Krisztus visszatérésének reménysége

A thesszalonikai gyülekezet folyamatosan nőtt hitben és az egymás iránt tanúsított szeretetben (2 Thesszalonika 1:3). Ha bármelyikőtöket megkérdezném erről, akkor biztos azt felelnétek, hogy a hit és a szeretet két olyan dolog, amelyekben növekedni szeretnétek.

Azonban a növekedésnek olyan ára van, melyet nem sokan hajlandóak megfizetni.

A thesszalonikai hívők kitartottak az üldöztetések és a nyomorúságok során, és itt a „kitartani” a kulcsszó. Amikor próbák, nehéz helyzetek és küzdelmek keresztezik az utunkat, akkor el kell döntenünk, hogy mihez kezdünk velük. Kitartunk és növekszünk? Vagy inkább panaszkodunk és eltávolodunk Istentől?

Ugyanis – gondolom már tisztában vagytok vele –, hogy nem az a kérdés, hogy jönnek-e szenvedések, hanem az, hogy mikor jönnek.

Azt mondani, hogy Venezuelában manapság nehéz időket élünk meg, enyhe kifejezés lenne. Ezt elsőkézből tudom, hiszen itt élek.

Az emberek éhesek. Nincsenek gyógyszerek. A nők belehalnak a szülésbe. A boltokban nincs élelem, és ha az ember mégis talál valamit, akkor az annyira drága, hogy alig tudja megengedni magának. A hétnek azon a két napján, amikor lehet gázolajat venni az ember hosszú sorokban vár, hogy megtankolhassa az autóját. Caracas a világ legveszélyesebb városa és még itt is, a semmi közepén, ahol én élek, haza kell érned este 7 óra előtt, ha biztonságban szeretnéd tudni magad.

És akkor elolvasom a mai napra kijelölt Igéket…

„Ez is azt bizonyítja, hogy Isten igazságos, és ítéletei helyesek. Hiszen azt akarja, hogy bemehessetek Királyságába, ezért kell most elviselnetek ezeket a szenvedéseket.” – 2 Thesszalonika 1:5

Isten igazságos és helyes ítélete.

Amikor körbenézek, és azt látom, hogy az emberek szenvednek és a barátaim üres hassal fekszenek le esténként; amikor látom a korrupciót és a mindennapos igazságtalanságokat; amikor a legidősebb gyermekem egy nehéz nap után felteszi nekem a kérdést, hogy „Miért nem megyünk el?”, akkor egyáltalán nem tűnik igazságosnak és helyesnek.

De Pál azt mondja, hogy Isten ítélete igazságos… tehát akkor valószínűleg velem van a probléma; azzal, hogy emberi módon látom a dolgokat, nem pedig Isten szemein keresztül.

Amikor a szenvedéshez kitartás társul, akkor Isten dolgozik. Az üldöztetés és a szomorúság tüze hasonlóak a kohó tisztító tüzéhez, amely elválasztja az üledéket az aranytól, előhozva a tiszta, drága nemesfémet.

Azonban az égetés, a tisztítás, a nyújtás – ezek fájdalmas dolgok.

És mi nem szeretjük a fájdalmas dolgokat. Nem szeretjük a szenvedést. A könnyű és kényelmes dolgokat szeretjük, ezért megkérdőjelezzük Istent. Megkérdőjelezzük azt, ahogyan dolgozik és ahogyan időzít. Panaszkodunk, vitatkozunk, és mindenféle megoldással rukkolunk elő.

És közben megfeledkezünk róla, hogy az evangélium a nehézségek közepette születik meg. A szenvedés közben válnak Isten ígéretei elevenné és valóságossá.

Jézus szenvedéssel fog fizetni azoknak, akik nektek szenvedést okoznak.

Jézus megpihenést és nyugalmat ad azoknak, akik most szenvednek.

És Jézus meg fog jelenni nekünk.

Ezt megígérte, és meg is fogja cselekedni. Talán nem ebben az életben látjuk meg, de az örökkévalóságban mindenképpen. A mennyben. Örökkön-örökké.

Láss tisztán, barátom! A föld nem a mennyország, és Isten fel fogja használni a nyomorúság időszakait az életedben arra, hogy lehetőséget adjon neked Őhozzá és az Ő Szavához még jobban ragaszkodni, és látni Őt, amint melletted áll, fogja a kezed, és azt mondja: „Ne félj, én veled vagyok!”

Mert akármin is mégy keresztül most az életedben, akármilyen nehéz is az utad, és akármennyi ideig tart is, ez Isten igazságos és helyes ítéletének része, mely méltóvá tesz téged az ő országára.

Őt nem éri meglepetésként az, ahogyan most élsz, és megnyugvást ad majd neked. Minden egyes könnycseppedet a saját dicsőségére fogja fordítani és mindent a megfelelő rendbe tesz majd, mert szeret. Jaj, barátom, mennyire szeret téged! Azért imádkozom, hogy érezd az ő bőséges szeretetét a fájdalmaid közepette!

„Úgy gondolom, jelenlegi szenvedésünk szóra sem érdemes ahhoz a dicsőséghez képest, amelyben részünk lesz.” – Róma 8:18

 

Szeretettel Venezuelából,

Edurne

 

Edurne férjével és három gyermekével Puerto Ayacuchoban, Venezuelában él, ahol az Amazonas őserdeiben élő törzsek felé szolgálnak misszionáriusként. Szenvedélyesen vágyik arra, hogy segítsen megérteni a nőknek és a gyermekeknek Isten szavát, és segítsen nekik növekedni és bővölködni a hitben. A nemzetközi Szeresd Nagyon Istent csoportban is szolgál, valamint ő vezeti az SZNI spanyol ágát. Az alábbi címen megtalálhatjátok őt és a csapatát:

https://amaadiosgrandemente.com/

 

Fordította: Szabó Anna

Forrás: https://lovegodgreatly.com/the-hope-of-christs-return/

Szintén kedvelheted

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .