Költői eszközök

„Mert az én gondolataim,
nem a ti gondolataitok.
Útjaitok sem az én útjaim!
— mondja az Örökkévaló. —
Amennyivel az ég magasabb a földnél,
annyival magasabbak útjaim útjaitoknál,
és gondolataim gondolataitoknál.

Mert az eső és hó az égből száll le,
de addig oda vissza nem tér,
míg a földet meg nem öntözi.
Termékennyé és gyümölcsözővé teszi,
hogy magot teremjen a magvetőnek,
és kenyeret az éhezőnek.
Ilyen az én szavam is, amelyet elküldök:
nem tér vissza hozzám dolgavégezetlen,
hanem minden tervemet megvalósítja,
és célját eléri.”
Ézsaiás 55:8-11

A Szentírás hemzseg a költői eszközöktől. A Szent Szellem ihletése által a Biblia emberi szerzői írás közben kreatív és művészi eszközökhöz is nyúltak, így a költői eszközök a Biblia számos, eltérő műfajú könyvében megtalálhatóak. Láthatunk itt hasonlatokat, metaforákat, ismétlést, szimbólumokat és megszemélyesítést is. Habár leggyakrabban a költői és prófétai könyvekben találkozhatunk velük, a történetírók, az evangélisták és az apostoli levelek szerzői sem vetették meg a használatukat.

Vegyük hát sorra a Szentírásban leggyakrabban előforduló költői eszközöket!

Hasonlat: A hasonlat két dolog vagy elképzelés egyértelmű, kimondott összehasonlítása, általában a „mint”, vagy másik kötőszó használatával.
Például:

„Olyan életerős lesz,
mint a folyópartra ültetett gyümölcsfa…”
Zsoltárok 1:3

Metafora:
A metafora szintén két dolog összehasonlítása, amely azonban két dolog azonosításán alapszik: ebben a képletben az egyik dologgal azonosítjuk a másikat. A metafora általában azt állítja valamiről, hogy az valójában valami más.
Például:

„Az én Pásztorom az Örökkévaló!”
Zsoltárok 23:1

Megszemélyesítés:
A megszemélyesítés során egy élettelen tárgyat emberi tulajdonságokkal és jellemzőkkel ruházunk fel.
Például:

„…gyászol a mező,…”
Jóel 1:10

Antropomorfizmus:
Az antropomorfizmus Isten emberként történő ábrázolása. Mivel Isten nem látható és nem rendelkezik anyagi testtel, ezért gyakran hasonlítjuk az emberhez.
Például:

„Bizony, jobb kezed megment tőlük!”
Zsoltárok 138:7

Szimbólum:
A szimbólum, vagy jelkép egy anyagi, tárgyi entitás, mellyel egy szellemi vagy morális igazságot teszünk kézzel foghatóvá. Ezeket a Biblia néha nyíltan használja, máskor azonban csupán sugallja.
Például:

Hét napon keresztül ilyen kovásztalan kenyeret egyetek — a »szükség kenyerét.«”
5 Mózes 16:3

Metonímia:
A metonímia egy főnév helyettesítése egy másik főnévvel. Az alábbi példában Mózes és a próféták képviselik a Bibliát, melyet valójában Mózes és a próféták írtak.
Például:

„Van Mózesük, és vannak prófétáik, hallgassanak azokra!”
Lukács 16:29 (Új fordítású Biblia)

Szinekdoché:
Jelentésátvitelen alapuló kép, amelynek számos felhasználási módja ismert. A szinekdoché során az író egy adott szóval helyettesít egy másik szót, a két szó közti kapcsolat alapján. A szinekdochénak több fajtája van: az általános képviselheti az egyedit, vagy az egyedi az általánost; az egész képviselheti a részt, és fordítva.
Például:

Mert a mi harcunk nem test és vér ellen folyik…”
Efézus 6:12 (Új fordítású Biblia; a test és vér itt az egész embert jelképezik, melynek részei.)

Hiperbola:
Egy érv nyomatékosítása érdekében elkövetett szándékos túlzás.
Például:

„[A katonák mind] hajszálpontosan céloztak a parittyájukkal.”
Bírák 20:16

Irónia:
Az irónia az, amikor a beszélő pont az ellenkezőjét mondja annak, amit át szeretne adni. Az irónia gyakran szarkazmus vagy gúnyolódás formájában jelenik meg.
Például:

„Mondhatom, nagy dicsőség, ahogyan ma Izráel királya bolondot csinált magából!”
2 Sámuel 6:20

Oximoron:
Egymásnak ellentmondó szavak vagy kifejezések összekapcsolása a jelentés gazdagítása érdekében.
Például:

„…okos istentiszteletként szánjátok oda testeteket élő és szent áldozatul…” – Róma 12:1
(Új fordítású Biblia; az áldozat általában egy már megölt állat volt.)

Ismétlés:
Ugyanazon szavak vagy kifejezések ismétlése érvelés vagy egy gondolat kihangsúlyozásának céljából.
Például:

„Megőrzöd őket teljes békességben,
mert szívük állhatatosan bízik benned, Örökkévaló!”
Ézsaiás 26:3
(Ezt ugyan nem minden fordítás adja vissza, azonban a héber „shalom” szó ebben a részben kétszer szerepel.

Költői kérdés:
Amikor valaki költői kérdéssel él, akkor valójában nem választ keres, hanem sokkal inkább érvelni kíván a feltett kérdés segítségével.
Például:

„Tudod-e, mikor ellik a hegyi kecske?”
Jób 39:1

Most, hogy egy kicsit beszéltünk a költői eszközökről, esetleg akad közöttük olyan, amelyet azonosítani tudsz a mára kijelölt igerészben?

Hogyan használja az író a költői eszközöket arra, hogy átadja nekünk az üzenetét?

Mit gondolsz, ez vajon segíti a rész üzenetének kiemelését?

Miért? Miért nem?

Ahogy a tanulmányozás végére érsz ma, szánj egy percet arra, hogy dicsőítsd Istent és adj hálát az Ő kreativitásáért, hiszen az évezredek alatt számtalan írót megihletett, hogy személyét írásos formában is megismerhessük. Dicsérd Őt azért, mert az emberek gondolataitól és terveitől függetlenül az Ő tökéletes akarata valósul meg.

*A költői eszközök itt olvasható lefordított definíciói Gordon Johnston Introduction to Biblical Hebrew Poetry [Bevezetés a bibliai zsidó költészetbe] című órájának jegyzetei alapján készültek. A fordítás további forrása a http://enciklopedia.fazekas.hu/retorika/Szinekdoche.htm volt.

Forrás: https://lovegodgreatly.com/literary-devices/
Fordította: Szabó Anna
Kép: Vasadi Dubován Judith

Szintén kedvelheted

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .