Amikor kislány voltam, emlékszem, megtanultam, hogy az aggodalmaimat imákká formáljam és hagyjam őket Jézus lábánál. Ez a lecke velem maradt egész életem során, és a mai napig rendszeresen visszatérek ehhez a gyakorlathoz. Világunk és az őrült idők, amiket élünk, bárkinek szorongást okoznak, de ekkor válik fontossá hitünk, bizalmunk, és imáink. Ahelyett, hogy engednénk, hogy e világ aggodalmai „leszívják” az energiánkat, Istenre kell bíznunk minden félelmünket. Imában átadjuk neki gondjainkat és aggodalmainkat, és bízunk Benne, hogy úgy fog munkálkodni, ahogyan csak Ő tud. Mi nem vagyunk Isten, de Ő igen, és Ő sokkal többet tud tenni, mint amit valaha is el tudnánk képzelni. Hálatelt szívvel azért, amit már megtett, átadjuk Neki aggodalmainkat és lehetőséget kínálunk, hogy munkálkodjon életünkben az Ő dicsőségére.

(YouVersion)

Fordította: Gönczy Anna