Blog

Alabástrom

„Ez az asszony megtette, amit tehetett: előre megkente testemet a temetésre. Igazán mondom nektek: az egész világon, ahol csak hirdetni fogják az örömüzenetet, azt is elmondják majd, amit ez az asszony tett, és emlékezni fognak rá.”Márk 14:8-9

Márk 14. részében néhány vers egy nőről, Máriáról szól, aki kiöntött egy alabástrom edény olajat Jézus fejére. Mit tanulhatunk ebből a találkozásból?

  • Megerősíti számunkra, hogy Jézus méltó volt erre. Nem amiatt, amit tett, vagy amit tenni fog. Ő Isten megtestesítője és egyedül ez alapján is méltó erre. Megérdemli a nagyrabecsülésünket. Megérdemli az odaszánásunkat. Megérdemli a dicséretünket.
  • Adományunk szintjének újragondolására késztet. Jézus ezt mondta erről a nőről: „Ez az asszony megtette, amit tehetett…” (Márk 14:8a). Abban a korban ez a korsónyi olaj nagyon drága volt (több, mint egy munkás éves bére) és egyfajta családi ékszer volt, amit generációról generációra örököltek. Az áldozatos adományozás nem az a dolog, amit legtöbbünk (beleértve engem is) megteszünk. A nő ajándéka bőkezű volt. Úgy adta át, mint aki megdicsőíti vele az ajándékozottat, nem foglalkozott a körülöttük lévők véleményével, és nem remélt semmilyen viszonzást cserébe.
  • Szimbolikusan megjeleníti számunkra Jézust, az emberiség áldozati bárányaként. Ahogy a zsidók készültek a Pászka ünnepre, megkenték a páskabárány lábait olajjal (ahogy Jézusnak is a János 12:3-ban) és két nappal a Pászka ünnep előtt megkenték a bárányaik fejét is olajjal. Jézus tudta, hogy a keresztre feszítés közel van és ezt mondta: „…előre megkente testemet a temetésre” (Márk 14:8b)

Mária megtette, amit megtehetett. Tegyük meg mi is.

/Sara Lindsey/

Sara Lindsey egy nyugat-texasi lány. Több, mint 16 éve szereti férjét és nagy örömét leli abban a mindennapi káoszban, amit négy kicsi gyermekük nevelése és tanítgatása jelent. Hivatását tekintve orvos és az MRI képalkotó diagnosztikára szakosodott. Támogató barát, aki nemzetközi szinten is építi a kapcsolatait. Szíve nyitott más asszonyok és családok bátorítására és szenvedélyes küldetése a Bibliafordítás.

Forrás: https://lovegodgreatly.com/alabaster/
Fordította: Pfaff Mária
Kép: Vasadi Dubován Judith

Üldöznek, de Isten nem hagy el

Előbb azonban szükséges, hogy minden népnek hirdessék az örömüzenetet. Amikor majd elhurcolnak, és bíróság elé állítanak titeket, ne aggódjatok előre, hogy mit mondjatok. Amit Isten abban a helyzetben a szátokba ad, azt mondjátok, mert valójában nem ti fogtok beszélni, hanem a Szent Szellem szól majd rajtatok keresztül.” – Márk 13:10-11

Márk evangéliuma 13. fejezetében Jézus egy sor próféciát mondott. Megjövendölte, hogy le fogják rombolni a templomot, hamis tanítók és próféták tévesztik meg az embereket, világszerte katasztrófák történnek és a hívőkre szenvedés vár.

Elmondta a tanítványainak, hogy a Benne hívőkre a történelem során szüntelen nehézségek várnak. Egyre szaporodni fognak és agresszívabbak lesznek a hívőket érő zaklatások, mindaddig, míg Jézus visszatér népéért a Második Eljövetelekor.

A hívőket üldözni fogják, és esetleg mártírok is lesznek. Jézus nem kertelt, nem fedte el a valóságot. Az üldözés ellenére a hívők elhivatása mégis az, hogy szeretettel hirdessék az örömhírt az elveszetteknek.

Jézus menyasszonya, a gyülekezet arra hívatott, hogy hirdesse az evangéliumot minden népnek, és Krisztus visszatérését felkészülten várva éljen.

Szolgálata során Jézus mindig kihangsúlyozta, hogy a bűnösöknek szüksége van az Ő önként vállalt keresztáldozatára. Ez volt a betetőzése az Ő Atyja iránti végtelen engedelmességének – megbékéltetni Istennel a bűnösöket. Jézus sosem engedett egy jottányit sem ebből az üzenetből, vagy a vállalt szolgálatából.

Nem volt könnyű Jézusnak feláldoznia magát a kereszten. Habár minden téren tökéletes volt, gyötrődve könyörgött a Getsemáné kertben, hogy szabadítsa meg Isten a kínzástól, a haláltusától, a bekövetkező keresztre feszítés terhétől. (Mt 26:36-46; Mk 14:32-42; Lk 22:39-46). Mégis önként ment a halálba.

Azért tudott győzni Jézus a kereszten, mert nem a rettenetes kínzásra és fájdalomra tekintett, hanem szemét a rá váró örömre függesztette (Zsid 12:2).

„Ha a hitetlenek gyűlölnek benneteket, jusson eszetekbe, hogy engem előbb gyűlöltek, mint titeket! Ha közéjük tartoznátok, akkor ez a világ kedvelne titeket, mint a saját embereit. De ti nem tartoztok ehhez a világhoz, hiszen én kiválasztottalak titeket — ezért gyűlölnek benneteket. Emlékezzetek rá, hogy megmondtam nektek: a szolga nem nagyobb, mint az ura. Ezért, ha engem üldöztek, benneteket is üldözni fognak. Másfelől, ha egyesek elfogadták és követték a tanításomat, akkor a tiéteket is követni fogják. Mindezeket miattam teszik veletek, mert nem ismerik azt, aki engem küldött.” (Jn 15:18-21)

Isten dicsőségébe egyedül azon az úton juthatnak el a hívők, amelyen Jézus járt.

Hívőkként akkor járunk Jézus nyomdokán, ha megtagadjuk önmagunkat, naponta felvesszük az Ő keresztjét és engedelmeskedünk Neki (Lk 9:23-24; Mt 16:24-25).

A Jézussal való azonosulás azt jelenti, hogy szenvedés, gyűlölet, nevetség tárgyai leszünk, elutasítanak, kiközösítenek, kigúnyolnak, sőt esetleg meg is ölnek.

Nem. Ez nem könnyű.

Azonban Jézushoz hasonlóan a jelenlegi üldözésen túlra tekintünk, arra az örömre, hogy az örökkévalóságot az Atya Istennel, a Fiú Istennel és a Szentlélek Istennel tölthetjük a mennyben.

Isten ígéretei és örökkévalóságra szóló jutalmai igazak, akár világosan értjük őket, akár nem.

Jézus akkor is Király, ha világosan látjuk a munkáját az életünkben, és akkor is, ha rejtetten és titokzatosan működik.

Ha engedelmeskedünk Istennek, nehézségekkel szembesülünk.

Ha Istent szolgáljuk, ellenállásba ütközünk.

Isten iránti hűségünk miatt üldözni fognak.

A hívők élete folytonos küzdelem az ellenségeskedés, gyűlölet és üldözés miatt.

Azonban biztosak lehetnek abban, hogy bármi is történik velük itt a földön, ez lehet a legrosszabb, ami valaha is érheti azokat, akik Jézust követik.

„Mindenfelől bajok vesznek körül és nehézségek szorongatnak bennünket, mégsem szenvedünk vereséget! Sokszor nem tudjuk, mitévők legyünk, de nem esünk kétségbe! Üldöznek, de Isten nem hagy el bennünket. Néha földre terítenek, de nem tudnak egészen elpusztítani. Mindig testünkben hordozzuk Jézus halálát, hogy az ő feltámadott élete is megnyilvánuljon bennünk.” 2Kor 4:8-10

Ahogyan Jézus a kereszten túlra tekintett az örök dicsőségre, nekünk is így kell tennünk.

A hívő ember életének középpontjában az Istentől kapott küldetésnek kell állnia: megosztani az örömhírt az elveszettekkel, tekintet nélkül az ezzel járó szenvedésre és áldozatra.

Bárcsak olyan istenfélő emberek lennénk mi, hívők, akik nem engednek a meggyőződésükből, nem ingadoznak, és állhatatosan teljesítve küldetésüket szeretetteljesen megismertetik a világgal Jézust.

Amikor üldöznek, leterítenek, elnyomnak és minden oldalról szorongatnak, bárcsak ne áradna ki a szívünkből, ne jönne ki a szánkon, ne látszana a cselekedeteinkből más, mint Jézus halálának, eltemetésének és feltámadásának jó híre!

Békesség és kegyelem nektek,

Terria Moore a Szeresd Nagyon Istent bátorító csoportjában szolgál. Georgiában született, de jelenleg Virginiában él a férjével. Szeret szundikálni, kedvence az Oreo – de mindenek fölött Jézust szereti. Szenvedélyesen törekszik arra, hogy a millenniumi női generációhoz eljuttassa Isten igazságát, és szorosan ragaszkodjanak Hozzá. Napközben fáradhatatlanul szolgálja a betegeket a helyi katonai kórházakban. Esténként olvasni szeret, és leírni mindazt, amit Isten szeretetének kiáradása nyomán megtanul. Terria életének viharos körülményei között Isten mindig megmutatja erejét és szeretetét.

Forrás: https://lovegodgreatly.com/persecuted-but-not-abandoned/
Fordította: Kormosné Debreceni Zsuzsa
Kép: Vasadi Dubován Judith

Hatalommal imádkozni

„Amikor megálltok imádkozni, és eszetekbe jut, hogy valaki ellen panaszotok van, bocsássatok meg neki, hogy Mennyei Atyátok is megbocsássa bűneiteket!”Márk 11:25

1727-ben a hívők egy csoportja Németországban összegyűlt úrvacsorára, a csoport vezetője Nicholas Zinzendorf volt. Az egyház mélyen megosztott volt, a fiatal vezető heteket töltött azzal, hogy a közösségének minden tagját meglátogatta. Sürgette őket, hogy bánják meg bűneiket, szeressék egymást és éljenek egységben. Az összejövetel volt kemény munkájának és szenvedélyes változásért történő imájának a csúcspontja a morvai közösségben (Herrnhuti testvérgyülekezet), amit pásztorolt. (ld. lábjegyzet, a szerk.)

Azon a napon a megosztottság átalakult odaszánássá. Minden jelenlévő személy aláírta a szövetséget, mely szerint mindent átad Jézus Krisztus szolgálatára. Nem sokkal később újra összejöttek és imádkoztak, közösen dicsőítették hangjukkal Istent, a Szent Szellem pedig kézzelfogható módon rájuk szállt.

Imádkozunk ébredésért gyülekezeteinkben, de ez a kis csoport hívő elvégezte a bűnbánat, megbocsátás, önátadás és a hit kemény munkáját. Letették személyes napirendjüket és Krisztust követték mindenek felett.

A következő hetekben feltüzelte a Szent Szellem ezt a kis közösséget, hogy kötelezzék el magukat imavirrasztásra. Mindenki feliratkozott 1 órás időtartamra és könyörögtek Istenhez, napi 24 órát, heti 7 napot. 100 éven keresztül megállás nélkül imádkoztak.

1791-ben ez a hívők kis csoportja megbízott 300 misszionáriust, hogy hirdessék az igét a világ minden részén. Ahogy Oswald Chambers olyan bölcsen mondja: „Az imádság nem készít fel bennünket egy nagy munkára, az imádság maga a nagy munka.”

A mi Megváltónk mindent feláldozott, hogy feltüzelje ezt a világot és szabadságot hozzon az elveszett lelkeknek. Jézus példát állított nekünk saját imáján keresztül, míg földi életét élte:

„Jézus korán reggel felkelt, amikor még sötét volt, kiment egy lakatlan helyre, és ott imádkozott.” (Márk 1:35)

Jézus úgy kezdte a napját, hogy átadta szívét az Atya akaratának. Megváltónk üzen nekünk: sose hagyjuk abba a kérést, a keresést és a kopogtatást. Tiszteljük meg a Nevét. Könyörögjünk, hogy jöjjön el az Ő országa. Térdeljünk le és kérjük, hogy legyen meg az akarata a Földön, ahogy a Mennyben.

Jézus nem azért jött a földre, hogy gyümölcstelen életet éljünk és semmilyen örökké tartó értéket ne hozzunk létre. Barátaim, elhívást kaptunk arra, hogy hatalommal imádkozzunk.

Imaéletünk akkor kezd kiszáradni, szellemi hatékonyságunk akkor fonnyad el, ha hagyjuk, hogy két méreg hatással legyen ránk mindjárt az elején:

Hitetlenség: Amikor hit nélkül imádkozunk, és elemészt bennünket a kétség, kettős gondolkozásúak vagyunk, mint egy hánykódó hullám a viharos tengeren. (Jakab 1:6-8)

Meg nem bocsátás: Amikor hagyjuk, hogy a nap lemenjen a haragunkon, lehorgonyozzuk a bűnt a szívünkben, ez akadályozza az imádságunkat. Tele vagyunk keserűséggel, ez elszomorítja a Szent Szellemet és megadja a lehetőséget a gonosznak, hogy megnyerjen egy lépésnyi területet az életünkben (Efézus 4:26-32; Zsoltárok 66:18).

Akarsz hatalommal imádkozni? Essél térdre bűnbánó szívvel.

Vágyakozol arra, hogy a világ megváltozzon? Szeress úgy, mint Jézus.

Reménykedsz abban, hogy megtapasztalod, milyen az ébredés? Tépd ki a keserűség gyökerét, ami visszatart téged attól, hogy Krisztus testével egységben élj.

Csodára van szükséged? Higgy abban, hogy a Mindenható Isten többet megtehet annál, mint amit kérni, gondolni, vagy elképzelni tudsz.

Az ébredés az imaszobádban kezdődik azzal, hogy felkiáltasz Jézushoz.

Lyli Dunbar szívesen énekel mókás karaoke dalokat a férjével autókázás közben, szeret elmélyülni a lányokkal a Biblia tanulmányozásában és egyszerre tizenkét könyvet olvasni. Íróként, tanítóként és bibliai életvezetési tanácsadóként feladata, hogy a futótűzszerű hit üzemanyagával bátorítsa a megtört szívűeket. Nézz be te is egy kis napi üzemanyagért a lylidunbar.com-ra vagy vedd fel vele a kapcsolatot Facebookon, Instagramon vagy Pinteresten.

Forrás: https://lovegodgreatly.com/praying-with-power/
Fordította: Pfaff Mária
Kép: Vasadi Dubován Judith

Háttértörténet a Herrnhuti közösségről:

Szolgálni

„Mit akarsz, hogy tegyek érted?”

Bármit tett is, Jézus mindenben, minden cselekedetében, minden emberben, akivel találkozott, minden beszélgetésében megmutatta, hogy ránk gondolt. Bár követelhette volna, hogy mások hajoljanak le, hogy szolgálják Őt és minden igényét kielégítsék, Ő volt az, aki lehajolt az egyszerű emberekhez, közeledett a kitaszítottakhoz, bűnösökkel vacsorázott és megmosta mások lábát.

Szeretem a kérdést, amelyet Jézus feltett a Márk 10-ben. Ez a kérdés ugyanabban a szakaszban, pár verssel később ismét megjelenik: „Mit kívánsz, mit tegyek veled?” (Márk 10:36, 51) Mindkét esetben valaki kért valamit Jézustól, de ahogy a két indíték különbözött, úgy Jézus válaszai is eltértek.

Amikor Jézus először tette fel ezt a kérdést, két tanítványa kérte Őt, hogy megbecsüléssel, tekintéllyel, elismeréssel és hatalommal járó tisztséget adjon nekik. De Jézus tudta, hogy szívbeli indítékuk öncélú, haszonleső motiváció. Azt keresték, hogy az élet Jézus királyságában milyen haszonnal járhat számukra, de Jézus hamar felhívta erre figyelmüket és helyreigazította őket. Emlékeztette őket, hogy a hatalom nagy felelősséggel jár – ez nem felemelkedés, sokkal inkább teljes odaadás.

A második alkalommal, amikor Jézus erre a kérdésre válaszolt, egy vak emberhez szólt, aki kegyelemért és gyógyulásért kiáltott. Ezúttal Jézus ahelyett, hogy elutasította volna a férfi segélykérését, megállt, együttérzéssel válaszolt, és meggyógyította az embert, szó szerint megszabadítva őt a sötétségben való léttől. Ebben a történetben Jézus felfedi, hogy az Ő szíve mindig a segélykiáltásainkra felel, hogy helyreállást és gyógyulást hozzon. Ha kiáltunk Hozzá, Jézus közeledni fog hozzánk.

Kíváncsi vagyok, meghalljuk-e Jézust, ahogy felteszi nekünk ezt a kérdést, mert azt akarja, hogy tudjuk, mindig bizalommal fordulhatunk hozzá kéréseinkkel, szükségleteinkkel, gondjainkkal. Úgy viszonyul hozzánk, mint egy szolga, aki közel hajol, hogy meghallgasson, nem pedig úgy, mint egy uralkodó, aki azért harcol, hogy uralkodjon felettünk, mit sem törődve azzal, hogy kapcsolatba kerüljön velünk. Valóban a mi érdekeinket tartja szem előtt, amikor azt kérdezi: „Mennyire bízol bennem?”

Néha Isten elé terjesztjük kéréseinket, és ez összhangban áll az Ő akaratával, szívével és Igéjével, és tudjuk, hogy örömmel kíséri figyelemmel a tettekre váltott merész hitet. De amikor olyan kéréseink vannak, amelyek önmagunkra irányulnak, esetleg ha nem is vagyunk tisztában a kérés következményeivel, emlékeztet arra, hogy létezik egy másik, számunkra jobb élet. Isten azt akarja, hogy úgy jöjjünk, ahogy vagyunk, függetlenül attól, hogy valamit jól csináltunk vagy segítségre, helyreigazításra, megmentésre, gyógyulásra van szükségünk. Elénk jön, járjunk bárhol is a hit útján, de túlságosan szeret minket ahhoz, hogy ott hagyjon minket úgy, ahogy vagyunk.

A Márk 10:45 szerint: „Így van ez az Emberfiával is. Ő sem azért jött a Földre, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon másoknak. Azért jött, hogy életét váltságdíjul adja, és ezáltal sokakat megmentsen.” Bár megtehette volna, Jézus nem azért jött, hogy követeljen és irányítson. Megalázta magát, és minden tettében szolgaként viselkedett. Minden, amit Jézus tesz értünk, szeretetből és kegyelemből fakad, hogy felemeljen minket az igazi életre. Ezt szolgálta a kereszten való halála is, az, hogy váltságul adta életét a megmentésünkért. Jézus mindig önmagát adja nekünk, és arra akar megtanítani, hogy kövessük a példáját.

A csodálatos igazság az, hogy mielőtt még egyáltalán gondolnánk vagy tudnánk mit felelnénk Jézus kérdésére: „Mit akarsz, hogy tegyek érted”, Ő már odaadta az életét, hogy elnyerjük az örök életet, szabadságot, gyógyulást, megigazítást, reményt, megbocsátást és szeretetének kinyilatkoztatását. Mielőtt még tudtuk volna, hogy szükségünk van rá, Jézus meghalt értünk. Mind közül a legnagyobb, mindenki legnagyobb szolgája… Urunk és Megváltónk, Jézus Krisztus.

/Andrea Howey/

Andrea Howey kézírással foglalkozó művész a Texas állambeli Dallasban. Egy veszteség idején elkezdte kalligrafikus formában leírni a Szentírást és egyéb bátorító szövegeket, és Isten elkezdte ezt eszközként használni arra, hogy a közösségi médián keresztül bátorítsa az embereket szerte a világon. Ma továbbra is kézzel írott szavakat és árukat készít vállalkozásának, valamint szabadúszó munkát végez minisztériumok, szerzők és más projektek számára. Mindezt azzal a céllal teszi, hogy szívükben bátorítsa az embereket, megerősítse a hívőket és mindenekelőtt, hogy bemutassa Jézust az embereknek. Gyönyörű mintáit megtekinthetitek az andreahowey.com oldalon és kapcsolatba léphettek vele az Instagramon.

Forrás: https://lovegodgreatly.com/to-serve/
Fordította: Szaniszló Tünde
Kép: Vasadi Dubován Judith

Márk evangéliuma – 4. heti memoriter és kihívás

4. heti kihívás:

Mit mond a Márk 9:43 a bűn komolyságáról? Ezen a héten kérd Istent, hogy fedje fel, életed mely területén kellene megszabadulnod a bűntől! Amikor válaszol, légy hűséges és engedelmes, tedd meg, amit kér! Jézus azt parancsolta, hogy vegyük komolyan a bűnt. Tiszteljük a halálát ezen a héten azzal, hogy eltávolítjuk a bűnt az életünkből, kerüljön bármibe vagy legyen akármilyen fájdalmas is a folyamat!