Szeretet. Egy egyszerű szó, ami megváltoztatta a világot. Tudod, hogy mi a nagyszerű ebben a szóban? Az, hogy nem csak egy szó: cselekvés is. A szeretet nem olyasmi, amit érzel, hanem, amit teszel. A keresztyén szeretetnek pedig különösen tükröződnie kell a tetteinkben.
A Galata 6:9 ezt mondja: „Ne fáradjatok bele, hogy jót tegyetek!” Miért? Mert belefáradunk. Belefáradunk abba, hogy jót cselekedjünk.
Abba, ha teszel valami jót valakiért és senki sem értékeli.
Abba, ha kedvesen szólsz valakihez és csupán hallgatással válaszol.
Abba, hogy azon gondolkodsz, hogyan lehetnél áldássá mások számára, miközben úgy érzed, senki sem törődik veled.
Belefáradunk. És már nem teszünk jót. Nem visszük át tettekbe a szeretetünket.
Most magamhoz is szólok.
Szeretek segíteni, szeretek szolgálni, szeretem kreatívan kitalálni, hogy lehetnék áldás. Izgatott leszek, ha tudom, hogy valami jót, különlegeset tervezek, amivel beragyogom a másik ember napját.
És elszorul a szívem, amikor rájövök, hogy ez csak engem hoz lázba. Az a sok tervezés? Az izgatott várakozás? A meghatódottság a másik arcán, amit újra és újra magam elé képzeltem? És amit visszakapok, azt össze sem lehet ezzel hasonlítani. Nincsenek elismerő szavak, nincs hála. Semmi. Egyáltalán semmi. Így legközelebb már nincs is kedvem jót tenni valakiért.
Helytelenül.
Isten, aki végtelen türelemmel és megértéssel van az emberi szív iránt, tudja, hogy elbátortalanodunk, hogy belefáradunk abba, hogy jót tegyünk. Talán, mert nem kapjuk meg a viszonzást, amit akartunk és megbántódunk. Talán mert az, hogy éppen azzal az emberrel tegyünk jót, már kívül esik a komfortzónánkon. Vagy talán csak túl sok energiát venne igénybe az extra mérföld megtétele, úgyis van más, aki megcsinálja.
Bármilyen okból döntöttél is úgy, hogy a másik nem érdemli meg, hogy jót cselekedj vele, Isten így szól: „Hé, leányom, ne fáradj bele.”
Jóságos, jó Atyánk van, aki szeret jót tenni értünk. És mi az Ő gyermekei vagyunk. Arra teremtettünk, hogy jó munkát végezzünk. Gondolkozzunk el ezen egy pillanatra!
Amikor Isten eldöntötte, hogy megteremt téged, még a születésed előtt, megteremtette azokat dolgokat is, amik által te jót tehetsz. Ez a cél. Istennek tervei vannak számodra, amiket csak neked szán.
Ha bármikor úgy döntenél, hogy nem teszel jót valakivel, gondolj arra az alkalomra egy elszalasztott lehetőségként.
Miért kell bátornak lenni ahhoz, hogy jót tegyünk? Mert az elvárásaink ledöntéséhez, a büszkeségünk lerombolásához, ahhoz, hogy engedelmeskedjünk Istennek, akár abban, hogy rutinszerűen újra és újra elvégezzük ugyanazt a jót, bátorság szükséges.
Ne fáradj bele abba, hogy jót cselekedj. Keresd az alkalmakat, hogy áldássá lehess. Ne aggódj a viszonzás miatt. A feladatodat végzed. Azt teszed, amit Isten akar, hogy tegyél. És ennek elégnek kell lennie ahhoz, hogy jót tegyél másokkal. Nem gondolod?
Az Ő szolgálatában megelégedve,
Edurne
Fordította: Szabó Eszter