Félelem és aggodalom – 2. hét / 4. nap

Kárhoztatás

A félelem és aggodalom idején néha bűntudat terhel minket az érzéseink megvallása miatt. Jószándékú barátaink pedig arra bátorítanak minket, hogy több hitünk legyen, amitől csak még rosszabbul érezzük magunkat. A szégyen és a frusztráció végül meghiúsítja a hitelességre és a békére való törekvésünket.

A Szentírás abban az esetben is bátorításul szolgál, amikor elkezdjük elítélni magunkat alkalmatlanságunk miatt. Pál arról a szabadságról beszél, melyet a hívők Krisztusban kapnak meg. Azt állítja, hogy nincsen semmilyen kárhoztató ítélet azok ellen, akik Krisztushoz tartoznak. Ezek az élet és a reménység szavai. Isten nem úgy ül a Mennyei Királyságban, mint egy főügyész, aki alig várja, hogy megvádolhasson és elítélhessen minket minden egyes ballépésért. Az Ő szerető gondoskodásából kifolyólag elküldte a Fiát, hogy felszabadítson bennünket a bűn és a halál hatalmából. Ezért bátran fordulhatunk hozzá, amikor szenvedünk.

Milyen módon volt bűntudatod, vagy éreztél szégyent a félelem és aggodalom időszakaiban? Képes voltál esetleg arra használni ezt az élményt, hogy közelebb kerülj Jézushoz? Az Úr azt akarja, hogy úgy jöjjünk Hozzá, ahogy vagyunk – Jézus pedig szabadságot adott nekünk arra, hogy ez lehetővé váljon.

Mennyei Atyám, köszönöm, hogy szabadságot adtál arra, hogy a Te kegyelmednek hála Hozzád léphessek. Dicsérlek Téged a Te megingathatatlan szerelmedért. Köszönöm a Fiadat, aki értem is meghalt. Uram, kérlek, segíts, hogy meglássam a jóindulatodat akkor, amikor saját magamat szégyenítem meg. Vezessen a Te Szellemed a békességhez vezető úton. Jézus nevében, Ámen.

/YouVersion/

Fordította: Szabó Anna

Szintén kedvelheted

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .