Útelágazásnál

„A Messiáshoz hasonlóan ő is úgy tartotta, hogy Isten népéhez tartozni és az ezzel járó megvetést elviselni többet ér, mint Egyiptom összes kincse — mivel arra a jutalomra tekintett, amelyet Istentől várt. Hitére támaszkodva hagyta ott Egyiptomot, és nem félt a király haragjától. Ingadozás nélkül kitartott, mert Istenre nézett, aki láthatatlan.”
– Zsidókhoz 11:26-27

Úgy látom, hogy az egyik legnagyobb veszély, ami napjainkban a keresztyén kultúrát fenyegeti, az a Jóléti Evangélium befolyása. Annak a tanítása és az abban való hit, hogy ha az Úrért élsz, akkor Ő gazdagsággal, egészséggel és kényelemmel áld meg. Mégis, amikor a Bibliát olvassuk és megvizsgáljuk azok életét, akik hűségesek voltak az Úrhoz, azt látjuk, hogy ők is teljesen átlagos férfiak és asszonyok voltak, akiknek üldözéssel kellett szembenézniük, minden napjukat az Úrra bízták és az Ő ígéreteibe kapaszkodtak. Ellenálltak a világ kísértésének, nem akartak másmilyennek tűnni, mint amilyenek valójában voltak: olyan emberek, akik teljesen Istentől függnek.

Mózes egy remek példa erre. Az egyiptomi uralkodói családban nevelkedett, minden a lábai előtt hevert. Mint az egyiptomi hercegnő fogadott fia, Mózes könnyű életet élhetett volna, kényelemben, hatalomban és jólétben. És mégis, miután látta, hogy mi mindent kínál számára a világ, visszafordult igaz örökségéhez, elhagyta a palotát és vele együtt a könnyű életet.

Miért? A választ megtaláljuk a Zsidók 11:26-ban: „A Messiáshoz hasonlóan ő is úgy tartotta, hogy Isten népéhez tartozni és az ezzel járó megvetést elviselni többet ér, mint Egyiptom összes kincse.”

Mivel olyan ember volt, aki tudta mi mindent tud adni a világ, Mózes azt is értette, hogy a világ kincsei milyen sekélyesek és igaz, örökkévaló kincsekre vágyott az ideig-óráig valók helyett. Ezért döntött és Istenre szegezte a tekintetét, nem pedig a világra, és ez a döntés megváltoztatta az életét.

Mózes hátrahagyta a világi kiváltságokkal teli életét és nem nézett vissza. Valódi szabadságot akart, olyat, amilyet csak Istenben lehet találni.

Mózes a hűséget választotta az anyagi stabilitás helyett. Időnként eltöprengek azon, hogy kisgyermekként milyen befolyások érhették a biológiai szüleitől még mielőtt hittel a Nílusra helyezték volna, Istenre bízva az életét.

A 27. versben azt látjuk, hogy Mózes olyan férfivá érett, aki hittel élt, úgy, mint izraelita szülei. Hit által hagyta el Egyiptomot és Istenben bízva lépett előre az ismeretlenbe.

Úgy hiszem, közülünk sokan állnak most is útelágazásnál. Előre lépünk hittel, bízva Istenben és az Ő ígéreteibe kapaszkodunk vagy megmaradunk „Egyiptom” földjén és az ideiglenes kincset választjuk az örökkévaló helyett?

Ahogy Mózes tette, úgy nekünk is az örök jutalomra kell figyelni, nem pedig arra, hogy mi az ára. Ez a világ nem az otthonunk. Különbözzünk attól az izraelita generációtól, amelyik, miután Mózes segítségével kiszabadult Egyiptomból, kétségei miatt visszavágyott oda és nem bízott Istenben. Annak ellenére, hogy látták Isten lenyűgöző csodáit, tragikus módon továbbra is kételkedtek abban, hogy vajon Ő képes-e megvédeni őket, amikor eljött az ideje, hogy belépjenek a várva várt Ígéret Földjére. Tanuljunk a hibáikból és válasszuk a hittel teli életet! Legyünk olyanok, mint Mózes, tekintetünket szegezzük arra, ami igazán lényeges és bátran lépjünk előre Istennel, tudva, hogy Istenünk az út minden lépésénél velünk van. Ez nem jelenti azt, hogy nem kell majd szembenéznünk óriásokkal, amikor új földre lépünk, de azt igen, hogy nem leszünk egyedül velük szemben.

„Ne feledd: Én parancsoltam meg neked, hogy légy erős és bátor! Istened, az Örökkévaló van veled, akárhová mész!”Józsué 1:9

Szeresd Nagyon Istent!

/Angela Perritt/

Forrás: https://lovegodgreatly.com/at-the-crossroads/
Fordította: Szabó Eszter
Kép: Vasadi Dubován Judith

Szintén kedvelheted

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .