Blog

Bizonyságtétel

Áldás, békesség!

Még sosem vontam párhuzamot ezelőtt a tanulmány előtt egyetlen bibliai könyvvel sem ilyen tökéletesen lefedetten és világosan, mint ezzel a könyvvel. Döbbenetes, ahogyan már az elején világossá tette előttem Isten, és folyamatosan ahogy megyünk előre, újra meg újra rácsodálkozok a hasonlóságra.

Nálunk nekem jutott Hóseás szerepe, a férjemnek meg Gómeré. Igaz, nálunk a férjem nem nőkkel, hanem az alkohollal csalt meg folyamatosan, hosszú időn keresztül.

Már 10 éve iszákos volt amikor hozzámentem. Ahogyan Hóseás is küldetésként kapta, feladatul az ő házastársát, hasonlóképpen én is. Két héttel az esküvőnk előtt megkérdeztem az Úrtól, miért kell nekem ehhez a férfihoz hozzámennem? Éppen hatalmas undort éreztem a párom iránt akkor. A válasz meggyőződésként érkezett. Azért, mert ez a küldetésed! Indokolás: az eddigi udvarlóid is mind iszákosak voltak. Ez nem véletlen. Ez a mostani viszont jó családi háttérrel rendelkezik, akik melléd fognak állni, amikor szükséges!

Na, erre varrjál gombot! – mondtam magamnak. Úgy, hogy a hegyről lefelé már ezzel a ténnyel jöttem lefele. (A vőlegényem épp kórházban volt, mert le szeretett volna szokni az alkoholról, és én a látogatásról a hegyen keresztül mentem haza szüleimhez.)

Az alkoholizmus hasonlóan kemény próbája egy kapcsolatnak, mint egy olyan házastárs, akinek a szomszéd nője mindig vonzóbb, mint aki otthon van. Szinte minden fázisán átment a mi kapcsolatunk annak, amit itt Hóseás és Gómer kapcsolata produkál. Nekünk is született három gyermekünk, igaz a mienk mind a három fiú. Nekünk is voltak kísérleteink a szabadulásra. Kórházi kezelések, gyógyszer-beültetések, hitegetések, ígérgetések, másik oldalról fohászkodás, aggodalom, pénztelenség, sok-sok sírás és szenvedés.

Aztán amikor az Iszákosmentő Misszióban Krisztus gyermekeivé lettünk, utána volt 5 év alkoholmentes szabad élet, aztán egy baleset kiváltotta trauma megint az ital rabságába rántotta a férjemet. Akkor én is betege lettem ennek a változásnak és külön éltünk a férjemmel. De közben mint hitben járó, Krisztus leánya, imádságban az Úr kezébe tettem akkori válságunkat, a házastársi hűség és a gyermekek iránt érzett szülői felelősség összeegyeztethetetlen voltát, meg azt is, hogy én attól is rosszul voltam, ha csak eszembe jutott, hogy a párommal találkoznom kell. Ezért az Úrtól kértem, ha egyben tart bennünket, akkor adja vissza azt az első szeretetet, amivel el tudom fogadni, és szeretni tudom a férjemet.

Fél évig éltünk külön. Közben, a most már alkoholbeteg férjemet szülei bevitették egy pszichiátriára, ahol a kezelőorvosa elérte, hogy a párom újból Jézushoz forduljon kegyelemért! Az Úr most már végleg elvette tőle még a kívánását is az italnak. Mire jött a Karácsony, együtt volt a család.

Később, ahogy az apósom tüdőtágulata egyre romlott, rádöbbent a férjem, micsoda szenvedést kockáztat a gyermekkora óta meglévő láncdohányos szokásával, így ezzel is az Úrhoz fordult. Az Úr ezt is elvette tőle. Még a kívánását is. Rosszul érzi magát, ha csak a füstje is megcsapja a cigarettának.

Ami az eddig leírtakból kimaradt, pedig az is sorsfordító volt, az a férjem alkoholbeteg éveinek elején – amikor még nem tudtuk, hogy ez lesz belőle – történt meg velünk.

Közvetlenül a szemét ért baleset után nem sokkal.

Egy augusztusi napon elmentem a nőgyógyászhoz, nem tudván, hogy az öregedés következtében marad-e el a havi bajom, vagy kismama vagyok? A nagy örömhír egészen váratlanul ért. Vártam a harmadikat. Úgy gondoltam, ezt az örömet egyből meg kell osztanom az anyósomékkal, ők laktak ugyanis a legközelebb a rendelőintézethez. Nagy csalódásomra, csúnyán nekem estek, hogy micsoda felelőtlenség ez tőlünk, és hogy el kell vetetni ezt a gyermeket. Teljes váratlanul ért ez, mert úgy ismertem őket, mint Isten gyermekeit. Döbbenet volt számomra. Az ennél is nagyobb csalódás az volt, hogy a férjemet is meg tudták győzni a maguk igazáról, és most már ő is az abortusz mellett állt.

De az Úr csodálatosan rendezte el ezt is. Még mielőtt megfogant volna ez a gyermek, még tavaszon, jelentkeztünk egy hitmélyítőre, abba a misszióba, ahol újjászülettünk. Édesanyám mellettem állt, de én azt mondtam a páromnak, meg az Úr is úgy vezetett, hogy a férjemnek is akarni kell ezt a gyermeket, mert együtt kell őt felnevelnünk. És különben is, Isten előtt a férj szava a döntő, és az asszonynak engedelmeskednie kell férje akaratának.

Igen nehéz időnként Isten parancsának engedelmeskedni. De mindig megéri engedelmeskedni. Ezt saját életemben meg kellett tapasztalnom.

A lényeg, hogy a hitmélyítőn amint tehettem, a kiscsoportban elmondtam az én nagy próbatételemet. A testvérek és a lelki vezetők mind egyetértettek abban, hogy egy új élet Isten ajándéka, és kicsodák vagyunk mi emberek, hogy ezt az életet elvesszük még mielőtt megszületne? Az Úr adott nekem erőt, hogy a férjem felé befogjam a számat, és mások legyenek azok, akik meggyőzik őt az Úrnak igazáról.

Az egy hét alatt a férjem határozott, és megmásíthatatlan döntésévé vált, hogy a gyermeket meg kell tartanunk. Így aztán a következő hét első munkanapján esedékes abortuszra nem mentem el. Hallelujah, hála az én drága Megváltómnak!

Amikor már betöltötte a kicsi fiunk az egy esztendőt, csak akkor jött oda hozzám az apósom – de odajött és ez nagyon fontos – és azt mondta nekem: „Lányom, neked volt igazad! Bocsánatot kérünk, hogy el akartuk vetetni ezt a drága életet!”

Az Úr csodálatosan működik! Erre a bocsánatkérésre nem is számítottam! Én már réges-rég megvigasztalódtam! Eszemben sem volt haragot tartani. Erre a bocsánatkérésre nekik volt szükségük, az ő lelkiismeretüknek kellett meggyógyulni. Örülök neki, hogy meg tudták ezt tenni! Nagyon nehéz lehetett elismerni. Felismerni biztos, hogy már régen felismerték, de saját maguk büszkeségét legyőzni, és megalázniuk magukat az Úr előtt, és szót-fogadniuk annak az indíttatásnak, hogy ezt meg kell mondanotok a menyeteknek is, ezt már sokkal nehezebb megtenni. És győzött az isteni szeretet! Óriási dolog ez! Dicsőség Istennek!

Ezt a sok vallomást, mind-mind Hóseás könyve hozta ki belőlem. Ha bárkinek is épülésére lehet ez a történet, akkor vegyék hasznát!

Áldást kívánva,

egy SZNI tag

Hűséges szeretet / 4. hét / 3. nap – Hóseás könyve

Olvasd el: Hóseás 9:1-9, Ézsaiás 10:1-4

IMÁK: Hóseás 9:9

Láttatok már olyan szelfiket, amelyek néhány másodperccel a katasztrófa előtt készültek? Mint amikor valaki csónakból készít szelfit és az illető mögött kiemelkedik egy cápa a tengerből. Te látod a képen, hogy mi fog történni, de annak, aki a szelfit készíti, nem látja, hogy mi történik. Pontosan ez történik Izráellel. Teljes sebességgel mennek a katasztrófa felé úgy, hogy ennek egyáltalán nincsenek tudatában.

Izráel népe a fatalista Hóseást hibáztatja, amikor ismerteti az eljövendő ítéletet és bűnbánatra hív. Ezt gondolják: „Ki prófétál józan ésszel ilyet, amikor ilyen gyönyörű aratás kellős közepén vagyunk, ami önmagában Isten áldásának bizonyítéka?” Gazdagságban éltek és mindenki boldog volt. Jól mentek a dolgok… vagy annyira mégsem jól?

Amikor jól mennek a dolgok, kialakulhat bennünk egyfajta hamis biztonságérzet. Nincsenek nagy problémáink, az élet szép, mi pedig megfeledkezünk Istenről. Észrevettétek, hogy könyebb Istenhez fordulni életünk nehéz helyzeteiben, mint mikor olajozottan mennek a dolgok? Gyertek, keressük Arcát minden körülmények között!

Drága Atyám, hadd keressen lelkem Téged a jó időkben is, ne csak életem nehéz szakaszaiban. Segíts nekem, hogy Beléd kapaszkodjak életem minden napján. Ámen.

/YouVersion/

Fordította: Pfaff Mária

Hűséges szeretet / 4. hét / 2. nap – Hóseás könyve

Olvasd el: Hóseás 8:1-14, Róma 9:22-24

IMÁK: Róma 9:22-23

„Királyokat emeltek maguk fölé, de nem általam, vezetőket választottak, de nélkülem. Ezüstjükből, aranyukból bálványokat emeltek, amelyekre pusztulás vár.” (Hóseás 8:4) Izráel népe szakértői voltak annak, hogyan kell Istentől független életet élni.

Döntést hozni anélkül, hogy Isten vezetését keresnénk, nemcsak bűnös dolog, hanem bolondság is! Micsoda hiba! Az Úr figyelmeztet ez ellen az Igében!

“Ne képzeld magad túl okosnak…” (Péld 3:7)
“Ne legyetek bölcsek önmagatok szerint.” (Róma 12:16)

Hajlamosak vagyunk aszerint megítélni dolgokat, hogy szerintünk mi helyes az alapján, hogy mit látunk. Elfelejtjük azt, hogy mi csak egy kis részét látjuk annak, ami történik. Egyedül Isten lát mindent. Csak Ő látja a teljes képet az életünkről. Isten irányítására van szükségünk mindenben, amit teszünk, minden döntésben, amit meghozunk. Ez az egyetlen lehetőség, hogy legyenek hitelveink. És a hitelvek életbevágóan fontosak akkor, amikor hitünk alapjaiban megrázkódik. A hitelveink alapján kitartunk akkor, amikor a testünk már feladná, mert biztosak vagyunk abban, hogy döntésünket Isten Igéjére alapozva hoztuk meg, szavának engedelmeskedve, függetlenül attól, hogy mennyire nehéz dolgok jönnek majd sorban.

Drága Istenem, nem akarok a saját eszemre támaszkodni és a saját magam előtt bölcsnek lenni. Kérlek, vezess engem, amikor döntést kell hoznom. Adj nekem bizonyosságot, hogy arra mozdulok, amerre Te vezetsz engem. Ámen.

/YouVersion/

Fordította: Pfaff Mária

Hűséges szeretet / 4. hét / 1. nap – Hóseás könyve

Olvasd el: Hóseás 7:13-16, Zsoltárok 78:32-39

IMÁK: Zsoltárok 78:38

Ezekben az Igeversekben olvashatjuk, hogy Izráel látta a problémáját, de nem látta a bűnét. Amikor Isten keze az ember ellen mozdul, az ember hamar belátja hogy baj van, de gyakran nem ismeri fel, hogy az ÚR ellen vétkezett. Izráel amikor gondban volt, hamar jajveszékelni kezdett, csak nem az ÚRhoz kiáltottak! Könyörögni kezdtek, csak nem a Leghatalmasabbhoz!

Ez velünk is megtörténik néha. Gondban vagyunk, megpróbáljuk megoldani saját magunk. Tanácsot kérünk, felhívjuk a férjünket, barátunkat, édesanyánkat… megtervezzük, hogy mit fogunk tenni és hogyan fogjuk tenni. És elfelejtünk Istenhez fordulni. Ő az utolsó a listánkon, az utolsó mentsvárunk.

Együttérző Istenünk van, aki mindig kész segíteni rajtunk. Még akkor is, amikor bűnt követünk el a legborzasztóbb módon, részvéttel van felénk és gyakran visszatartja haragját. Ezt sose felejtsük el!

Mennyei Atyám, emberi természetem keresi a megoldásokat a legváratlanabb helyeken anélkül, hogy észrevenné, hogy Te vagy az első és a legjobb megoldás. Ámen.

/YouVersion/ Fordította: Pfaff Mária

Hűséges szeretet / 4. heti memoriter és kihívás – Hóseás könyve

4. heti kihívás:

Hogyan teheted Istent az első helyre az életedben? Hogyan válhat Ő az első és legjobb választássá számodra ezen a héten? Amikor a gyermekeid hozzád fordulnak a gondjaikkal, hogyan tudnád őket imádságban vezetni, mielőtt tanácsot adnál nekik? Mikor egy barát vagy munkatárs elmondja a problémáját, hogyan járhatsz elől jó példával Istent helyezve az első helyre, mielőtt megoldási javaslatokon gondolkodnátok?

Hűség

Mit is jelent a hűség szó? Felelősségteljes kitartást és ragaszkodást egy személyhez, közösséghez vagy eszméhez, az adott szó állhatatos betartását.

Amikor meghívást kapunk egy esküvőre, számíthatunk rá, hogy halljuk majd, amint az ifjú pár örök hűséget fogad egymásnak. Őszintén megvallják a másiknak, hogy betegségben, szegénységben és bajok között is együtt maradnak életük végéig. Talán nincs is ennél szebb dolog két ember életében: teljes szívükből hűséges szeretetet ígérnek egymásnak.

Aztán jönnek a mindennapok, a csalódások, a nehézségek, emberi gyengeségek és sátán romboló munkája. Kevés utálatosabb dolog van számára, mint a keresztény házasság. Igazi értéket tud lerombolni, mikor egy ilyen házasságnak vet véget és reménytelenné teheti az egykor oly boldog párokat is.

Emberekként nem tudjuk megtartani ígéreteinket (itt nem a bántalmazott házastársakra utalok), és amint valamilyen probléma merül fel, ami megoldhatatlannak tűnik, nem dolgozunk rajta, hanem egyből ki akarunk menekülni a kapcsolatból. Nagyon sok történetet hallok megcsalt házastársaktól is, akik egyszerűen nem tudják feldolgozni a hűtlenséget, magukat okolják a történtekért. Nem csak a társunkhoz nehéz hűségesnek maradni, gyakran a barátainkat is cserben hagyjuk, a szüleinktől vágjuk el magunkat vagy a gyermekeinket hagyjuk egyedül. Összetört emberek vagyunk! Vágyunk arra, hogy valaki feltétel nélkül szeressen és ragaszkodjon hozzánk, de képtelenek vagyunk ezt megtalálni vagy megadni, űr tátong a szívünkben.

Be kell látnunk, az a hűség, amiről mi beszélünk, csupán árnyéka a hűség igazi értékének, amit egyedül Isten mutat be nekünk tökéletesen. Egyedül Istenben van igazi, elfogadással teljes szeretet.

„Teljes bizonyossággal tudd meg hát, hogy Istenünk, az Örökkévaló, az egyetlen igaz Isten! Hűséges Isten ő, aki megtartja a szövetséget, és hűséges szeretettel bánik azokkal, akik szeretik őt, és engedelmeskednek parancsainak — sőt még ezeknek az utódaival is, ezer nemzetségen keresztül.” – 5 Mózes 7:9

Isten egyedül hűséges! Hű az ígéreteihez, és hű hozzánk, még akkor is, ha mi elfordulunk tőle.

„Ha hűtlenek vagyunk, ő még akkor is hű marad, mert magát meg nem tagadhatja.” – 2 Timóteus 2:13

Az elmúlt hetekben láttuk, hogy Hóseás próféta nem mindennapi elhívása Isten szeretetteljes módja arra, hogy megértsük Őt és megismerjük jellemét. Ahogy Hóseásnak azt parancsolta, hogy vegyen el, majd újra szeressen egy hűtlen nőt, nagyon jelentőségteljesen mutatja be Isten és Izrael kapcsolatát és Atyánk el nem múló hűségét és tökéletes elköteleződését irányunkba.

Jézusban Isten újabb esélyt adott szeretett népének megérteni, hogy Ő készen áll a kapcsolat helyreállítására. Jézus végig hű maradt ahhoz a kapcsolathoz, ami öröktől fogva közte és az Atya között volt és hű maradt hozzánk, egészen a kereszthalálig, nem adta fel, nem választotta a könnyebb utat, hogy utunk lehessen az Atyához. Krisztus most is mindig velünk van, azt ígérte soha el nem hagy, sem el nem távozik tőlünk.

Mi pedig cserébe próbáljuk Őt szolgálni, Neki élni. És elbukunk. Rossz a sorrend. Isten a szeretetünkre vágyik először:

 „Hiszen nem véresáldozatot kívántam tőlük,
    hanem hűséges szeretetet,
inkább Istenük megismerését,
    mint égőáldozatot!” – Hóseás 6:6

Ha elfogadjuk az Ő szeretetét felénk, akkor képesek leszünk mi is isteni szeretettel szeretni és ennek gyümölcse, kiáradása a szolgálat és az Úrral való mindennapi járás. Amint napról napra vele járunk, egyre inkább meglátjuk, hogy másként élni nem érdemes!

Sérültségünkből adódóan, ha megbántanak, visszahúzódunk, és önerőnkből nem tudunk hűségesek lenni sem Istenhez, sem emberhez. Isten nem azért használ közeli, számunkra is érthető példákat jelleme bemutatására, hogy még távolabb érezzük magunkat tőle, hanem, hogy végre elhiggyük, hogy Ő TÉNYLEG hűségesen vár és készen áll megbocsátani nekünk, mint ahogy Izráellel is tette. Bűneinket olyan mélyre veti, mint napkelet a napnyugattól, és soha többé nem emlékezik meg róluk! Ne higgy a hazugságnak, hogy van amit már biztosan nem bocsát meg neked, vagy te már soha nem fogsz tudni győzedelmet aratni valami felett, mert Ő ebben is hűségesnek fog mutatkozni és képére formál!

Térj vissza hozzá, ne késlekedj! Ő tárt karokkal vár, mert hűségesen szeret!

Bolbás Viola

Hűséges szeretet / 3. hét / 5. nap – Hóseás könyve

Olvasd el: Hóseás 7:3-12, Zsoltárok 106:40-45

IMÁK: Zsoltárok 106:44-45

A 11. vers Efraimot (Izráelt) egy galambhoz hasonlítja: egy buta, ostoba galambhoz. Úgy fest, az ókorban ugyanúgy gondolkodtak ezekről az állatokról, mint most. Ennek az összehasonlításnak az okát a 10 versben találjuk: az izráeliek túl büszkék voltak, hogy visszatérjenek Istenhez és Őt keressék.

A büszkeség az egyik fő oka annak, hogy elhagyjuk az embereket. Tesznek valamit, ami nem tetszik, vagy nem tesznek meg valamit, amit elvárunk tőlük, és a büszkeség máris útját állja a barátságunknak, az ismeretségünknek, a házasságunknak… vagy éppen az Istennel való kapcsolatunknak.

Talán épp a büszkeség az oka annak, hogy nem érezzük többé közel magunkat Istenhez. Néha nem tudjuk, hogy pontosan miért, de arra leszünk figyelmesek, hogy a kapcsolatunk Istennel már nem olyan, mint amilyen azelőtt volt. Talán nem úgy válaszolta meg az imáidat, ahogy szeretted volna. Talán az időzítése miatt nem mered rábízni az életedet.

Hadd emlékeztesselek ma arra, hogy Ő nem feledkezik meg a szövetségéről. Ő minden egyes neked tett ígéretét számon tartja. Mindet. Az Ő irántad érzett rendíthetetlen szeretetének bősége miatt megkegyelmez neked. Nem Ő az, aki kisétál ebből a kapcsolatból. Ő még mindig itt van, ahogy itt volt tegnap is, és itt lesz holnap is, várva, hogy keresd az Ő tekintetét.

Abbá, köszönöm Neked a Te rendíthetetlen szereteted. Köszönöm a kegyelmet. Köszönöm, hogy egyetlen nekem tett ígéreted sem marad beteljesítetlen. Teljes szívemmel Benned akarok bízni. Kérlek, ne engedd, hogy a büszkeség az utamba álljon! Ámen.

/YouVersion/

Fordította: Szabó Anna

Hűséges szeretet / 3. hét / 4. nap – Hóseás könyve

Olvasd el: Hóseás 7:1-2, Zsoltárok 9:15-16, Példabeszédek 5:22

IMÁK: Zsoltárok 9:16

Izráel népének és vezetőinek az volt a baja, hogy megfeledkeztek arról, hogy Isten számon tartotta a bűneiket. És mi hányszor feledkezünk meg róla, hogy Isten látja és számon tartja, amikor vétkezünk? Ahelyett, hogy megbánnánk bűneinket és kegyelemért folyamodnánk, sokkal inkább elfelejtjük őket. Isten azonban nem. Igen, Ő izgatottan várja, hogy megbocsáthasson nekünk. Arról azonban nem szabad megfeledkeznünk, hogy egy olyan Szent Istenünk van, aki nem tűri meg a bűnt az Ő jelenlétében.

Isten kész volt arra, hogy kigyógyítsa Izráelt a bűneiből és annak mellékhatásaiból, de csak akkor, ha többé már nem viselkednek úgy, mint akiknek a bűneit Isten nem láthatja. Úgy kellett viszonyulniuk Istenhez, amilyen Ő valójában: egy olyan Isten, aki látja a meg nem vallott, takargatott bűnöket, és nem feledkezik meg róluk.

A Zsoltárok 9:16 így szól: „… a gonoszt saját csapdájában fogta meg.” Hányszor van, hogy rosszat teszünk és aztán Istent vádoljuk az életünkben bekövetkezett katasztrófák miatt? Hány bűnt felejtünk el megvallani, mert túlságosan is megszoktuk őket az életünkben? Isten megbocsátja a bűneinket, azonban nekünk előbb meg kell bánnunk őket és kérnünk kell Isten bocsánatát.

Mennyei Atyám, kérlek bocsáss meg nekem. Bocsásd meg a bűneimet. Bocsásd meg, hogy annyira hozzászoktam a bűnhöz az életemben, hogy elmulasztottam megvallani. Ámen.

/YouVersion/

Fordította: Szabó Anna

Hűséges szeretet / 3. hét / 3. nap – Hóseás könyve

Olvasd el: Hóseás 6:4-11, Galata 6:14-16

IMÁK: Hóseás 6:6

Emlékszem arra, amikor az életemben teljesen elveszettnek éreztem magam. Úgy tűnt, hogy semmi sem működik úgy, ahogy kellene. Egyik probléma a másikat követte, és folyamatosan küzdöttem mindennel és mindenkivel. Egy nap, miközben imádkoztam, és éppen bőségesen árasztottam az Úrra a panaszomat mindazokért a nehézségekért, amelyeken át kellett esnem, a következő kérdést tettem fel neki: „Mégis mit vársz még tőlem?”

Perceket töltöttem azzal, hogy emlékeztessem Istent, mennyi mindent tettem Érte, és hogy milyen sokféleképpen szolgáltam Őt… mintha nem tudná! Akkor feltettem a kérdésemet. És akkor, abban a pillanatban, be kell vallanom, hogy éreztem, ahogy a Szent Szellem hangosan felkiált bennem: Téged akarlak. A szívedet akarom.

Még ahhoz is túlságosan le voltam sokkolva, hogy zokogni kezdjek. És akkor megértettem. Annyi mindent tettem Istenért. Olyan sok területen szolgáltam Őt… közben pedig teljesen elfeledkeztem Róla. Annyira lefoglaltak azok a dolgok, amiket Érte tettem, hogy nem maradt időm Vele lenni. 

Isten először is a szeretetedre vágyik. Az áldozat csak azután jön. Ő a szívedet akarja. A szolgálat csak azután jön. Azonban szorgoskodni és mindenfélével teletömni a naptárunkat sokkal egyszerűbb, mint időt tölteni Isten jelenlétében. Ettől produktívnak érezzük magunkat, és elfelejtjük, hogy a legnagyobb eredményeket akkor érjük el, ha a térdeinkre esünk.

Ó, Uram, kérlek ne engedd, hogy annyira lefoglaljam magam a Neked való szolgálattal, hogy közben elfelejtsek időt tölteni Veled. Mindennap be akarok lépni a Te szent jelenlétedbe, és dédelgetni akarom a Veled töltött időt, kiélvezve annak minden egyes percét. Ámen.

/YouVersion/

Fordította: Szabó Anna