz szert a Bibliából.

Ez nem azt jelenti, hogy minden részlet és szöveg könnyen érthető lesz. Időre, imára, olvasásra, újraolvasásra, a versek összehasonlítására, illetve mások segítségére lesz szükség.

Kegyelme és jósága által Isten egyeseket rendkívüli képességekkel áldott meg a Biblia megértésére és magyarázatára. Közülük sokan könyveket és magyarázatokat írtak, amelyek segítenek tanulmányozásunk során.

Megjegyzés: A következő példák sok esetben az angol nyelvet ismerők számára lesznek igazán hasznosak, de kommentben szívesen fogadunk ajánlásokat magyar online kommentárokra, bibliai szótárakra és lexikonokra vonatkozóan. [a ford.]

Bibliamagyarázatok, kommentárok:

A kommentárok nagyon hasznosak lehetnek. Ezek egyes esetekben az egész Bibliával foglalkoznak, máskor csak egy-egy könyvet vesznek górcső alá. Egyik örök kedvencem, Charles H. Spurgeon teológus (1834-1892), mélyreható bibliamagyarázatot írt a Zsoltárok könyvéről Dávid kincstára címmel. Spurgeon kommentárja egyszerre magyarázó és biblikus. (Online ingyen elolvasható angol nyelven. [a ford.])

Egyes kommentárok egy általánosabb értelmezéssel szolgálnak, míg mások rendkívül részletesek, például John Owen hét kötetből álló bibliamagyarázata, amely kizárólag a Zsidókhoz írt levélhez készült. Azta! (Csak angol nyelven érhető el. [a ford.])

A kommentárok segíthetnek egy-egy olyan vers értelmezésében, amely kifog rajtunk, de vigyázz, ne támaszkodj túlzottan rájuk! Legyen ez egy mentőöv, amelyhez akkor fordulsz, ha szeretnél elmélyülni egy szakaszban, vagy ha számos olyan kérdés merül fel benned, amelyekre nem találsz választ. A bibliamagyarázatok akkor a leghasznosabbak, ha előzőleg már mi magunk is szorgalmasan tanulmányoztuk az adott igerészt.

Bibliai szótárak:

Egy másik praktikus eszköz a bibliai szótár, amelyben szavak, teológiai kifejezések, emberek, helyek és nevek definícióját, meghatározását olvashatjuk. Sok szótár tartalmazza a görög vagy héber megfelelőt is, valamint azokat az igeverseket, amelyekben ezek a szavak előfordulnak.

Lexikonok:

A Biblia tanulmányozásához nem kell tudnod görögül vagy héberül, de néha az eredeti szó ismerete által világosabb betekintést nyerhetünk az adott igeversbe.

Egy ilyen ingyenes, online lexikont találsz a Blue Letter Bible oldalán (kizárólag angol nyelven [a ford.]). Ha beszélsz angolul, akkor szánj egy kis időt arra, hogy jól megismerd ezt az erőforrást a mai IMÁK-vers, a Kolossé 3:16 segítségével. Írd be a Blue Letter Bible keresőmezőjébe a következőt: Colossians 3:16. Nem számít, hogy melyik angol fordítást választod, mert az eredeti görög nyelvet fogjuk vizsgálni.

Ezután kattints az oldal bal oldalán a félkövér „Col 3:16”-ra. Ekkor megjelenik a vers sorközi, azaz szóról szóra történő fordítása. A bal oldali oszlopban találhatóak az angol, közepén pedig a görög szavak.

A „lakni” szó görög megfelelőjét, az enoikeō-t fogjuk alaposan körbejárni. Kattints a G1774-re, azaz a lexikális azonosítóra. A felugró oldalon rengeteg információt találsz a szóról, beleértve egy felvételt a kiejtésről.

A lexikon használatakor biztosnak kell lennünk abban, hogy azt a meghatározást találtuk meg, amely igazodik a vizsgált szakaszhoz, nem pedig azt, amely a legjobban beleillik a mi elképzelésünkbe, vagy amely által új értelmet nyer számunkra a szó. Görgess le az oldalon, és keresd meg a „Outline of Biblical Usage” [A bibliai használat vázlata, a ford.] részt. Itt láthatod, hogyan használják ezt a görög szót az Újszövetségben.

Ahogy tovább lapozunk az oldalon, láthatjuk, hogy Strong meghatározása szerint az enoikeō jelentése: „to inhabit (figuratively):—dwell in.”, magyarul „lakni (jelképesen): – szállást venni”. Ezt követi Thayer lexikai magyarázata: itt számos vershivatkozás, valamint a szó egyéb értelmezései is megtalálhatóak. Keresd meg a mai verset, a Kolossé 3:16-ot. Mi szerepel közvetlenül a vershivatkozás előtt?

A Kolossé 3:16-ban Pál arra utasítja a kolossébelieket, hogy engedjék Krisztus szavának, hogy bennük lakjon (enoikeō), pontosabban: „a ti keresztény hitből való gyülekezetetekben”. Pál arra kéri a kolossébelieket, hogy engedjék Isten Igéjét a gyülekezetükben élni. Amikor egymással találkoztak, rendkívül fontos volt, hogy Isten Igéje lakjon közöttük: összejöveteleik és találkozásaik középpontjában Isten szavának és igazságának kellett állnia.

A vers többi része inkább arról szól, hogy miként kell a kolossébeli hívőknek gyakorlati szinten lehetővé tenniük, hogy Krisztus szava bennük lakjon (enoikeō) találkozásaik során. Látsz-e más gyakorlati alkalmazást erre a szakaszra vonatkozóan a lexikon használata után?

A lexikonok akkor is hasznunkra válhatnak, ha szavakat szeretnénk tanulmányozni. Például az Újszövetség számos különféle görög szóval fejezi ki azt, amit mi „örömnek” nevezünk.

ἀγαλλίασις (agalliasis)
Definíció: ujjongás, hatalmas öröm
Használat: vad öröm, mámorító élvezet, ujjongás, jókedv, vidámság.

χαρά (chara)
Definíció: öröm, élvezet, gyönyörűség
Használat: öröm, boldogság, örömforrás

Ha megnézed a chara és az agalliasis használatát az Újszövetségben, akkor teljes képet kaphatsz arról, hogy mit jelent az öröm. Ha ehhez a Blue Letter Bible-t hívod segítségül, azt a következőképpen teheted meg: írd be a „joy” („öröm”) kifejezést angolul a keresősávba. Az eredmény a szó összes előfordulásának angol nyelvű listája, mind az Ó-, mind pedig az Újszövetségben. Láthatod, milyen héber szavakat fordítunk örömnek, és hogyan használjuk őket az Ószövetségben, illetve azt is, hogy milyen görög szavakat fordítunk örömnek, és hogy hol fordulnak elő az Újszövetségben.

Ha most nem is, egyszer mindenképpen próbáld ki a szavak tanulmányozását, hiszen sok érdekességet fedezhetsz fel általa.

Íme, a szomorú igazság: a mai keresztények több bibliatanulmányozási segédanyaghoz és eszközhöz férhetnek hozzá, mint a történelem során bármikor, bibliai szempontból mégis ők a történelem legírástudatlanabb nemzedéke.

Változtassunk ezen, vállalva a Biblia tanulmányozásának kemény munkáját, ezáltal megismerve Istent és megismertetve Őt a következő generációval!

Jézusra nézve,

Forrás: https://lovegodgreatly.com/relying-on-the-helper/
Fordította: Szaniszló Tünde
Kép: Vasadi Dubován Judith

Kulturális és történeti háttér

A Biblia minden egyes könyvét egy adott helyen, egy adott időszakban, egy adott szerző írta meghatározott szándékkal egy bizonyos személynek vagy embercsoportnak, akik egy bizonyos kultúrához tartoztak. A Biblia, és minden benne foglalt dolog része a történelemnek. A történelmi háttér vizsgálata biztosabb és alaposabb megértést adhat a szövegekről, melyeket tanulmányozunk.

Egy szöveg ki, mikor, hol, hogyan és miért szempontok szerinti vizsgálata érthetővé teheti számunkra az adott szakaszt. Amikor egy Szentírásbeli szakaszt olvasunk, minden alkalommal föl kéne tennünk ezeket a kérdéseket:

• Ki írta a szöveget?
• Mit lehet tudni a szerzőről?
• Mikor íródott a Bibliának ez a könyve?
• Mi történt akkor az íróval és a hallgatósággal, amikor a könyv íródott?
• Kikhez szól a szöveg és milyen körülmények között szólítja meg őket?
• Milyen kultúrával rendelkezett a hely, ahol ezek az emberek éltek?
• Miért íródott ez a könyv?

Ez akkor is segítségünkre lehet, amikor bizonyos emberekről vagy eseményekről olvasunk a Szentírásban.

Például, amikor a farizeusokról olvasunk, hasznos lenne, ha többet értenénk meg róluk. Miért voltak a szabályaik olyan szigorúak? Ki hozta a törvényeiket? Miért gyűlölték annyira Jézust?

Amikor egy városról olvasunk, célszerű lenne tudnunk, hogy hol helyezkedett el az a város, milyen volt a gazdasága, milyen vallású és politikai beállítottságú volt?

Vagy amikor egy-egy ünnepről olvasunk, utána kéne néznünk, honnan is ered az a bizonyos ünnep. Miért volt fontos? Hogyan ünnepelték?

Szánjatok rá pár percet, és válaszoljátok meg a fenti kérdéseket a mai olvasmánnyal kapcsolatban: Máté 4:1-4.

A kérdések megválaszolása segített nektek megérteni a szerző szövegbe rejtett üzenetét, szimbólumait? Ha igen, mit találtatok?

Mindez a háttér-információ könnyen megtalálható egy jó Bibliai Szótárban vagy Enciklopédiában. Egy kis történelmi kutatás végzése gazdagítani fogja számotokra a szövegek tanulmányozását és segítségetekre lesz abban, hogy elsajátítsátok az egyes történések és szavak eredeti jelentését. Ezenkívül segíteni fog benneteket, hogy helyesen értelmezzétek a Bibliát. Mert ha tisztában vagyunk a szerző szándékával, akkor képesek vagyunk meghatározni azokat a rejtett igazságokat, melyeket hallgatóságával közöl. Ne felejtsük el, hogy Isten következetesen maga választott ki konkrét személyeket arra, hogy lejegyezzék a Szentírás szavait, melyeket ma olvashatunk. Ő az igazi Szerző és az Ő igazsága szól hozzánk minden egyes lapon.

Jézusra tekintve,

Forrás: https://lovegodgreatly.com/cultural-and-historical-background/
Fordította: Deézsi Kata
Kép: Vasadi Dubován Judith

Mit látnak szemeid?

„Mi pedig közelről szemléltük a dicsőségét.”János 1: 14

Ahogy egyre mélyebbre ássuk magunkat az Ige tanulmányozásában, most előveszünk néhány módszert, amelyek segítségünkre lehetnek a megfigyelésben.

A megfigyelés a Biblitanulmányozás egyik kritikus pontja. Ez nemcsak arra ösztökél minket, hogy figyelmesen olvassuk a szöveget, hanem abban is segít, hogy lelassítsunk és szemügyre vegyük, hogy pontosan mi is zajlik az adott szakaszban. Minél több időt töltünk a szakasz tanulmányozásával, annál pontosabban tudjuk majd megérteni és alkalmazni azt. Ellenben, ha elsietjük a megfigyelést, akkor sokkal hajlamosabbak vagyunk félreérteni dolgokat és később rosszul alkalmazni őket.

Ma egy egyszerű kérdésre összpontosítunk: mi is az a megfigyelés?

A megfigyelés egyszerűen valami olyannak a szemügyre vétele, amit látunk. A téged körülvevő világ megismerését az öt érzékszerveden keresztül végzed; ezek a látás, a szaglás, az ízlelés, a hallás és a tapintás. Amikor azonban a Bibliát olvassuk, csak egyetlen érzékszervünket használhatjuk, ezért tesszük fel magunknak a kérdést: mit látnak szemeid?

Gyakoroljunk egy kicsit a mai IMÁK-igevers segítségével, ami a János 1:14.

„Az Ige hús-vér emberré lett, és közöttünk élt, mi pedig közelről szemléltük a dicsőségét. Igen, a Mennyei Atyától származó Egyszülött Fiú dicsőségét, akiben az isteni kegyelem és a valóság teljessége lakik.”

Mit látunk ebben az igeversben? Anélkül, hogy előreszaladnál, arra kérlek, hogy írj le öt megfigyelést.

És most lássuk az én listámat:

  1. Az Ige hús-vér emberré lett.
  2. Az Ige „közöttünk” élt (mondja az író).
  3. A szerző az Ige dicsőségét szemlélte.
  4. Az Ige dicsősége telve volt kegyelemmel és igazsággal.
  5. Az Ige az Atyától származik.

A megfigyelés egyik kulcsfontosságú része az, hogy egyszerűen csak figyelünk. Nagy önuralmat és gyakorlatot követel az, hogy ne vonjunk le elhamarkodott következtetéseket, és ne siessünk az értelmezéssel vagy az alkalmazással. Például ha a te megfigyelésedben megemlítetted Jézust, Jánost, a tanítványokat vagy a keresztényeket, akkor már előre is siettél az értelmezéshez.

A megfigyelés csak egy, és csakis egy kérdésre keresi a választ: mit látnak szemeid? Mit mond az igevers? Talán képes vagy levonni néhány észszerű következtetést, de ez még nem tartozik a megfigyelés gyakorlatához. Tudatosan neveld magad arra, hogy a megfigyelés során csak ezt a kérdést tedd fel és válaszold meg magadnak: mit látnak szemeid?

Az alábbiakban összegyűjtöttünk neked néhány kérdést, amelyek segítenek megválaszolni ezt az egy központi kérdést:

  • Ki beszél? – Ha ez nem derül ki egyértelműen a leírtakból, akkor jegyezd le, hogy nem tudod, és majd térj vissza rá az értelmezés során.
  • Kihez beszél? – Erre ugyanaz érvényes, mint az előzőre: ha nem egyértelmű, akkor térj vissza rá később.
  • Mit mond az igevers?
  • Mi ennek a szónak a jelentése?
  • Milyen tettet hajtottak végre vagy mit sugalltak?
  • Hogyan hajtották végre?
  • Milyen költői eszközöket használt a szerző?
  • Mi nem világos?
  • Esik szó időről?
  • Vannak benne időrendben felsorolt események?
  • Tartalmaz bármilyen ismétlődő szót vagy kifejezést?
  • Vannak benne kulcsszavak?
  • Kik az igerész kulcsszereplői?
  • Szolgál bármiféle magyarázattal?
  • Tartalmaz összehasonlítást?
  • Milyen igéket használ?
  • Milyen szófajok jelennek meg benne?

A megfigyelés során gyakran olyan kérdéseket teszek fel, amelyeket majd később, az értelmezés során válaszolok meg. Például megfigyelek valami ilyesmit: az Ige hús-vér emberré lett. E mellé odaírok (néha másik színnel) egy kapcsolódó kérdést: ki az Ige? Ha önfegyelmet gyakorolsz, és nem válaszolod meg ezeket azon nyomban, akkor ügyesebb megfigyelővé és a Bibliának jobb tanulmányozójává válhatsz. A magyarázó vagy értelmező kérdésekről majd jövő héten beszélünk bővebben.

Ma szánjunk egy kis időt arra, hogy minél jobban elmélyüljünk a megfigyelésben! Írj le annyi megfigyelést ezzel az igeverssel kapcsolatban, amennyit csak tudsz.

És ne feledd, az Isten Igéjével töltött idő érték. Ennek az időnek nem az a célja, hogy felkapjunk egy kis igazságmorzsát, ami átsegít minket a napunkon, hanem hogy jobban megismerjük a Szerzőt. Ha ma nincs elég időd rá, hogy több megfigyelést írj le a János 1:14-ről, akkor gyere vissza holnap, és fejezd be akkor, hiszen ez nem a mennyiségről, hanem a minőségről szól. Teljesen rendben van, ha több napon keresztül ugyanazt az igeverset olvasgatod. Isten Igéjében felbecsülhetetlen értékű kincsek rejlenek, úgyhogy szánjuk rá az időt, és ássunk a mélyére!

Forrás: https://lovegodgreatly.com/what-do-i-see/
Fordította: Szabó Anna
Kép: Vasadi Dubován Judith