A műfajról

Milyen stílusú könyveket kedvelsz? Szereted a kitalált történeteket, vagy esetleg az életrajzi köteteket? Mi a helyzet a filmekkel? Szívesebben nézel romantikus vígjátékot vagy természetfilmet?

Hasonlóan ahogy a filmek vagy a könyvek sokféle stílusúak lehetnek, úgy a Biblia könyveit is ahogy olvassuk, nagyban befolyásolja a típusuk. Nem szabad ugyanúgy olvasni egy könyvet vagy verses kötetet, mint egy történelmi beszámolót, ahogy nem nézhetjük ugyanolyan lelkülettel az Óz, a nagy varázslót, mint a Schindler listáját.

Ma megvizsgáljuk, hogy milyen típusait különböztethetjük meg a Bibliának, és milyen módon olvashatjuk, tanulmányozhatjuk ezeket a legjobban.

Mózesi könyvek: Mózes öt könyvét összefogaló néven Pentateuchus-nak is nevezik (ez a görög szó „öt könyvet” jelent). Ezt a részt Tórának is hívják, vagyis a zsidó törvénynek. Mind az öt könyvet ugyanaz a szerző írta, ugyanannak a közönségnek. Mózes a könyvek jórészét akkor írta, amikor az izráeliek a pusztában vándoroltak Kánaán felé. Annak a generációnak szóltak, akik már beléphettek az Ígéret Földjére és azért íródtak, hogy emlékeztessék a népet arra, kicsoda Isten és miért választotta el őket más nemzetektől.

A mózesi könyvek több típushoz sorolhatók. A könyvek jelentős része történelmi feljegyzés a patriarchák életéről. Emellett több részletben is találhatunk törvényeket, amiket Isten adott Izráel népének arra nézve, hogyan éljenek.

Ha ezeket a könyveket olvassuk, olyan történelmi feljegyzéseket olvashatunk, amik igaz eseményekről szólnak, amelyek valós emberekkel történtek meg. Ezek az események betekintést engednek a kor kultúrájába. Sokat tanulhatunk Istenről, a jelleméről és arról, miképp lép kapcsolatba az emberiséggel. Ha ezen öt könyv egyik részletét olvasod, tedd fel a kérdést: „Mit tudhatok meg ebből Isten jellemére nézve?”

Történeti könyvek: az Ó- és az Újszövetség is tartalmaz történeti könyveket. Ide sorolható Józsué és Ruth könyve, Sámuel 1-2, a Királyok 1-2, a Krónikák 1-2, Ezsdrás, Nehémiás és Eszter könyve az Ószövetségből, valamint az Apostolok cselekedetei az Újszövetségből, ami az első gyülekezetről tartalmaz történeti feljegyzéseket.

Ezeket a könyveket számos szerző írta, különböző közönségnek. Csakúgy, ahogy a mózesi könyvekben is valós emberekkel megtörtént igaz történetekről olvashatunk, úgy a történeti könyvek is valós eseményeket írnak le. Minden egyes könyv egy meghatározott közönségnek szól, leggyakrabban a zsidó népnek azért, hogy emlékeztesse őket Isten hűségére. Amikor olvassuk, informálódunk Izráel kultúrájáról és történelméről, valamint arról, hogy Isten miképp lépett kapcsolatba a néppel, amely hol hűséges, hol hűtlen volt hozzá.

Poetikus könyvek: Jób könyve, a Zsoltárok, a Példabeszédek és a Prédikátor könyve, valamint az Énekek Éneke olyan könyvek, amelyekben költészetet találunk. Jób egy olyan ember történetét meséli el, aki elveszítette mindenét és azt, hogyan kárpótolta őt az Isten. Siralmaiből megtanulhatjuk miképp reagáljunk a tragédiákra. A Zsoltárok, a Példabeszédek és a Prédikátor könyve himnuszok, mondások és versek gyűjteménye a zsidó irodalomból. A Zsoltárok számos helyzetbe engednek betekintést, a Példabeszédek gyakorlati tanácsokat adnak, míg a Prédikátor könyve az élet értelmének kérdését taglalja. Az Énekek Éneke leírja a házasság elkötelezettségét és a romantikus szerelem örömét.

Minden könyv számos költői eszközt használ, hasonlatokat, metaforákat, ismétlést, allegóriát, túlzást és nagyítást. Sokat tanulhatunk a szerzőktől az érzelmek megértéséről és kifejezéséről, arról, hogyan tegyünk fel kérdéseket Istennek, hogyan viseljük el a fájdalmat és a veszteséget, hogyan örüljünk és dicsérjük Őt, valamint arról, miképp éljünk hűséges életet.

Próféták: Az Ószövetség legtöbb könyve prófétai írás. Ide tartozik Ézsaiás és Jeremiás könyve, Jeremiás siralmai, Ezékiel és Dániel könyve, valamint az úgynevezett kispróféták, Hóseás, Jóel, Ámos, Abdiás, Jónás, Mikeás, Náhum, Habakuk, Zofóniás, Haggeus, Zakariás és Malakiás könyve. Ezt a megnevezést nem a tartalom, hanem a könyvek hossza miatt használjuk. Az Újszövetségben is találunk prófétai könyvet. A Jelenések könyve egy prófétai üzenet az idők végezetéről és Krisztus második visszajöveteléről.

Ezek a könyvek gyakran bizonyulnak nehéz olvasmánynak a modern olvasók számára. Nemcsak több ezer év választ el bennünket az eseményektől, de a kultúránk is annyira más, hogy számos ötlet teljesen idegennek és érthetetlennek tűnik. Azonban sokat tanulhatunk belőlük Isten jelleméről.

Ezen könyvek ígéretei és ítéletei egy adott közönségnek szólnak. Bár az ígéreteket nem nekünk tették, sokat elárulnak Isten jelleméről. Megtudhatjuk mi az, amit szeret Isten, mi az, amit nem, mit becsül és mit büntet. Tegyük fel a kérdést: „Mit tanulhatok ebből az ígéretből Isten jellemére nézve?”

Evangéliumok: Az Újszövetség első négy könyve Jézus életéről számol be. A szó ’evangélium’ görög eredetű, jó hírt jelent. Máté, Márk, Lukács és János, mind a Jézusról szóló örömhírt mesélik el: azt, hogyan élt, miképp halt meg és hogyan támadt fel.

Ezeket a könyveket olyanok írták, akik közeli, személyes kapcsolatban álltak Jézussal vagy a tanítványaival: Máté és János apostolok voltak, Márk Péter egyik munkatársa, Lukács pedig Pál útitársa. Az írok mindegyike elsőkézből tapasztalta meg Jézus életének és szolgálatának hatását, és ez meggyőzte őket arról, hogy érdemes megosztani a világgal is.

Az evangéliumok Jézus életének feljegyzései, más-más nézőpontból közelítve meg az eseményeket, más részleteket emelnek ki. Máté Isten Királyságát, Márk Jézus szolgálatát. Lukács Jézus emberségére és istenségére koncentrál, míg János arra, hogy Jézus Isten Fia.

Levelek: A Rómaiakhoz írt levél, a Korinthus 1 és 2, a Galata, az Efézusi, a Kolossé, a Thesszalonika 1-2, a Timóteus 1-2, a Tituszhoz és Filemonhoz írt levél, a Zsidókhoz írt levél, Jakab, Péter két levele, Júdás, valamint János három levele tartozik ehhez a csoporthoz. Ezek a könyvek valójában levelek voltak, amiket több szerző írt többféle közönségnek (vagy akár egy személynek) és mind egy adott témával foglalkoznak.

Ha levelet olvasunk, fontos megérteni a levél fő üzenetét. Ha nem látjuk át a teljes egészet, akkor könnyű félreérteni kiragadott igeverseket. Ha plusz időt szánunk arra, hogy megértsük a levél kulturális és történelmi hátterét, akkor könnyebben megérthetjük annak kontextusát és jelentését. Ha mélységükben tanulmányozzuk ezeket a leveleket, akkor a verseket és részeket mindig a levél fő üzenetének fényében kell vizsgálnunk. Tegyük fel magunknak a kérdést: „Mi a fő üzenete vagy kulturális kontextusa a levélnek, és hogy kapcsolódik az ehhez az igevershez?”

Légy óvatos, és ne vigyél bele személyes vagy kulturális elfogultságot a levelek utasításaiba, légy tekintettel az eredeti hallgatóságra és helyzetére, környezetére.

A Biblia könyveit olvasva fontos, hogy szem előtt tartsuk, melyik típusba sorolhatók. A teológiai üzenet megértésére fókuszálva és azon túl, csodálatos bepillantást nyerhetünk történeti feljegyzésekbe, levelekbe és próféciákba, amik több ezer évvel ezelőtt íródtak. Kérjünk bölcsességet és tisztánlátást a Szent Szellemtől arra, hogyan olvassuk és tanulmányozzuk Isten Szavát. Ő hűségesen válaszol azoknak, akik Őt keresik!

Forrás: https://lovegodgreatly.com/whats-that-genre/
Fordította: Szabó Eszter
Kép: Vasadi Dubován Judith

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..