Ebos Aifuobhokhan
„Azokban a napokban történt, hogy Jézus felment egy hegyre, és egész éjjel Istenhez imádkozott.” – Lukács 6:12
Szeretem Jézust, és az az emberség, amit a földön töltött ideje alatt tanúsított, még szerethetőbbé teszi a szememben. Teljesen Isten és mégis teljesen ember volt. És ezek a tények megvidámítják szívemet és könnyebbé teszik keresztyén utamat. Jézus választhatott volna bármilyen más életet. De az Ő élete megmutatja, hogyan élhetek szoros közösségben Istennel, és hogyan lehetek olyan, mint Jézus; Isten igaz követője. Semmi más nem okoz ekkora örömet.
Jézus szembeszegült a bűnnel, és nem bukott el, így én is szembeszegülhetek a bűnnel, és nem kell elbuknom. Az emberek félreértették, beleértve a családját is, mégsem hagyta el őket. Ehelyett szerette őket és mindent megtett értük. Amikor Jézus mintájára alakítom az életemet, akkor nehéz emberekkel is együtt tudok élni, szeretem és az üdvösség felé irányítom őket. Jézusnak volt egy tolvaj és áruló tanítványa. Tudta, hogy Júdás el fogja árulni, de mégis vele élt és járt. Nem használta ki isteni mivoltát, hogy megölje Júdást, szerette mindazokat, akik körülvették Őt. A méltóakat és a nem méltóakat is. Valójában a bűnösök voltak Jézus barátai.
Jézus megmutatta, hogy lehet embernek lenni, szembenézni a legrosszabbal, mégis úgy élni az életünket, hogy az dicsőítse Istent.
Mai olvasmányunkban Jézus időt szakít az imádkozásra. Felment a hegyre, és egész éjszaka az atyjával beszélgetett. Vajon mit mondott az Atyjának? Milyen volt a beszélgetésük? Jézus Isten, mégis imádkozott. Miután Jézus imádkozott, kiválasztotta tanítványait, és elmondta a legkézzelfoghatóbb prédikációt arról, hogyan éljünk Istennek tetszőn.
Jézus úgy maradt életben itt a Földön, hogy szoros közösségben volt az Atyával. Példája által megtudjuk, hogy ha életben akarunk maradni ebben a világban, nekünk is imádkoznunk kell, és szoros közösségben kell lennünk az Atyával. Jézus soha nem érezte úgy, hogy neki nincs szüksége az imára, és ezzel mi sem lehetünk másképp. Jézus beszélt az Atyával, mielőtt kiválasztotta tanítványait, rámutatva, hogy beszélnünk kell Istennel, mielőtt döntéseket hozunk. Nem csak úgy továbblépett, és azt tette, amit akar. Elismerte, hogy az Atya szuverenitása felette áll.
Bárcsak életem minden napján ilyen lehetnék, nem csak nekivágni saját magamtól, hanem útbaigazítást kérve az Atyától. Jézus megtette, és nekem is meg kellene. Mindannyiunknak, akik Isten követői vagyunk, olyan alázattal kell az Atyához viszonyulnunk, ahogy Jézus tette.
Miközben olvasod a mai verseket, könyörögj Istenhez, hogy szülessen meg szívedben a vágy, hogy olyan legyél, mint Jézus. Ő elég alázatos volt ahhoz, hogy tudja, szüksége van az Atyára, és nagy erőfeszítéseket tett azért, hogy időt töltsön imában, elismerve, hogy „rászorul” az Atyára.
Legyünk mindig Isten lábai előtt, függetlenül attól, hogy mióta vagyunk hívők. Soha ne „nőjünk fel” annyira, hogy az élet dolgaiba vetődjünk anélkül, hogy megkérdeznénk Őt.
Szeretettel,
Forrás: https://lovegodgreatly.com/at-his-feet/
Fordította: Szaniszló Tünde
Kép: Vasadi Dubován Judith
Ebosereme Aifuobhokhan Nigériában él. Szenvedélyesen olvassa és szereti Isten szavát. Ő vezeti a Hausa fordítócsapatot a Szeresd Nagyon Istent családban és minden anyagot lefordítanak Hausa nyelvre, amit világszerte több, mint 40 millió ember beszél. Emellett a Szeresd Nagyon Istent Bátorító és Imaharcos csoportjaiban is szolgál. Ha megkérdezzük, mi az életcélja, mindig azt mondja: „Jézusra mutatni fel.” Egyedülálló, Istent szereti a legjobban. Mammográfus és radiológus a Nigériai Edo állam Egyetemi Kórházában.
