A megelégedettséghez vezető út

Isten akaratából ez a mi drága barátunk, Edurne Mencia utolsóként megírt blogja. Edurne váratlanul meghalt ez év augusztus 1-én. Miközben örülünk annak, hogy ő már megérkezett mennyei otthonába Jézushoz, barátaiként ebben a hónapban a mi drága barátunk elvesztését gyászoltuk. Edurne 3 kisgyermeket hagyott itt, egy szerető férjet és számtalan barátot világszerte. Nagyon ideillőnek érzem azt, hogy egy olyan tanulmányt, ahol a szavaink fontosságára koncentrálunk, Edurne utolsó leírt szavaival fejezzünk be.

Azért imádkozom, hogy Edurne szavai emlékeztessenek minket kimondott, leírt és magunk után hagyott szavainkra – mindegyiknek jelentősége van!

Angela

_____________________________________________________

Köszönöm.

Ez egy egyszerű szó. Sok embernek azonban nagyon nehéz kimondani.

Amikor megköszönünk valamit, elismerjük azt a pillanatot, amikor szükségünk volt valakire. Lehet, hogy kis dologra volt szükségünk, például egy kiskanálra a fagyihoz, vagy nagyobb dologra, egy ölelésre a váróteremben, mielőtt bemegyünk az orvoshoz, hogy elmondja, mi van velünk.

Nem szeretjük, amikor szükségünk van másokra. Inkább élnénk függetlenül, modern, erővel bíró nőként. Mégis, Isten arra hív el újra meg újra, hogy közösségben éljünk, hogy tudjuk azt, hogy mi van másokkal, és engedjük, hogy mások is betekintést nyerjenek a mi életünkbe.

A köszönömöt akkor is nehéz kimondani, amikor nem örülünk annak, amit kapunk.

Emlékeztek azokra a csúnya kardigánokra, amiket a nagynénitől kaptatok minden áldott karácsonykor? Nagy várakozással kibontottátok a csomagolást és a mosolyotok az arcotokra fagyott, amikor megláttátok a szvettert. Aztán kierőltettetek egy köszönömöt a fogaitok között.

Ugyanezt csináljuk Istennel.

Amikor megválaszolja az imánkat pont úgy, és akkor, amikor elvárjuk tőle, amikor minden várakozásunkat felülmúlva gondoskodik rólunk, amikor meggyógyít, vagy amikor beavatkozik egy reménytelen helyzetbe, a szánk megtelik hálával és dicsérettel.

De mi van azokkal a dolgokkal, amikért évek óta imádkozunk? Azokkal a válaszokkal, amelyeket még nem adott meg neked? Azokkal a tervekkel, amelyek drámai módon megváltoztatták az életedet? Akkor is hálát mond a szánk, amikor összeomlik a világ? Áldjuk az Urat és örvendezünk Vele?

Amíg meg nem értjük, hogy a hála nem a különböző dolgokra és eseményekre való reagálás, hanem sokkal inkább szívünkbe csöpögtetett magabiztosság azokért a dolgokért, amit Isten már elvégzett értünk, amíg ezt meg nem értjük, addig hálátlan és elégedetlen életre vagyunk ítélve.

Mindennap áldalak,
    dicsérem neved örökké!
Nagy az Örökkévaló és méltó, hogy dicsérjük,
    nagysága felmérhetetlen, végtelen!
Nemzedék nemzedéknek hirdeti tetteid,
    hatalmas tetteid dicsérik mindannyian!
Zsoltárok 145:2-4

Ha a Mindenható gyermekei vagyunk, ilyennek kell lennie a szívünk hozzáállásának:

  • Áldalak, Uram
  • Dicsérem neved örökké és örökké, Uram
  • Nagy vagy, Uram
  • Köszönöm, Uram

Körülményeinktől és életeseményeinktől függetlenül, szánknak tele kell lennie dicsérettel és hálával. Ez azt jelenti, hogy nem panaszkodhatunk, nem tarthatunk szünetet, nem lehetünk szomorúak? Egyáltalán nem jelenti ezt, barátaim. Sok hálás pillanatom így néz ki:

  • Istenem, nem értem, miért csinálod ezt. De bízok benne, hogy van rá okod. Köszönöm, hogy terved van mindezzel.
  • Ó, Uram, még nem válaszoltál az imámra. Kérlek, segíts, hogy áldhassam Neved. Adj erőt, hogy dicsérjelek téged a viharban.
  • Atyám, nem bírom tovább. Köszönöm, hogy velem vagy.

Kereszténynek lenni nem azt jelenti, hogy robotokká válunk. Sírunk, panaszkodunk, reménytelennek érezzük a helyzetünket. Amikor a dolgok nem úgy történnek, ahogy szeretnénk, vagy amikor szomorúság kopogtat az ajtónkon és a magány a kísérőnk, a hála és a dicséret eltűnik a szánkból.

De nagyon remélem, hogy ez után a négyhetes tanulmány után, amikor versről versre megvizsgáltuk, mint mond a Biblia a nyelvről, és arról, hogy milyen módon hív Isten minket arra, hogy a szánkkal szolgáljunk, bízom benne, hogy megéljük azt, amit tanultunk.

Függetlenül a körülményeinktől, tegyük szokásunkká azt, hogy mindent köszönjünk meg Istennek és mindenért dicsérjük Őt. A jóért, a rosszért, a csúnya dolgokért. A hála és a dicséret vezet csak megelégedettséghez.

Megelégedve az Ő szolgálatában,

___________________________________________

Barátaim, ha még nem tettétek meg, és megtehetitek, kérlek adományozzatok  a Go Fund Me oldalon és segítsetek nekünk adományt gyűjteni Edurne családja számára. Köszönöm előre is nagylelkűségeteket! Köszönöm, hogy megáldjátok egy olyan embernek a gyermekeit, aki életéből sok évet odaszánt erre a szolgálatra, segített mindannyiunknak, hogy Szeressük Nagyon Istent.

Itt olvashattok Edurne-ről és családjáról:

Drága barátom, Edurne Mencia augusztus 1-én váratlanul meghalt. Három kisgyermeket és egy szerető férjet hagyott hátra.

Edurne több volt egy csodálatos barátnál, modernkori hős volt nemcsak számomra, hanem sok nő számára világszerte, akik abban a kiváltságban voltak, hogy Edurne a barátjuk, mentorjuk, vezetőjük volt. Edurne egy kritikus küldetésre fókuszáló nő volt, elvégezte a munka ráeső részét, segítve Isten Igéjének terjedését világszerte. Olyan misszióban dolgozott, ami gyakran csónakban vitte őt férjével Venezuela dzsungelébe, hogy megosszák az ott élő nőkkel, férfiakkal, gyermekekkel a lefordított Bibliatanulmányokat. Edurne szerette amit ő és a családja tett Venezuelában és szerette az embereket, akiken segítettek.

Edurne-nek nem kellett volna a dzsungelben mennie. Nem kellett volna sokat feláldoznia. Venezuela nem az ő szülőföldje volt, hanem a férjéé. Ő Spanyolországban nőtt fel. Követve Isten elhívását, férjével együtt a főiskola után Venezuelába költöztek, amit aztán Edurne otthonukká varázsolt. Vasárnapi iskolában tanított a gyülekezetükben, segített az iskolában, ahová gyermekei jártak és nagylelkűen szolgált mindenki felé, amivel csak tudott, hogy segítségére legyen közösségének, hogy az emberek abban a közösségben enni tudjanak adni gyermekeiknek.

Edurne nemcsak azok életére volt hatással, akik abban a közösségben éltek, hanem a Szeresd Nagyon Istent (Love God Greatly) szolgálaton keresztül hatással volt világszerte nők életére. Az online szolgálatban a nemzetközi ágazat igazgatója és az LGG Spanyol ágazatának vezetője volt. Edurne élete még sok nemzedék életére hatással lesz. Több százezer nőt inspirált világszerte, segítve őket abban, hogy saját nyelvükön szeressék nagyon Istent. 

Akár szűk környezetében, akár online szolgált, Edurne életén láttuk Isten szeretetének jelét.

Kérlek, imádkozzatok Edurne családjáért és ha tudjátok, támogassátok családját ebben a nehéz időszakban. Emeljük fel őket úgy, ahogy ők tették ezt sok más családdal világszerte!

Róma 8:38-39
Mert Isten szeretetétől semmi, de semmi nem tud minket elválasztani — ebben egészen biztos vagyok! Sem halál, sem élet, sem angyalok, sem az uralkodó szellemek, sem ami most van, vagy ami ezután következik, sem azok, akiknek hatalmuk van, semmi, ami a magasságban vagy a mélységben van, semmiféle teremtmény sem választhat el bennünket Isten irántunk való szeretetétől, amely Urunkban, Jézus Krisztusban mutatkozott meg.

Zsoltárok 34:18
Közel van a megtört szívűekhez, és megmenti a reményvesztett lelkűeket.

(2019. aug. 30.)

Fordította: Pfaff Mária

Forrás: https://lovegodgreatly.com/the-way-to-contentment/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..