Tusakodás Istennel

Brittany Salmon

Még most is emlékszem arra, amikor a vasárnapi iskolában először hallottam Jákób Istennel való tusakodásának történetét. Teljesen összezavart a gondolat, hogy egy ember hogyan lehet képes tusakodni a Mindenható Istennel, pláne ismerve a miértet. Isten miért birkózott Jákóbbal? Jákób miért nem hagyta abba? Miért tette Isten sántává Jákóbot? És csak egyre záporoztak az ehhez hasonló kérdéseim a tanítóm felé.

És most, érettebb fejjel ez egy olyan történetté vált, amihez szívesen visszatérek, hogy vigaszt merítsek belőle. Az évek során, ahogy olvastam és újra olvastam ezt a szakaszt mindig más-más dolog ragadta meg a figyelmemet. Kezdetben elbűvölt, hogy Isten lejött a földre, csak azért, hogy tusakodjon egy emberrel. Nagyon ritka az Ószövetségben, hogy Isten testi valóban jelenik meg és az, hogy mégis közel jött Jákóbhoz, küzdött vele, majd megáldotta, mérhetetlen kedvességről tanúskodik.

Azt is szeretem, hogy Isten felteszi Jákóbnak a kérdést: „Mi a neved?” – mintha nem tudná rá a választ. Persze, hogy Isten tudta! Erről az jut az eszembe, hogy Jézus is gyakran tett fel kérdéseket a tanítványainak és a farizeusoknak, de nem azért, mert kíváncsi volt a válaszra, hanem mert azt akarta, hogy megértsenek valami fontosat. Isten megkérdezte Jákóbtól a nevét, aztán új nevet adott neki, nem azért, mert a Mindenható Isten nem tudta, hogy kivel küzd, hanem azért, mert azt akarta, hogy Jákób megértse az identitását, hogy ő is Isten gyermeke!

(Mint mondtam, szeretem ezt a történetet.)

Volt az életemnek egy olyan időszaka, ami tele volt szívfájdalommal és veszteséggel és akkor ennek az igerésznek hatalmas hatása volt az életutam alakulására. A csalódottság és összezavarodottság közepette azt vettem észre, hogy más szemmel olvasom az 1 Mózes 32-t – olyan szemekkel, melyek megértik, mit jelent Istennel küzdeni úgy, hogy nem akarjuk elengedni. Megértettem Jákób kétségbeesett kiáltását: „Nem bocsátlak el, amíg meg nem áldasz.” (1 Mózes 32:27, RÚF).

Emlékszem, hogy este, miután elolvastam az 1 Mózes 32-t így imádkoztam: „Istenem, tudom, hogy te szent vagy és jó és felmérhetetlen dolgokat teszel az én javamra és a Te dicsőségedre. De nem értem a helyzetet, amiben most éppen benne vagyok. Nem érem fel ésszel, küszködve tudom csak elfogadni, hogy egy ilyen bukott világban élek. Atyám, addig küzdök, amíg meg nem áldasz engem. Nem kell, hogy olyan áldás legyen, amilyenre én gondolok, de nem engedlek el, amíg Te el nem küldesz engem.”

Ahogy Jákób, én is tusakodtam Istennel. Nem egy éjszakán át és nem fizikai értelemben, hanem egy időszakon keresztül be tudtam volna dönteni a mennyek kapuit, kérve Istent, hogy gyógyítsa meg megtört szívemet. Nem akartam anyagi áldásokat; hanem megváltást, megbékülést, azt, hogy ismét egész legyek.

És Isten csodálatos módon munkálkodott a szívemen.

Hónapok teltek el és egy nap úgy ébredtem fel, hogy azt vettem észre, igen, az életem darabokban volt, de Isten csodaszép módon helyreállította ezeket a darabokat. Évekkel később, ma is látom, hogyan áldott meg bőségesen azon felül, amit egyáltalán remélni mertem, de azért még ma is sántítok. Az élet által ejtett sebek meggyógyultak, de nyomuk maradt.

Küzdöttem Istennel és ő meghallotta a kiáltásomat. Nem adott meg mindent, amit kértem, de meggyógyította a törött részeket. A tusakodásom során rájöttem, hogy amit a Biblia mond Isten jelleméről igaz: Ő az az Isten, aki szépséget teremt a hamuból, aki örömöt ad a gyász helyett és dicséretet a csüggedés helyett. (Ézsaiás 61:3)

Amikor az 1 Mózes 32:22-28-t olvasom, gyakran mosolygok. Azért, mert látom, ahogy egy ember – testi valóban – küzd Istennel és bár sántítva, de áldásokkal távozik onnan.

Ez igaz az én életemre nézve is.

Forrás: https://lovegodgreatly.com/wrestling-with-god/
Fordította: Szabó Eszter
Kép: Vasadi Dubován Judit

Brittany Salmon szabadúszó író, adjunktus professzor a Global Studiesnál és segédlelkész a helyi gyülekezetben. Foglalkozik továbbá árvákkal és prevencióval, és éppen a doktorit végzi a Southeastern Baptist Theological Seminary-ben. A szabadidejét többnyire a Chick-fil-A nevű gyorsétteremláncban tölti, illetve az új otthona, Texas felfedezésével, melyben segítségére van férje, négy gyermeke, és a kutyájuk, Mr. Tom Hanks. Ha beköveted Twitteren és Instagramon, akkor megnézheted, éppen mivel foglalatoskodik.

Szintén kedvelheted

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .