Te vajon kit szeretsz?

„De ha egy özvegyasszonynak vannak gyermekei, vagy unokái, akkor elsősorban azoknak kell megtanulniuk, hogy gondoskodjanak a saját családtagjaikról. Így viszonozzák szüleiknek vagy nagyszüleiknek a gondoskodást!” – 1 Timóteus 5:4

Éppen az utolsó adag ételt vettem ki a sütőből, amikor mindannyian megrohamoztak. Hétfő volt, délután 4 óra, úgyhogy a háziírás és a vacsora között az illatok, no meg persze a türelmetlen kis gyomruk kicsalta őket a konyhába.

„Kaphatok olyat, ami még meleg?”

Ahogy megpróbálták megelőzni egymást, úgy tűnt, mintha egyszerre kérnének és ajánlanák fel üres kezecskéiket, miközben mind a személyes terembe furakodtak. Aznap egy beteg barátomnak vittem ételt, de direkt készítettem nekik is egy plusz adagot. Úgy éreztem, a szívem fel tudna robbanni. Ó, Jézus, olyan messzire eljuttattál! A konyhát nevetés, ölelések, és temérdek szeretet töltötte be, ahogy a meleg falatok azoknak a kezébe vándoroltak, akiket a legjobban szeretek.

Te kit szeretsz?

Úgy tűnik, hogy amikről most beszélek, az csupán egy nevetségesen apró gesztus, és egy elképesztően túlzásba vitt érzelmi válasz, azonban én mégis emlékszem a napra, amikor a szeretetem sokkal korlátozottabb volt, és a szükségtelen „nem”-ek jóval gyakrabban röpködtek a házunkban. A hozzám legközelebb állók kérései és körém gyűlése sokkal gyakrabban hozta ki belőlem a legrosszabbat, mint ahogy azt szívesen bevallanám. Túl sokszor adtam a legtöbbet magamból azoknak, akik az otthonomon kívül estek, így a családomnak csak a türelmetlenség és a maradék jutott, mintha ők csak akadályt jelentettek volna, vagy az utolsó pillanatban jutottak volna eszembe.

Kérlek, Uram, bocsáss meg ezért!

Az 1 Timóteus 5-ben Pál meginti Timóteust, és tanácsokkal látja el arra vonatkozóan, hogy hogyan mutasson megbecsülést és tiszteletet a gyülekezet bizonyos tagjai iránt. Érdekes módon nem telik el sok idő, hogy a család bekerüljön a képbe:

„De ha egy özvegyasszonynak vannak gyermekei, vagy unokái, akkor elsősorban azoknak kell megtanulniuk, hogy gondoskodjanak a saját családtagjaikról. Így viszonozzák szüleiknek vagy nagyszüleiknek a gondoskodást!” – 1 Timóteus 5:4

Pál szavainak nem csupán azon kéne elgondolkodtatniuk minket, hogy hogyan mutassunk szeretetet, megbecsülést és tiszteletet a gyülekezetben, hanem azon is, hogy hogyan gondoskodjunk azokról, akik a legintimebb környezetünkben is ismernek minket: azokról, akik a családunkhoz tartoznak. Ezen a héten a következő kemény kérdéseket szeretném feltenni nektek:

Én vajon rendszeresen keresem az alkalmat, hogy legjobb tudásom szerint bátorítsam, megbecsüljem, és érezhetően segítsem azokat, akik a gyülekezetemben és a családomban vannak, vagy inkább frusztrálnak mások igényei, és a saját érdekeimet szolgálom?

Tudatosan törekszem-e arra, hogy megbecsüljem, és szeressem az összes embert, hogy megbocsássak nekik, vagy csak azokkal törődöm, akik olyanok mint én, vagy akik segíthetnek a terveim megvalósításában és az előrejutásban?

Vajon az Isten iránti szeretetem mutatkozik meg abban, ahogy a családommal és gyülekezetem tagjaival bánok, vagy folyamatosan távolságtartó és elérhetetlen vagyok?

Vajon egy Istenre mutató példakép vagyok a következő nemzedék számára abban, ahogy szeretek, és ahogy másokról gondoskodok?

Ó, Uram, formáld át azt, ahogyan másokat szeretünk, hogy jobban hasonlítsunk Rád!

A családjainkért.

A Te Egyházadért.

Az evangélium fényéért, és Krisztus dicsőségére…

„Ezek a hitetlenek nem képesek az örömhírt megérteni, mert ennek a világnak az „istene”, azaz a Sátán elsötétítette a gondolkodásukat, hogy ne láthassák az örömhír fényét. Az örömhír pedig Krisztus dicsőségéről szól, aki minden tekintetben olyan, mint maga Isten. Mert mi nem magunkról, hanem Jézus Krisztusról beszélünk, és azt bizonyítjuk, hogy ő az Úr. Magunkat pedig úgy tekintjük, mint a ti szolgáitokat, Jézus kedvéért. Isten egyszer régen azt mondta: „Ragyogjon fel a világosság a sötétségből!” Ő gyújtott világosságot a mi szívünkben is. Emiatt tudtuk felismerni és megismerni az Isten dicsőségét Jézus Krisztusban, az ő személyében és jellemében.” – 2 Korinthus 4:4-6

Ki az, akit mai igazán szerethetsz?

 

Az Ő lábainál,

Whitney

 

Fordította: Szabó Anna

Forrás: https://lovegodgreatly.com/who-do-you-love/

 

Szintén kedvelheted

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .