A személyiségünk és a viselkedésünk fontossága

Amikor Pál otthagyta Timóteust, mint lelkészt az efézusi gyülekezetben, a fiatalembernek erő kellett ahhoz, hogy megküzdjön olyan nehéz ügyekkel, amik által Isten embere növekedhet. Még Pál – aki látogatását tervezte – szíve is olyan nehéz volt a gyülekezetben levő emberekért, hogy mindent leírt és elküldte Timóteusnak levélként.

Egyrészt Pál arra koncentrál, hogy ezek a keresztények hogy viselkednek, mint gyülekezet. A keresztény személyiség és viselkedés számít Pálnak. De gondolkodtunk már azon, hogy miért olyan fontos ez? Tényleg annyira nagy dolog egy csomó szabályt követni?

Akár Jézust, akár a világot követjük, tartanunk kell magunkat néhány szabályhoz és bizonyos életformához. A gyilkosság, lopás, hazugság, megcsalás, és a bántalmazás különböző formái általánosan elfogadhatatlanok. De a világnak azért elfogadhatatlanok, mert káoszt okoznak, félbeszakítják a békés életet, amire az emberek vágynak. A világ legtöbb érvelése az önszeretetből indul. Ez nem feltétlenül egy rossz dolog, de nem is a legjobb.

Keresztényként van egy magatartási kódexünk, amire elhívattunk, nem azért, amit ki tudunk hozni belőle, hanem azért aki Isten maga, és akik vagyunk mi az Ő embereiként.

Amikor Isten megparancsolja, hogy ne lopjunk, hanem inkább osszunk nagylelkűen, ez azért van, mert ő a nagylelkűség Istene, aki soha nem veszi el azt, ami nem az övé. Amikor Isten arra hív minket, hogy szeressünk áldozatosan vagy bocsássunk meg teljesen, azt azért mondja, mert Ő is így tesz. Amit Isten tesz az az Ő természetéből származik. És amikor Isten szent életre hív minket, az nem azért van, mert Ő szent, hanem azért, mert most mi az Ő szent emberei vagyunk, megtisztítottak és igazoltak arra, hogy igazak legyünk Isten látásában az Ő fiának, Jézusnak munkájában. Valamikor emberek voltunk, akik magukat vezették. Most megmentettek vagyunk, hogy olyan emberek legyünk, akiket Isten és mások szeretete vezérel. A helyes életre való hívás Isten „szabályaival” együtt egy hívás az „istenségre”. Az istenség olyan, mint az Istenhez hasonlóság. Arra hivattunk, hogy reflektáljunk Istenre, aki megmentett minket, aki gondoskodik rólunk, hall, szeret és megváltoztat minket.

Végülis, az igazi istenség Jézusban látszik. Ő az „istenség titka”, mivel egyszer el volt rejtve, de aztán testet öltött és az istenség megszemélyesült, és az ő istensége hiteles számunkra. Ez az, ami miatt megállhatunk Isten előtt. És ez a megállás ad nekünk szabadságot arra, hogy szolgáljuk az Urat.

Mint keresztények és mint Egyház ki kell találnunk egy módszert, ami megmutatja a mi megváltozott szívünket, a hálánkat a megváltásért, és a szeretetünket afelé, aki meghalt értünk.

Jézusra nézve,

Jen

 

Fordította: Gönczy Anna

Forrás: https://lovegodgreatly.com/character-and-conduct/

Szintén kedvelheted

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .