Záró szavak

Az elmúlt év során, sok csendes reggelt töltöttünk el egy óriás mellett ülve. Nem volt 10 láb magas, de nagy volt a szíve. Az én kubai Abuelom 70 éve volt házas ugyanazzal a nővel, keményen dolgozott, és jól szeretett. Ő volt a patriarchája és központi eleme a klánunknak, és az ő elvesztése hihetetlen nagy veszteség volt a családunknak.

Amikor tudod, hogy az időd korlátozott, egy bölcs emberrel minden pillanat megszentelt. Rátámaszkodnál és hallgatnál. Minden szó fontos. Minden beszélgetés jelentőségteljes.

A 2 Timóteus 4 Pál hattyúdala – az utolsó levelét annak a tudatával írta, hogy az élete nemsokára véget ér. Pál írta a fél Újszövetséget a Szentlélek ihletésével, és ezek a záró szavai hozzánk, Krisztus testéhez. Ahogy olvastam ezt a fejezetet, látom Pál szenvedélyét, hogy tiszta üzenetet közöljön számunkra, amivel tovább tudunk haladni a hitben.

Nővéreim, az élet nehéz. Pál megértette, hogy ez több, mint amit el tudunk képzelni. Szembenézett üldözéssel, nyilvános megaláztatással és váddal, veréssel, és extrém ellenállással élete minden napján Krisztus miatt. De minden támadás és nehézség között, egy dolgot folyamatos marad Pál életében: a Krisztus ereje nagyobb volt minden problémánál, amivel szembenézett.

Itt van az, amit Pál szeretne, ha tudnál: Isten meg fogja adni az erőt, hogy szembenézz bármivel, amit ez az őrült világ feléd dob. Talán te ellenszegülés nélkül nézel szembe, de Isten bátorságot és buzgalmat fog beléd adni. Isten mindig erősnek jelenik meg neked. A leggyengébb pillanataidban, a te Abba Atyád gondoskodni fog arról, amire szükséged van.

Pál szenvedélye arra, hogy terjessze az evangélium Jó Hírét, nem csökkent. Még a börtönben is folytatta a Jézusról való beszélést és ráirányította az embereket a megváltás reményére. Ez a mi díjunk. Igen, talán az életünk örvényben lesz, de a fájdalom gondoskodik egy platformról számunkra, hogy beszéljünk másoknak a Megváltóról, aki erőt adott a legyőzéséhez. Amint az emberek nézik az életünket, mi bemutatjuk, hogy Isten igazi és munkálkodik.

Igen, van egy ellenségünk. Pál ezt jól megértette, de azt is megértette, hogy Isten grandiózusabb célja az ő életére az volt, hogy hitben erősen fejezze be. Ahogy börtönben ülve megírta ezt a levelet, bizalmát teljesen a Megmentőjébe helyezte. Egy oroszlán tud üvölteni, de nem tudja elnyelni a lelkedet. Teljesen védve vagy Istennel, aki veled jár utazásod minden lépésénél, addig, amíg haza nem visz a Mennybe.

Mint gyermek, egy kis spanyol templomot látogattam az Abuelosommal. Az én óriásom minden vasárnap felvett, és én csendben ülve hallgattam a ceremóniát, ahogy mellette ültem. Minden szolgálat egy doxológiával ért véget – egy Isten dícsérő szóval. Mi magasra emelhettük az Isten nevét a mi szánkon és utána kiléphettünk a templom ajtóin az Ő örömével a szívünkben. Azt a megbízást kaptuk, hogy Isten dicsőségére éljünk az otthununkban, a munkahelyen, és a közösségünkben.

Pál végső kihívása nekünk imádsággal:

“De az Úr meg fog védeni engem minden más gonosztól is, és biztos kézzel elvezet mennyei Királyságába. Dicsőség neki örökkön-örökké! Ámen.”

Pál győzelmi pozicióból nézett szembe az ellenállással, mivel tökéletesen bízott az Ő Szabadítójában. Nővéreim, az elhívásunk az, hogy imádjuk az Egyetlent, aki megszabadított minket és továbbra is megvéd minket és gondoskodik rólunk minden szükségünkben. Isten erőteljes jelenléte soha nem fog elhagyni, és Neki sokkal hatalmasabb céljai vannak, mint bármilyen nehézség, amivel ma szembe kell nézned.

Mint Pál, az életünket Isten dicsőségére kéne élnünk az utolsó leheletünkig. Végső szavainknak Isten hűségéről kéne beszélniük.

 

Megtartva a hitet,

Lyli

 

Fordította: Gönczy Anna

Forrás: https://lovegodgreatly.com/week-6-friday-final-words/

Szintén kedvelheted

2 Comments

  1. Köszönöm!!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .