Katie Shott
Szeretem a jó történeteket. Az egyszer fent, egyszer lent típusúakat, amik telis-tele vannak fordulatokkal. A koldusból királyfit, hőssel, rosszfiúkkal, csipetnyi romantikával, de egyértelműen boldog befejezéssel.
Szeretem József történetét is. A Biblia első könyvének egy jelentős része – mintegy húsz fejezet – foglalkozik József életével, ez több, mint amit itt bárki másról olvashatunk. Több, mint ami Ádámmal, Nóéval, Ábrahámmal, Izsákkal vagy Jákóbbal foglalkozik. Sokat kell tanulnunk Józsefről és ami még fontosabb, sokat kell tanulnunk arról, hogy Isten hogyan munkálkodott József életén, rajta keresztül és érette.
A 41. fejezet elején arról olvasunk, hogy József börtönben van. Nem tett semmi rosszat, amiért odajuthatott volna, sőt, épp az ellenkezője igaz! Elfutott a kísértés elől és életével továbbra is Istent dicsőítette, de hamisan vádolták meg és még az a főpohárnok is elfeledkezett róla, akinek segített. A történet ezen pontján József már legalább két évet töltött a börtönben, de mégsem olvasunk arról, hogy kétségbeesésbe süllyedt volna, sajnálta volna magát vagy a családját hibáztatta volna, amiért tizenhárom évvel ezelőtt megtagadták őt és Istentől sem kérte számon, hogy elfeledkezett-e róla. Hogy volt képes József nem csupán túlélni, de igazán élni is a megpróbáltatások közepette? Mi különböztette meg őt másoktól?
Az, hogy Isten vele volt.
Amikor Józsefet rabszolgaként eladták Potifárnak, azt olvassuk, hogy Isten vele volt (1 Mózes 39:2), majd ismét (39:21), amikor igazságtalanul börtönbe vetik. Azt írja a Biblia, hogy az Úr vele volt és hűséges szeretettel bánt vele. József körülményei nem csökkentették szuverén Istene jelenlétének és gondviselésének valóságát, megőrizve őt és lehetővé téve, hogy Isten-központú életet éljen a nehézségek ellenére is.
Drága barátom, te is bátorodj fel! József Istene a mi Istenünk is. Akármilyen nehézségekkel kelljen is szembenézned, a csalódás és a kétségbeesés bármilyen börtönében találjuk is magunkat, mi is tudhatjuk, hogy miénk az ígéret Jézusról, arról, hogy Ő sosem hagy el vagy tagad meg bennünket (Zsidók 13:5). Gyakrabban tanulunk meg mély dolgokat Istenről a próbatételek, a bánat, a fájdalom, a gyász és a szenvedés ideje alatt, mint életünk magaslatain. Bárhol vagy is ma, az Úr veled van.
Ha tovább olvassuk József történetét, akkor beszámolót kapunk arról, hogy a fáraót álmok gyötörték és hogy József volt az egyetlen, aki értelmezni tudta őket. Ez vitte végül Józsefet a börtönből egyenesen a palotába! Isten folyamatosan munkálkodott a célján József életében és harminc éves korára József egész Egyiptom második leghatalmasabb embere lett, aki arra használta az isteni bölcsességet, hogy felkészítse az országot hét bővelkedő évre, majd az azokat követő hét esztendőre, amely éhínséget hozott, ahogyan azt a fáraó álmain keresztül Isten felfedte.
József továbbra is Istent dicsőítette, hiába ültették Egyiptom egyik legjelentősebb pozíciójába. Nem a jólétben kereste a megelégedést, sem a fáraó gondoskodásának biztonságát, hanem teljes szívével dolgozott az emberek javáért és Isten dicsőségéért. Amikor a két fia megszületett, olyan neveket adott nekik, melyekből világosan látszik, hogy tudta, Isten keze rajta volt mindig, minden körülmények között.
„Elsőszülöttjét Manassénak nevezte József, mert azt mondta: „Bizony, elfeledtette velem Isten minden keserűségemet, és apám családját!” Második fiának az Efraim nevet adta, mert ezt mondta: „Megszaporított engem Isten szenvedésem földjén.” – 1 Mózes 41:51-52
Figyeljünk meg néhány dolgot József névválasztásában. Mondhatjuk azt, hogy nem felejtett el mindent csak azért, mert akkor éppen jól ment a sora, hanem inkább nem emlékezett a nehézségekre és a szenvedésekre, amiken keresztül kellett mennie? Tudjuk, hogy nagyon nehéz elfeledni mindazt a borzalmat, ami velünk történt és talán József sem feledte el a rettenetes dolgokat, amiket át kellett élnie, sem a kihívásokat, amikkel szembe kellett néznie, de Isten megengedte neki, hogy már ne érezzen fájdalmat és kínt, ha a múltra gondol.
„Egészen biztosak vagyunk benne, hogy minden összedolgozik azoknak a javára, akik Istent szeretik — akiket ő a saját terve szerint elhívott.” – Róma 8:28.
József azt is elárulja mikor az Efraim nevet választja, hogy a szenvedés ideje nem törte meg őt, mert az nem a kietlenség, hanem a gyümölcstermés ideje volt. A próbatételek és a nehézségek néha azért találnak ránk, hogy Istenhez rohanjunk menedékért és ott megtaláljuk a sötétségben rejtőző kincseket. A Jézussal való szoros kapcsolatban rálelhetünk mindent megelégítő kegyelmére, gyengéd szeretetére és kedvességére, és irgalmára. Az Ő örökkévaló karjai hordoznak minket. Hitünk a nehézségek tüzében edződik, hogy az életünk egyre inkább hasonlóvá váljon Szabadítónkéhoz.
Mielőtt leültem volna tanulmányozni a mai igerészt, egy keresztény közösség imaalkalmán vettem részt, akik világszerte üldözött testvéreinket támogatják. Nincs kétségem afelől, hogy számtalan történetet hallhatnánk az észak-koreai munkatáborokban vagy az eritreai konténer börtönökben szenvedőktől arról, mit jelent kitartani a szenvedés idején. Tudni, hogy mit jelent igazán megtapasztalni Isten megtartó kegyemét, Jézus fényét sugározni a legocsmányabb sötétségben és a Szent Szellem által képessé válni arra, hogy szilárdan megálljanak a gonosz és az elnyomás ellenében. Sokat tanulhatunk abból a mély bizalomból, amit a mi mennyei Atyánkba vetnek, aki akkor is jó, amikor az élet nem az. Ő ott volt Józseffel is és most az Úr ott van minden egyes üldözött családdal is, bármin kelljen is keresztül menniük.
Ő az, aki velünk is velünk van, a jó és a rossz időkben egyaránt, a fájdalomban, a bánatban, a gyengeségben, a veszteségben és a bukásokban, az örömökben és a csalódásokban. Ő ott van és munkálkodik.
„Igen, szenvedni fogtok egy kis ideig, de utána Isten maga fog helyreállítani, megerősíteni benneteket, mert ő a forrása minden kegyelemnek, és arra hívott el benneteket, hogy örökké tartó dicsőségében részesüljetek a Krisztussal való egységben.” – 1 Péter 5:10.
Forrás: https://lovegodgreatly.com/strong-firm-and-steadfast/
Fordította: Szabó Eszter
Kép: Vasadi Dubován Judith
Katie Shott szereti Jézust, az embereket és az életet. Észak-Írországban született és nőtt fel, jelenleg pedig Belfastban él fantasztikus férjével, Andrew-val. Mindketten a helyi gyülekezetben szolgálják Istent miközben a globális misszió is a szívükön van. Katie szíve legerősebben a világszerte üldözött testvérekért dobog, és folyamatosan példa előtte az ő hitük és bátorságuk, hiszen ők bármi áron követik Jézust. Katie szeret nevetni és jókat kávézni a barátaival: jól ismeri Írország összes kávézóját, így ha esetleg egyszer meglátogatnád az ő kis hazáját, a vendége vagy egy forró kávéra!
