A hónál is fehérebb

Esténként elalvás előtt a férjemmel felváltva felolvasunk a lányunknak egy-egy korának megfelelő rövid áhítatot a polcán lévő gyermekbibliák valamelyikéből. Az évek során ezek a történetek egyre összetettebbé váltak, a témájuk is jól illik a 9 éves gyermek élethelyzeteihez és azt vettem észre, hogy a napi igék épp olyan aktuálisak az ő iskolai életében, mint az én missziós munkámban.

Amikor egyik este kinyitottam a könyvet, hezitálni kezdtem: „Ha viszont beismerjük bűneinket, akkor megtapasztaljuk, hogy Isten hűséges és igazságos: megbocsátja bűneinket, és teljesen megtisztít minden gonoszságtól.” (1 János 1:9). Bűn. Beismerés. Megbánás. Megbocsátás. Annyira szerettem volna a következő oldalra lapozni és inkább arról olvasni, hogyan kezeljük az életet, amikor az igazságtalan vagy hogyan bátorítsuk a barátainkat. Nem voltam biztos benne, hogy a kicsi lányommal a bűnről akarok beszélgetni.

Talán te is hasonlóan viselkedsz, amikor olyan hittel kapcsolatos témák merülnek fel, amik kényelmetlenek. Könnyebb elmagyarázni a kegyelmet, a bátorítást és a felebarátok szeretetét, mint a bűnről beszelni. Sokkal kényelmesebb jó példákat felsorolni az előbbiekre és sokkal élvezetesebb azon töprengeni, hogyan bátoríthatnánk fantáziadúsan a körülöttünk élőket. De ha a bűnről beszélünk, akkor el kell ismernünk, hogy mindannyian bűnösök vagyunk, akiknek szüksége van a Megmentőre – és ez egy kényelmetlen vallomás. Azt jelenti, hogy nem vagyunk képesek egyedül mindenre, hogy vannak gyengeségeink és szükségünk van a helyreállításra.

Az 51. zsoltár Dávid egy bűnbánó zsoltárja és egyben útmutatás arra, hogyan járuljunk Isten elé úgy, hogy a szívünk kész elfogadni azt a teljes bűnbocsánatot, amit Ő nekünk ígért. Dávid először felsorolja az Isten tulajdonságait (hűséges szeretet, nagy irgalom), majd megvallja a bűneit. A mai igeszakasz előtti jegyzetből kiderül, hogy Dávid azután írta ezt a zsoltárt, hogy Nátán próféta szembesítette a Betsabéval kapcsolatban elkövetett bűneivel. Dávidot az Írás „Isten szíve szerint való férfi”-nak (1 Sámuel 13:14) említi, de nem azért mert tökéletes lett volna, hanem mert minden elkövetett hibája után újra és újra odafordult Istenhez.

Mielőtt örömmel járhatnánk-kelhetnénk és ujjonghatnánk Isten helyreállításának, ki kell ürítenünk szívünk és kezünk bűnös tartalmát és helyet kell adnunk Istennek, hogy megtehesse amit szükséges. Ő már most is tudja, mit tettünk, tudja, milyen bűnöket követünk majd el a jövőben és mégis minket választ. Leányainak nevez bennünket és lehetőséget teremt arra, hogy helyreálljon a kapcsolatunk vele, ha megvalljuk a bűneinket és alázatos szívvel kérjük Istent, hogy mossa el a vétkeinket.

Dávid még ennél is továbbmegy: nemcsak azt kéri, hogy Isten tisztítsa meg őt a bűneitől, hanem arra is, hogy „Teremts bennem tiszta szívet”, „Újítsd meg, erősítsd meg szellememet!” és „Tégy újra engedelmessé engem!” (10. és 12. vers). Milyen csodálatos emlékeztető ez arra, hogy Isten megad nekünk mindent, amire szükségünk van ahhoz, hogy az Ő helyreállításában bővelkedő életet éljünk, ha elég alázatosak vagyunk ahhoz, hogy bevalljuk a bűneinket és az Ő segítségét kérjük.

Azzal, hogy megválaszoltam a lányom bűnbánattal és megvallással kapcsolatos kérdéseit, megmutattam neki, hogy én sem vagyok tökéletes távolról sem. Nagyon is tudatában vagyok a bűneimnek – legyenek azok kicsik vagy nagyok. De ez egyben egy csodálatos pillanat volt arra, hogy elmondjam neki, Isten nem azt várja tőlünk, hogy tökéletesek legyünk, hanem azt, hogy engedelmesek. Engedelmességgel valljuk be Istennek a bűneinket imádság során. Ő megtisztít minket, eltávolítja rólunk bűneink foltjait, hogy helyreállhassunk és elmondhassuk: „fehérebb leszek a hónál!” (7. vers).

Forrás: https://lovegodgreatly.com/whiter-than-snow/
Fordította: Szabó Eszter
Kép: Vasadi Dubován Judit

Szintén kedvelheted

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .