Boldogok a szelídek

Nem használjuk gyakran a szelíd jelzőt. Sokan hiszik, hogy a szelídség gyengeség. De nem az! Nem jelent gerinctelenséget és határozatlanságot sem. Nem azt jelenti, hogy valaki udvarias vagy félénk, esetleg természetéből adódóan kedves és halk szavú.

Tehát mi a szelídség? Matthew Henry azt mondta, hogy a szelídség a „lélek csendessége, ami lecsillapítja dühünket és elmélyíti emberségünket. Egyfajta gyengédség és önfegyelem, még akkor is, amikor a szívünk ég és ehhez bizony erő kell.” A gyenge ember nem lehet szelíd.

A szelídségnek két alapvető megjelenési formája van, amit tanulmányoznunk kell:

1. ISTEN FELÉ

Ha szelídek vagyunk, vágyunk arra, hogy Isten Szaváról tanulhassunk. Elfogadjuk a nehéz és a könnyű üzeneteit is. Alá tudjuk rendelni magunkat Isten gondviselésének, tehát félre tudjuk tenni az érzéseinket és bízni abban, hogy Isten útjai jobbak számunkra. A közbelépéseire úgy tekintünk, hogy valami jobbat tervezett nekünk. Gyermekeink civakodásában meglátjuk a lehetőséget, amit Istentől kaptunk arra, hogy szeretetre és türelemre tanítsuk őket. Összefoglalva, a szelídség eredményeképp inkább akarunk engedelmeskedni Istennek, mint saját önző vágyainknak. A szelídség megtanít Isten békességében pihenni és feltétlen bizalommal követni Őt.

2. MÁSOK FELÉ

A szelídség nagymértékben befolyásolja a többi emberrel való kapcsolatunkat. Megtanít arra, hogy szóljunk magunkhoz, hogyan cselekedjünk olyan emberként, aki gondolkozik, mielőtt beszél és reagál. A szelíd ember először másokra gondol. A szelíd ember uralkodni tud a beszédén (Jakab 3:2), még akkor is, ha „ég a szíve”. „Kétszer is átgondolja, mielőtt megszólalna” (Matthew Henry). A szelídség nagy része önfegyelem.

Azt mondják, a szelídség ellenőrzés alatt tartott erő. De szerintem helyesebb úgy mondani, hogy a szelídség erő, ami lehetőséget ad, hogy tűrjünk a vétkezés helyett.

Ahelyett, hogy megsértődnénk egy barátunk kommentjén és engednénk a kételkedésnek, hagyhatjuk, hogy leperegjen rólunk. A szelídség segít észben tartani, hogy előfordult már olyan, hogy mi sértettünk meg másokat és Krisztus nélkül folyamatosan azt tennénk.

„A szelídség dolga, hogy lecsendesítse szellemünket, hogy a belső békét ne zavarhassák meg a külső provokációk”  –Matthew Henry

Eljön a nap, amikor ez a világ elvettetik és Isten új Földet teremt. Ennek örökösei a szelídek lesznek. A szelídség a lélek gyümölcse és azok, akik szelídek bizonyságot tesznek életükben az erőről és megváltozott szívükről. Nem lehetünk szelídek Isten segítsége nélkül. Túl nehéz, éppen ezért, ha szelídséget tanulunk, biztosak lehetünk benne, hogy Isten munkálkodik bennünk.

Jézusra tekintve,

Fordította: Szabó Eszter

Forrás: https://lovegodgreatly.com/blessed-are-the-meek/

Új tanulmány indul – Mikeás Könyve

Szeretettel hívunk, hogy tanulmányozz ismét velünk, a Szeresd Nagyon Istent online női Biblia tanulmányozó szolgálattal!

Új tanulmányunk címe:
Mikeás Könyve – Igazságosan cselekedj, Őrizd meg a hűséges szeretetet, Alázatosan élj
Kezdés: 2019. május 20. (hétfő)
Befejezés: 2019. június 16. (vasárnap)
Tanulmányi idő: 4 hét

„Ahogy beleássuk magunkat Mikeás könyvének tanulmányozásába, megismerünk egy prófétát, aki bátran áll a bűn kezeléséhez, Isten közelgő ítéletéhez, és túláradó kegyelméhez, irgalmához.
Mikeás Isten népének hirdeti, hogy milyen romboló a kapcsolataikban dúló igazságtalanság és milyen utálatos ez Isten szemében. Emellett rávilágít a bálványimádás bűnére is. Amikor valamit jobban szeretünk, mint Istent, az bálvánnyá válik és meggyalázza Őt.

Egy Szent Isten nem engedheti, hogy a bűn büntetlenül maradjon. Ha Isten népe nem tér meg, és nem fordul el gonosz cselekedeteitől, eljön az ítélet napja. Ez ugyanakkor nekünk is szól: el kell fordulnunk bűneinktől és keresnünk kell Istent és az Ő Igazságát.

Hála Istennek, Mikeás rámutat a reményre, mely csak Istenben található. Ő gazdag irgalomban és hosszú a türelme. Istenben reményt találunk a helyreállásra, reményt a győzelemre és reményt a változásra. Csak Általa teljesíthetjük az életünkre vonatkozó akaratát.

Tanulmányozzuk hát Mikeás könyvét együtt és kérjük Istent, hogy segítsen igazságosan cselekedni, megőrizni a hűséges szeretetet, alázatosan élni (Mikeás 6:8).” (Idézet a tanulmányi naplónkból)

Gyere és csatlakozz valamelyik Facebook csoportunkhoz!

Új tanulmányunk csoportos és egyéni módon is végezhető.

A csoportos tanulmányozáshoz válaszd ki az alábbiak közül a számodra leginkább megfelelőt és az adott csoport alatti linkre kattintva jelentkezz.

– Nagycsoport – minimum 25 fő; heti 5 igevers tanulmányozása (Mária)
Jelentkezés: https://www.facebook.com/groups/420331275416582/

– Közepes csoport – maximum 25 fő, heti 3 igevers tanulmányozása (Margit)
Jelentkezés: https://www.facebook.com/groups/833980836937947/

Egyéni tanulmányozás:
• Weboldalunkról (szeresdnagyonistent.hu) letöltheted a tanulmányozó naplót, a napi bejegyzéseinket pedig követheted weboldalunk blogján, vagy feliratkozhatsz hírlevelünkre is.
• A tanulmány kezdete után applikációnk segítségével mobiltelefonodon is követheted rövid napi áhítatainkat: https://www.bible.com/hu/reading-plans
Tanulmányi naplónkat igényes és időtálló formában, 1800 Ft-os áron nyomtatva is megrendelheted vagy Budapesten személyesen átveheted. Naplót csak utalás után tudunk postázni. Info: [email protected]

Válaszd a bátorságot! – 6. hét / 3. nap

Bátran keresd más javát

Olvasd el: Filippi 2:1-11

IMÁK: Filippi 2:3-5

Másokat magunk elé helyezni bátor cselekedet. Talán nem tűnik annak, de másokat előrébb helyezni azt jelenti, hogy leszámolunk a büszkeségünkkel, megalázzuk magunkat és másokra gondolunk. Ez, ahogy a fenti Igék is mondják, olyan magatartás, mint amilyen Jézusé volt. Jézus a Lukács 9:48-ban azt mondja: „Mert aki a legkisebb közöttetek, az az igazán nagy!” Igazi bátorság kell ahhoz, hogy merjünk legkisebbnek lenni. Mint Isten asszonyai, lehetünk olyan bátrak, hogy másokat előrébb helyezünk. Imádkozhatunk azért, úgy lássuk az embereket, ahogyan Isten látja őket és bízhatunk abban, hogy Ő alázatossá tesz minket annyira, hogy inkább gondoljunk másokra, mint magunkra. Mennyei Atyánkat dicsőítjük azzal, ha másokat előrébb helyezünk, hiszen úgy teszünk, ahogy Ő tett, amikor elküldte Jézust, a mi Megváltónkat. Isten meg tudja tisztítani a szívünket az önzéstől és megerősíthet minket az alázatosságban. Arra hívattunk el, hogy olyanok legyünk, mint Jézus és bátran helyezzünk másokat előrébb. 

Atyám, köszönöm az alázatot és a szeretetet, amit Jézuson keresztül mutattál felém. Uram, alázz meg és add nekem Krisztus jellemét. Erősíts meg Szent Szellemeddel, hogy tudjak legkisebb lenni. Köszönöm, Istenem, hogy bátran előrébb helyezhetek másokat a Te dicsőségedre. Ámen.

/YouVersion/

Fordította: Szabó Eszter

Jakab – 4. hét / 1. nap

Jakab arra neveli a hívőket, hogy alázattal beszéljenek a jövőbeli terveikről és álmaikról. Gonosz dicsekvésnek tartja azt, amikor elhisszük, hogy van elég hatalmunk és tekintélyünk arra, hogy befolyással bírjunk a saját életünkre és sorsunkra. Isten Önmagáért teremtett minket. A hívőket Jézus drága vére váltotta meg, így hát okkal formál jogot az életünkre.

Mi a Te válaszod Jézus igényére az életed felett? Isten nem azért küldte el a Fiát, hogy az életünk tökéletes legyen, hogy megszabadítson minket minden szenvedéstől és fájdalomtól, vagy hogy megadjon mindent, amire vágyunk. Az életünk Istenről szól. Isten munkáját Isten emberei végzik az Ő módján és az Ő akarata szerint. Mikor érzel kísértést arra, hogy meggyőzd, megkerüld, vagy manipuláld Istent, hogy egy könnyű, kényelmes, és stresszmentes életet adjon?

 

Mennyei Atyám, segíts elengedni a vágyat, hogy irányítsam az életem. Segíts emlékezni arra, hogy az életem többé már nem az enyém, hanem a Tiéd. Uram, kérlek, erősíts meg abban, hogy alázatosan keressem a Te akaratodat és a Te iránymutatásodat mielőtt bármit elterveznék, vagy bármibe belekezdenék. Jézus nevében kérlek, Ámen. 

(YouVersion)

Fordította: Szabó Anna

Isten bölcsességét keresve

„A Mennyből, vagyis Istentől származó bölcsesség elsősorban tiszta, azután békeszerető, figyelmes, kíméletes, megértő, és nagyon irgalmas.” – Jakab 3:17

Mielőtt gyermekeim születettek volna úgy gondoltam, hogy csodálatos anyuka lennék. Elolvastam az összes megfelelő könyvet, kamaszként bébiszitterkedtem, általános iskolai tanárként diplomáztam, RÁADÁSUL hosszú évek tanári tapasztalata állt mögöttem. Az én naiv nézőpontomból nézve megvolt a tudásom és a tapasztalatom… legalábbis úgy éreztem.

És akkor megszületett az első kislányom.

Én pedig életemben először megtapasztaltam, hogy mi is az igazi kimerültség. Megtapasztaltam az álmatlan éjszakákat és a korai órákat egy olyan babával a kezemben, aki nem hajlandó abbahagyni a sírást, és – jóval többször, mint ahogy azt be szeretem vallani – vele együtt sírtam teljes elkeseredésemben. És akkor, amikor úgy éreztem, hogy kezdek ráérezni az ízére, meglepetésemre ismét teherbe estem, és 16 hónappal később megszületett a második kislányom is. Ha most visszanézek az első, alvás nélküli évekre, sokkal inkább tűnnek ködösnek, mint valóságosnak.

Kérlek, ne értsetek félre, az életünk jó volt. Elképesztő módon áldottnak éreztem magam a lányaimmal, miután majdnem hét évet vártam rájuk… Azonban ha őszinte akarok lenni, akkor be kell vallanom, hogy nehéz volt. Kimerítő volt, és egyáltalán nem hasonlított az elképzeléseimhez. Nem olyan volt, mint egy osztálynyi gyereket tanítani, akik az iskolanap végén visszatértek a szüleikhez… az én édeseim heti hét nap, 24 órában velem maradtak.

A tökéletes anyuka, akit elképzeltem, gyorsan eltért a megélt valóságtól, ez pedig darabokra törte a szívem.

Tudjátok, megvolt a tudásom ahhoz, hogy „szuperanyu” legyek. Tudtam „az összes helyes dolgot”, de nem volt meg a tapasztalatom és az isteni bölcsességem.

A 13. vers magamra emlékeztet, és arra, amit az anyaságról tanultam:

„Van közöttetek bölcs és értelmes ember? Mutassa meg a bölcsességét egész életével és olyan jótettekkel, amelyeket szelídséggel vitt végbe.”

Olyan jótettekkel, amelyeket bölcsességből fakadó szelídséggel vitt végbe…

Az, hogy anyuka vagyok, először is alázatra késztetett… és ez még most is így van.

Az évek során megtanultam, hogy ne gondolkodjak úgy, hogy „ha valaha olyan gyerekem lesz, aki így viselkedik, akkor majd…”. Néha hibáztam, néha kudarcot vallottam, néha elvesztettem a türelmemet, és néha a fejemet is… Ez pedig alázatra késztetett. És teljesen jogosan. Úgy tűnik, hogy akárhányszor elkezdem megveregetni a saját vállamat valamiért, amit a lánykáim csináltak, újra megalázva érzem magam.

Ez egy életre szóló tapasztalat. Egyik napról a másikra hibákat követünk el, megpróbálunk tanulni belőlük, és ez nem csupán a rengeteg szükséges alázatot hozta el az életemben, de egy kegyelemmel teljes bölcsességet is.

Isten kegyelméből fakadóan nem csak arra használta fel ezeket az eseményeket, hogy megalázzon, hanem arra, is hogy megmutassa, milyen nagy szükségem van Rá és az Ő bölcsességére az életemben.  

Mivel szemtől-szembe kerültem a saját alkalmatlanságommal anyaként, feleségként, barátként, és gyermekként, Isten arra használta ezeket az élményeket, hogy közelebb kerüljek Hozzá. Ahogy egyre alázatosabb lettem, úgy ébredtem egyre jobban rá, hogy mekkora szükségem van az Ő bölcsességére az életemben a világban található bölcsesség helyett.

A 14-18. versekben Jakab két különböző fajta bölcsességről beszél. Az egyik a világból származik, a másik a mennyből.

Ennek a földnek a bölcsessége ennek a világnak a cselekedeteit eredményezi; az olyan tulajdonságokat, mint irigység, önző dicsőségvágy, dicsekvés, és hazugság.

A világi bölcsesség az „én”-re koncentrál. Arra, hogy mire vagyok képes egyedül, a saját erőmből, a saját dicsőségemre. A világi bölcsesség középpontja én vagyok, nem pedig Isten.

Ezzel szemben a mennyei bölcsesség tiszta, továbbá

  • békeszerető
  • figyelmes
  • kíméletes
  • irgalmas
  • jó gyümölcsöket termő
  • pártatlan
  • őszinte.

Ahogy visszatekintek az elmúlt 11 évre, amióta anyuka vagyok, és nem csupán kettő, hanem három kislány anyukája, arra jövök rá, hogy az isteni bölcsesség elérése nem egy egyszeri üzlet, hanem egy alázatos döntés Jézus keresésére vonatkozóan, melyet minden egyes nap meg kell hoznunk.

Ez azt jelenti, hogy naponta tudatosan Jézushoz megyünk az aggodalmainkkal, a fájdalmunkkal és a végső elkeseredésünkkel. Ez azt jelenti, hogy szándékosan meghalok magamnak, az önző gondolataimnak, viselkedésemnek, és lehetőségeimnek, és egy olyan életre törekszem, amelyet a fenti lista értékei határoznak meg. Az olyan értékek, mint az irgalom, az őszinteség és a figyelmesség.

Az évek során megtanultam, hogy az isteni bölcsességgel teli élet nagyon hasonlít Jézuséra.

Barátaim, ez az az élet, amire törekszünk… ne fáradjatok meg, és ne keseredjetek el. Amikor Isten különböző helyzeteket enged meg az életünkben, akkor dönthetünk arról, hogy meg akarjuk-e alázni magunkat, és meg akarjuk-e tanulni, hogy hogyan növekedjünk az isteni bölcsességben, vagy inkább a világra hallgatunk és azokra az egymásnak ellentmondó okoskodásokra, melyekkel az szolgál.

Ahhoz, hogy Isten bölcsességével betelve éljünk időre és tudatosságra van szükségünk. Ez egy folyamat, amely úgy válik teljessé, hogy egy életen át, nap mint nap Jézust keressük. Nincsen semmiféle varázspálca, amellyel Isten egyszerűen csak megérint minket, hogy azonnal mennyei bölcsességhez jussunk anélkül, hogy naponta a mennyei bölcsesség útját választanánk.

Mert mi az, amink van? Egy ígéret, amely szerint Isten soha nem hagy el minket, és az út minden lépésénél velünk lesz, ahogy egyre jobban keressük Őt, és egyre kevésbé a világot.

 

Szeressétek nagyon Istent!

Angela

Beszéljük meg!: Hogyan keresed tudatosan Isten bölcsességét a világi bölcsesség helyett?

 

Fordította: Szabó Anna

Forrás: https://lovegodgreatly.com/seeking-gods-wisdom/