Szabad vagyok

Világosan emlékszem arra a napra, amikor megkaptam a jogosítványomat (természetesen hencegek a gyerekeimnek a 100%-os eredménnyel, amit elértem és mind a mai napig szeretek párhuzamosan parkolni). Arra is emlékszem, mikor megkaptam az első autóm kulcsait. Ez volt életem legjobb napja! A szabadság érzése valamiért nagyon jó, igaz? Sóvárgunk utána. A kezdetektől vágyunk rá.

Bizton mondhatom, hogy a szabadság szó annak a képességünknek a szinonimája, amellyel meghozzuk a saját döntéseinket, tesszük a dolgunkat és a saját utunkat kezdjük járni. Elárasztanak az olyan üzenetek, mint „hallgass a szívedre”, „az én igazam”, és megkísérthet a gondolat, hogy higgyünk az ilyen evangéliumnak, viszont ez egy veszélyes út. A szívünk nem fog megmenteni minket – bennünket kell megmenteni a szívünktől. „Romlott az ember szíve, minden másnál csalárdabb, javíthatatlan!” (Jeremiás 17:9)

Krisztusban levő szabadságunk azonban elhalványul ahhoz a személyes szabadsághoz képest, amelyhez annyira ragaszkodunk itt a földön. Óriási a különbség az ideig-óráig való szabadság valamint az örökkévaló szabadság között.

Legnagyobb ellenségünk, a Sátán, nem akarja, hogy tisztában legyünk a szabadságunkkal, a valódi szabadsággal, melyet Jézus ígért nekünk. Annyira nem, hogy szüntelenül kiabál a fülünkbe és vádol minket. Az ellenség tudja, hogy ha eltereli a figyelmünket és a személyes szabadságra összpontosítja azt a Krisztusban lévő szabadságunk helyett, akkor továbbra is megszerzi, amit akar.

Mindannyian bűnösök vagyunk, és a bűneink annyira elhatalmasodnak rajtunk, hogy miattuk rossz döntéseket hozunk, és ennek megfelelően cselekszünk. Ahogy automata üzemmódba kapcsolunk, szem elől tévesztjük az út végét, mely maga a pusztulás. A bűn tönkreteszi az életünket. A bűnben nincs szabadság, csak rabság, ami romlásba visz. Ez egy ördögi kör, ami addig ismétlődik, amíg hagyjuk.

„Ezért, ha a Fiú megszabadít titeket, akkor valóban szabadok lesztek!”  (János 8:36)

Az igazi szabadság elérhető számunkra. Jézus az a szabadság, amire igazán vágyunk.

Romlott világban élünk. Mindazt a kísértést, fájdalmat és csalódást, amit átélünk, Jézus már átélte. Tudja milyen a zaklatás, az árulás és az elhagyatottság érzése. Tudta, milyen fontos az, hogy az Atyjához kell fordulnia, amikor nyugtalan a lelke. Tudta, hogy a szabadságot nem a saját érzéseiben találja, hanem az igazságban. Az igazság az, ami szabaddá tesz bennünket.

A Krisztusban való szabadság nem jogosít fel minket arra, hogy azt tegyük, amit a szívünk diktál. Isten szabadságot adott nekünk arra, hogy az tegyük, amit tennünk kell. Szabadságot arra, hogy távolodjunk el a bűntől. Szabadságot arra, hogy küzdjünk. Szabadságot arra, hogy elforduljunk. Szabadságot arra, hogy Isten akaratát válasszuk az életünkre, bűneink gravitációs vonzásával szemben is. Szabadságot azokon az életterületeken is, amelyeket túszul ejtett a bűn. Az Ő szabadsága felszabadít bennünket, hogy abban járjunk, amire Ő hívott el és készített el nekünk.

Azok, akik az Úrban bíznak és kitartóan ragaszkodnak az Ő Igéjéhez, szárnyra kelnek és magasra szállnak, mint a sasok. Ők valóban szabadok lesznek!

Barátaim, meghívót kaptunk arra, hogy szabadon éljünk!

Azért imádkozom ma, hogy elfogadd Isten hívását és ne a világ fogalmai szerint tekints a szabadságra, hanem úgy, ahogyan Krisztus azt eltervezte az életedre vonatkozóan. Isten tervei jók, és az Ő szeretete irántad még nagyobb. Bízhatsz Benne. Az egyszülött Fiát küldte el, hogy kegyetlen halált haljon azért, hogy te szabadon élhess.

Éljünk szabad emberként!

Forrás: https://lovegodgreatly.com/i-am-free/
Fordította: Gál Ruth
Kép: Vasadi Dubován Judith

Szintén kedvelheted

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .