Blog

Bízhatsz bennem

„A pletykálkodó kifecsegi mások titkait, de a megbízható tud titkot tartani.” – Példabeszédek 11:13

Eszembe jut egy kislánykoromban megélt nagyon kínos pillanat. El sem hiszem, hogy megosztom itt veletek, mert még felnőttként is nagyon kínos visszagondolni rá. De még mindig empatikusan gondolok a fiatalabb énemre, és tisztán emlékszem arra, hogy mennyire védettnek éreztem magam egy olyan pillanatban, amelyben társadalmilag kiközösített és védtelen lehettem volna.

Óvodás voltam és figyelmetlen lehettem, mikor az óvónéni arra hívta fel mindenki figyelmét, hogy használjuk ki a mosdó használatára rendelt néhány percet a szünet után. Visszatértünk az osztályba és ő elkezdte a délutáni leckét tanítani, amikor hirtelen megdöbbentett és elborzasztott a felismerés, hogy ott, az osztály kellős közepén, a székemen ülve egy balesetem lesz. Félénken felemeltem a kezem és megkértem az óvónénit, hogy jöjjön oda, és bár egy szót sem tudtam kimondani, a szememből ki lehetett olvasni a nagy rémületet és megaláztatást.

Amit ezután tett, az a megtestesült kedvesség volt. Azonnal rájött a helyzetemre és rettentő finomsággal, diszkréten megkérte a többi gyereket, hogy sorakozzanak fel egy délutáni meglepetés kalandra. Gyorsan kivezette őket az osztályból, és a folyosó másik végén levő szökőkúthoz vitte őket vizet inni (egy ötéves gyereknek minden kalandnak számít), messze vezette őket tőlem, miközben bekukkantott egy másik osztályterembe, hogy egy ott levő óvónénit hívjon segítségül. Ezután visszatért az osztályba, ahol gondoskodott rólam és a (szó szoros értelmében) kínos pocsolyámról.

Emlékszem, elmagyarázta, hogy elmegyünk együtt a mosdóba ahol megtisztálkodhatom, de nem kell aggódnom, mert ő majd fedez, és senki nem fogja látni vagy megtudni, hogy mi történt. Ahogy kiléptünk az osztályból és a többiektől ellenkező irányba indultunk a folyosón, emlékszem, hogy szorosan mögé bújtam amikor az érdeklődő gyermekhangok ütötték meg a fülemet: „Mi történik vele?” Amilyen őszinték és nyíltak tudnak lenni az óvodáskorúak, kétségtelen, hogy az esetem nagyszerű beszédtéma lett volna a társaim között, ráadásul tréfáik célpontja lettem volna éveken keresztül.

Viszont az óvónénim jól tudta mekkora érték rejlik abban amikor valaki elrejti azt, ami több kárt, mint jót okoz. Felismerte, hogy a fájdalmam bántalmazó sugdolózások tárgya lehetett volna, és mindent megtett azért, hogy ez az eset ne váljon egy életre szóló megbélyegzéssé. A szó szoros és átvitt értelmében is hátvédként ott volt mellettem, amikor erre a legnagyobb szükségem volt.

Lehet. hogy te is tudod milyen érzés olyan helyzetben lenni, melyben a személyes fájdalom, szégyen, tévedés, veszteség vagy nehézség nyilvános beszélgetések témájává válik. Nagyon könnyű egy ember magánéletét felfedni a világ előtt, akár közösségi oldalakon olvasni erről vagy alkalmi pletyka tárgyává tenni egy vacsora fölött a barátnőiddel.

Talán te is együtt tudsz érezni az ötéves énemmel, ha azokra az eseményekre és tapasztalatokra gondolsz amelyek sok beszédtémát adtak másoknak. Akkor talán meg tudod érteni mekkora ajándék egy megbízható barát, aki nagylelkűen védelmez, óv és fedez téged, ahelyett, hogy kihasználná a helyzetet és fájdalmadat közhírré tenné.

Ez az óvónéni bemutatta úgy beszédben, mint tettekben, hogy ő egy olyan barát volt, akire számíthattam. Ami életem legkínosabb gyermekkori emlékévé válhatott volna, ma hálát fakasztó emlék az áldozatos törődésről, a védelmezésről és méltóságról egy sebezhető pillanatban. Bárcsak elmondhatnám, hogy mindig ennek a kedves és bölcs óvónéninek a példáját követtem és gyorsan véget vetettem a sugdolózó-kíváncsiskodó „Mi történik vele?” megjegyzéseknek.

Bárcsak olyan lehetőségekké fordítottam volna ezeket a beszélgetéseket, amelyek jóindulattal és empátiával fedezik be a másik személyt. Néha megtettem, néha nem. De a reményem és imádságom az, hogy törekedjünk olyanokká válni mint az az óvónéni – megérteni, hogy a választás a miénk: hozzáadunk a másik fájdalmához és szégyenéhez, mikor sebzett vagy elesett, vagy olyanok vagyunk akiről a Példabeszédek 11:13 így ír: „a megbízható tud titkot tartani”, hogy megbízható emberek legyünk, akik megtalálják a lehetőséget arra, hogy befedezzenek másokat jóindulatukkal és kedvességükkel. Én tudom milyen személyt szeretnék az életemben látni és azt is, hogy milyen barátként szeretném, hogy ismerjenek engem: olyan megbízható szemény akarok lenni, aki azt mondja: „Barátom, bízhatsz bennem, számíthatsz rám.”

Andrea Howey kalligráfus a texasi Dallasban. Kalligráfusi karrierét azzal kezdte, hogy a veszteség idején igeverseket és bátorító szavakat vetett papírra, majd Isten elkezdte felhasználni ezeket arra, hogy a közösségi médián keresztül a szerte e világon élő emberekhez juttassa el bátorítását. Ma is kézzel írt szövegeket és termékeket gyárt, már üzleti szinten, valamint szabadúszóként munkálkodik gyülekezetekben, írók felé és egyéb projektekben is részt vesz, mindig azzal a céllal, hogy bátorítsa az emberek lelkét, megerősítse a hitüket és mindenekelőtt Jézusra mutathasson. Gyönyörű dizájnjait megnézheted az andreahowey.com weboldalon vagy vedd fel vele a kapcsolatot Instagram-on.

Forrás: https://lovegodgreatly.com/ive-got-your-back/
Fordította: Gál Ruth
Kép: Vasadi Dubován Judith

Támaszra lelni egy bukott világban

Miért olyan nehéz barátságokat kialakítani?

Nem a Facebook ismerőseidről vagy az Instagram követőidről beszélek.

Nőkkel való mély, tudatos és hosszútávú kapcsolatokról beszélek.

Mikor óvodások voltunk, az volt a barátunk, akivel együtt játszottunk.

Mikor egyetemre kerültünk, azokat tartottuk barátainknak, akikkel egész éjjel tanultunk és akikkel együtt sírhattunk egy szívet tépő fájdalom felett.

Ahogy a felnőttkorba értünk, a dolgok kissé bonyolódtak.

Van egy – a legközelebbi barátaimból álló – nagyon-nagyon kis csoport, akik évtizedek óta a bizalmasaim. Ismernek engem kívülről-belülről. Tudják rólam a jót, a rosszat és a csúnyát. Eltűrik minden őrültségemet, de kimondják az igazságot, akkor is, ha nem akarom elfogadni. A barátságunk gyökerei mélyre hatolnak.

Mikor őszintén próbáltam kapcsolatokat teremteni új barátokkal, sok akadály ütötte fel a fejét.

Időhiány.

Energiahiány.

Családi kötelezettségek.

Missziós kötelezettségek.

Munkahelyi kötelezettségek.

Érted miről beszélek? Bonyolult.

Figyeljünk oda egymásra is! Biztassuk egymást az isteni szeretetre és a helyes tettekre! Ne hanyagoljuk el a közösség összegyülekezéseit — mint egyesek teszik —, hanem bátorítsuk egymást! Annál is inkább, mivel látjuk, hogy közeledik az a bizonyos Nap!”Zsidók 10:24-25

Hívőkként, mikor Jézus Krisztusnak adtuk az életünket, egy testté lettünk, a gyülekezet, melynek feje Krisztus. Minden hívővel egy családot alkotunk. Mint Isten családjának tagjai, azt parancsolja nekünk, hogy Jézus Krisztus szeretetét mutassuk ki hívőknek és nem hívőknek egyaránt, amíg Ő vissza nem jön.

Talán a bukott világ miatt, amelyben élünk, az igazi barátságok gyakran félelmet és tétovázást keltenek bennünk. Mindannyian tapasztaltuk már az árulás okozta fájdalmat, szívfájdalmat és csalódást, melyeket mások okoztak nekünk. Könnyű lett felszínes kapcsolatokat teremteni más nőkkel interneten vagy az életünkben. Néha kevés az időnk és energiánk, hogy kitartsunk és elviseljük az embereket problémáikkal együtt. Ez elbátortalaníthat minket.

Viszont Jézus Krisztus a mi reménységünk. Ő táplálja és tartja életben a hitünket, hogy munkálkodásunk során a szeretetünket tudjuk másokra is kiárasztani.

Hit. Remény. Szeretet. Ezek együtt működnek.

A hitet és a reményt egyedül is tudod gyakorolni, de nem tudsz másokat bátorítani, vigasztalni, szolgálni egymagadban.

Az 1 Korintus 13:13 azt mondja, hogy a hit, a remény és a szeretet mindig megmarad, ezek közül azonban az isteni szeretet a legnagyobb. Szerintem ez azért van, mert ahhoz, hogy úgy szeress, ahogy azt Isten elvárja, kapcsolatban kell lenned valakivel.

Mert Isten nem igazságtalan, hogy elfelejtkezzen a munkátokról. Nem felejti el azt a szeretetet sem, amellyel iránta vagytok, és amellyel segítettétek, és ma is segítitek népét.”Zsidók 6:10

Azért hívattál a közösségre, hogy szeress. Nem csak magadért, hanem azokért az emberekért, akiknek arra van szükségük, amit Isten különösen beléd helyezett.

Isten nagy dolgokat szeretne véghezvinni az életedben, és sokszor a gyermekei szeretetét használja fel ahhoz, hogy véghezvigye tervét. Ne maradj le Isten tervéröl azért, mert esetleg elszalasztod Isten eszközét.

Ez különösen nehéz lehet a gyülekezeti családodban.

Közösséggyakorlás közben ellenállásokba ütközhetünk a többi hívővel a gyülekezetben, de ilyenkor emlékeztetnünk kell magunkat az Istenbe vetett hitünkre és az Ő hűségére, ami képessé tesz minket mindarra, amire Ő elhívott.

Az introvertáltaknak ez azt jelentheti, hogy hitbeli lépésként részt vesznek egy közösségi eseményen, tudatosan kapcsolatot teremtenek egy másik személlyel, hogy fokozatosan és kitartóan alakítsanak ki egy mélyebb kapcsolatot.

Az extrovertáltaknak ez azt jelentheti, hogy ahelyett, hogy egyszerűen csak találkoznának és kapcsolatokat építenének ki különböző emberekkel, inkább tudatosan törekedjenek mélyebb, őszintébb kapcsolatokra, melyek tovább tartanak, mint a Bibliatanulmány.

Mikor belefáradunk a frusztrációba és a drámába, amit az a próbálkozásunk okoz, hogy próbáljunk segíteni és támogatni embereket, emlékeztetnünk kell magunkat az Istenben való reménységünkre.

Emlékeztetjük magunkat arra, hogy Isten lát minden rejtett áldozatot, amit meghozunk és Ő megígérte, hogy megjutalmaz mindent, amit az Ő nevében teszünk. Át kell szűrnünk minden szeretetben tett cselekedetünket Jézus önzetlen szeretetén és áldozatán, melyet Isten gazdagon áraszott ránk. Általa minden dolog, még a legnehezebbek is, lehetővé lesznek.

Békesség és kegyelem nektek,

Terria Moore a Szeresd Nagyon Istent bátorító csapatában szolgál. Georgiában született, de jelenleg férjével Virginiában él. Szeret szunyókálni, Oreót enni és különösen szereti Jézust. Szenvedélye, hogy lángra lobbantsa az ezredforduló nemzedékében született nők szívét, hogy ők is Isten igazságába kapaszkodjanak. Napközben fáradhatatlanul szolgál a helyi katonai kórház betegei mellett. Éjszakánként szeret olvasni és írni azokról a leckékről, amiket Isten tanított neki élete során. Terria életének sokszor túlzsúfolt körülményei ellenére, Isten mindig erősen és szeretetteljesen jelent meg a számára.

Forrás: https://lovegodgreatly.com/support-in-a-broken-world/
Fordította: Gál Ruth
Kép: Vasadi Dubován Judith

Hűséges barátok

Barátság. Mindenki vágyik rá, olykor mégis meglepően nehéz lehet.

Nem az internetes barátaid számáról beszélek.

Mégcsak nem is arról a társaságról, akikkel egy sportcsapatban vagy, vagy egy vacsorán találkoztok.

Arról az egy vagy néhány barátról beszélek, akivel egy olyan odaadó kapcsolatban élsz, mint amilyenről a Biblia ír Dávid és Jonatán esetében.

…Jonatán úgy megszerette Dávidot, mint a saját lelkét. Szövetséget kötöttek egymással, és a lelkük szinte összeforrt.”1 Sámuel 18:1

Az Ige leírja ezt a kettejük közti szeretetet, hűséget és áldozatot. A barátja érdekében Jonatán egy összeesküvést szervezett és megdorgálta apját, Saul királyt. Jonatán és Dávid barátsága a vérnél is erősebb volt.

Miben különböznek ezek a barátok a többitől?

Ismernek téged.

Ők nem csak felszínesen ismernek, hanem ismerik az álmaidat, szennyedet és a hibáidat. És mindezek ellenére úgy döntenek, hogy melletted maradnak és szeretnek feltétel nélkül.

Jelen vannak.

Néha ott vannak neked fizikailag. Máskor felhívnak vagy küldenek egy üzenetet. Készek segíteni neked, ha szükséged van rá, nem törődve az idő, távolság vagy világjárványok okozta akadályokkal.

Imádkoznak érted.

Közbenjárnak érted, és imádkoznak a te oltalmadért, egészségedért és sikereidért.

Igazságokat mondanak az életedre.

Mikor a legközelebbi barátaimra gondolok, eláraszt Isten jóságának gondolata, mert az életembe helyezte őket. Abban, ahogy szeretnek és bátorítanak engem, folyamatosan látom Isten kegyelmét és irgalmát. A hitem erősödött nekik köszönhetően.

Ugyanígy ragaszkodom én is hozzájuk. Habozás nélkül nevelném a gyermekeiket. Az ő terheik az én vállamat is nyomják és őszintén tudok örülni a sikereiknek.

Ezzel nem azt mondom, hogy egy barátság valaha is tökéletes lesz. Mindannyian bűnösök vagyunk és nem vagyunk mentesek attól, hogy önzően, érzéketlenül, gonoszul vagy irigykedve viselkedjünk. Sátán is tudja, mennyire értékesek a barátságok, és éppen ezért akar stresszt kelteni, amivel tönkretegye a barátságainkat.

Ezek a közeli barátságok azért másak, mert küzdeni akarsz a táplálásukért és a megmentésükért. Megérdemlik a belefektetett munkát, bocsánatkéréseket, újraépítéseket és az áldozatokat.

Engedjétek meg, hogy mondjak még valamit: tudom, hogy sokan, akik ezt olvassátok, magányosak vagytok. Lehet most nincs egy igazi barát az életedben. Én is éreztem már magam egyedül egy zsúfolt teremben. Csak tudd, hogy azt szeretnénk, hogy a Szeresd Nagyon Istent közösség egy befogadó, biztonságos hely legyen, ahol igazi kapcsolatokat építhetsz. Itt szívesen látunk.

Azért imádkozok, hogy legyenek tudatos, hűséges barátaink, és hogy mi is azok legyünk mindannyian!

Sara Lindsey egy nyugat-texasi lány. Több, mint 16 éve szereti férjét és nagy örömét leli abban a mindennapi káoszban, amit négy kicsi gyermekük nevelése és tanítgatása jelent. Hivatását tekintve orvos és az MRI képalkotó diagnosztikára szakosodott. Támogató barát, aki nemzetközi szinten is építi a kapcsolatait. Szíve nyitott más asszonyok és családok bátorítására és szenvedélyes küldetése a Bibliafordítás.

Forrás: https://lovegodgreatly.com/loyal-friends/
Fordította: Gál Ruth
Kép: Vasadi Dubován Judith

Leküzdeni az akadályokat

Márk evangéliumának második fejezete az egyik kedvenc történetemet meséli el Jézus földi szolgálatának idejéből. Annyira szeretem ezeknek a névtelen barátoknak a merészségét! Hitbeli barátok voltak, és a hitüket Jézusba vetették.

Jézus épp Kapernaumban járt, amely az otthonának számított, mivel szolgálata során rendszeresen visszatért ide, illetve mert Kapernaum mindössze nagyjából 32 kilométerre feküdt Názárettől, tehát mindkettő Galileához tartozott.

Márk első fejezetében arról olvasunk, hogy Jézus a zsinagógában tanít, és miközben beszél, meggyógyít egy embert, akiben gonosz szellem lakott. „Mi lehet ez? Micsoda új tanítás! Hatalommal parancsol még a gonosz szellemeknek is, és azok engedelmeskednek neki!” (Márk 1:27)

A zsinagógai tanítást követően Jézus meglátogatta Andrást és Pétert, és meggyógyította Péter anyósát. A 32. és 34. versekben ezt olvassuk: „Naplemente után, amikor már beesteledett, Jézushoz vitték a betegeket, és azokat is, akikben gonosz szellemek laktak. Az egész város összegyűlt a ház ajtaja előtt. Jézus sokakat meggyógyított, akik különféle betegségekben szenvedtek. Kiűzte a gonosz szellemeket is.” 

Amikor az emberek meghallották, hogy Jézus visszatért a városba, hatalmas tömeg gyűlt össze. Lukács evangéliuma beszámol arról, ahogy Galilea, Júdea és Jeruzsálem összes farizeusa és törvénytudója tiszteletét tette (lásd. Lukács 5:17). A házban egy tűt sem lehetett leejteni, az ajtóhoz pedig lehetetlen volt hozzáférni. Mindenki Jézus prédikációját hallgatta.

És ebbe a már eleve túlzsúfolt helyzetbe érkeztek a barátok: négy ember, akik egy járásképtelen, fogyatékos ötödiket cipeltek. Azonban nem tudtak Jézus közelébe férkőzni. Annyira szeretem a megoldásukat, miszerint felmásztak a ház lapos tetejére (akkoriban általában még lépcső is vezetett oda), kibontották (lásd. Lukács 5:19), így le tudták ereszteni a barátjukat Jézus elé. 

Nem tudták, hogyan reagál majd Jézus, abban viszont hittek, hogy a barátjukat el kellett hozzá juttatniuk. És igazuk volt: Jézus látta a hitüket, és válaszolt rá: betöltötte a beteg legnagyobb szükségét, megbocsátotta bűneit. 

Ha én is a barátok egyike lettem volna, akkor biztos csalódtam volna, hogy a barátom nem gyógyult meg testileg. De Jézus földre jöttének ez volt a lényege: a hozzánk hasonló bűnösöknek utat mutatni a megbocsátáshoz. Jézus aztán meggyógyította a beteget, hogy megmutassa, neki hatalma van megbocsátani a bűnöket, ez a történet azonban emlékeztetőül szolgál arra, hogy néha annyira lefoglalnak minket a múlandó dolgok, hogy teljesen szem elől tévesztjük mindazt, ami örökkévaló. 

Arra kérlek, hogy gondolj olyan családtagjaidra és barátaidra, akik nem ismerik Jézust. Gyakran arra gondolunk, milyen jó lenne, ha valaki elérné őket Krisztus üzenetével, azonban az ő életükbe Isten téged helyezett, hogy a Hozzá vezető úton útitársuk légy.

Először is imádkoznunk kell értük, aztán számtalan lehetőség nyílik arra, hogy a mindennapjaink során beszéljünk Istenről. Lehet, hogy tudsz mesélni arról, hogyan változtatta meg Isten az életedet, vagy arról, hogy mit tanít neked éppen. Megoszthatod a bukásaidat, és beszélhetsz Isten kegyelméről. Megkérdezheted, hogy ők miben hisznek, vagy válaszolhatsz a kereszténységről feltett kérdéseikre. Nem kell minden egyes beszélgetést Istenre terelned, de az sem jó, ha egyetlen beszélgetésed sem szól Róla!

A barátokhoz hasonlóan lehetőséged van továbbá gyakorlatban bemutatni a szeretetet, így az a szeretet, amellyel Isten a te életedet árasztja el, kiáradhat másokra is. A Kolossé 4:5–6 szerint: „Bölcsen viselkedjetek azok között, akik még nem hisznek Jézusban, és jól használjátok ki az időtöket! Amikor velük beszéltek, legyetek mindig bölcsek és kedvesek! Akkor majd mindig tudni fogjátok, hogy kinek mit válaszoljatok.”

És milyen a kapcsolatod a többi kereszténnyel? Hajlandó vagy őket Isten elé hozni? Vannak olyan keresztény barátok és családtagok, akikkel bármiről örömmel beszélünk, kivéve azt, ami igazán számít. Rendkívül hálás vagyok azokért a barátaimért, akik nem csupán imádkoznak értem, hanem akikkel Istenről is beszélhetünk. Ez hatalmas bátorítás számomra, mivel a velük töltött idő a Példabeszédek 27:17-re emlékeztet: „Az acélpengét acéllal élesítik, csakúgy, mint a barátok egymást csiszolják.” És mivel továbbra is bűnös vagyok, áldottnak érzem magam, mert vannak olyan barátaim, akik törődnek velem annyira, hogy szeretettel segítenek meglátni a bűneimet és elhagyni őket úgy, hogy közben visszaterelnek Jézushoz. 

Nagyon szeretek más keresztényekkel Istenről beszélni a kegyelem miatt, amelyet kiárasztott rám. Szeretek egy kávé mellett, egy bibliatanulmányozó csoportban, kettesben vagy a vasárnapi istentisztelet után arról diskurálni, hogy mit tanultunk, bár a helyi lelkész feleségeként az utolsó pont valódi kihívás számomra. Arra szól az elhívásunk, hogy „ezzel bátorítsátok és erősítsétek egymást, ahogy azt teszitek is” (1 Thesszalonika 5:11). A Kolossé 3:16 pedig arra kér bennünket, hogy „Krisztus beszéde és tanítása teljes gazdagságában éljen bennetek és közöttetek! Tanítsátok és tanácsoljátok egymást mindenféle bölcsességgel! Isten iránti őszinte hálával énekeljetek zsoltárokat, himnuszokat és a Szent Szellemtől származó énekeket!”

Arra bátorítalak téged (és magamat is), hogy gondold át: Istennek olyan leánya vagy, aki minden helyzetben azt keresi, miként vihetné barátait és családtagjait Jézushoz tudva, hogy ez az egyetlen hely, ahol megtalálhatják azt, amire tényleg szükségük van? 

Julie McIlhatton a gyönyörű Észak-Írországban él szerető férjével és két csodálatos fiával. Áldásnak tekinti, hogy teljes idejű anyuka lehet és a gyülekezetében számos szolgálatból kiveszi a részét. Szabadidejében filmet néz, társasjátékozik vagy sétálni indul (már ha éppen nem esik!). Szeret mindenféle zenét hallgatni, és lenyűgözi, hogy a megfelelő zene milyen könnyűvé teszi az olyan hétköznapi feladatokat is, mint a takarítás. Égetően tudatában van annak, hogy Isten érdemtelenül árasztja rá szeretetét és kegyelmét. Ezért is keresi a lehetőséget, hogy megdicsőítse Őt és örökké vele legyen.

Forrás: https://lovegodgreatly.com/overcoming-obstacles/
Fordította: Szabó Anna
Kép: Vasadi Dubován Judith