Teljes és bőséges élet

„Ő így biztatta őket: »Ne féljetek! Tudom, hogy a názáreti Jézust keresitek, akit keresztre feszítettek. Nézzétek, itt a hely, ahová letették a testét, de már nincs itt, mert feltámadt!«”Márk 16:6

Előfordult már veled, hogy valamiről azt gondoltad, jobban érzed majd magad tőle, de azután rájöttél, hogy valójában másra volna szükséged?

Velem ez gyakran megtörténik.

Lehet ez olyan egyszerű dolog is, mint hogy elgondolom, teszek egy sétát, hogy kiszellőztessem a fejem, de rájövök, hogy nem erre a testmozgásra volt szükségem. Az kellett, hogy kint legyek a természetben. Gyakran megesik, hogy üldögélve „sétálok”. Elnézegetek egy fát vagy néhány mókust, amint a fákon szaladgálnak a környékünkön, ahelyett, hogy tennék ezért pár lépést. Az igazat szólva más, kevésbé hasznos dolgot is teszek. Stresszoldásként ennivalót keresek. Néha pillanatnyi örömet találok abban, ha online vásárlókörutat teszek, habár tudom, hogy ez az öröm nem lesz tartós.

Függőség. Anyagiasság. Pletyka. Falánkság. Büszkeség.  Túl gyakran fordul elő, hogy szeretnénk egy dolgot, de végül valami másnál kötünk ki.

Azért szeretem ezt az igeszakaszt, a Márk 16-ot, mert azt mondja el, hogy Mária keresett valamit, de mást kapott helyette. Mária Jézus halálát gyászolta, illatszereket hozott, hogy gondoskodjanak Jézus testéről és megkenjék. A történetben itt következik a jó fordulat. Sírban nyugvó halottat keresett, de üres sírt talált.

Amit talált, az nem csupán az ő életét változtatta meg, hanem az egész világét.

Az üres sír azt jelenti, hogy van hatalmunk az erősségek felett, amelyekben vigaszt keresünk. Azt üzeni, hogy mindaz a vigasz, amit a világ tud nyújtani, elhalványul ahhoz képest, amit az üres sír nyújt nekünk. Krisztus, a feltámadott Király nem csupán meghalt a bűneinkért. Meghalt a bűneinkért és felkelt a sírból. Nekünk pedig, az Ő feltámadásának erejéből fakadóan, Krisztus által van erőnk ahhoz, hogy megküzdjünk a minket körülvevő bűnnel és kísértésekkel.

Jézus lábánál mit sem ér, amit a halál vagy a hamis vigasz kínál. Egy ének ezt így fejezi ki: „A sír nem tartotta fogva. A kárpit meghasadt előtte. Elhallgattatta a bűn és a sír kérkedését.” Majd így folytatódik az ének: „Nincs vetélytársad, senki sem egyenlő veled, most és mindörökké uralkodsz, Isten.” (Eredeti nyelven: https://hillsong.com/lyrics/what-a-beautiful-name/ a szerk.)

Barátaim, Mária nem várta, hogy üres sírt talál, és úgy vélem, ha őszinték vagyunk önmagunkkal, ma sem arra az erőre várunk, amit az üres sír kínál. Az üres sír nem valami elcsépelt bibliai történet, hanem életet megváltoztató, győzelmes képe mindannak, amit Isten tett és tesz ma is az emberiség teljes története folyamán.

Nézzük, mit mond a Szentírás arról az erőről, amely Krisztus által áradt ránk:

János 10:10: „A tolvaj azért jön, hogy lopjon, gyilkoljon és pusztítson. Ezzel szemben én azért jöttem, hogy életet adjak, mégpedig teljes és túláradóan bőséges életet!”

1János 5:3-5: „Mert Istent szeretni annyi, mint engedelmeskedni neki — ez pedig egyáltalán nem nehéz!Ami Istentől született, az legyőzi a világot, ami pedig a világot legyőzte, az a hitünk. Mert ugyan ki más győzhetné le a világot, mint az, aki hiszi, hogy Jézus az Isten Fia?”

Róma 8:37-39: „Mindezek ellenére, minden nehéz helyzetben mi vagyunk a győztesek! Sőt, még annál is többek — ő általa, aki szeretett bennünket. Mert Isten szeretetétől semmi, de semmi nem tud minket elválasztani — ebben egészen biztos vagyok! Sem halál, sem élet, sem angyalok, sem az uralkodó szellemek, sem ami most van, vagy ami ezután következik, sem azok, akiknek hatalmuk van, semmi, ami a magasságban vagy a mélységben van, semmiféle teremtmény sem választhat el bennünket Isten irántunk való szeretetétől, amely Urunkban, Jézus Krisztusban mutatkozott meg.”

Egy másik fordítás szerint: Krisztusban tehát győztesek vagyunk – „sőt, még annál is többek”, ezért ha Isten velünk van, ki lehet ellenünk? (Róma 8:31,37)

Jézus feltámadása mindent megváltoztat.

Mária a holtat kereste, és a feltámadott Urat találta meg. Azért ment, hogy valamelyest enyhítse a gyászát, és életet talált. Ma is, ha bármit keresel vagy akárhol próbálsz vigaszra lelni, valamiben értelmet találni, minden eltörpül azzal összemérve, amit az üres sír nyújt neked.

Nővérem, van olyan dolog, amihez Jézus helyett fordulsz? Tedd le az Ő keresztjének tövéhez. Van megszokott bűnöd, amiben időleges megnyugvást keresel? A feltámadott Jézus Krisztus ereje által több vagy mint győztes. Isten az üres sír hatalmán keresztül bebizonyította, hogy velünk van, így mi lehet ellenünk? Azért imádkozom ma, hogy kérd el, ami jogosan a tiéd a feltámadott Krisztus által: teljes és bőséges életet.

/Brittany Salmon/

Brittany Salmon szabadúszó író, a Global Studies segédprofesszora és a helyi gyülekezet képzési felelőse. Emellett árvák gondozásával és prevencióval is foglalkozó érdekvédő, valamint doktorandusz a Déli Baptista Teológiai Szemináriumon. Szabadidejében szívesen fogyaszt Chick-fil-A-t ([keresztény alapítású] gyorsétterem hálózat, a szerk.) és új hazáját, Texast fedezi fel férjével, négy gyermekével és kutyájukkal, Tom Hanks Úrral. Twitteren és Instagramon követhetitek mivel foglalatoskodik.

Forrás: https://lovegodgreatly.com/life-and-life-abundantly/
Fordította: Kormosné Debreceni Zsuzsa
Kép: Vasadi Dubován Judith

Krisztus szenvedése

„Reggel kilenc óra volt, amikor megfeszítették. Felirat is volt a kereszten, ez mutatta, miért ítélték el: „ a zsidók királya”. Jézussal együtt két rablót is megfeszítettek, egyiket a bal, másikat pedig a jobb oldalán.”Márk 15:25-27

Az egyik legnehezebben elfogadható igazság az a tény, hogy Isten nem mentette meg Jézust a kereszthaláltól. Jézus önszántából és engedelmesen elviselte ezt az elképzelhetetlenül nehéz szenvedést, hogy ne nekünk kelljen kiállni. A kereszthez nem vitt rövidebb út, és semmi nem enyhítette a kínt, amit az Úrnak el kellett szenvednie.

Az igazság az, hogy Krisztus szenvedett a kereszten. Miközben haldoklott, gúnyolták és kinevették. Ezen a napon emberek százainak álmai és reményei is meghaltak Vele együtt.  Jobb jövőről álmodtak. Remélték, hogy eljön a rég várt Messiás. Csak azt tudták, hogy szebb napok várnak rájuk. Új királyság kezdődik.  Vége a várakozásnak, generációk imádságai végre meghallgatásra találtak – legalábbis ezt gondolták. És akkor Jézus kegyetlen halált halt. Vele együtt meghaltak a reményeik és álmaik is.

Gyülekezeteinkben széles körben elfogadott az a tévtanítás, hogy ha Isten akarata szerint élünk, akkor minden jó lesz. Boldogok, egészségesek és sikeresek leszünk. Ha azonban Krisztus életét nézzük, láthatjuk, hogy ez nem igaz. Krisztus szenvedett és meghalt, és ez Isten akarata volt. Növekednünk kell Isten ismeretében, és az Istenbe és az Ő jóságába vetett hitben ahhoz, hogy el tudjuk fogadni az igazságot: Istenben lenni nem jelenti azt, hogy az mindig egy „boldog” hely. Nem mindig érzed jól magad, és sokszor a világ szemében sem látszol „sikeresnek”. Időnként Isten akaratának megfelelően élni szenvedést jelent. Néha kigúnyolnak, mint Krisztust a kereszten. Máskor félreértenek. Megtörténhet, hogy amikor a hatalmon lévők, akik kiállhatnának mellettünk és véget vethetnének a minket érő igazságtalanságnak, nem teszik. Istennek azonban van hatalma és képes arra, hogy jót vigyen véghez még ezekben a sötét időkben, mások bűnös tettei vagy tétlensége közepette is.

Világosan láthatjuk ezt az igazságot a Márk 15:25-27-ben. Krisztus még a haldoklása közben is dicsőséget ad Atyjának. Választhatta volna azt is, hogy haragosan szidalmazza azokat, akik a keresztre szögezték. Visszavághatott volna sértésekkel azoknak, akik kigúnyolták. Hívhatott volna angyalokat a mennyből, hogy a felelősök megkapják, amit érdemelnek. Megkérdőjelezhette volna a szeretetét azoknak, akik csak ott ültek és csendesen sírtak mellette. Gyűlölettel és bosszúval is válaszolhatott volna.

De ő nem tett semmi ilyet.

Ehelyett Jézus azt választotta, hogy kiterjeszti a megbocsátást azokra, akik keresztre feszítették. Inkább még mindig másokra gondolt, és arra, hogy milyen jövő vár rájuk az ő fizikai jelenléte nélkül. Ügyelt arra, hogy legyen, aki gondoskodik róluk. Azáltal, hogy a gyűlölet helyett a szeretetet választotta, Jézus megmutatta, hogy ki Ő: valóban Isten Fia. Mivel így tett, az egyik rabló láthatta meg először, hogy kicsoda Jézus, és átadta Neki az életét. Miközben a világ a vereséget látta, Isten már a győzelem tanúja volt.

Nekünk, keresztényeknek meg kell tanulnunk, hogy Isten szerint gondolkodjunk és éljünk. Meg kell értenünk, hogy a hívők igazi sikere – önmagunk halálba adása, saját akaratunknak Isten akarata alá rendelése, és annak észben tartása, hogy az elsőkből utolsók lesznek, az utolsókból pedig elsők – sokszor vereségnek látszik.

Ne bátortalanítson el, ha a világ gúnyolódik rajtad, ahogyan Krisztust gúnyolták a kereszten. Nem várhatjuk tőlük, hogy megértsék a mi gondolkodásmódunkat. Azonban az, hogy csúfolnak és kinevetnek, nem jelenti azt, hogy olyanok vagyunk, amilyeneknek ők látnak minket. A szemükben talán vesztesek vagyunk, de Isten igazi győztesként tekint ránk.

Igen, Jézust kigúnyolták, megkínozták és meghalt a kereszten, itt azonban nem ért véget az Ő története. Ahogyan a mi történetünknek sincs vége a halállal. Ne törekedjünk tovább arra, hogy a világ elfogadjon, elismerjen és értékeljen.

Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a FELTÁMADOTT Megváltót szolgáljuk.

Habár az Ő fizikai halála vereségnek látszott, valójában a történelem legnagyobb győzelmét vitte végbe, pontosan úgy, ahogyan Isten eltervezte.

Se égen, se földön semmi nem hiúsíthatja meg Isten megmentő tervét.

Szeresd nagyon Istent!

/Angela Perritt/

Angela Perritt a LoveGodGreatly.com nonprofit online bibliatanulmányozó szolgálat alapítója és igazgatója. A szolgálat a világ több mint kétszáz országában élő nőkhöz juttatja el Isten Igéjét a lefordított Bibliatanulmányok révén. Dallasban él a férjével és három lányukkal. Angela szenvedélyesen szereti Isten Igéjét, és hiszi, hogy egy nő, aki Isten Igéjével él, képes megváltoztatni a családját, a közösségét és végső soron a népét is. Legnagyobb öröme az, ha bátoríthatja gyermekeit és másokat, hogy minden nap megújult élettel szeressék Istent. Kapcsolatba léphetsz Angelával az Instagramon.

Forrás: https://lovegodgreatly.com/the-suffering-of-christ/
Fordította: Kormosné Debreceni Zsuzsa
Kép: Vasadi Dubován Judith

Alabástrom

„Ez az asszony megtette, amit tehetett: előre megkente testemet a temetésre. Igazán mondom nektek: az egész világon, ahol csak hirdetni fogják az örömüzenetet, azt is elmondják majd, amit ez az asszony tett, és emlékezni fognak rá.”Márk 14:8-9

Márk 14. részében néhány vers egy nőről, Máriáról szól, aki kiöntött egy alabástrom edény olajat Jézus fejére. Mit tanulhatunk ebből a találkozásból?

  • Megerősíti számunkra, hogy Jézus méltó volt erre. Nem amiatt, amit tett, vagy amit tenni fog. Ő Isten megtestesítője és egyedül ez alapján is méltó erre. Megérdemli a nagyrabecsülésünket. Megérdemli az odaszánásunkat. Megérdemli a dicséretünket.
  • Adományunk szintjének újragondolására késztet. Jézus ezt mondta erről a nőről: „Ez az asszony megtette, amit tehetett…” (Márk 14:8a). Abban a korban ez a korsónyi olaj nagyon drága volt (több, mint egy munkás éves bére) és egyfajta családi ékszer volt, amit generációról generációra örököltek. Az áldozatos adományozás nem az a dolog, amit legtöbbünk (beleértve engem is) megteszünk. A nő ajándéka bőkezű volt. Úgy adta át, mint aki megdicsőíti vele az ajándékozottat, nem foglalkozott a körülöttük lévők véleményével, és nem remélt semmilyen viszonzást cserébe.
  • Szimbolikusan megjeleníti számunkra Jézust, az emberiség áldozati bárányaként. Ahogy a zsidók készültek a Pászka ünnepre, megkenték a páskabárány lábait olajjal (ahogy Jézusnak is a János 12:3-ban) és két nappal a Pászka ünnep előtt megkenték a bárányaik fejét is olajjal. Jézus tudta, hogy a keresztre feszítés közel van és ezt mondta: „…előre megkente testemet a temetésre” (Márk 14:8b)

Mária megtette, amit megtehetett. Tegyük meg mi is.

/Sara Lindsey/

Sara Lindsey egy nyugat-texasi lány. Több, mint 16 éve szereti férjét és nagy örömét leli abban a mindennapi káoszban, amit négy kicsi gyermekük nevelése és tanítgatása jelent. Hivatását tekintve orvos és az MRI képalkotó diagnosztikára szakosodott. Támogató barát, aki nemzetközi szinten is építi a kapcsolatait. Szíve nyitott más asszonyok és családok bátorítására és szenvedélyes küldetése a Bibliafordítás.

Forrás: https://lovegodgreatly.com/alabaster/
Fordította: Pfaff Mária
Kép: Vasadi Dubován Judith

Üldöznek, de Isten nem hagy el

Előbb azonban szükséges, hogy minden népnek hirdessék az örömüzenetet. Amikor majd elhurcolnak, és bíróság elé állítanak titeket, ne aggódjatok előre, hogy mit mondjatok. Amit Isten abban a helyzetben a szátokba ad, azt mondjátok, mert valójában nem ti fogtok beszélni, hanem a Szent Szellem szól majd rajtatok keresztül.” – Márk 13:10-11

Márk evangéliuma 13. fejezetében Jézus egy sor próféciát mondott. Megjövendölte, hogy le fogják rombolni a templomot, hamis tanítók és próféták tévesztik meg az embereket, világszerte katasztrófák történnek és a hívőkre szenvedés vár.

Elmondta a tanítványainak, hogy a Benne hívőkre a történelem során szüntelen nehézségek várnak. Egyre szaporodni fognak és agresszívabbak lesznek a hívőket érő zaklatások, mindaddig, míg Jézus visszatér népéért a Második Eljövetelekor.

A hívőket üldözni fogják, és esetleg mártírok is lesznek. Jézus nem kertelt, nem fedte el a valóságot. Az üldözés ellenére a hívők elhivatása mégis az, hogy szeretettel hirdessék az örömhírt az elveszetteknek.

Jézus menyasszonya, a gyülekezet arra hívatott, hogy hirdesse az evangéliumot minden népnek, és Krisztus visszatérését felkészülten várva éljen.

Szolgálata során Jézus mindig kihangsúlyozta, hogy a bűnösöknek szüksége van az Ő önként vállalt keresztáldozatára. Ez volt a betetőzése az Ő Atyja iránti végtelen engedelmességének – megbékéltetni Istennel a bűnösöket. Jézus sosem engedett egy jottányit sem ebből az üzenetből, vagy a vállalt szolgálatából.

Nem volt könnyű Jézusnak feláldoznia magát a kereszten. Habár minden téren tökéletes volt, gyötrődve könyörgött a Getsemáné kertben, hogy szabadítsa meg Isten a kínzástól, a haláltusától, a bekövetkező keresztre feszítés terhétől. (Mt 26:36-46; Mk 14:32-42; Lk 22:39-46). Mégis önként ment a halálba.

Azért tudott győzni Jézus a kereszten, mert nem a rettenetes kínzásra és fájdalomra tekintett, hanem szemét a rá váró örömre függesztette (Zsid 12:2).

„Ha a hitetlenek gyűlölnek benneteket, jusson eszetekbe, hogy engem előbb gyűlöltek, mint titeket! Ha közéjük tartoznátok, akkor ez a világ kedvelne titeket, mint a saját embereit. De ti nem tartoztok ehhez a világhoz, hiszen én kiválasztottalak titeket — ezért gyűlölnek benneteket. Emlékezzetek rá, hogy megmondtam nektek: a szolga nem nagyobb, mint az ura. Ezért, ha engem üldöztek, benneteket is üldözni fognak. Másfelől, ha egyesek elfogadták és követték a tanításomat, akkor a tiéteket is követni fogják. Mindezeket miattam teszik veletek, mert nem ismerik azt, aki engem küldött.” (Jn 15:18-21)

Isten dicsőségébe egyedül azon az úton juthatnak el a hívők, amelyen Jézus járt.

Hívőkként akkor járunk Jézus nyomdokán, ha megtagadjuk önmagunkat, naponta felvesszük az Ő keresztjét és engedelmeskedünk Neki (Lk 9:23-24; Mt 16:24-25).

A Jézussal való azonosulás azt jelenti, hogy szenvedés, gyűlölet, nevetség tárgyai leszünk, elutasítanak, kiközösítenek, kigúnyolnak, sőt esetleg meg is ölnek.

Nem. Ez nem könnyű.

Azonban Jézushoz hasonlóan a jelenlegi üldözésen túlra tekintünk, arra az örömre, hogy az örökkévalóságot az Atya Istennel, a Fiú Istennel és a Szentlélek Istennel tölthetjük a mennyben.

Isten ígéretei és örökkévalóságra szóló jutalmai igazak, akár világosan értjük őket, akár nem.

Jézus akkor is Király, ha világosan látjuk a munkáját az életünkben, és akkor is, ha rejtetten és titokzatosan működik.

Ha engedelmeskedünk Istennek, nehézségekkel szembesülünk.

Ha Istent szolgáljuk, ellenállásba ütközünk.

Isten iránti hűségünk miatt üldözni fognak.

A hívők élete folytonos küzdelem az ellenségeskedés, gyűlölet és üldözés miatt.

Azonban biztosak lehetnek abban, hogy bármi is történik velük itt a földön, ez lehet a legrosszabb, ami valaha is érheti azokat, akik Jézust követik.

„Mindenfelől bajok vesznek körül és nehézségek szorongatnak bennünket, mégsem szenvedünk vereséget! Sokszor nem tudjuk, mitévők legyünk, de nem esünk kétségbe! Üldöznek, de Isten nem hagy el bennünket. Néha földre terítenek, de nem tudnak egészen elpusztítani. Mindig testünkben hordozzuk Jézus halálát, hogy az ő feltámadott élete is megnyilvánuljon bennünk.” 2Kor 4:8-10

Ahogyan Jézus a kereszten túlra tekintett az örök dicsőségre, nekünk is így kell tennünk.

A hívő ember életének középpontjában az Istentől kapott küldetésnek kell állnia: megosztani az örömhírt az elveszettekkel, tekintet nélkül az ezzel járó szenvedésre és áldozatra.

Bárcsak olyan istenfélő emberek lennénk mi, hívők, akik nem engednek a meggyőződésükből, nem ingadoznak, és állhatatosan teljesítve küldetésüket szeretetteljesen megismertetik a világgal Jézust.

Amikor üldöznek, leterítenek, elnyomnak és minden oldalról szorongatnak, bárcsak ne áradna ki a szívünkből, ne jönne ki a szánkon, ne látszana a cselekedeteinkből más, mint Jézus halálának, eltemetésének és feltámadásának jó híre!

Békesség és kegyelem nektek,

Terria Moore a Szeresd Nagyon Istent bátorító csoportjában szolgál. Georgiában született, de jelenleg Virginiában él a férjével. Szeret szundikálni, kedvence az Oreo – de mindenek fölött Jézust szereti. Szenvedélyesen törekszik arra, hogy a millenniumi női generációhoz eljuttassa Isten igazságát, és szorosan ragaszkodjanak Hozzá. Napközben fáradhatatlanul szolgálja a betegeket a helyi katonai kórházakban. Esténként olvasni szeret, és leírni mindazt, amit Isten szeretetének kiáradása nyomán megtanul. Terria életének viharos körülményei között Isten mindig megmutatja erejét és szeretetét.

Forrás: https://lovegodgreatly.com/persecuted-but-not-abandoned/
Fordította: Kormosné Debreceni Zsuzsa
Kép: Vasadi Dubován Judith

Hatalommal imádkozni

„Amikor megálltok imádkozni, és eszetekbe jut, hogy valaki ellen panaszotok van, bocsássatok meg neki, hogy Mennyei Atyátok is megbocsássa bűneiteket!”Márk 11:25

1727-ben a hívők egy csoportja Németországban összegyűlt úrvacsorára, a csoport vezetője Nicholas Zinzendorf volt. Az egyház mélyen megosztott volt, a fiatal vezető heteket töltött azzal, hogy a közösségének minden tagját meglátogatta. Sürgette őket, hogy bánják meg bűneiket, szeressék egymást és éljenek egységben. Az összejövetel volt kemény munkájának és szenvedélyes változásért történő imájának a csúcspontja a morvai közösségben (Herrnhuti testvérgyülekezet), amit pásztorolt. (ld. lábjegyzet, a szerk.)

Azon a napon a megosztottság átalakult odaszánássá. Minden jelenlévő személy aláírta a szövetséget, mely szerint mindent átad Jézus Krisztus szolgálatára. Nem sokkal később újra összejöttek és imádkoztak, közösen dicsőítették hangjukkal Istent, a Szent Szellem pedig kézzelfogható módon rájuk szállt.

Imádkozunk ébredésért gyülekezeteinkben, de ez a kis csoport hívő elvégezte a bűnbánat, megbocsátás, önátadás és a hit kemény munkáját. Letették személyes napirendjüket és Krisztust követték mindenek felett.

A következő hetekben feltüzelte a Szent Szellem ezt a kis közösséget, hogy kötelezzék el magukat imavirrasztásra. Mindenki feliratkozott 1 órás időtartamra és könyörögtek Istenhez, napi 24 órát, heti 7 napot. 100 éven keresztül megállás nélkül imádkoztak.

1791-ben ez a hívők kis csoportja megbízott 300 misszionáriust, hogy hirdessék az igét a világ minden részén. Ahogy Oswald Chambers olyan bölcsen mondja: „Az imádság nem készít fel bennünket egy nagy munkára, az imádság maga a nagy munka.”

A mi Megváltónk mindent feláldozott, hogy feltüzelje ezt a világot és szabadságot hozzon az elveszett lelkeknek. Jézus példát állított nekünk saját imáján keresztül, míg földi életét élte:

„Jézus korán reggel felkelt, amikor még sötét volt, kiment egy lakatlan helyre, és ott imádkozott.” (Márk 1:35)

Jézus úgy kezdte a napját, hogy átadta szívét az Atya akaratának. Megváltónk üzen nekünk: sose hagyjuk abba a kérést, a keresést és a kopogtatást. Tiszteljük meg a Nevét. Könyörögjünk, hogy jöjjön el az Ő országa. Térdeljünk le és kérjük, hogy legyen meg az akarata a Földön, ahogy a Mennyben.

Jézus nem azért jött a földre, hogy gyümölcstelen életet éljünk és semmilyen örökké tartó értéket ne hozzunk létre. Barátaim, elhívást kaptunk arra, hogy hatalommal imádkozzunk.

Imaéletünk akkor kezd kiszáradni, szellemi hatékonyságunk akkor fonnyad el, ha hagyjuk, hogy két méreg hatással legyen ránk mindjárt az elején:

Hitetlenség: Amikor hit nélkül imádkozunk, és elemészt bennünket a kétség, kettős gondolkozásúak vagyunk, mint egy hánykódó hullám a viharos tengeren. (Jakab 1:6-8)

Meg nem bocsátás: Amikor hagyjuk, hogy a nap lemenjen a haragunkon, lehorgonyozzuk a bűnt a szívünkben, ez akadályozza az imádságunkat. Tele vagyunk keserűséggel, ez elszomorítja a Szent Szellemet és megadja a lehetőséget a gonosznak, hogy megnyerjen egy lépésnyi területet az életünkben (Efézus 4:26-32; Zsoltárok 66:18).

Akarsz hatalommal imádkozni? Essél térdre bűnbánó szívvel.

Vágyakozol arra, hogy a világ megváltozzon? Szeress úgy, mint Jézus.

Reménykedsz abban, hogy megtapasztalod, milyen az ébredés? Tépd ki a keserűség gyökerét, ami visszatart téged attól, hogy Krisztus testével egységben élj.

Csodára van szükséged? Higgy abban, hogy a Mindenható Isten többet megtehet annál, mint amit kérni, gondolni, vagy elképzelni tudsz.

Az ébredés az imaszobádban kezdődik azzal, hogy felkiáltasz Jézushoz.

Lyli Dunbar szívesen énekel mókás karaoke dalokat a férjével autókázás közben, szeret elmélyülni a lányokkal a Biblia tanulmányozásában és egyszerre tizenkét könyvet olvasni. Íróként, tanítóként és bibliai életvezetési tanácsadóként feladata, hogy a futótűzszerű hit üzemanyagával bátorítsa a megtört szívűeket. Nézz be te is egy kis napi üzemanyagért a lylidunbar.com-ra vagy vedd fel vele a kapcsolatot Facebookon, Instagramon vagy Pinteresten.

Forrás: https://lovegodgreatly.com/praying-with-power/
Fordította: Pfaff Mária
Kép: Vasadi Dubován Judith

Háttértörténet a Herrnhuti közösségről:

Szolgálni

„Mit akarsz, hogy tegyek érted?”

Bármit tett is, Jézus mindenben, minden cselekedetében, minden emberben, akivel találkozott, minden beszélgetésében megmutatta, hogy ránk gondolt. Bár követelhette volna, hogy mások hajoljanak le, hogy szolgálják Őt és minden igényét kielégítsék, Ő volt az, aki lehajolt az egyszerű emberekhez, közeledett a kitaszítottakhoz, bűnösökkel vacsorázott és megmosta mások lábát.

Szeretem a kérdést, amelyet Jézus feltett a Márk 10-ben. Ez a kérdés ugyanabban a szakaszban, pár verssel később ismét megjelenik: „Mit kívánsz, mit tegyek veled?” (Márk 10:36, 51) Mindkét esetben valaki kért valamit Jézustól, de ahogy a két indíték különbözött, úgy Jézus válaszai is eltértek.

Amikor Jézus először tette fel ezt a kérdést, két tanítványa kérte Őt, hogy megbecsüléssel, tekintéllyel, elismeréssel és hatalommal járó tisztséget adjon nekik. De Jézus tudta, hogy szívbeli indítékuk öncélú, haszonleső motiváció. Azt keresték, hogy az élet Jézus királyságában milyen haszonnal járhat számukra, de Jézus hamar felhívta erre figyelmüket és helyreigazította őket. Emlékeztette őket, hogy a hatalom nagy felelősséggel jár – ez nem felemelkedés, sokkal inkább teljes odaadás.

A második alkalommal, amikor Jézus erre a kérdésre válaszolt, egy vak emberhez szólt, aki kegyelemért és gyógyulásért kiáltott. Ezúttal Jézus ahelyett, hogy elutasította volna a férfi segélykérését, megállt, együttérzéssel válaszolt, és meggyógyította az embert, szó szerint megszabadítva őt a sötétségben való léttől. Ebben a történetben Jézus felfedi, hogy az Ő szíve mindig a segélykiáltásainkra felel, hogy helyreállást és gyógyulást hozzon. Ha kiáltunk Hozzá, Jézus közeledni fog hozzánk.

Kíváncsi vagyok, meghalljuk-e Jézust, ahogy felteszi nekünk ezt a kérdést, mert azt akarja, hogy tudjuk, mindig bizalommal fordulhatunk hozzá kéréseinkkel, szükségleteinkkel, gondjainkkal. Úgy viszonyul hozzánk, mint egy szolga, aki közel hajol, hogy meghallgasson, nem pedig úgy, mint egy uralkodó, aki azért harcol, hogy uralkodjon felettünk, mit sem törődve azzal, hogy kapcsolatba kerüljön velünk. Valóban a mi érdekeinket tartja szem előtt, amikor azt kérdezi: „Mennyire bízol bennem?”

Néha Isten elé terjesztjük kéréseinket, és ez összhangban áll az Ő akaratával, szívével és Igéjével, és tudjuk, hogy örömmel kíséri figyelemmel a tettekre váltott merész hitet. De amikor olyan kéréseink vannak, amelyek önmagunkra irányulnak, esetleg ha nem is vagyunk tisztában a kérés következményeivel, emlékeztet arra, hogy létezik egy másik, számunkra jobb élet. Isten azt akarja, hogy úgy jöjjünk, ahogy vagyunk, függetlenül attól, hogy valamit jól csináltunk vagy segítségre, helyreigazításra, megmentésre, gyógyulásra van szükségünk. Elénk jön, járjunk bárhol is a hit útján, de túlságosan szeret minket ahhoz, hogy ott hagyjon minket úgy, ahogy vagyunk.

A Márk 10:45 szerint: „Így van ez az Emberfiával is. Ő sem azért jött a Földre, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon másoknak. Azért jött, hogy életét váltságdíjul adja, és ezáltal sokakat megmentsen.” Bár megtehette volna, Jézus nem azért jött, hogy követeljen és irányítson. Megalázta magát, és minden tettében szolgaként viselkedett. Minden, amit Jézus tesz értünk, szeretetből és kegyelemből fakad, hogy felemeljen minket az igazi életre. Ezt szolgálta a kereszten való halála is, az, hogy váltságul adta életét a megmentésünkért. Jézus mindig önmagát adja nekünk, és arra akar megtanítani, hogy kövessük a példáját.

A csodálatos igazság az, hogy mielőtt még egyáltalán gondolnánk vagy tudnánk mit felelnénk Jézus kérdésére: „Mit akarsz, hogy tegyek érted”, Ő már odaadta az életét, hogy elnyerjük az örök életet, szabadságot, gyógyulást, megigazítást, reményt, megbocsátást és szeretetének kinyilatkoztatását. Mielőtt még tudtuk volna, hogy szükségünk van rá, Jézus meghalt értünk. Mind közül a legnagyobb, mindenki legnagyobb szolgája… Urunk és Megváltónk, Jézus Krisztus.

/Andrea Howey/

Andrea Howey kézírással foglalkozó művész a Texas állambeli Dallasban. Egy veszteség idején elkezdte kalligrafikus formában leírni a Szentírást és egyéb bátorító szövegeket, és Isten elkezdte ezt eszközként használni arra, hogy a közösségi médián keresztül bátorítsa az embereket szerte a világon. Ma továbbra is kézzel írott szavakat és árukat készít vállalkozásának, valamint szabadúszó munkát végez minisztériumok, szerzők és más projektek számára. Mindezt azzal a céllal teszi, hogy szívükben bátorítsa az embereket, megerősítse a hívőket és mindenekelőtt, hogy bemutassa Jézust az embereknek. Gyönyörű mintáit megtekinthetitek az andreahowey.com oldalon és kapcsolatba léphettek vele az Instagramon.

Forrás: https://lovegodgreatly.com/to-serve/
Fordította: Szaniszló Tünde
Kép: Vasadi Dubován Judith