Bátran élni a kultúrával ellentétes módon

Kockázatot vállalsz vagy áldozatot hozol?

Ha az ünnepek jövés-menése nem lopta el az örömödet és vagy nem szívta le az agyadat, akkor majd a január fogja. Mint nőtől, mindig elvárják tőlünk, hogy a toppon legyünk, és január lehet az az időszak, amikor összeroppanunk a nyomás alatt. Ha nem sikerül tökéletesen kezdenünk a tökéletes új évet, ha nem valósítjuk meg idén végre az összes életcélunkat, könnyen a legyőzöttség szűnni-nem-akaró fellegében találhatjuk magunkat. Ahelyett, hogy úgy élnénk ezt az új életet, ahogy Isten előírja, újból és újból a régi akadályokat választjuk.

Isten mégis folyamatosan azt parancsolja, hogy legyünk bátrak. Nem azt mondja, hogy a kedvünknek való úton járjunk ebben az évben; hanem azt, hogy legyünk bátrak annyira, hogy életünk minden lépését az Ő ösvényén tesszük meg. Mivel Isten tudja, milyen hihetetlenül csodálatos jövőt tartogat számunkra, nem kér elnézést, amiért azt parancsolja, hogy kövessük Őt.

Isten biztosan tudja, hogy ha követjük Őt, akkor áldottak leszünk. De mi is biztosan tudjuk ezt?

Ha a bátorságot választod, akkor kockázatot vállalsz vagy áldozatot hozol?

„Isten irántunk mutatott nagy kegyelmére kérlek benneteket, testvéreim, hogy határozottan szánjátok oda és adjátok át magatokat Istennek! Olyan ez, mintha élő és szent áldozatot vinnétek neki, amelyet ő szívesen fogad. Ez legyen a ti önkéntesen fölajánlott áldozatotok, amellyel őt méltóképpen tisztelitek!” Róma 12:1

Isten azt kéri, hogy ismerjük fel a kegyelmét – hogy tudjuk, hogyan vezette Szaván keresztül az előttünk járókat és azt, hogy gyülekezeti közösségben éljünk, hogy láthassuk, ahogy most is munkálkodik. És akkor, csak miután megismertük kegyelmes természetét, kéri, hogy szánjuk neki a testünket, mint élő áldozatot, ne csak fogadkozzunk.

A kockázat a dictionary.com definíciója szerint sérülésnek vagy veszélyhelyzetnek való kitettséget jelent, ami veszélyes, veszedelmes lehet. Az áldozat pedig valami értékes vagy vágyott dolog felajánlása, egy magasabb rendű, nagyobb horderejű dologért.

Jézus utolsó szavai, mielőtt magára vette volna a világ bűneinek mérhetetlen terhét, nem azok voltak, hogy „Kívánj szerencsét”, hanem, hogy „Beteljesedett!” (János 19:30). Isten igazság, nem pedig hazárdjáték. Jézus nem a kereszt kockázatát vállalta, hanem áldozatot hozott.

Jézus nem félt a veszélytől amikor a kereszten függött, nem kívánta, hogy a dolgok bárcsak máshogy alakultak volna. Alárendelte magát Isten tervének, ismerve Isten kegyelmének igazságát és biztos volt az Ő kegyében.

„Ne igazodjatok a jelenlegi istentelen korszellemhez, se a divatjaihoz! Ellenkezőleg, újítsátok meg az egész gondolkodásotokat, és ezáltal gyökeresen változzatok meg! Akkor lesztek majd képesek megérteni, mi az, amit Isten akar: ami szerinte jó, ami neki tetszik, amit tökéletesnek tekint. Ezekre igyekezzetek!” – Róma 12:2

A világ azt akarja, hogy elhiggyük, Isten olyan, mint egy szerencsejáték, nem pedig oltalom. Azt akarja, hogy elhiggyük, a nap, amikor feladjuk az akaratunkat, érzéseinket és kívánságainkat, a pusztulást fogja elhozni, nem pedig a megszabadítást. Azt akarja, hogy elhiggyük, egyedül kell mindennel megbirkóznunk elhagyva azt, aki már mindent legyőzött.

A világ azt akarja, hogy elutasítsuk Teremtőnk tervét és zaklatottan, káoszban, kétségbeesve éljük le az életünket. Ha nem tudjuk, kik vagyunk, és kiéi vagyunk, akkor könnyen manipulálhatnak, irányíthatnak, kihasználhatnak minket. A közösségi média, a filmek és a divat el akar csábítani Isten jóságától, tehetetlenül hagyva olyan vermekben, melyeket nem tudunk betölteni.

A közösségi média azt üzeni, hogy nem vagyunk méltók a szeretetre, nem pihenhetünk biztonságban, amíg le nem adunk tizenöt kg-t. A filmek miatt a csodálatos férjünk helyett egy kitalált karakterre vágyakozunk. A divat csapdába csalhat, hogy azt gondoljuk, a pénzügyeink, a hátterünk, a családunk vagy az otthonunk lehetetlenné teszi, hogy örömteli életünk legyen. Isten mégis azt mondja, hogy mesterművek vagyunk (Efézus 2:10).

„Az Istentől kapott kegyelem által figyelmeztetlek benneteket, hogy egyikőtök se tartsa magát többre, mint ahogyan kellene! Józanul lássátok magatokat, a hiteteknek megfelelően, hiszen mindenki kapott bizonyos mértékű hitet Istentől.” Róma 12:3

Isten nem a kockázatvállalásunk szintje szerint méri a szerencsét, hanem kegyelmesen fogadja, ha neki szánjuk magunkat. A kockázat nem hit, az áldozat igen.

Ha ráébredünk, hogy nem mi hívtuk életre a világot, a tenger hullámait, nem mi hoztuk a világba az igazságot, a kegyelmet és a könyörületet, akkor meglátjuk, hogy mi mindent tett és tesz Isten. A bizonyosság, hogy Ő a Király és mi az Ő királyságának vagyunk részesei, letöri a büszkeségünket annyira, hogy átadhassuk a testünket neki.

Ha a világ arra kér, hogy idén válaszd a bátorságot és állj szilárdan a hitben, kockázatot vállalsz vagy áldozatot hozol?

Ha a testednek arra van szüksége, hogy letedd a mankót, akkor eldobod vagy átadod Istennek?

Ha a gondolataid azt visszhangozzák, hogy nem vagy elég, többre vágysz, vagy megtalálsz mindent Őbenne?

Ha a lelked segítségért kiált, kijátszod a kártyáidat vagy befekszel szárnyai árnyékába?

Szeretve vagyunk, ezért választhatjuk a bátorságot.

Mivel Isten tudja, milyen hihetetlenül csodálatos jövőt tartogat nekünk, nem kér elnézést, amiért vezet minket. Ne kérjünk hát elnézést mi se, amiért Őt követjük! Azért imádkozom, hogy ebben az évben a világ „MI LENNE HA”-ját váltsa fel Isten „MI AZ, AMI VAN”-ja. Azt remélem, hogy feláldozzuk azt, ami jónak érződik és tűnik, azért, AMI JÓ. Így tudjuk imádni Őt. 

Az Ő dicsőségére,

Amanda odavan mindenért, ami Texas-szal vagy Jézussal kapcsolatos. Amellett, hogy két csodálatos lányát neveli, és mindent megtesz, hogy a lehető legjobban szeresse és tisztelje tűzoltó férjét, próbál minél több időt olvasással és írással tölteni. Pontosan tudja, hogy milyen üres volt az élete Isten nélkül, és örökké hálás azokért az emberekért, akik Istenhez vezették.

Amanda azon kevés emberek közé tartozik, akik egyszere nyitottak és zárkózottak. Még tanulnia kell, hogy hogyan tudja Isten páncélját a szíve felett viselni. Az a vágya, hogy a világon minden nő tudja meg, hogy Isten mennyire szereti őket; így azok visszatérhetnek ahhoz és megmaradhatnak abban az identitásban, amelyet Ő tervezett a számukra.

Fordította: Szabó Eszter

Forrás: https://lovegodgreatly.com/brave-to-live-counter-culturally/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..