Egy nemzet születése

„Engem azonban Isten őrizzen attól, hogy mással dicsekedjem, mint Urunk, Jézus Krisztus keresztjével! A kereszten a világ meghalt a számomra, és én is meghaltam a világnak. Mert sem a körülmetélkedés, sem a körülmetéletlenség nem számít. Kizárólag az új teremtménynek van értéke.” Galata 6:14-15

Mai olvasmányunkban tanúi lehetünk annak, ahogy Isten létrehozza népét. Mindez egyetlen emberrel kezdődött: Isten kiválasztotta Ábrahámot, és ezt mondta neki: „Téged választottalak arra, hogy rajtad keresztül vigyem végbe csodáimat.” Isten ezek után ígéretet is tett Ábrahámnak. Azt ígérte, hogy nagy néppé teszi, a népet pedig sajátjává fogadja: Istenük lesz, ők pedig népe lesznek. Védelmet ígért és hűséget, még akkor is, amikor a nép hűtlenné válik. Megígérte, hogy erős karjain hordozza őket gyengeségükben.

Belegondolsz, mit érezhetett Ábrahám mindezek hallatán? Mennyire érthetetlennek és felfoghatatlannak tűnhetett az egész!

Néha azt hisszük magunkról, hogy egész jó keresztények vagyunk. Hiszen igét olvasunk, imádkozunk, gyülekezetbe járunk és betartunk minden szabályt. De torz ez az önkép. Nap mint nap bukdácsolunk. Ahányszor csak tudatosan bűnt követünk el, hűtlenek vagyunk Istenhez. Gyengék vagyunk, és könnyen elterelődik a figyelmünk. Lehet, hogy kívülről úgy tűnik, minden rendben, de a szívünk mélyén jól tudjuk mi az igazság.

Amikor Isten szövetséget kötött Ábrahámmal, mindent magára vállalt, éppen azért, hogy népének semmi oka ne lehessen a dicsekvésre.

Pál apostol is így vallott magáról: „Isten őrizzen attól, hogy mással dicsekedjem, mint Urunk, Jézus Krisztus keresztjével.” Isten felhasználta Ábrahámot – gyengeségeivel együtt – hogy létrehozzon egy népet Önmaga számára. Jonathan Edwards egyszer ezt mondta: „Megváltásunkhoz semmi mással nem járulunk hozzá, csakis bűneinkkel, amelyek miatt szükség van a megváltásra.” Könnyű más bűnösökhöz hasonlítgatni magunkat, és azt hinni, hogy jobbak vagyunk náluk. De óvakodnunk kell ettől a hozzáállástól. Hiszen egyikünk sem különb: mindannyian vétkezünk, és kárhozatot érdemlünk. Csakis Isten ígérete és irgalma ment meg. Jézus Krisztus átvette a nekünk járó büntetést, és helyette áldásokkal halmoz el. Ezt sosem érdemeltük volna.

Miközben Ábrahám történetével foglalkozunk, ne feledjük, hogy ez nem más, mint Isten népének születése – annak a népnek, amelyet Isten hozott létre Önmaga számára. Hűséges Istenükké válik, Aki lázadozásuk ellenére sem hagyja el őket.

Jézusra tekintve,

Forrás: https://lovegodgreatly.com/the-beginning-of-a-nation/
Fordította: Péter Abigail
Kép: Vasadi Dubován Judith

Szintén kedvelheted

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .