Isten szíve

„Isten nem azért küldte a Fiát az emberek közé, hogy elítélje őket, hanem azért, hogy a Fiú közreműködésével megmenekülhessenek.” János 3:17

Egy hideg, téli reggelen kaptam meg a levelet. Ez még akkor volt, amikor az emberek írtak levelet. Nem volt feladó – semmi utalás arra, hogy ki írta. Addig fürkésztem a levelet, amíg a következő szavak leugrottak a lapról: „Isten megbocsátott nekem és azért imádkozom, hogy majd te is bocsáss meg nekem.” Megállt a szívem. Azonnal. Pontosan tudtam kitől érkezett és miről szólt.

Elöntött a méreg. Nem hittem el. Hogy meri! Hogy gondolta, hogy egy vacak levél jóváteszi évek sérüléseit, fájdalmát és rombolását? Hamarosan rájöttem, hogy a haragom nem csak ellene irányult.

Vadul tomboltam Isten ellen. Hogy tehetted, Uram? Hogy tudtál megbocsátani annak az embernek, aki megsértett engem? Hogy tudtad ezt az embert a ’testvéremmé’ tenni Krisztusban? Utálom őt Uram, ezért Neked is utálni kéne!

Rosszul voltam. Mérgemben napokig csak sírtam. Nyafogtam. Duzzogtam. Messze futottam a gyülekezettől. A Biblia szavai üresen csengtek.

Én voltam Jónás.

Isten nem azért küldte a Fiát az emberek közé, hogy elítélje őket, hanem azért, hogy a Fiú közreműködésével megmenekülhessenek. – János 3:17  

Ironikus, hogy miközben bűneim bocsánatára úgy tekintettem, mint Isten irgalmas szeretetének bizonyságára, közben úgy néztem ennek az embernek a bűnére, mint Isten haragjának igazolására. A saját képemre formált Istent akartam – Olyat, aki ingyen megbocsát nekem bármit, de keményen megbünteti az ellenségeimet mindenért. Azonban ez nem a Biblia Istene.

Ez Isten szíve az emberek felé – az összes bűnös felé – hogy senki ne töltse az örökkévalóságot Tőle elválasztva a pokolban. Isten szeret és arra vágyik, hogy mély kapcsolatba lépjen mindegyikőnkkel az Ő Fia, Jézus Krisztus megváltása által. Kitölti korlátlan kegyelmét és könyörületességét, mert nem akarja, hogy bárki elpusztuljon. Abban a pillanatban, amikor valaki elfogadja Jézust, nemcsak a bocsánatát kapja meg, hanem az Ő tökéletes igazságát. Jézus Istenben igazzá tesz, teljesen, azonnal és örökre. Ez az evangélium.

Bizony irgalmas, kegyelmes és türelmes az Örökkévaló hozzánk és szeretete nem fogy el. Nem hibáztat szüntelen, nem haragszik örökké.  – Zsoltárok 103:8-10  

Nem úgy bánik velünk, ahogy bűneink megérdemlik és nem gonoszságaink szerint fizet nekünk.

Szégyellem bevallani, hogy büszke haragomban és keserűségemben úgy döntöttem, hogy egy ember nem méltó Isten bocsánatára és kegyelmére. Haragom eltakarta Isten Szavának az igazságát. Küzdöttem azért, hogy lássam Jézus evangéliumának fényét.

Amikor Jézus, a mi Jó Pásztorunk otthagyja a kilencvenkilenc bárányt, hogy kövesse az egy elveszettet, bolondnak és meggondolatlannak látszik…hacsak nem te vagy az az egy elveszett. Jézus szenvedélyes tevékenysége a bűnösök felé definiálja, hogy kicsoda Ő. Ugyanez a szenvedély kell, hogy definiálja Isten gyermekeit is.

… mert az Emberfia azért jött, hogy megkeresse az elveszetteket és megmentse őket. – Lukács 19:10

Még az én fájdalommal teli engedetlenségemben is, a Szent Szellem folyton követett engem. Ellenállhatatlan szeretete visszahúzott Hozzá. Az igaz megbocsátás kulcsa az én életemben az, hogy alázatosan elgondolkodom arról, mennyi mindent bocsátott meg nekem Isten. Hogy megmaradjak abban, hogy ne az ellenségeimre nézzek le, inkább Krisztusra nézek fel.

Amikor jobbnak látom magam másoknál, emlékezem arra, hogy az én igazságom Istennél kizárólag Jézuson alapszik és azon, amit Ő tett, nem azon, amit én tettem.

Amikor a keresztről, Jézus kínzó áldozatáról elmélkedem, emlékezem arra, hogy áldozata nemcsak értem volt, hanem mindenkiért, beleértve azokat is, akik vétettek ellenem.

Amikor az evangéliumra gondolok, emlékezem arra, hogy az alap a Kereszt lábánál van. Egyikőnk sem érdemes kifogyhatatlan szeretetére, Ő mégis ingyen ajánlja mindnyájunknak.

Mert amilyen magas az ég a föld felett, olyan magasan elborít bennünket hűséges szeretetével. Amilyen messze van napkelet napnyugattól, olyan messze dobta el bűneinket tőlünk. – Zsoltárok 103:11-12  

Eljön a nap, amikor Jézus visszajön és megítéli azokat, akik elutasították Őt. De az a nap még nem jött el. Úgyhogy addig meg kell erősödnünk a szeretetben…és erősen szeretni!

Az igazi keresztény szeretet nem jön könnyen. Ez egy áldozat, amit a világ sosem fog megérteni. Ha a szeretet és a megbocsátás nekünk nem kerül semmibe, soha nem fogjuk értékelni az áldozatos szeretetet, amit Jézus irántunk tanúsít. Minél jobban befogadjuk Jézust, annál jobban tudunk úgy szeretni, mint Jézus.

A szeretet nem pusztán az, amit Isten tesz. A szeretet az, aki Isten. A szeretet önmagát kínálja áldozatosan és vidáman, megkülönböztetés, habozás és megítélés nélkül.

Jézus a halálig szerette Atyját és Népét. Semmi nincs, amit Jézus ne áldozna fel a szeretet nevében.

Nincs olyan hely, ahová Jézus nem menne el.

Senki sincs, akivel Jézus ne volna hajlandó kapcsolatba kerülni.

Nincs határa annak, ameddig Jézus elmenne, hogy megmentse az elveszettet.

Jézus azért jött, hogy megmentsen!

 

Beszéljük meg:

  • Milyen szituációban vagy körülményben van szükséged egy olyan szívre, amelyik úgy szeret, ahogy Isten szeret?
  • Hogyan imádkozhatunk érted, miközben arra törekszel, hogy megéld a kegyelem evangéliumát?

 

Kegyelem és békesség nektek,

Terria

 

Forrás: https://lovegodgreatly.com/the-heart-of-god/

Fordította: Bíró Ibolya

 

Felülemelkedni a fájdalmon

Mostanában több asszonyt is láttam hihetetlen fájdalmakat megélni. Barátokat, akiket jól ismerhetek, online ismerősöket, és olyan nőket, akikkel sosem találkoztam, de megosztották fájdalmuk történetét. Mindegyikőjük helyzete más és más. Mindegyik történet szívszaggató. Nem hasonlítanak egymásra, egy dolog azonban mégis közös bennük: megtörtek.

És én is.

Néhány éve azzal küzdöttem, hogy felülemelkedjek a fájdalmon, a haragon és az összetört szívemen, amiatt amit velem tettek vagy nekem mondtak. Elcsodálkoznál, ha tudnád mi mindent mondanak az emberek, ha elbújhatnak a számítógép képernyője mögé.

Engedtem, hogy a megbocsátatlanság beássa magát a szívembe. Engedtem, hogy a lelkem megkeményedjen, „védőfalat” emeltem köré, hogy többé senki se tudjon így bántani engem. Néha azon kaptam magam, hogy elég tisztességesen imádkozom Dávid “pusztítsd el ellenségeimet” imáját.

És mégis, számomra ez nem volt egészséges. Ahelyett, hogy a gyógyulás útjára léptem volna, csak megragadtam a fájdalomban. Újra és újra lejátszva magamban a traumát.

Ahelyett, hogy úgy láttam volna magamat, mint aki áldozatul esett volna valaminek, áldozatként kezdtem tekinteni önmagamra.

Amikor ezt tettem, a Sátán elhelyezett egy bélyeget a gondolataimba és az vált a személyiségemmé.

Évekkel az eset után még mindig képtelen voltam továbblépni. Még mindig hatással volt a mindennapi életemre és az aktuális kapcsolataimra.

Szükségem volt Isten gyógyítására.

Talán te is hasonló cipőben jársz.

Hiszem, hogy Isten számtalan különböző  módon tud minket meggyógyítani. Néhányakat csodával. Másokat azáltal, hogy szükségünk van arra, hogy beszélgessünk valakivel, tanácsot kérjünk. Megint másokat gyógyszerek útján. A gyógyulás formái végtelenek.

A Sátán azon munkálkodik, hogy azt, ami velem történt, átalakítsa azzá, aki vagyok. 

De az én identitásom nem az engem ért károkon alapszik. Az én identitásom Krisztusban van és abban, amit értem tett.

Ez a különbség.

Ha áldozatként látom magam, akkor nincs meg bennem az erő, hogy felülemelkedjek rajta. Nincs esélyem a gyógyulásra.

Nagyon tetszik az, amit József válaszolt a testvéreinek, miután évekkel azelőtt eladták őt rabszolgának: „Igaz, hogy ti rossz szándékkal voltatok irántam, de Isten azt jóra fordította!” (1Mózes 50:20)

Ha engedem Istennek, hogy meggyógyítson és elmozdítson a múltbéli fájdalomról, az „áldozat-tudatról”, akkor már nem kell áldozatként látnom magamat, hanem tekinthetek úgy önmagamra, mint győztesre. Krisztuson keresztül MINDENRE képes vagyok.

  • Az, hogy valami történt velem, nem jelenti, hogy azzá is váltam.
  • Nem a károkban találok rá az identitásomra.
  • Isten meg tud gyógyítani, és szépséget alkotni a hamvakból…

Szeretem az Ézsaiás 43:18-19-t:

„Ne gondoljatok többé a régi dolgokra, ne az emlékeken tűnődjetek! Nézzétek! Most valami újat kezdek! Már sarjad is, mint a zsenge vetés, nem vettétek észre? A pusztában utat készítek, a kietlen sivatagban folyókat fakasztok.”

Habár közülünk többen jártak már vadonban, sivatagban, egyikünknek sem kell ott élnünk. Isten velünk van és a szabadságba vezet minket.

Ha elég hatalmas ahhoz, hogy megalkossa a világot, arra is van ereje, hogy az életünkből valami újat teremtsen. Szeretetén és gyógyításán keresztül utat csinál – nekünk csak rá kell lépnünk. A Sátán arra csábít, hogy maradjunk fájdalomban. Mindent megtesz, hogy ott tartson. Meg kell tanulnunk visszavágni neki Isten igazságával. Nem a múltunk határoz meg minket, hanem Isten.

Isten többet akar az életünkbe… és én is.

A történetünk talán fájdalommal kezdődik, de nem kell, hogy azzal is érjen véget.

  • Krisztus miatt erősek vagyunk.
  • Krisztus miatt felülkerekedhetünk.
  • Krisztus miatt meggyógyulhatunk.
  • Krisztus miatt megbocsáthatunk.
  • Krisztus miatt megmutathatjuk az utánunk jövőknek, hogy nem az határozza meg, hogy kik vagyunk, ami velünk történt, sokkal inkább, hogy kiéi vagyunk.

Az Övéi vagyunk.

Nem vagyok áldozat.

És drága nővérem, te sem vagy az! #Krisztusmiatt

 

Szeresd nagyon Istent:

Angela

 

Fordította: Virág Eszter

Forrás: https://lovegodgreatly.com/rising-above-the-pain/

Hazugság helyett igazság – 4. hét / 5. nap

Áldozat vagyok

Olvasd el!: 1 Mózes 50:19-21; 1 Péter 2:22-23; Filippi 1:12-14; Zsoltárok 10:14; Ézsaiás 43:18-19

IMÁK: Ézsaiás 43:18-19

Volt már olyan, hogy valaki bántott? Mindannyiunkkal megesett már, így vagy úgy. Egy romlott, bűnös világban élünk. A fájdalom az emberi lét velejárója. De Isten segítségével nem kell örökre a fájdalomban ragadnunk. Meggyógyulhatunk és továbbléphetünk hittel és megbocsátással, amint elengedjük a múltat és a jövő felé nyúlunk.

Emlékezzünk, hogy sosem vagyunk egyedül a fájdalmunkban, Isten mindig ott van és erőt ad, hogy felülkerekedjünk rajta. József, Jákób fia a példa erre. Testvérei eladták őt rabszolgának, de Isten ezt a tragikus eseményt arra használta fel, hogy előremozdítsa célja beteljesülését. Ahelyett, hogy a körülmények áldozata lett volna, József bízott Isten tervében. Igen, romlott világban élünk, de emlékezzünk, hogy Isten hatalmasabb minden gonosznál és fájdalomnál… minden szívfájdalomnál és a borzalmakból is képes jót kihozni.

Bár nem tudjuk befolyásolni azt, ami velünk történik, a reakciónkat megválaszthatjuk. Engedhetünk a múltbéli fájdalomnak vagy választhatjuk a továbblépést hitben, bízva, hogy Isten eltörli a fájdalmunkat és a hamuból szépséget teremt.

Mennyei Atyám, segíts meggyógyulnom fájdalmaimból. Azt, ami eredendően gonosz volt, használd fel a jóra, úgy ahogyan csak Te tudod. Segíts, hogy meg tudjak bocsátani azoknak, akik bántottak, hogy tovább tudjak lépni… ne engedd, hogy áldozatként tekintsek magamra, hisz a Te segítségeddel győztes vagyok. Tudom, hogy mindenre általad vagyok képes, hogy Te adod az erőt… hadd éljek a Te dicsőségedre. Adj célt a fájdalmaimnak. Jézus nevében, Ámen.

/YouVersion/

Fordította: Virág Eszter