2. hét / 3. nap – Teljesen odaszánva – Szolgáló vezetők

„Ki tudjátok-e inni azt a poharat, amelyet nekem ki kell innom?” – Márk 10:38

Néha úgy olvasom a Bibliát, mintha egy filmet néznék. Azt szeretném, ha a jófiú győzne, és titkon azt remélem, hogy Jézus egyszer csak előlép, és helyreteszi a rosszakat. Erre vágytak Jézus kortársai is, és őszintén szólva ezt is várták el tőle. Egy hősre vágytak, aki erődemonstrációt tart, és legyőzi a rómaiakat; valakire, aki jobbá teszi az életüket és szociális és politikai szempontból javítja az életszínvonalukat. De tudjátok mit? Ez a csúcspont sosem történt meg úgy, ahogy azt Hollywoodban megálmodnák. (De lelövöm a poént: Isten még így is győz…)

Jézus az igazi szolgáló vezető, és a mára kijelölt Igék nyíltan arra szólítanak fel bennünket, hogy kövessük a példáját: „Jól tudjátok, hogy a nem zsidó népek uralkodói szeretik a hatalmukat mutogatni. A hatalmasok pedig szeretik alattvalóikkal éreztetni a hatalmukat. Közöttetek azonban ne így legyen! Éppen ellenkezőleg: aki közületek nagy akar lenni, az a szolgátok legyen! Aki pedig az első akar lenni köztetek, az legyen a rabszolgátok! Így van ez az Emberfiával is. Ő sem azért jött a Földre, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon másoknak. Azért jött, hogy életét váltságdíjul adja, és ezáltal sok embert megmentsen.” – Márk 10:42-45

Ez a felállás szinte teljesen felfoghatatlan volt Jézus kortársainak – még a tanítványoknak is.

Jakab és János nem csupán egy szívességet kért Jézustól, hanem azt is, hogy a jobbjára és baljára ültetve őket kivételezzen velük. A két tanítvány olyan helyekre vágyott, melyek presztízzsel és hatalommal jártak. Vagy félreértették, hogy Jézus mit próbált nekik megtanítani az Ő eljövendő örök királyságáról, vagy pedig elkerülte a figyelmüket.

A történetnek van néhány olyan részlete, melyeket figyelembe kell vennünk ahhoz, hogy jobban megértsük a tanítványok ballépését:

  • Emberi természet: Bukott emberek vagyunk, akik természetüknél fogva önzők. Álmodoztál már arról, hogy sikeres vagy, szükség van rád, és te vagy a nap hőse? Én igen. És vágysz arra, hogy fáradhatatlanul dolgozz anélkül, hogy azt bárki megköszönné vagy észrevenné, vagy hogy a hited miatt üldözzenek? Én sem. Nem ez az elsőszámú motivációm, de szeretem, ha az emberek elismerik, hogy keményen dolgoztam és megdicsérik az eredményeimet.

Az, hogy önfeláldozóak legyünk, és tiszta motivációkkal bírjunk odaszánást és gyakorlást igényel, valamint a Szent Szellem átalakító erejét az életünkben.

  • Kulturális hatás: Azt, hogy én mit tartok „normálisnak” nagyban befolyásolja (és torzítja) a tény, hogy a Nyugati kultúrkörben nőttem fel. A mi kultúránk pedig azokat az embereket értékeli, akik feszegetik a határokat és kiállnak magukért. Gondolom a mai emberek olyan szavakkal jellemznék Jakab és János tettét, mint magabiztosság, vezetés, bátorság, önbizalom. Jézus azonban a következő szavakat használná: önteltség, félreértés, önzés. (Itt azonban muszáj megjegyeznünk, hogy Jézus nem mondott le a két tanítványról, hanem idővel átformálta őket.) A mi kultúránk elenyésző jelentőséget tulajdonít a szolgaságnak.
  • Családi nyomás: Érdekes módon a Máté 20:20-ban Jakab és János anyja pontosan ugyanezt kéri a fiainak Jézustól, és azt is tudjuk, hogy az apjuk egy gazdag halász volt. Az egyik legnagyobb félelmem, hogy olyan gyerekeket nevelek, akik mindenre jogosultnak érzik magukat. Gyakran gondolkozom azon, hogy mennyire érzik magukat mindenre jogosultnak amiatt, mert az átlagnál jobb körülmények között nőnek fel.

Szóval igen, szolgáló vezetőnek nehéz lenni, de úgy gondolom, hogy nagyon sok BÁTORÍTÁST is kaphatunk ebből a modellből. Nem kell vezérigazgatónak lenned ahhoz, hogy értékes légy. Nem kell minden bizottságban benne lenned, és nem kell megszerezned az összes diplomát. Mindezek a dolgok jók, de nem ezek határozzák meg az értékedet emberként, és nem ezek biztosítják a helyedet a Mennyek országában. A gyöngykapunál semmilyen önéletrajzot vagy családfát nem fognak kérni.

A szürke hétköznapok azok, amikor szolgáló vezetőknek kell bizonyulnunk.

Ilyenkor kell szeretni a gyermekeinket és megpróbálni bemutatni és megtanítani nekik a krisztusi viselkedést.

Ilyenkor kell támogatni a házastársunkat, kittartónak lenni az imában, és aszerint a szövetség szerint cselekedni, amelyet megkötöttünk.

Ilyenkor kell bátorítani a barátainkat.

Ilyenkor kell észrevenni másokban a potenciált, és segíteni nekik fejleszteni a tálentumaikat és a készségeiket.

Ilyenkor kell feláldozni az időnket és a szakértelmünket gyülekezetünk vagy közösségünk javára.

Ilyenkor kell sietni megtenni mindent, ami a kezünk ügyébe esik, függetlenül attól, hogy mennyire alantas is a munka, pusztán azért, mert észrevesszük a felmerülő szükséget.

Ilyenkor kell egy plusz adag kegyelmet, irgalmat és türelmet gyakorolni a körülöttünk élő emberek felé.

Ilyenkor kell kitartani, és megpróbálni munkálkodni „a hitben való fejlődésen és örömön” (Filippi 1:25).

Ilyenkor kell Isten nevét minden helyzetben megdicsőíteni.

 

Végül Jakab és János fantasztikus szolgáló vezetőkké váltak és hirdették az evangéliumot. Üldözték őket a hitükért (ahogyan azt Jézus előre megmondta nekik a Márk 10:39-ben: „Igen, valóban inni fogtok abból a pohárból, amelyet nekem ki kell innom…”). De hűségesek maradtak, egészen a kivégzésig (Jakab) és a száműzetésig (János).

Mivel sem emberként sem pedig hívőként nem vagyunk tökéletesek, sosem leszünk tökéletes szolgáló vezetők. De szerencsére Isten nem arra hívott minket, hogy tökéletesek legyünk, hanem arra, hogy hűségesek.

Mi a szolgáló Messiásban hiszünk, aki a saját életét adta értünk. Igaz a közmondás, hogy a tettek többet érnek, mint a szavak. Ha tudatosan szolgálunk, az halott helyekre fog életet lehelni, át fogja alakítani az otthonainkat, a munkánkat, a gyülekezeteinket. Legyünk támaszai a hívők közösségének, és nyerjük meg a világot Krisztusnak azáltal, hogy szolgáljuk az embereket!

Kegyelem és békesség,

Sara

 

Sara egy dél-texasi lány, aki jelenleg Dallas környékén lakik. Rajong a férjéért, akivel több, mint 14 éve élnek együtt, és örömét leli abban a mindennapos káoszban, amely három kislány nevelésével jár. Orvosként dolgozik, aki az MRI segítségével történő képalkotásra specializálódott. Sara egy bátorító barát, akinek célja őszinte kapcsolatok kialakítása. Szeret nőket és családokat segíteni, és szenvedélyesen szívén hordozza a Bibliafordításokat ügyét is.

 

Fordította: Szabó Anna

Forrás: https://lovegodgreatly.com/servant-leadership/

Szintén kedvelheted

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .