„Nos, itt vagyunk…”
Dave Garroway, az NBC Today show-jának eredeti házigazdája ezekkel a szavakkal nyitotta meg a műsort 1952. január 14-én, a hírműsor első adása során.
Akkoriban izgalommal vegyes várakozással beszéltek mindazokról a jó dolgokról, amelyek be fognak következni, ma azonban, ha a híreket olvasom vagy hallgatom, ugyanezek a szavak teljesen máshogy csengenek számomra.
Itt vagyunk. Polarizált, megosztott, erőszakos, tisztességtelen emberek. Istent félretettük az útból. Vezetőink gyakran híjával vannak a keresztény önfegyelemnek és érettségnek, a Biblia pedig nem más, csupán egy könyv a polcon, amit jogszabályok és kulturális normák alapjaként használunk néhanapján.
Itt vagyunk. A világ egy merő zűrzavar – ezt pontosan tudjuk. Ugyan más időket élünk, mint Mikeás, azonban a helyzet mégsem különbözik annyira attól, amit Mikeás ír le. Mikeás egész könyvét végigkíséri a feszültség, amely Isten közelgő, szent haragja és az azt ellensúlyozó, mindent megbocsátó kegyelem között feszül.
A mai Igeversek, melyek a Mikeás 7:18-19-ből származnak, Isten irgalmát ünneplik.
„Kicsoda olyan Isten, mint te, aki megbocsátod néped bűneit, s elengeded örökséged maradékának vétkeit! Nem örökre haragszol ránk, mert az irgalmasságban gyönyörködsz. Ismét hozzánk fordulsz, és könyörülsz rajtunk. Bűneinket eltaposod, a tenger mélyére hajítod összes vétkünket.”
Mikeás szavait olyan dolgok fényében fogalmazta meg, mint a bizonytalanság, a nehézségek és a sok kérdőjel azt illetően, hogy mindez hogyan fog elsülni. Mikeás Istenről alkotott képe azonban helyes volt. Isten megtartotta az ősatyáknak tett ígéretét és (ismét) irgalmat tanúsított Izráellel szemben.
Igen, a világ egy merő zűrzavar, mi pedig makacs, bűnös emberek vagyunk. Azonban amiatt, aki Isten, tudhatjuk, hogy ő mindig hűséges marad, és végleg kigyógyít minket megtörtségünkből és engedetlenségünkből. A keresztnek ezen az oldalán a hívőket Jézus Krisztus vére fedezi be, bűneink pedig eltöröltettek.
A fent említett NBC hírolvasó mindig jellegzetes módon köszönt el a nézőktől. Nyitott tenyérrel feltartotta egyik kezét, és azt mondta: „Béke”.
Itt vagyunk, de a békesség vár ránk. Isten ebben a percben is értünk harcol, és végül az Ő békessége fog uralkodni.
Fordította: Szabó Anna