Blog

Válaszd a bátorságot! – 4. hét / 3. nap

Légy bátor a kísértésekben

Olvasd el: 1 Péter 5:8-9; 1 Korinthus 10:13; Zsidókhoz 4:15-16

IMÁK: Zsidókhoz 4:15-16

Jézus a mi Főpapunk, és milyen vigasztaló a tudat, hogy Ő megérti a mi gyengeségünket. Ő egy együttérző Megváltó. Tudja milyen az, mikor rendszeresen ér kísértés vagy próbatétel. Ez a vers nemcsak azt mondja el, hogy Jézus együttérző, de azt is, hogy emiatt bátran mehetünk Isten trónjához megbocsátásért, segítségért és kedvességért. Nem hihetetlen ez? Jézus a minden, Ő ezt mondja: „Voltam már ott, megtapasztaltam azt, amin átmész, most gyere, menjünk, keressük Isten kegyelmét, hogy segítsen neked.” Kísértés vagy próbatétel közepette bizalommal mehetünk Istenhez, hogy bőséggel részesüljünk az Ő irgalmában. Bátrak lehetünk a kisértésekben, tudva, hogy Krisztussal legyőzhetjük azokat.

Mennyei Atyám, köszönöm, hogy megérted gyengeségemet. Jézus, vigasztaló számomra a Te együttérzésed. Köszönöm, hogy bátran jöhetek Isten trónjához. Köszönöm, hogy erőt adsz ellenállni a kísértésekben. Ámen.

/YouVersion/

Fordította: dr. Ferenczi Andrea

Válaszd a bátorságot! – 4. hét / 2. nap

Légy bátor a gyengeségben

Olvasd el: Róma 12:1-10; Zsoltárok 73:26; Róma 8:26;

IMÁK: Zsoltárok 73:26

Mikor Isten marad a szívünk erőssége, az Ő ereje tökéletessé válik a mi gyengeségünkben. Mikor nincs már fizikai vagy lelki erőnk talpon maradni, Isten ereje az, ami megtart. Ez egy szent gravitáció, ami megerősít minket, Isten ereje által. Szeretem Landry Cantell „Gravitáció” c. dalának szövegét, „Mikor a mély vízbe esek és süllyednék, a Te szereteted ment meg engem, valahogy mindig megtalálod a módját, hogy utolérj, ha nem látom az utat magam előtt. Mikor a világ fékevesztetten pörög körülöttem, a Te szereteted nekem a gravitáció.”

Érezhetjük magunkat gyengének és vallhatunk kudarcot, de ennek ellenére lehetünk bátrak, mert Isten a szívünk erőssége.

Drága Uram, az egészségem meggyengülhet és a szellemem erőtlenné válhat, de Te maradsz a szívem erőssége. Istenem, köszönöm, hogy örökre az enyém vagy. A gyengeségemben Te vagy erős. Atyám, a Te erősséged tesz engem bátorrá. Ámen.

/YouVersion/

Fordította: dr. Ferenczi Andrea

Válaszd a bátorságot! – 4. hét / 1. nap

Légy bátor a veszteségek között

Olvasd el: Zsoltárok 147:3; Zsoltárok 55:22; Jelenések 21:4

IMÁK: Jelenések 21:4

Krisztus követőjeként egyik legnagyobb örömünket a Menny ígérete jelenti. Az, hogy hihetünk az Isten jelenlétében megélt örök életben, más szemszögbe helyezi az ebben az életben elszenvedett veszteségeinket. A veszteség nehéz, de előretekinthetünk a Mennyországra, és az ígéretre, hogy a Mennyben nem lesz halál, sem gyász, sem sírás, sem fájdalom. Ebben az életben megtapasztaljuk a veszteséget és a gyászt, de keresztyénekként tudjuk, hogy ez nem a vég. A történetünk folytatódik. Megkaptuk a Mennyország reménységét. Azzal a tudattal gyászolunk, hogy Krisztus mindent újjá fog teremteni. Az örökkévalóság ígérete bátorrá tesz minket a veszteségek közepette is.

Mennyei Atyám, köszönöm, hogy megígérted nekünk a Mennyet. Add, hogy Igéd alapján mindig reménységgel tekintsek előre. Köszönöm Uram a bátorságot, mellyel elviselhetem a veszteséget és a szomorúságot, miközben a Veled töltendő örökkévalóságon tartom a tekintetemet. Ámen.

/YouVersion/

Fordította: dr. Ferenczi Andrea

Bátorság a csüggedésben

Ha ma együtt kávézhatnánk, és megoszthatnám veled mindazt, ami a lelkemet nyomja, akkor a következőket mondanám el neked.

Rengeteget küzdök a csüggedéssel.

Úgy küzdök vele, mint egy bokszoló a ringben. Néhanapján győzök, de gyakrabban állok vesztésre.

Hetente… kit is próbálok megtéveszteni, naponta imádkozok ezért.

És gyűlölöm, hogy a csüggedéssel való harcom folyamatos. Úgy tűnik, hogy sosem hagy nyugtot nekem.

Vannak olyan napok, amikor mérlegelem a veszteségeket, és ha engedem a szívemet eluralkodni az elmém felett, akkor azon tűnődöm… vajon tényleg megéri a sok szenvedés, próba és áldozat? És amikor engedem, hogy erre a gyakran megtett útra csábítsa az elmémet, akkor engedek a kísértésnek és elkezdek azon gondolkodni, hogy „mi lenne, ha…”. Mi lenne, ha abbahagynám a szolgálatot? Mi lenne, ha abbahagynám az írást? Mi lenne, ha nem vezetnék többet nőket az Isten Igéjében történő elmélyedésben nap mint nap? Mennyivel könnyebb lenne az életem! Mennyivel több időm lenne arra, hogy mást csináljak! Mennyivel kevesebbet stresszelnék!

Ezeken a napokon tudatosan ki kell kapcsolnom azokat az érzelmeket és kétségeket, amelyek abban a pillanatban elárasztják a fejemet, ahogy felkelek, és helyettük mozgásban kell lennem, fel kell kelnem, muszáj dolgoznom… attól függetlenül, hogy hogyan érzek. Mert az az igazság, hogy ez a világ nem az otthonom, és neked sem az. Az élet itt nem tökéletes. Nem mindig élünk boldogan, amíg meg nem halunk, és nem mindig kapjuk meg a happy endet… a mennynek ezen az oldalán legalábbis nem.

„Mindenfelől bajok vesznek körül és nehézségek szorongatnak bennünket, mégsem szenvedünk vereséget! Sokszor nem tudjuk, mitévők legyünk, de nem esünk kétségbe! Üldöznek, de Isten nem hagy el bennünket. Néha földre terítenek, de nem tudnak egészen elpusztítani.” 2 Korinthus 4:8-9

Úgy gondolom, hogy nem egyedül küzdök ezzel. Azt hiszem, hogy időről-időre Pál is elbizonytalanodott.

És pontosan ez az, ami miatt nagyon szeretem olvasni a 2 Korinthus 4:8-9-et… Valamilyen furcsa módon bátorít.

Pál, a férfi, akit mi hithősnek tartunk nagyon is jól ismerte a próbákat, a fájdalmat és a csüggedést. Pont úgy, ahogy én is… és gondolom te is.

Pál élete távol állt a tökéletestől, azt pedig meg sem közelítette, amit könnyűnek neveznénk, mégsem adta fel. Még a küszködés és elkeseredés közepette is félretette az érzelmeit, és sziklaszilárdan megmaradt Isten követésében.

Ha a világ szemszögéből vizsgáljuk Pál szolgálatát, akkor nem igazán mondható sikeres embernek.

És mégis, a csüggedés, az akadályok, a küzdelmek ellenére folytatta.

És nekünk is ezt kéne tennünk.

Pálhoz hasonlóan mi is dönthetünk úgy, hogy bátrak leszünk, amikor elcsüggedünk.

Miért? Mert Isten azt ígérte, hogy nem hagy cserben, sem el nem hagy minket. (5 Mózes 31:6)

Minden egyes dolog, ami okot ad a csüggedésre egyben alkalom arra, hogy Istent dicsőítsük.

A világnak elég nehéz meglátnia, hogy Krisztus követése milyen változást hoz az életünkbe, ha az látszólag tökéletes és aggodalommentes. Amikor azonban az élet padlóra küld minket, mi mégis úgy döntünk, hogy bátrak leszünk és felállunk, ez nem fogja elkerülni azok figyelmét, akik az életünk részei. Amikor Pálhoz hasonlóan bajok vesznek körül, mégsem szenvedünk vereséget, akkor lehetőségünk nyílik arra, hogy bemutassuk, milyen különleges változást is hozott Krisztus az életünkbe.

A küzdelmeink valósak, de a Megváltónk is.

A csüggedés nem személyválogató, de Isten sem az. Ő bőségesen árasztja ránk erejét, és pontosan akkor, amikor csatáink közepette a legnagyobb szükségünk van rá.

Azért imádkozok, hogy Isten adjon neked és nekem is szellemi látást, nem csupán fizikait. Egy olyan látást, mely az Övéhez hasonló, így ha az, ami előttünk van, igencsak elveszi a kedvünket, a Márk 10:27 alapján tudhatjuk, hogy Istennek semmi sem lehetetlen. Isten folyamatosan munkálkodik az életünkben.

Döntsünk a bátorság mellett minden csüggedés ellenére, amivel az élet megdobál bennünket, és helyette lépjünk előre a hitben tudva, hogy Isten velünk van az út minden egyes lépésénél, attól függetlenül, hogy hogyan érezzük magunkat.

Szeressétek nagyon Istent,

Fordította: Szabó Anna

Forrás: https://lovegodgreatly.com/brave-when-discouraged/

Válaszd a bátorságot! – 3. hét / 5. nap

Bátran állj ellen a kétségbeesésnek

Olvasd el: 2 Korinthus 4:8-9, Márk 10:27

IMÁK: 2 Korinthus 4:8-9

Van valami igazán csodálatos abban az emberben, akinek a hite állhatatos. Beszélgettem valakivel, aki mosolygós, telve van örömmel és sokkolt, amikor a beszélgetés közben megtudtam micsoda próbatételeket kellett átélnie a közelmúltban. A mosolya és öröme nem a kétségbeesését leplezte, hanem Isten bizonyítéka volt, aki keresztülvezette őt mindenen. Az Istenbe vetett hite állhatatos volt annak ellenére is, hogy kétségbeesett. A Biblia szerint lesznek problémáink, amik megzavarnak majd minket, sőt, a földhöz szegeznek. De Isten mindig velünk van, vigyáz, hogy ne törjenek össze, hogy ne vezessen a kétségbeesés, ne pusztuljunk el. A próbákkal szembenézve is bátrak lehetünk, mert Isten megígérte, hogy sosem hagy el minket. Istennel az oldalunkon minden körülménynek ellenállhatunk és megmaradhatunk, növekedhetünk hitben, bizalomban és kitartásban. Arra hívattunk el, hogy bátrak legyünk a kétségbeesés közepette is, hogy állhatatos legyen a hitünk, mert Isten mindenkor hűséges hozzánk.

Istenem, köszönöm ígéretedet, hogy sosem hagysz el engem. Köszönöm Uram, hogy megmentesz attól, hogy összetörjek, elpusztuljak. Uram, olyan akarok lenni, mint Pál és Szilász, akik a börtöncellában is Téged dicsőítettek. Atyám, Te hűséges vagy akkor is, amikor én kétségbeesek, add, hogy bátor legyek és Beléd vetett hitem állhatatos legyen. Ámen.

/YouVersion/

Fordította: Szabó Eszter

Válaszd a bátorságot! – 3. hét / 4. nap

Bátran mondd meg az igazat

Olvasd el: Efézus 4:25, Példabeszédek 12:17, János 17:17

IMÁK: Efézus 4:25

Mikor igazolható a hazugság? És a füllentések? Mi van azokkal a hazugságokkal, amikkel másokat védünk? A Biblia nagyon világosan fogalmaz, Pál levelében ezt mondja: „Ezért soha többé ne hazudjatok!” Semmilyen hazugság sem lehet jó. De az a szégyenletes valóság, hogy gyakran hazudunk. Hazudunk, hogy elkendőzzük azokat a dolgainkat, melyeket megbántunk. Hazudunk, hogy kifogást találjunk a viselkedésünkre. Hazudunk, mert úgy véljük, a hazugság jobb, mint az igazság. Hazudunk ismeretleneknek, a szeretteinknek, sőt, magunknak is. Időnként a hazugságunk jól kidolgozott és bonyolult. Máskor olyan apró, hogy mi is majdnem igaznak gondoljuk. De mint Krisztus követőinek, igazat kell mondanunk. Elhívattunk, hogy Isten előtt egy magasabb mérce szerint éljünk. Mint „egyazon testnek a tagjai”, ha hazudunk, magunkat is bántjuk. A szívben lévő csalás beteggé teszi a testet. Ha hazudtál már, tudod, hogy ez igaz. A hazugság fáj. Az igazmondás azonban bizonyítja az igaz Istenbe vetett hitünket. Bátran kimondhatjuk az igazságot, ha Isten őszintesége vezet.

Atyám, köszönöm, hogy elhívtál arra, mondjak igazat. Köszönöm Uram, hogy segítesz meggátolni a nyelvemet abban, hogy hazug dolgokat állítson, legyen szó akár kis, akár nagyobb dologról. Istenem, köszönöm, hogy Te jó és igaz vagy, a Te utaidon szeretnék járni. Hadd dicsérjenek a szavaim Téged, Uram, én kősziklám és Megváltóm. Ámen.

/YouVersion/

Fordította: Szabó Eszter

Bátran élni a kultúrával ellentétes módon

Kockázatot vállalsz vagy áldozatot hozol?

Ha az ünnepek jövés-menése nem lopta el az örömödet és vagy nem szívta le az agyadat, akkor majd a január fogja. Mint nőtől, mindig elvárják tőlünk, hogy a toppon legyünk, és január lehet az az időszak, amikor összeroppanunk a nyomás alatt. Ha nem sikerül tökéletesen kezdenünk a tökéletes új évet, ha nem valósítjuk meg idén végre az összes életcélunkat, könnyen a legyőzöttség szűnni-nem-akaró fellegében találhatjuk magunkat. Ahelyett, hogy úgy élnénk ezt az új életet, ahogy Isten előírja, újból és újból a régi akadályokat választjuk.

Isten mégis folyamatosan azt parancsolja, hogy legyünk bátrak. Nem azt mondja, hogy a kedvünknek való úton járjunk ebben az évben; hanem azt, hogy legyünk bátrak annyira, hogy életünk minden lépését az Ő ösvényén tesszük meg. Mivel Isten tudja, milyen hihetetlenül csodálatos jövőt tartogat számunkra, nem kér elnézést, amiért azt parancsolja, hogy kövessük Őt.

Isten biztosan tudja, hogy ha követjük Őt, akkor áldottak leszünk. De mi is biztosan tudjuk ezt?

Ha a bátorságot választod, akkor kockázatot vállalsz vagy áldozatot hozol?

„Isten irántunk mutatott nagy kegyelmére kérlek benneteket, testvéreim, hogy határozottan szánjátok oda és adjátok át magatokat Istennek! Olyan ez, mintha élő és szent áldozatot vinnétek neki, amelyet ő szívesen fogad. Ez legyen a ti önkéntesen fölajánlott áldozatotok, amellyel őt méltóképpen tisztelitek!” Róma 12:1

Isten azt kéri, hogy ismerjük fel a kegyelmét – hogy tudjuk, hogyan vezette Szaván keresztül az előttünk járókat és azt, hogy gyülekezeti közösségben éljünk, hogy láthassuk, ahogy most is munkálkodik. És akkor, csak miután megismertük kegyelmes természetét, kéri, hogy szánjuk neki a testünket, mint élő áldozatot, ne csak fogadkozzunk.

A kockázat a dictionary.com definíciója szerint sérülésnek vagy veszélyhelyzetnek való kitettséget jelent, ami veszélyes, veszedelmes lehet. Az áldozat pedig valami értékes vagy vágyott dolog felajánlása, egy magasabb rendű, nagyobb horderejű dologért.

Jézus utolsó szavai, mielőtt magára vette volna a világ bűneinek mérhetetlen terhét, nem azok voltak, hogy „Kívánj szerencsét”, hanem, hogy „Beteljesedett!” (János 19:30). Isten igazság, nem pedig hazárdjáték. Jézus nem a kereszt kockázatát vállalta, hanem áldozatot hozott.

Jézus nem félt a veszélytől amikor a kereszten függött, nem kívánta, hogy a dolgok bárcsak máshogy alakultak volna. Alárendelte magát Isten tervének, ismerve Isten kegyelmének igazságát és biztos volt az Ő kegyében.

„Ne igazodjatok a jelenlegi istentelen korszellemhez, se a divatjaihoz! Ellenkezőleg, újítsátok meg az egész gondolkodásotokat, és ezáltal gyökeresen változzatok meg! Akkor lesztek majd képesek megérteni, mi az, amit Isten akar: ami szerinte jó, ami neki tetszik, amit tökéletesnek tekint. Ezekre igyekezzetek!” – Róma 12:2

A világ azt akarja, hogy elhiggyük, Isten olyan, mint egy szerencsejáték, nem pedig oltalom. Azt akarja, hogy elhiggyük, a nap, amikor feladjuk az akaratunkat, érzéseinket és kívánságainkat, a pusztulást fogja elhozni, nem pedig a megszabadítást. Azt akarja, hogy elhiggyük, egyedül kell mindennel megbirkóznunk elhagyva azt, aki már mindent legyőzött.

A világ azt akarja, hogy elutasítsuk Teremtőnk tervét és zaklatottan, káoszban, kétségbeesve éljük le az életünket. Ha nem tudjuk, kik vagyunk, és kiéi vagyunk, akkor könnyen manipulálhatnak, irányíthatnak, kihasználhatnak minket. A közösségi média, a filmek és a divat el akar csábítani Isten jóságától, tehetetlenül hagyva olyan vermekben, melyeket nem tudunk betölteni.

A közösségi média azt üzeni, hogy nem vagyunk méltók a szeretetre, nem pihenhetünk biztonságban, amíg le nem adunk tizenöt kg-t. A filmek miatt a csodálatos férjünk helyett egy kitalált karakterre vágyakozunk. A divat csapdába csalhat, hogy azt gondoljuk, a pénzügyeink, a hátterünk, a családunk vagy az otthonunk lehetetlenné teszi, hogy örömteli életünk legyen. Isten mégis azt mondja, hogy mesterművek vagyunk (Efézus 2:10).

„Az Istentől kapott kegyelem által figyelmeztetlek benneteket, hogy egyikőtök se tartsa magát többre, mint ahogyan kellene! Józanul lássátok magatokat, a hiteteknek megfelelően, hiszen mindenki kapott bizonyos mértékű hitet Istentől.” Róma 12:3

Isten nem a kockázatvállalásunk szintje szerint méri a szerencsét, hanem kegyelmesen fogadja, ha neki szánjuk magunkat. A kockázat nem hit, az áldozat igen.

Ha ráébredünk, hogy nem mi hívtuk életre a világot, a tenger hullámait, nem mi hoztuk a világba az igazságot, a kegyelmet és a könyörületet, akkor meglátjuk, hogy mi mindent tett és tesz Isten. A bizonyosság, hogy Ő a Király és mi az Ő királyságának vagyunk részesei, letöri a büszkeségünket annyira, hogy átadhassuk a testünket neki.

Ha a világ arra kér, hogy idén válaszd a bátorságot és állj szilárdan a hitben, kockázatot vállalsz vagy áldozatot hozol?

Ha a testednek arra van szüksége, hogy letedd a mankót, akkor eldobod vagy átadod Istennek?

Ha a gondolataid azt visszhangozzák, hogy nem vagy elég, többre vágysz, vagy megtalálsz mindent Őbenne?

Ha a lelked segítségért kiált, kijátszod a kártyáidat vagy befekszel szárnyai árnyékába?

Szeretve vagyunk, ezért választhatjuk a bátorságot.

Mivel Isten tudja, milyen hihetetlenül csodálatos jövőt tartogat nekünk, nem kér elnézést, amiért vezet minket. Ne kérjünk hát elnézést mi se, amiért Őt követjük! Azért imádkozom, hogy ebben az évben a világ „MI LENNE HA”-ját váltsa fel Isten „MI AZ, AMI VAN”-ja. Azt remélem, hogy feláldozzuk azt, ami jónak érződik és tűnik, azért, AMI JÓ. Így tudjuk imádni Őt. 

Az Ő dicsőségére,

Amanda odavan mindenért, ami Texas-szal vagy Jézussal kapcsolatos. Amellett, hogy két csodálatos lányát neveli, és mindent megtesz, hogy a lehető legjobban szeresse és tisztelje tűzoltó férjét, próbál minél több időt olvasással és írással tölteni. Pontosan tudja, hogy milyen üres volt az élete Isten nélkül, és örökké hálás azokért az emberekért, akik Istenhez vezették.

Amanda azon kevés emberek közé tartozik, akik egyszere nyitottak és zárkózottak. Még tanulnia kell, hogy hogyan tudja Isten páncélját a szíve felett viselni. Az a vágya, hogy a világon minden nő tudja meg, hogy Isten mennyire szereti őket; így azok visszatérhetnek ahhoz és megmaradhatnak abban az identitásban, amelyet Ő tervezett a számukra.

Fordította: Szabó Eszter

Forrás: https://lovegodgreatly.com/brave-to-live-counter-culturally/

Válaszd a bátorságot! – 3. hét / 3. nap

Bátran élj a kultúrával ellentétes módon

Olvasd el: Róma 12:1-3

IMÁK: Róma 12:2

Nagy bátorság kell ahhoz, hogy ne a korszellem szerint éljünk. Sokkal könnyebb lenne olyan életet élni, ami a világi szokások szerint zajlik. De, kedves barátom, nagyon megéri. A Róma 12:2 azt mondja, hogy ha azt választjuk, hogy nem a világi viselkedést másoljuk, Isten átformál minket. Az átformálás közben Isten megváltoztatja a gondolkozásmódunkat, megtanuljuk érteni az Ő jó és tökéletes akaratát ránk nézve. Ez azt jelenti, hogy ha az árral sodródunk és másoljuk a világi szokásokat, akkor a növekedésünk megakad és vakok leszünk Isten akaratára. Milyen borzalmas lenne! Ezért elég bátornak kell lennünk ahhoz, hogy a korszellemmel szemben éljünk. A konformitás gyávaság. Az isteni átformáláshoz pedig bátorság szükséges.

Mennyei Atyám, azt akarom, hogy formálj engem! Köszönöm Istenem, hogy megmutatod mi a különbség aközött, ha a világi viselkedés szerint élek, vagy ha Általad átformálva élem az életem. Köszönöm, hogy bátorságot adsz a korszellemmel szemben élni. Erőd által bátor vagyok. Ámen.

/YouVersion/

Fordította: Szabó Eszter